Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-30 / 230. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r Határidő előtt teljesítették negyedéves tervüket Ma: Heti rádióműsor V. AZ M D P BÉKÉS MEGYEI PÄRTB1 I Ö TT S Á< 2> Á N A K LAPJA 1955. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK Ára 5U fillér XI. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM í\ K A. munkásosztály segítő készsége Megszokott dolog már az, hogy szombat délután vagy vasárnap autóra ülnek az üze mek, gyárak munkásai, s mennek a termelőszövetkezetekbe. Ez az út évekkel ezelőtt, még a falujárással kezdődött. Akkor bizony a vállukra vették a kapát, kaszát, s úgv segítették a termelőszövetkezeteket, hogv időben befejezzék a termelőmunkát. Ma már erre nincs szükség és nem is igénylik ezt termelőszövetkezeteink, hiszen a saját lábukon is megállnak. Minek köszönhető ez? Annak, hogy munkásosztályunk, népi államunk gépállomásainkat mind több traktorral, több mezőgazdasági géppel látja el. Felszabadult sok kézierő, géppel kapálnak és aratnak legtöbb termelőszövetkezetben, a gép hű segítő társa lett a parasztembernek. Ez alapvetően mélyítette az üzemi munkások és a parasztok, különösen a szövetkezetek tagjai között a barátságot. A gépek ezrei kerültek a falura, a szövetkezeti parasztok ma már kezdik megtanulni a nagyüzemi gazdálkodás fortélyát, mégis szükség van egy-egy tanácsra, néha az elvtársi bírálatra, amelynek segítségével még jobban dolgozhatnak. Ebben nincs is hiány. Hiszen az apró tettek nap mint nap jelzik, hogy fejlődnek, erősödnek tsz-eink a munkások segítségével. Szövetkezeteink tagjai megértették, hogy sokkal könnyebb a hibákat közösen megszüntetni, mint egyedül, szövetséges nélkül. Ez az elismerés, megértés a munkásosztály hatalmas erejéről ad tanúbizonyságot. Megyénkben is számos példa bizonyítja, hogy milyen sokat jelent a munkásság segítőkészsége, barátsága. Két évvel ezelőtt sok hiba volt még a gerlai Magvető TSZ-ben. Éppen ezért a Békéscsabai BELSPED dolgozói elhatározták, bog; egyedül a gerlai Magvető TSZ-t patronálják. Nemcsak tanácsokkal látják el, hanem kijavítják szerszámaikat, mezőgazdasági gépeiket. A múlt évi zárszámadáskor a vállalat főkönyvelője két elvtárssal együtt vett részt a zárszámadás elkészítésében. Most azt tervezik, hogy ez évben hasonló segítséget nyújtanak a szövetkezetnek. De gondolnak a tsz-tagok kulturális fejlődésére is. Korábban kul- túrcsoport látogatta rendszeresen őket, most pedig filmvetítő-esteket rendeznek. De megtörtént már az is, hogy közös futballmérkőzésen vigadtak együtt a vállalat és a szövetkezet dolgozói. S az eredmény: ma jobb terméseredményt érnek el, mint két évvel ezelőtt. Ez nem egyedülálló megyénkben. Minden üzem sajátos módon járul hozzá a szövetkezetek fejlődéséhez, a munkafegyelem megszilárdításához és a terméshozam emeléséhez. Munkásaink is megértik e barátság jelentőségét, igyekeznek még jobban eggyé forrni a közös ügy érdekében. A célt termőbbé tenni a magyar föl det, hogy nyomában még jobb lét fnkadjon falun éj_ városon! Az eddig megrendezett munkás-paraszt találkozók is mindjobban mélyítették a munkások és parasztok kapcsolatát. Üzemi munkásaink közelebbről megismerték a szövetkezetek eredményeit és számos helyen — mint például az Orosházi Malomban — a dolgozók önként jelentkeztek a tsz-be tagnak, hogy közvetlen ül Í3 részt vegyenek) a parasztság megsegítésében, tudásukkal járuljanak hozzá, hogy a szövetkezet még jobb eredm ényt érjen el. A tények sokasága bizon yítja, hogy elevenen él minden munkásban, termelőszövetkezeti tagban az a tudat, hogy csak együtt, egymást segítve lehet jó eredményekéit elérni a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Negyedik napja folyik a lelkes békeszavazás, a Hatodik Békekölcsön jegyzése. Tanuságtétel ez, amellyel megyénk dolgozói hitet tesznek hazaszeretetükről, az új ötéves terv sikereibe, boldog életükbe vetett hitükről. Ezt bizonyítják a jegyzett összegek, az a tény, hogy több helyen befejezéshez közeledik, vagy már be is fejezték a jegyzést. De ezt bizonyítják a beszélgetések is, amelyekben munkások, parasztok, értelmiségiek mondják el, miért is jegyeztek békekölcsönt. Jegyeznek a népfront-bizottságok vezetői Nádházi András képviselő, a i csurin TSZ dolgozója, a kondoÁ hazaszeretet és a béke nevében gyulai járási népfront-bizottság : rosi népfront-bizottság tagja 700 Király Józsefné, a Kötöttáru- elnöke, termelőszövetkezetében, a i forintot, Tóth György ötholdas gyár körhurkoló dolgozója a kü- gyulai Petőfi TSZ-ben mozgal- j dolgozó paraszt, a kondorosi nép- i vetkezőket mondotta, amikor a mat indított, melyszerint minden I front-bizottság elnökhelyettese 400 Hatodik Békekölcsönt jegyezte: tsz-tag annyi forintot jegyez, j forintot adott kölcsön államunk- »A hazaszeretet nevében és a annyi forintot ahány munkaegységük van. A kölcsönjegyzésben ő maga járt elől jó példával; 2000 forintot jegyzett. Cseppentős Zsigmond mérnök, gyulai népfrontbizottsági tag 2650 forintot, Hoffmann Antal ötholdas gyulai dolgozó paraszt, népfrontbizottsági tag 500 forintot, Törzsök Márton pedagógus, a gyulai városi népfront-bizottság elnöke 1400 forintot jegyzett. Sallai Imre, a kondorosi MiPéldamutatóan legyeznek az egészségügyi dolgozék Példamutatóan jegyeznek békekölcsönt az orvosok és az egészségügyi dolgozók is. Négyezer forintot jegyeztek: Dr. Esz- tergály Szörény és Dr. Kürti Sándor szeghalmi orvosok, Dr. Markovics József körösladányi, Dr. Megyesi Ferenc vésztői, Dr. Szűcs László bucsai és Gollner Gyula füzesgyarmati orvosok is négyezer forintot adtak kölcsön államunknak. A Gyulai József Attila-szanatóriumi egészségügyi személyzete is példamutató jegyzéssel válaszolt kormányunk felhívására. Kónya Ferenc > középparaszt 1000 / 1 ‘ ' ‘ ** ■■ Csaknem félmillió forintot jegyeztek az első napon a Mezőhegyesi Állami Gazdaság dolgozói forintot jegyzett Kónya Ferenc 13 holdas középparaszt megbecsült gazda Sarka dkeresztúron. Már az első nap bejelentette a község párttitkárának, hogy a jegyzésben is helyt akar állni- 8 az ígéretet tett követtel ezer forintot jegyzett. Kónya Géza egyénileg dolgozó paraszt is követte testvére példáját és ötszáz forint értékű köt- " vényt vásárolt. J nak. Lipták András hatholdas béke megszilárdítását segítve, kondorosi dolgozó paraszt 600 fo- ; ezer forintot jegyzek a Hatod'k rlnt békekölcsönt jegyzett. j Békekölcsön-jegyzés alkalmából.* Csaknem félmillió forintos eredménnyel befejezték a jegyzést a Békéscsabai Ruhcqyórban A Békéscsabai Ruhagyárba n, első ötéves tervünk egyik kitűnő létesítményében szerdán délután befejezték a Hatodik Békekölcsön jegyzését. A gyár csaknem ezer dolgozója majdnem félmillió forint kölcsönnel járult az új ötéves terv sikeréhez, újabb üzemek létesítéséhez, gondtalanabb életünkhöz. A dolgozók nagy többsége már az első nap eleget tett kötelességének. Különösen kieme Ikedett példamutatásával Ki- szely Jánosné teremmester, aki 1400 forintos fizetése melleit 1200 forintot íratott. Többen kilencszáz—ezer—ezerszáz forintos átlagkeresetük után túljegyeztek, így például Lovass Istvánná vasalónő nyolcszáz, Gyurik Erzsébet és Mede Ferenc DISZ-fiatalok ezer—ezer forintot, Kása János kommunista gépi varró pedig ugyancsak ezer forintot jegyzett, keresetének száz százalékát. Befejezték szerdán a Med gyesegyházi Gépállomáson is a jegyzést, Kommunisták az elsők között Kocsis elvtárs, a kondorosi Mi- ban egymás után jegyeztek a Micsurin TSZ párttitkára már a*, csurin TSZ többi tagjai is. Gerelső nap, a korai órákban, 800 , . . ... I gely Imre elv tars, a Micsurin forint békekölcsönt jegyzett. Pél- l .... . ’ , ......... d óját követve, 17 párttag atlag 335 forintot, összesen 5700 fo- j jegyzett 1000 forintot, amit mát intőt jegyzett. A reggeli órák- j be is fizetett. Az új mozdonyért... A békéscsabai MÁV-állomás gyi elvtárs lejegyezte keresetét, egyik 424-es mozdonyát az ifi- ami 2100 forint. így nemcsak brigád irányítja: Jól ismerik őket I munkájával, hanem jegyzésével szorgalmas munkájukról. Felegyi is példát mutatott Elmondottal György elvtárs, mozdony vezető J ntudom miért jegyzek eny- a reá bízott mozdonyával 12 700, Az üj mosdónkért am, most kilométert tett meg «nmden javi-j , a megígért két 424.es dJ tás és mosatás nélkül. A beke- , . kölcsön-jegyzéskor nem volt szol- [ mozdonyért, amit elorelathatolag gálatban és így vállalta, hogy ja *övo evben kaP me§ £utohá‘ ó is jegyeztet békekölcsönt zunk. Ezekre nem sajnálom a a fűtőház dolgozóival: Fele-1 pénzem.“ A Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazdaságban a vezetők és fizikai dolgozók szorgalmas munkájából mindenből bő termést takarítottak be az idén. A mezőhegyesiek azonban nemcsak a munkában, de a békekölcsönjegyzésben is példamutatóan járnak elől. Az első két napon csaknem félmillió forintot kölcsönöztek államunknak. Keserű János elvtárs, Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett igazgató és a hasonló kitüntetésben részesült Kuti Ernő elvtárs főagronómus, fizetésük 130 százalékát jegyezték. Bencsik Sándor Kossuth-díjas sertésgondozó 1800 forint havi keresetéből 2000 forintot adott kölcsön az államnak. Varga István üzemegységvezető 2500, Hódi Imre fogatos 1000, Oravecz Imréné sertésgon- dozó 700, idős Varga István pedig 1000 forintos jegyzéssel segíti új ötéves tervünk megvalósítását. Mindenfelé a kölcsönről beszélnek Vonaton, autóbuszon, utcán és szórakozóhelyen, mindenfelé a békekölcsönjegyzésről folyik most a szó, arról, hogy ki mennyit jegyzett, kinek milyen kedves a jelen, hogyan akarja még szebbé tenni a jövőt. A Mezőberény és Köröstarcsa között közlekedő autóbuszon is erről beszélgetnek az utasok. Baji József elvtárs, körzeti útmester hangos szóval adja tudtára az ottlévőknek, hogy 700 forintot jegyzett 1000 forint havi fizetéséből. — Én túlszárnyaltam 100 forinttal a tavalyi jegyzést — jelentette ki Csiba Gyula, az autóbusz sofőrje. — Nyolcszáz forintot jegyeztem. De nemcsak én, hanem a többi gépkocsivezető is többet jegyzett, mint tavaly. A Mezőberény felől befutó vonaton is a kölcsönjegyzésről folyik a szó. Az egyik kocsiban Pálinkás Mihály, a Békéscsabai I Forgácsolószerszámgyár kétszeres | sztahanovistája, a szakma kiváló dolgozója azt sorolja, hogy tavaly ő is 1000 forintot jegyzett. Most ezt megtoldotta, s teljes havi fizetésének összegét, 1700 forintot I jegyzett. — Azért — folytatja —, mert újabb nagy gépcsarnokkal bővítik az üzemünket. Egyre nagyobb a munkalehetőség, egyre jobb a kereset és ezekkel együtt növekszik a dolgozók jóléte, megbecsülése.
