Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-29 / 229. szám

WM «MfitMRWr 39., eetftör'ölr \HUdAsaAök Hifié A BELSPED szeptember 20-án teljesítette Régi és új káderek a falun HÍREK « harmadik negyedéve* tervét. A negyedik negyedév első hónapjá­ban és később is a cukorrépaszál­lításban, a trágyakihordásban se­gítik a mezőgazdaságot. Ezenkívül ,'esítják a MÁV-nál a vagonok i tiaios ki- és berakását. A jó •ények eléréséhez hozzá }á- . lát András dolgozó is, aki >p óta tartja a sztahanov- 7tet. De meg lehetne még t több sztahanovistát, a . kiváló dolgozóját, akik ennyien vállvetve harcol- terv határidő előtti teljesí- •t. MNDSZ-kírek-'.trkska Györgyné 1951 óta tag- a szarvasi Bem TSZ-nek. öt- ' egy éves asszony, 5 gyer- . édesanyja. Eddig minden év- * i 200 munkaegységet szerzett. i idén vállalta: 250 munkaegy- ege lesz a gazdasági év befeje- séig. özv. Frankó Jánosné 1952- n lépett be három hold földjé- .1 a szarvasi Uj Élet TSZ-be, 59 s kora ellenére, már augusz- elsején 197 munkaegysége .elv Jánosné MNDSZ veze- tag. Javaslatára a tanács istszőlőktől a vasúthoz ve- salakozásához hozzájárult. (DSZ-asszonyok hozzáfog- . Járda építéséhez. Az első 8, a második nap már 35 asz- .ony és 3 férfi vett részt ebben munkában. A salak beszerzését « kiszállítását Kiszely Jánosné illal+a. * "Gazdasszony-kört, szabás-var- -S, kézimunka és játékkészítő tanfolyamot indít a békéscsabai j^rosi MNDSZ november 1-én. * ár Istvánná, a vésztői Vö- tlag-TSZ-ben dolgozik két a. ötvenhat éves kora elle­llalta: a gazdasági év vé- ' }\ a 120 munkaegységet. * . békéscsabai városi MNDSZ készül az új oktatási évre. A vá­ros különböző részén 18 olvasó­kört szerveznek. Ezeken az olva­sókörökön a háziasszonyok és gyéb foglalkozásúak vesznek .észt. tvt t,.. I a Rákosi Má­Nagy Pál, | tyág Müvek fia. tál mérnöke elgondolkozva tette le az újságot. — Hm. Csak ki kellene menni 'falura — dörmögte maga elé. Sok­szor beszéltek már erről az elv­társak között, de igazában csak most, a pártfelhívás ejtette gon­dolkodóba. — Itt már meglennénk vala­hogy, de falun bizony elkelne több szakember is. Szakember? — ötlött az eszébe. — Azért még­is csak van különbség a varrógép és a kombájn között... Ej, na! A gép, az gép. Itt is, meg ott is. S ha valaki már túljutott az egye­temen, meg szerzett egy csomó élettapasztalatot, majd belejön ab­ba is. így torlódtak a gondolatok, ér­lelődött az elhatározás benne, amíg végül néhány hét múlva döntött. És 1954 elején már Mező­hegyesen volt. Ahogy bekerült a hatalmas ál­lami gazdaság lüktető forgatagá­ba, egy kicsit újra elfogta a gyen­geség; a géppark, amelynek az irányításával megbízták, nem volt kielégítő, a gépesítés szervezetlen volt, a munka tervszerűtlen, a dolgozók sem ismerték a feladato­kat. De ez a gyengeség csak rö­vid ideig tartott. — Az üzemeltetés szilárd biz­tosítása mellett, sokkal nagyobb gondot kell fordítani az üzemfej­lesztésre is — szabta meg a ma­ga munkaprogramját, s ezentúl bármit tett, az következetesen ezt a célt szolgálta. Gépesítési ügy­rendet dolgozott ki, amely pont- ról-pontra megszabta a feladatokat a főmérnöktől kezdve az anyag­beszerzőnek, brigádvezetőnek, traktorosnak egyaránt. Traktor* naplót rendszeresített, amiből ösz- szesített képet kapott o traktorok, gépegységek minden percéről. A dolgozók nemsokára azt érezték, hogy főmérnökük legalább any- nyíra ért a traktorokhoz, kom-, bájnokhoz, mint valamikor a var­rógépekhez. S ez még közelebb hozta őket egymáshoz. Kellett itt a rend, a fegyelem, az ésszerű gazdálkodás. Eddig kis műhelyekben, szét­szórtan végezték a gépjavításokat, s 1954-ben még 3 millió forintba került a gépek karbantartása. j -= Nem jól van ez — így a fia­tal mérnök. — Sokkal olcsóbb lenne, ha központosítanánk a gép­javítást. Nekifogott új munkaterv kidolgozásához. Ezeknél a mun­káknál már nagy segítséget nyúj­tott Ács Miklós, az ugyancsak Pestről odakerült fiatal mérnök is. Közös erővel valósították meg a nagyjelentőségű elgondolást: s ebben az évben már csak másfél : millióba fog kerülni a gépek javi- ' tása. A munka meggyorsult, a munkaerők egy része felszabadult \ és máshol végezhetett hasznos te- ' vékenységet. Nem feledkezett | A páros oldal „sxerelmeseii6 A Békéscsabai Tané.-* VKG-osztálya »agy gondot fordít arra, hogv az évtizedekkel easelőtt készített járdák járhatók legyenek. Tervet készítettek a javításokra, hogy a megkapott öseoegei terv­szerűen használhassák fel. Ennek megfelelően végeztetik-e el a munkákat? Erről Falyá György elvtárs a következőket mondtat »A tervszerűséget igencsak betartjuk.« Valyneh dán«« munkaveze­tőnek más a véleménye: »Az elmúlt héten a Szabolcs utcáit an ja­vítottuk a já>dát. Mielőtt befejeztük volna, felhívtam a VKG- oszlályt és érdeklődtem, hol lesz a jövő heti munkánk. Filiprnyl János elvtárs volt a drót másik végén és így hangzott a választ A Bajza utca páros oldalán, végig.« Valyneh János azonnal in­tézkedett. Öt kocsi homokot vitetett a helyszínre. Szeptember 20-á:i. kedden reggel meg is kezdték a járda felszedését. Az arra járok, de éu is csodálkoztam, amikor láttam, hogy Csabán a legjobbnak mondható járdát javítják. Nem az első eset ez — mondja Valyneh János. — A tavasszal a Szemere utcában szedették fel és rakatták 1« velőnk a páros oldalon, pedig a páratlan oldalon lévő járda volt járhatatlan. A VhG-osztály uta­sítására azt is átraktak é* így 30# méter járda helyett 600 mé­ter lett »megjavítva«. A Bajza utca páros oldalán lévő járda egy kis javítással még öt évig jó járda lenne. Javaslat ónkra U is állította Falyó elv­társ a javítást, de csak egy pár órára. Most tovább folytatják, szedetik fel és rakatják le a több mint 500 méter járdát, ami 1—8000 forintokba kerül. Miért kell ezt a járdát felbon­tási és újra lerakatni? Miért a páros oldalak és a jó járdák ke­rülnek p’ "orhan javításra? Erre talán a VKG-osztály tud választ adni. — Joós — Nagy elvtárs a második fő célról, az üzemfejlesztésről sem. A trakto­rok, kombájnok dolga egyenesbe jött, most már új feladatokat tű­zött maga elé. Csakhogy ezek megvalósítása nem ment könnyen: újításokat, munkamódszereket kellett bevezetni, hogy a fejlődés ne csak elgondolás, hanem való­ság legyen. Ebben is jó példával járt elől. Számos újításán kívül nemrég egy zsákológépet szerkesz­tett a gabonaraktdri munkák meg­könnyítésére és gyorsítására, a-1 mely könnyen és kifogástalanul i végzi el 10—12 ember fáradtságos munkáját. Most új elgondolásd- val az állattenyésztők segítségére siet: az itatás problémáinak meg­szüntetése mellett répamosó, a trágyakiszállítást és etetést meg­könnyítő csörlő-szerkezet megva­lósításán dolgozik. Eredményes munkát végez az újítókor is, amelyet Nagy és Acs elvtársak kiírtak életre. 1954-ben mégcsak 37 újítást nyújtottak be a gazdaságban, 1955-ben eddig mér 150-et, s ebből 79-atelis fo­gadtak kivitelezésre. Az újítások által elért mefftakarítás több száz­ezer forint. í Nagy Pál főmérnök már odaha- j ta érzi magát Mezőhegyesen. „Ré- | St“ bentlakos, aki a nehézségek j elleni küzdelemben szép eredmé- j nyék felmutatásával vívta ki a j megbecsülést, jó szakemberhez, tagjelölthöz, a párt által falura I küldött káderhez méltóan. I — Akkor sok szerencsét. [ Réthy elvtárs — állt fel a GAMMA pártbizottságának titkára egy utolsó Jelfogósra. — Ha valami­ben segítségre lesz szükséged, re­mélem megtalálod az idevezető utat. Ez. és egy csomó jó tanács volt az útravalója Réthy Gyula D1SZ- tilkárnak. S ezeket nem felejtette el az új helyen sem. Szüksége is volt rá. Nem volt idegen a vidék, mert ezen a tájon töltötte a katonaidőt, a mezőgazdaság sem, mert évek­kel ezelőtt kétéves mezőgazdasági iskolát végzett; azért, amikor kinn járt a többezerholdas határban, megvakarta a fejét. A fiatalok itt is telve voltak tettvággyal, de nem volt, aki ösz- szefogja őket, a nyilvántartások rendetlenek, a tagdíjfizetés ala­csony százalékú, s mikor a fiata­lok szórakozásáról érdeklődött, rö­vid mondatban kapta meg a vá­laszt: semmi sincs. így a feladat lett nagyobb,.me- j lyet a pártbizottság adott szá­mára: megszervezni az alap- szervesetek élő tevékenységét, be­vonni a fiatalokat a munkába, megteremtem a rendes nyilván­tartást, s vele együtt megjavi- \ tani « tagdíjfizetést. Másodsor­Terjeszd a Viharsarok Népét! ban; biztosítani a fiatalok helyes szórakozását és rendszeressé ten­ni a velük való nevelöhatású foglalkozást. 1 Réthy elvtárs } titkár Mezőhegyesen, s munkája azt bizonyítja, hogy a párt bi­zalma nem érdemtelen emberé. /I nyilvántartások azóta már kez­denek rendbejönni, — hisz kü­lönös gonddal készülnek a laq- könyvcserére —, s a Lügdíjfize­tés 30 százalékról 85 százalék­ra emelkedett egy hátlap alatt. Nem volt ez ördöngős dolog: szív kellett hozzá, s a fiatalok­kal való meggyőző beszélgetés. A taglétszám az ifjúsághoz viszo­nyított eredeti 50 százalékról egy­re inkább emelkedik, egyelőre a 75 százalékot akarják elérne. S ha vannak is még olyan fia­talok, mint a csatókamarási üzemegységben a 23 éves Csáki Lajos, aki jó párttag és kiváló dolgozó, de távoltaréja magát a DISZ-tői — egyre több fiatal találja meg helyét az ifjúsági szervezetben. A komlósfecskési üzemegységben például minden fiatal kommunista DISZ-bag is, s a pártbizottság még 80, az if­jabb generációhoz tartozó párt­tagot küldött a DISZ-be Segít­ségként. A 47-es major híres volt ar­ról, hogy nem múlt el egy bál sem verekedés nélkül. Réthy elv­társ összebeszélt a fiatalokkal: rendezzünk bálát a 47-esben. — De verekedés lesz... — Ha vigyázunk, nem lesz. S egyszer ezt kell megcsinálnunk. Sikerült! S azóta « fiatalok szívesen vesznek részt a DISZ rendezvényeken. A mezőhegyesiPlSZ-litlíttl szekrényében ott található már az egész évre szóló munkaterv. amely nélkül nem is tudja el­képzelni a feladatok sikeres el­végzését. S a terv nyomán egy­re inkább kialakul a DÍSZ-szer- vezel eredményes munkája. Né­hány hét alatt megerősödött a kapcsolat az ipari tanulóintétet fiataljaival, a határőrséggel, az úttörő-csapatokkal, s az iskolák különböző szakköreivel. Az egyik szakkörnek például nemrég javí­tottak meg a G AM MA-beli elv- társak — tartva szavukat — egy epidiaszkópot, a további segítsé­get is megígérve. Az első, a legerősebb segít­ség azonban ott van, maguk kö­zött a fiatalok között. S ben» nük határtalanul bízik Réthy elv­társ. Mint mondja, ö még sújt ember, s ha meg is szerem Me­zőhegyest, majd akkor érzi iga­zán otthon magát, ha végrehaj­totta azokat a feladatokat, me­lyeket saját maga és a pírt tű­zött elé. Meddig fizessünk még duplán? Kitérő-vágány készült 1952-ben Bé- késsámson és Tótkomlós között, a Cserepesi-tanyák megállónál, a szállí­tások megkönnyítésére. A békéssám­soni Vörös Csillag TSZ áruit mégis — vagy Tótkomlósra, vagy Békéssám- sonra — 6 km-re kell szállítani. Ugyan­is a helyszínen történő rakodás többe kerti, mint az említett távolabbi he­lyeken, mert a kitérő használati en­gedélye késik. A tsz vezetősége sze­mélyesen kérte a MAV-től az enge­délyt, meg is adták, de 1954-ben újra úgy kellett fizetniük, mintha a kité­rő használati engedély-e nem is volna. Azóta a tsz vezetősége újra szóvátette ezt az illetékeseknél, de eredmény nincs. (Tóth G.) — GÉPESÍTÉSI ankét lesz Me­zőhegyesen, a 170 éves fennállását ünneplő Mezőhegyesi Állami Gaz­daságban, október 3-án délelőtt 10 órakor. A bevezető előadást Kiinger Pál egyetemi tanár tartja „A mezőgazdaság gépesítésének további útjai“ címmel. A mezőhe­gyesi ankéton a megye állami gazdaságainak és gépállomásainak gépesítési szakemberei is részt- vesznek. — JAPÁN a világ legnagyobb hajóépítő exportőrjévé lépett elő, maga mögött hagyva az e -téren eddig vezető Nagy-Britanniát. Ja­pánnak. jelenleg 172 külföldi ha­jómegrendelése van, összesen. 3,480.960 tonna űrtartalommal. Az angol hajóépítőiparnál az összes külföldi megrendelések csak 1,050.000 tormát tesznek ki. — A MAGYARBÁNHEGYESI Dózsa Termelőszövetkezet szom­bati taggyűlésén 17 Aj tagot vett fel a szövetkezetbe. — AZ ELEK1 Rákóczi TSZCS a fejlesztés során 78 taggal 150 tagra szaporodott és most már 1103 holdon gazdálkodó-ak, — A könyvsorsjáték húzá­sa szeptember 25-én volt Buda­pesten, a Nemzeti Szalonban. Me­gyénkben is sokan vettek könyv­sorsjegyet, a húzás eredményé­ről a helyi könyvesboltokban ér­deklődhetnek- Ugyancsak ott vált­hatók be névértékben a ki nem húzott sorsjegyek is. — SZEPTEMBER 24-én a gyu­lai knltúrház DISZ népi együtte­se Cegléden vendégszerepeit a néphadsereg hetének ünnepélyes megnyitásán, a következő napon Nagykőrösön adtak műsort. Mind­két előadáson megérdemelten kap­ták a nagy tapsot. — A MAGYAR Beruházási Bank Békés megyei fiókjának 28 dolgozója 17 100 forint összegű bé­kekölcsönt jegyzett. — OKTOBER 1-én este nyolc órakor a békés járási kultúrház- ban, 2-gn a szarvasi kultúrház- han, 4-én az orosházi járási kul- túrházban, 5-én pedig Gyulán lesz szonáta- és dalest. Virizlay Mi­hály VET-díjas gordonkaművész, Radó Agnes, a varsói Chopin- verseny díjnyertese és Novak Má­rta operaénekesnő felléptével. Termelőazövetkezati csoportok! Egyénileg dolgosé parasztoki Késsetek cehorrépa termelési szerződést felemelt áron A leszerződött területre 100 százalékos termény- és 50 százalékot állatbeadási kedvezmény Az 1956-os gazdasági évben a cukorrépa felemelt átvételi árai a következők: Az átadott cukorrépa készpénzben fizetve mázsánként 27,60 Ft, Az átadott cukorrépa természetben 1 kg cukor, mázsánként 18,30 Ft; Az átadott cukorrépa természetben 2 kg cukor, mázsánként 9,— Ft. Amennyiben az egyénileg dolgozó paraszt, vagy T;; II. típusú szö­vetkezet átlagtermése kát, holdanként 100 mázsát meghaladja, az alábbi prémiumot kapják: 100—125 mázsa termésig mázsánként 6 forintot, 125—130 mázsa termésig mázsánként 12 forintot, 150 mázsán felüli termésnél mázsánként 20 forintot: Az átadott cukorrépa után, 100 mázsa fizető súlyú répa után: 65 kg préselt normál szeletet (nedves), vagy 3 kg száraz szeletet és fél kg 45 százalékos cukortartalmú szörplét (melaszt) vásárolhat a ter­melő hivatalos áron. Akiknek nincsen Igavonó Jőszágjuk, szerződéskötésnél kérjenek gépszántásra jogosító utalványt. Mezőhegyes! és Sarkad! Cukorgyár.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom