Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-29 / 229. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! AI M D P B ÉKÉ SMEGYEI PÁ RTBIZ O T T S Á G Á N A K L APJA 1955. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM A néphadsereg napja, népünk és hadseregünk megbonthatatlan egységének ünnepe írta: KUKUCZ ISTVÁN százados, a békéscsabai helyőrség politikai helyettese Az 1848-as év Európában a forradalom éve volt. 1848 januárjában Sziciliából kergette el a nép II. Ferdinándot és sisere hadát, februárban pedig Párizsban bontották ki a forradalom zászlaját. Márciusban Bécs, majd Milánó és Berlin népe kelt fel elnyomói ellen. A felébredt nemzetek sorában ott állt a mi népünk is, a magyar nemzet haladó osztályai, a pesti nép, mely a forradalmi ifjúság kezdeményezésére harcba indult az ország függetlenségéért és a polgári átalakulásért. 1848 március 15-én Pesten robbant ki a polgári forradalom. Az uralkodóház mindent elkövetett, hogy a hazaáruló magyar főurakkal és főpapokkal szövetkezve, visszaállítsa a régi helyzetet. E cél elérése érdekében nem riadt vissza olyan eszközöktől sem, hogy gyors ütemben szervezze meg a Magyarországon lakó nemzetiségek lázadását a .forradalom hátbatámadására. Szeptember 11-én Jellasieh Miklós horvát bán több mint 30 ezer főnyi seregével Varasdnál és Per- laknál átkelt a Dráván és a március 15-én kivívott magyar szabadság eltiprására Pest ellep vonult. A támadók létszáma és fegyverzete többszörös túlerőben volt a Kossuth által szervezett fiatal honv édséghez viszonyítva.. Jellasieh nacionalista szólamokkal uszított és zsákmánnyal kecsegtetett serege, mint a sáskahad,.úgy lepte el, pusztította, fosztogatta és égette Dunántúlt. Jellasieh rablóhadai elől az alig 6000 főnyi magyar sereg szinte ellenállás nélkül vonult vissza. Ennek egyik oka az volt, hogy az ellenség betörésekor a Dráva innenső partján állva nem tudta volna szilárdan tartani a frontot, az öt- hatäzoros túlerővel szemben. A mási oka az volt, hogy akkor még a magyar csapatok vezetői jórészt népellenes, császárpárti tisztek voltak. A sereg első főparancsnoka, Ottinger ezredes átállt Jella- sich-hoz. Utóda, Melcer ezredes, szintén árulóvá vált. Az őt követő gróf Teleki Ádám vezérőrnagy pedig kijelentette, hogy nem harcol Jellasieh ellen, „kivel ugyanazon eskü kötelezi a császár iránt.“ A forradalom válságos helyzetbe került. Az ellenforradalom már előre ivott a medve bőrére. Egy dologról azonban megfeledkeztek, nem számoltak a néppel, a hazaszeretö, a haza ügyéért minden áldozatra kész dolgozó milliókkal. Kossuth Lajos felhívására szinte egy emberként özönlött a németek által megsanyargatott magyar nép a honvéd sereg zászlaja alá. Maga Kossuth mondta el, hogy alföldi toborzó útja valóságos diadalmenetté vált. „Alig voltam kilenc községben, s 50 000 ember áll azokból készen.“ A magyar sereg létszáma Kossuth és a honvédelmi bizottmány toborzása következtében időközben 14—15 ezer főre nőtt. Ez a sereg a Velencei tó északi partján fogadta az ellenség támadásait. A sereg főereje, melyet a rendelkezésre álló erőknek kö- ! rülbelül a feléből képeztek, két ' üteggel Pákozd és Sukoró között i az út két oldalán a védelemre leg- alkalmasabb terepszakaszon helyezkedett el. A csata szeptember | 29-én a kora reggeli órákban kezdődött. Az egész császári sereg ; azonban csak délelőtt fél tízkor | lendült támadásba. Méghozzá nem az előre számított budai út mentén, hanem a lovasberényi úton. Jellasieh arra számított, hogy ebben az irányban elhelyezkedett kisebb egységeket könnyen szét- j kergetik, és aztán oldalba, illetve ; hátba kaphatja a főerőket. Ter- ' veit azonban a hős honvédek keresztül húzták. Visszaverték a j túlerők többszörös rohamát, sőt a tüzérek és gránátosok segítségével ,a pátkai tóba szorították az ellenséget. A honvédek hősi har- ] ca megfutamította Jellasieh mar- i lalócait és öt órára a harc már a honvédek győzelmével fejeződött be. A honvéd sereg első csatájában , a pákozdi ütközetben ragyogó | győzelmet aratott a túlerejű ellenséggel szemben. A pákozdi diadal hírét az egész ország újjongó i örömmel fogadta és ezzel a győzelemmel megszületett az első i magyar néphadsereg és ez a gyö- ; zelem kezdetét jelentette az 1848—49-es szabadságharc honvéd serege további diadalának, j A mi hadseregünk a magyar történelem forradalmi hagyomá- [ nyai méltó örökösének, a nép ügyéért, a haza függetlenségéért j harcoló magyar hadsereg jogos i utódának tekinti magát. Mi, kato- j nák, jogos nemzeti büszkeség ér- ' zésével emlékezünk vissza az 1848 szeptember 29-i pákozdi győzelemre, s magunkévá tesszük e diadalmas küzdelem minden tanulságát. i Szeptember 29-e legfontosabb tanulsága, hogy a nép fiaiból álló j és a néppel összeforrott, a nép i ügyéért küzdő és annak támogatá- ! sát élvező hadsereg legyőzhetet- l len. A magyar dolgozó nép ma- j gáénak tekinti hadseregünket, ! mert a párt vezetésével saját maga alkotta meg. Népünk magáénak tekinti honvédségünket, mert harcosai, tiszthelyettesei, tisztjei és tábornokai egyaránt saját fiai. akiket ö maga küldött és küld a haza fegyveres védelmezőinek sorába. Magáénak tekinti népünk a hadsereget azért, mert azt sa- I ját maga védelmére teremtette ; meg, mert a mi hadseregünk számára nincs szentebb ügy a dolgozók hatalmának, a haza szabadságának, az ország függetlenségének védelménél. Történelmünk során magyar hada — a Magyar Tanácsköztársaság védelmén kívül — soha igazságosabb ügyet nem védelmeztek, mint ma a mi néphadseregünk, amely épülő szo- 'ialista tár^dpimi rendünk felett "rködik. Az igaz ügy iránti hitben és népünk támogatásában rejlik hadseregünk fő ereje. Farkas Istvánná csárdaszállási párttitkár: Hogy több gépet, felszerelést kapjon a mezőgazdaság Gyakran összehasonlítom a jelent a múlttal. Ila ruhadarabokat vásárolok magamnak, eszembe- jut, mennyit keseregtem sum- máslány koromban, mert akkor egyre sem igen futotta. Ha hízót adunk el, ismét visszaemlékezem : felszabadulásig egyszer sem vágtunk sertést. Olyan nyomorban éltünk, mint a legtöbb család Magyarországon.' A múltban hiába vágytam tanulni, hiába vágytam boldog életre, csak a csalódások és a gyászok követték egymást. Apámat megölte a munkanélküliség, férjemet a második világháború... Most egyik öröm a másikat éri. Huszonnyolc éves koromban elvégeztem az akadémiát, megbecsült ember lettem. Most sokkal szebb bútort tudok már venni, mint amilyenre egykor vágytam. De ez a kisebbik öröm. Sokkal nagyobb ennél az, hogy egyre több és modernebb gépeket, felszerelést kap mezőgazdaságunk, hogy évről-évre növekszik a terméseredmény, s vele együtt az egykor sokat nélkülözött parasztság, egész dolgozó népünk jóléte. Jövőnk formálásának kulcsa a kommunisták, a munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiségiek kezében van. Olyan lesz a jövő, amilyenre építjük két kezünk munkájával, tudásunkkal, ahogyan segítjük pártunk és kormányunk célkitűzéseit kölcsönadott forintjainkkal is. Engem a párt rövidesen a kamuti Lenin TSZ-be küld párttitkámak. Örömmel megyek, s dolgozom, hasznosítom majd a tudásom. Hogy minél több gépet, műtrágyát, beruházást kapjon a mező- gazdaság, s a kamuti Lenin TSZ is, 1100 forint havi fizetésemből 1000 forint békekölcsönt jegvez- tem. Komoly nézésű, csendes ember Gyebnár János, a Mezőberényi Gépállomás dolgozója. A szavak is csendesen, hosszú gondolatsor után peregnek ajkáról. Nyolcán vojtak testvérek. Gyakori vendég volt házuknál az ínség, különösen amíg a gyerekek is emberszámba nem cseperedtek. De azután sem várt rájuk biztató jövő. Ki erre, ki arra széédt; ő estiednek ment fiatalon. Hol egyik, hol másik kulák- nál töltöttem ki HZ HSSJ’* iendőt, több pofont, szidást kapva munkájáért, mint fizetséget. Éhből állt. az »élet«, amíg meg Gyebnár János 800 forintja nem házasodott. Akkor sem fordult jobbra sora: három hosszú katonaév után a vasúthoz ment krainpácaolni. Felszabaduláskor földet kapott, házat épített, majd később gondolt egy nagyot és munkára jelentkezett a Mezőberényi Gépállomá--on. Nemsokára hathónapos iskolára küldték, s 1952- benmár traktoron, nyáron a kombájnon ült. És szívvel dolgozott gépein: ebben az évben például több mint 150 százalékos átlagot ért el a különböző munkáknál. Ezerháromszáz forintot mindig megkeresett. Gyebnár Jánosnak is nyolc gyermeke van, de ők már nem ismerik, hogy mi az ínség. Tisztán, szépen járnak, munkásember gyermekeihez illően élnek. Julianna, a legidősebb, most harmadéves tanítónőképzős, a 16 éves Mária nemrégen maradt ki az iskolából, most édesanyjával jár dolgozni, aki a kamuti Lenin TSZ tagja. János az édesapja mellett tanulja a traktoros mesterség fortélyait, a többiek pedig még az iskolában a tudomány t. Más világ, más élet köszöntött be a Gyebnárportára is. Ahogy a népnevelő odaért hozzá, mosolyogva veszi kezébe a tollat, hogy nevét a jegyzési ívre írja: »Gyebnár János... 8( 0 forint.« Mikor megkérdezzük tőle, milyen érzéssel, milyen gondolatokkal jegyezte ez az összeget, csodálkozva néz ránk: — Hisz erről beszéltem egész idő alatt. Ehhez már úg\ hi ze n. i e.n kell magyrázat. Igaza van, Gyebnár elvtárs! Tizenegyedniagával él — 700 forintot jegyzett A 110 éves fennállása ünneplésére készülő Mezőhegyest Állami Gazdaság dolgozói a köicsönjcgy- zésből is becsülettel kiveszik részüket. A jegyzés már kora reggel megkezdődött a kerületekben és a központban egyaránt. Délelőtt 10 óráig a gazdaság 435 dolgozója jegyzett 2t0 200 forint értékű békekölcsönt. Fűoeregen 1» fizikai dolgozó 11000 forintot jegyzett, ebből öt pártvezetőségi tag 3100 forintot. A 11-es tehenészetben Kocsó Julianna tehenész- lány teljes egyhavi fizetését, 1000 forintot, adta kölcsön az államnak. A mesterséges börjúnevelő- néi Piti Ferenc brigádvezető 1100 forint havi fizetése után 800 forintot ajánlott fel kölcsönként. Külön kiemelkedik Takács Károly bognár, komlósfecskési párttitkár példamutatása, aki tizen- egyedmagával él 1100 forintos fizetéséből és 100 forintot jegyzett. A csatókamarási kerületvezető, Varga István 1800 forintos fizetésére 2500 forintot jegyzett. A Békéscsabai Tejüzem Az első ötéves tervben, 1951-ben épült 300 ezer forintos költ-» séggel. A tejüzem feladata, hogy jó minőségű tejjel lássa el a dolgozókat* Békéscsaba és a környék állami gazdaságaiból, termelőszövetkezeteiből és az egyéni gazdáktól ide hozzák az összegyűjtött tejet. A megérkezés után gyorsan rakják le a kannákat, hogy mielőbb pasz- tőrizálhassák, Megérkezik a szállítmány ¥ De nemcsak a békéscsabai dolgozók fogyasztják ezt a jó minőségű tejet, hanepi a budapestiek is. Naponta 5 —10 ezer liter tejet szállítanak a fővárosba: Feldolgozzák a tejet
