Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-03 / 207. szám

1955. szeptember 3., szombat VíUaisaiak hépe 3 Hogyan gazdálkodjanak a termelőcsoportok az új mintaalapszabály szerint? A Minisztertanács nem- | szére közösen szerezhetnek be ter- régiben jóváhagyta a Termelöszö- melési eszközöket, növényvédő vetkezeti Tanács és a földműve- ; Szereket, műtrágyát, vetőmagot, lésügyi miniszter által előterjesz- a termelés folytatásához szüksé- tett termelőszövetkezeti csoportok ges anyagokat és építőanyagot. A új mintaalapszabályát. 1 csoport értékesítheti mind a kö­. , , , ., . , , „ zös gazdálkodásból, mind a tagok Az alacsonyabb tipusu termelo­csoportokban az eddigi működési szabályzatok által előírt közös szántás, vetésnél megrekedt a kö­zös munka. De egyes csoportokban még ezt sem végezték így, hanem úgy ... , . ... , , . , . . . . , ?. tagjai a közgyűlés határozata dolgoztak, mint az egyem gazdal- | _ , __iL k odók. Az ilyen termelőcsopor­; egyéni termeléséből eredő, s a beadási kötelezettség teljesítése után fennmaradó terményeket és , termékeket. Az új mintaalapszabály lehető­séget nyújt arra, hogy a csoport alapján a beadási és adófizetési Látogatás a 121~es Csemegeboltban — Három szép paprikát kérek,, 10 deka szalonnát, s valamilyen | jó fajta itókát — lehet bor is — hallottuk a minap a 121-es árudá­ban. — Mikor lesz csabai kolbász? — Még e héten az is lesz — vá- laszolta az eladó. — Tessék be- J nézni hozzánk a hét végén. A vevő pár perc múlva boldo­gan, megnyugadva indul el .:;; Naponta három-négyezer ember J hasonló kérdést intéz a békéscsa­bai áruda dolgozóihoz. Ahány em­ber, annyi kívánság. Általában 1 mindig megtalálják, amit keres- nek. Szeretnek ebbe az üzletbe ' tok tagjai nem használták ki a : szövetkezés adta nem szolgálták a lehetőségeket, termelőszövet­kötclezettségüket a tagok egyéni | járni a vevők, mert itt mindig felelőssége mellett közöseiig il- tisztaság, rend uralkodik. Izlése- letve együttesen teljesíthetik. Eb- j sen van elrendezve az áru, pontos í kezeti mozgalmat. Az I-es és II- I ben az esetben a termelőszövet- j a kiszolgálás, s az eladóknak min- i ., , . ,kezeti csoportokat mindazok az dig van egy-egy kedves szavuk, es tipusu termelocsoportok fejlő-1 . , , . , „ , , , . , ,. .. , .....j,. adófizetési es beadási kedvezme- egy barátságos mosolyok minden­szabályzatok nem adtak gyakor­lati útmutatásokat a közös gaz­dálkodás megvalósításához. A titok nyitja — Mi a titka annak, hogy ilyen j szívesen járnak ide az emberek? A Ualaspusxtai Állami Gazdaság a gyermekekért állami hitelek a lakosság szolgálatában nyék megilletik, amelyeket az I-es kihez, típusú termelőszövetkezeti csopor­tok jelenleg élveznek. Ezt a ked­vezményt a megyei tanács, vagy A jövőben az I. és II. típusú tér- a földművelésügyi miniszter jo- melöcsoportok egységes minta- gosan megvonhatja, ha a szántást — kérdezzük Belanka Györgytől, alapszabály szerint működnek. Ez : nem közösen — nem a gépállo- az egyik eladótól. Nem áll meg az új alapszabály sok lehetőséget más igénybevételével — végzik. ' egy pillanatra sem, úgy menet tár a termelőcsoportok tagjai elé. Az új mintaalapszabály ismer- közben adja meg a választ kér- 1 Lehetőség nyílik, hogy a csopor- tetősére lapunkban még vissza- (lésünkre. tok tagjai minden munkát közö- térünk. j — Szerintem a titkot abban kell sen végezhessenek, közösen tart­hassanak állatállományt, aminek a megvalósítását az állam törzsál- atállománnyal segíti. Több ter- melócsoportban úgy beszélnek ezekről a munkákról, hogy a jő- (Kálmán Gyula tudósító írja.) létesítettek, ahol bár váltakozó te­vőben ez a termelőcsoportra kö- Példaadóan segítik a Halasi Ál- nítással, de helyben tanulnak az telező lesz. Az új mintaalapsza- lami Gazdaság vezetői a gyerme- új tanévben a gyermekek. báty ezeket csak javasolja, de nem kék eredményesebb tanulását. Az idei tanévre az iskola füté- kötelezően íria elő. | Eddig a gazdaság dolgozóinak sét is vállalta a gazdaság. Gon­. - , , | gyermekeit naponta Szeghalomra doskodnák az odakerülő nevelő \z 111 mintaalapszatttny s~állították Colába. Ez fárasztó lakószobájáról, berendezéséről, arra is javaslatot tesz, hogy a cső- in6rotoi ioit „ „nydncnn nrm Dorttaeok az egész gazdálkodás volt> * jelentős időt vett el az ott- sot tgeietet tett a gazdasag a porttagoK az egesz gazaaixoaas ^ . is, hogy amennyiben családos ne­területére, a helyi adottságnak honi tanulásból. Most a gazdasag mJg Qz iskolában tanítani> megfelelően, legalább hároméves központjában lévő egyik világos, úgy egy teijesen megfelelő, jó la­vetésforsót alakítsanak ki. Ezzel egészséges épületben tantermei: kást létesít számára. növelik a termelocsoportok tag­jainak jövedelmét. A termelőcsooortok tagjai a szántást közösen, elsősorban a gépá'lomás gépeivel kötelesek vé­gezni. A közös szántás költségeit a tagok vetésterületi részesedő­jük arányában fizetik ki. Ha a közgyűlés úgy határoz, a szántá­son kívüli munkákat egyénileg is /égezhetik. Ilyen esetekben a ki­jelölés sorshúzással, vagy más módszerrel történhet. A kalászosok termelésénél a cso­port tagjai a növényápolást és be­takarítást, a közgyűlés határozata szerint, közösen is végezhetik. Ilyen esetekben a gépállomás se­gítségét is igénybe vehetik. Ha a közgyűlés úgy hatá­roz, hogy közösen gazdálkodnak, a közös termelési tevékenység ki­egészítésére, valamint a tagok ré­Megjelent az Uj Idő legújabb száma A lap e heti vezércikke a leszerelés nemzetközi jelentőségéről szól. Boriszov ismerteti a pakisztáni politikai helyze­tet. I. Sersnyov a német-szovjet kereske­delmi kapcsolatokról ír. Dr. John Frem- lin angol tudós a szovjet atomkutatás kőiében szerzett tapasztalatairól, V. Bakarics, a jugoszláv parlamenti küldött­ség vezetője szovjetunióbeli élményeiről, P. S. Lakanathan az ázsiai és a távol­keleti országoknak adott szovjet segít­ségről, G. Mityerev professzor, a Szov­jet Vöröskereszt nemzetközi kapcsolatai­ról, a japán nőmozgalom néhány vezetője pedig a japán nők bekeharcáról nyi­latkozik. Sok a színes írás ebben a szám­ban. I. Geraszimov szovjet földrajztudós kínai tapasztalatairól, V. Szurisz szinga­púri utazásáról, M. Szerbinoviés szén- kombájngépész angliai élményeiről szá­mol be. A nemzetközi élet jegyzetei Kí­nától Nantes-ig kísérik el az olvasót. Elvin a román ötéves terv befejezéséről ír. Két könyvismertetés és a nemzetközi esemé­nyek krónikája zárfa be a lap e heti szá­mát. keresni & az a legfontosabb, j hogy olyan ember álljon a pult mögé, aki szívesen foglalkozik a dolgozókkal, szereti őket és hiva­tásának tekinti, hogy kereskedel­mi dolgozó legyen. Közben jönnek -a vevők, szinte ellesi az emberek gondolatát. Többféle árut ajánl fel még akkor is, ha a vevő csak egy bucit kér. Miért teszi ezt? Bizony sokszor j megtörténik, hogy a háziasszony, ' akinek amúgy is elég gondja van, I elfelejt egyet-mást megvásárolni, : csak odahaza jut eszébe: jaj, nem vettem gyufát, vagy paprikát... A beszélgetés tovább folytató­dik. — így van ez, aki a pult mögött áll, annak helyén kell lenni az eszének. Nekem a második ottho­nom az üzlet. Már 1948 óta állok a pult mögött, de még sohasem éreztem azt, hogy fáradt vagyok. Pedig nemcsak az a munkánk, hogy kiszolgáljuk a vevőket és kí­náljuk áruinkat, hanem'még más is, csak ezt nem tudják a vevők.n Három óra alatt egy műszak „Munka közben nem lehet ren­dezni az árut, mert akkor a vevő az első“ — ez a jelszó a 121-es áruda dolgozóinál. Két műszakban dolgoznak. Részt vesznek a tíz­perces mozgalomban, de az soha­sem tíz perc, hanem fél órát, egy órát is kitesz. Ez az idő az, ami­kor előkészítik az áruféleségeket, így aztán akármilyen sokan van­nak az üzletben, mindig pontos a kiszolgálás, nincs kapkodás. Szükség van az áruk rendezésé­re, mert romlandó anyaggal dol­goznak, különösen hamar romlik a hús. Ha nem gondoskodnak jég­ről, pár nap alatt élvezhetetlenné válik. Vasárnap a legtürelmetle­nebbek az emberek, de arra soha­sem gondolnak — pedig nem árta­na néha —, hogy az áruda dolgo­zói nyolcórás műszak helyett há­rom óra alatt végzik el munkáju­kat. Panaszt eddig még nemigen írtak be a vevők a panaszkönyv­be, mert meg vannak elégedve az áruda dolgozóinak munkájával, különösen Belanka Györgyével és Leszkó Istvánéval. A panasz­könyvben nem a hiányosságok megszüntetését kérik, hanem di­csérik őket a jó munkáért. Pél­dául az egyik bányász így nyilat­kozott: „Bár csak minden üzlet­ben ilyen eladó volna, mint a 121- es Csemegéből than.“ Az eladókat megbecsülés övezi. Meg is érdemlik, mert egyedüli és legfőbb céljuk: választékos áru­val ellátni a dolgozókat, Segítsen a minisztérium Államunk — a párt és a kor- I mány célkitűzéseinek megfele- ! lően — a lakosságnak nyújtott kölcsönökkel is elősegíti a ítépjó- lét növekedését, a mind kielégí­tőbb lakás, i zKínok kialakulását. Az idén állami kölcsön segítsé- | géve! több ezer dolgozó költözik új lakásba, új családi házba. A termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok, a kisiparosok jelentős segítséget kapnak, hogy fokozhassák a ter- ! nielést. A családiházépítésre adott köl- j csönök összege a három év előt- tihez viszonyítva, több mint 24- s/.eresére nőtt. A bányák, az ál- j lami gazdaságink, a gépállomások dolgozói és a termelőszövetkeze­tek tagjai ezenkívül külön akciók útján is hozzájuthatnak építési kölcsönhöz. A hiteleket általában j 15—25 évi törlesztésre, évi két : százalékos kamatra ad;j& s a 1 Zi­vi törlesztés összege nem na­gyobb, mint egy hasonló lakás bére. Ebben az esztendőben az álta­lános építési akció során enge­délyezett kölcsönök tizenkétezer lakás felépítését teszik lehetővé. Ebből 2800 lakásba már beköl­töztek a tulajdonosok, további 8500 lakást pedig most építenek, a falusi lal»á építő akció segítsé­gével pedig nyolcszáz ház épül még ebben az évben. A mezőgazda-ági termelés fo­kozására az állam igen kedvező feltételekkel jelentős összegeket juttat a termelőszövetkezetiknek és az egyéni gazdáknak. A hitel­nyújtásnál mindenkor érvénye­. sitik azt az alapelvet, hogy ál- ) lami kölcsönben csak az r ész. esül- | het, aki eleget tett állampolgári : kötelezettségének, tehát sem adó­fizetési, sem beadási, sem egyéb hiteltörlesztési hátraléka nincsen, j Az Országos Takarékpénztár, amely az állami hiteleket folyó­sítja, természetese« megkívánja azt, hogy a kölcsönt igénylő bank-zeni fedezetet nyújtson és saját anyagi eszközeivel is részt- vegyen terve megvalósításában. Jelentősek az öntözőiéi epek lé­tesítésére nyújtott hitelek is, amelyek a belterjes gazdálkodás szélesedését teszik lehetővé. Csu­pán ebben az esztendőben álla­munk erre a célra tízmillió fo­rintot folyósított, amelyet öt százalékos évi kamattal együtt öt év alatt kell visszafizetniük a földművesszövetkezeteken belül alakult szakcsoportoknak. A köl­csön segítségével több mint 11 ezer holdon létesítettek rizstele- peket és konyhakertészetet. A termelőszövetkezeti tagoknak adott háztáji állatvásárlási köl­csön lehetővé teszi, hogy gya- rapíthassák háztáji gazdaságai­kat. Az idén államunk 13 millió forint hitelt adott 6500 termelő­szövetkezeti tagnak, hogy azon tehenet, vagv vemhes üszőt vá­sároljon. Államunk a lakosság jobb ellá­tása érdekében gondoskodott ar­ról is, hogy a javító-szolgáltató tevékenységet folytató kisiparo­sok — elsősorban falun és a vi­déki városok peremkerületeiben — kétéves lejáratú kölcsönt kap­janak, amelyet havonta kell tör- leszteniök. Tótkomlóson a felszabadulás előtt sok magyar, német, szlovák anyanyelvű kulák lakott. Ezek közül többen még a háború befe­jezése előtt itthagyták lakásukat, a felszabadulás utáni években pe­dig több nemzetiségi kite­lepült a községből. A megürese­dett lakások nagyrészét — főleg a jobb karban lévőket — a betele­pült magyar anyanyelvűek foglal« Iák el. A betelepülés után a köz­ség belterületén még 150 ház, kül­területen pedig mintegy 25 tanya maradt gazdátlanul. Ezek a házak nagyobb részben nádtetősök vol­tak, vagy olyanok, amelyek ki- j sebb, nagyobb javítással egy-egy családnak hosszú évekre otthont adtak volna. A . tulajdonosok nélkül maradt házak állami kezelésbe kerültek. A múlt év őszéig a belterületen lévő házból 50-et eladtak. Ezt az akkori rendelet lehetővé tette. Tavaly ősszel azonban egy új ren­delet megszűntette az állami ke­zelésben lévő házak eladását. A múlt év őszétől szinte napról- napra szomorúbb látvány fogadja Tótkomlóson a látogatókat. Már eddig több mint tíz ház dőlt ösz- sze és vált teljesen lakhatatlanná. Ez tíz családnak jelentett volna meleg otthont, arról nem is be- j szélve, hogy az összeomlott há­zak több százezer forint kárt okoz- I tak. Mindezt súlyosbítja még, hogy az ősz beállt; előtt 50 ház- ] ból ki kell a lakóknak költözniök, J mert az eső és a hó életveszélyes­sé teszi a lakásokat. A házak ide­iglenes lakói havonként 21 forin­tot fizetnek lakbér címén. Ebből aligha lehet a már több év óta elhanyagolt házakat rendbehozni. Igaz, hogy negyedévenként kap a községi tanács 15 ezer forintot la­káskarbantartásra, de ez az összeg egy nagyobb ház tetőszerkezeté­nek a megjavítására is alig lenne élég. Meglehetősen elhanyagolt álla­potban van a „Komló Szálló“ épü­lete is. Ezt a helyiséget a földmű­vesszövetkezet béreli vendéglő­nek és étteremnek. Nemrégen ka­pott a községi tanács ennek az épületnek a felújítására 12.900 fo­rintot. Egy ilyen épület felújítá­sához ennyi összeg alig jelent va­lamit. Ezért a javítást nem is kezdték meg. A 25 tanya, amely a tótkomlósi határ különböző ré­szein van, teljesen gazdátlan, nem lakik benne senki. Több tanyá­nak már régen kiszedték illeték­telenek az ablakait, ajtóit, felszed­ték a padlódeszkát, sőt, több he­lyen a tetőcserepet és a tetőszer­kezetet is ellopták. Egyik-másik tanyának a fala már omladozik. Több ilyen gazdátlan tanya van a termelőszövetkezetek földjein, azonban ezek lebontására enge­délyt nem kapnak. Ott kell vé­gignézniük, hogy szemük láttára megy tönkre a drága anyag, amelyből hasznos épületeket le­hetne építeni. Sürgős javítást kellene végezni a Kossuth u. 3. sz. alatti lakás­tömbön is, amelyikben több üz­lethelyiség van. Pénz azonban nincs. A községben több mint 37 nagy épület van. Ilyen többek kö­zött az az épület is, amelyiket je­lenleg a Cipész KTSZ bérli. Ezt az épületet a szövetkezetiek sze­retnék megvásárolni és mint sa­ját tulajdonukat rendbehozni. A rendelet szerint nem lehet meg­venni. Nemrégen a járási tanács VKG osztályától' a Tótkomlósi Községi Tanácsnál kint járt Báthori János elvtárs, akinek panaszkodott Bar- tus Andrásné, a tanács lakáshiva­talának dolgozója, hogy az államo­sított házak egy része már Össze­dőlt és most már valamit tenni kell, hogy megmentsék a többit. A válasz az volt: „Ha dőlnek, hát hadd dőljenek. Mit csináljunk ve­le, különben ezt mondták a fel­sőbb szervek is.“ Amikor Báthori elvtárs ezeket mondotta, nemcsak a megyei tanácsra gondolt, ha­nem a Város- és Községgazdál­kodási Minisztérium illetékes osz­tályára, ahonnan már hónapok óta csak ígéretet kapnak az állami kezelésben lévő lakások eladásá­ról. A minisztériumnak sürgősen cselekednie kell annál is inkább, mert Eleken, Gádoroson és Békés megye más községeiben is hasonló az államosított házak sor­sa, elhanyagoltsága. A község dol­gozói megvásárolnák ezeket a házakat, ha újra engedélyt adná­nak a megvásárlásukra. Ha ez le­hetővé válna, sok lakóházat men­tenének meg az erre illetékes fel­sőbb szervek az összeomlástól, amely sok-sok család boldog ott­honává lehetne; •— Balkus —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom