Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-23 / 197. szám
2 1955. augusztus 23., tedd ViUoAsatók Vlíyii Magyar államférfiak ! Üdvözlő táviratai Románia nemzeti ünnepe alkalmából Dobi István, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Petru Groza elvtárshoz, a Román Népköztársaság Nagy j Nemzetgyűlése elnökéhez, Hegedűs András, a Magyar Népköz-, társaság Minisztertanácsának elnöke Gheorghe Gheorghiu- Dej elvtárshoz, a Román Népköz- társaság Minisztertanácsa elnökéhez, Boldoczki János, a Magyar I Népköztársaság külügyminisztere Simion Bughici evltárshoz, a Román Népköztársaág külügymi-! niszteréhez üdvözlő táviratot intézett Románia népének nemzeti ünnepe, felszabadításé- ! nak 11. évfordulója alkalmából. Véget ért az aíemerő ügyében tartott Az atomerő békés felhasználása ügyében augusztus 8-án Genfben megkezdődött nemzetközi tudományos és műszaki értekezlet augusztus 20-án befejezte munkáját. Az értekezlet rendkívül nagy eseménye a tudományos életnek, s újabb lépés a nemzetközi feszültség enyhítésének és az államok közötti bizalom megszilárdításának útján. Az értekezleten 73 ország, összesen több mint 1400 tudósa, illetve mérnöke vett részt. Együttvéve több mint ezer tudományos beszámolót és jelentést békés (elhasználása genfi értekezlet •r terjesztettek az értekezlet elé. Az értekezlet során a különböző országokból összesereglett tudósok között személyes kapcsolatok alakultak ki, tapasztalat- és [ véleménycserére került sor közöttük. Sok tudós kapott meghívást más országbeli kollégájától, így például az angol tudósok kormányuk megbízásából meghívták az értekezlet részvevőinek nagyobb csoportját, köztük szovjet tudósokat is, hogy tekintsék meg az angliai tudományos atomkuta- i tó-központot. Heve» összetűzések Franciaországban a munkásság és a rendőrség között JV. Sz. Hruscsov Bukarestbe érkezett Bukarest. (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára a román kormány meghívására augusztus ] 21-én Bukarestbe érkezett, hogy résztvegyen Romániának a fa- j tiszta járom alól, a szovjet had- | sereg által történt felszabadítása 11. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. Összeült a Magyar Tudományos Akadémia kukoricanemesítési konferenciája A Magyar Tudományos Akadémia kukoricanemesítési konferenciája hétfőn délelőtt ült össze az Akadémia dísztermében. Itt, a kukoricanemesítés és termesztés legjobb magyar szakemberein kívül résztvesznek tíz külföldi ország legkiválóbb szakemberei is. Manninger Rezső Kossuth-díjas akadémikus, az agrártudományok osztályának elnöke üdvözölte a konferencia résztvevőit, majd Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter mondott megnyitó beszédet. Mint a francia sajtó közli, augusztus 18-án Nantesban nagy összeütközésre került sor a rendőrség és különböző vállalatok dolgozói között. Augusztus 18-ra virradó éjjel a hatóságok nagy rendőrerőket és köztársasági biztonsági osztagokat vontak össze. A fegyveres alakulatok megszállták a hajógyárakat és egyéb üzemeket. Amikor a munkások a megyei prefektúra elé vonultak, hogy előterjesszék követeléseiket, a rendőrség megtámadta őket. A rendőrök könnyfakasztó gázt használtak. A munkások ellenálltak. Egyes helyeken barikádokat építettek. Loire-Inférieure megye prefek- túrálának adatai szerint az ösz- szeütközésekben 60 ember sebesült meg. ötvenkettőt (22 munj kást és 30 rendőrt) súlyos állapotban kórházba szállítottak. A csütörtöki rohamrendőri erő- I szaxoskodások elleni tiltakozásul ! pénteken délután a nantesi dol- J gozók a Mars-mezőn tömeggyűlést tartottak. A nagygyűlés után a 30.000 dolgozó felvonult a város utcáin a Marseillase-t és az In- ternacionálét énekelve. A börtön épülete előtt heves összecsapásokra került sor a rohamrendőrök és a tüntetők között.Egy dolgozót megöltek, egyet pedig súlyosan megsebesítettek. Az összetűzés során egyébként mindkét részről sok sérülés történt. A rendőrség 75 tüntetőt le- í tartóztatott. A heves összetűzések ! után a hatóságok valósággal ost- j romállapotot létesítettek a város- ! ban. A Szovjetunióba utazó jugoszláv gazdasági küldöttség magyarországi tartózkodása Szvetozár Vukamnovics, a Ji*- goszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnökének vezetésével a Szovjetunióba utazó jugoszláv gazdasági küldöttség, útban Moszkvába, augusztus 21-én megérkezett Budapestre. Budapesti tartózkodása során a jugoszláv gazdasági küldöttség vezetőit: Szvetozár Vukmanovicsot, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnökét és Hasszán Brkics külügyi államtitkárhelyetI test fogadta Rákosi Mátyás, az I MDP Központi Vezetőségének el- j ső titkára, Hegedűs András, a Ma- ■ gyár Népköztársaság Miniszterta- j nácsának elnöke, Ács Lajos és Apró Antal, az MDP Politikai Bi- ' zottságának tagja. A párt és a kormány vezetői hosszas, szívélyes, baráti beszélgetést folytattak a jugoszláv küldöttség vezetőivel. Augusztus 22-én a küldöttség I folytatta útját Moszkvába. Románia felszabadulásának 11 -ik évfordulója A román nép ma, augusztus 23-án ünnepli annak a napnak 11. évfordulóját, melyen a hős szovjet hadsereg felszabadította Romániát a hitlerizmus igája alól és a Román Kommunista Párt által vezetett és szervezett hazafias erők megdöntötték a fasiszta diktatúrát. Augusztus 23-a a román nép legnagyobb nemzeti ünnepe, mivel új korszakot nyitott meg életében. . A felszabadulástól eltelt 11 év alatt hatalmas eredmények születtek az ország fejlődésében, a szocializmus építésében. A párt és a népi demokratikus állam az ország szocialista iparosításának útjára vezette a népet. A nehézipar rohamos fejlődése lehetővé tette a gépipar létrehozását. Ellentétben a múlttal, amikor a szükséges gépeknek 99 százalékát behozatalból biztosították, ma a nemzetgazdaság gépeinek és berendezéseinek tetemes részét az ország gépipara állítja elő. A kőolajipari berendezések gyártása nemcsak, hogy fedezi a belső szükségleteket, hanem kiviteli lehetőségeket'is biztosit. A kőolajipar technikai bázisának kiszélesítése lehetővé tette a kőolajtermelésnek 2.4-szeres növelését, az 1948. évivel szemben. A széntermelés 1954-ben 1,9-szer volt nagyobb, mint 1948-ban, az öntöttvas, az acél- és lemezáru-termelés több mint háromszorosával emelkedett az ötéves terv időszakában. Fokozódott a mozdonyok és vasúti kocsik gyártása, szervezés alatt áll a román tehergépkocsik nagybani gyártása. Számos új villamos hő- és vízierőművet helyeztek üzembe, s ezáltal a villamosenergiatermelés 2,7-szeresével meghaladta az 1948. évi termelési színvonalat. Sikerrel valósul meg az ország villamosítási terve. A nehézipar fejlesztése, s ezáltal a könnyű- és élelmiszer- ipar felszerelése lehetővé tette a tömegfogyasztási cikkek termelésének komoly növelését. Ebben az évben a dolgozók sokkal több élelmiszeripari terméket, gyapot- és gyapjúszövetet, kötöttárut és cipőt kaptak, mint a múlt évben. A gép- és traktorállomások száma eléri a 220-at, létrejött a mezőgazdaság szocialista szektora fejlődésének és erősödésének szilárd anyagi, technikai alapja. A mezőgazdaság szocialista szektora szüntelenül erősödik és növekszik, bár ez még nincs arányban az adott lehető ségekkel. Ez év első felének végén a kollektív gazdaságok és társulások száma meghaladta az 5500-at, összesen 300.000 családdal. Évről-évre növekszik a dolgozók életszínvonala. Csupán ebben az évben 6951,3 millió lej összeget irányoztak elő az állami költségvetésben szociális és kulturális célokra. Ebben az évben több mint 320.000 dolgozó tölti el pihenő szabadságát az ország hegyvidéki vagy te ngerparti üdülőiben. Csupán ez év első felében 2,5-ször több lakás épült, mint az elmúlt esztendő megfelelő időszakában. A Román Népköztársaság dolgozó népének legnagyobb vívmánya, minden siker és eredmény védőbástyája a népi demokratikus állam. A népi demokratikus rendszer alapja a munkásosztály és a dolgozó pa rasztság szövetsége, az a hatalmas erő, amely a lakosság döntő többségét képviseli. A népi demokratikus rendszer erejének egyik forrása a román nép és a nemzeti kisebbségek széttéphetetlen egysége és testvérisége. Az összes nemzetiségek dolgozói teljes jogegyenlőségei élveznek, s közös munkával, testvéri együttműködéssel mindent elkövetnek közös hazájuk, a Román Népköztársaság felvirágoztatására. A Román Népköztársaságban a nép vezető ereje a Román Munkáspárt. A párt szüntelen erősítése, vezető szerepének állandó növelése a népi hatalom erejének és tartósságának döntő biztosítéka. NEMZETKÖZI SZEMLE Példa nélkül álló cselekedet Egy héttel ezelőtt szűkszavú közlemény látott napvilágot. A hír azonnal a világsajtó érdeklődésének középpontjába került és azóta is élénken foglalkoztatja a nemzetközi közvéleményt. A szovjet kormánynak arról a határozatáról van szó; amely előirányozza, hogy még ez év december 15-ig 640 ezer fővel csökkentik a Szovjetunió fegyveres erőinek létszámát. ».Jó hír!«, »Az olvadás tovább tart«, »Genf szelleme érvényesül« — ilyen és hasonló vastagbetűs címek jellemezték azt a fogadtatást, amelyben a nyugati közvélemény részesítette a szovjet kormányhatározatot. A »genfi szellem« kialakulásához vezető szovjet békekezdeményezések sorához most újabb csatlakozott. És ez a nagyjelentőségű lépés talán még az eddigieknél is kézzelfoghatóbban tárta fel: a szovjet külpolitika tengelyében az a törekvés áll, hogy a tárg ulás, ne pedig az erő legyen az államok közötti viszony alapelve. A leszerelés kérdése egyike a minden népet közvetlenül érintő, legégetőbb megoldatlan kérdéseknek. Nyolc esztendő óta alig zajlott le olyan nemzetközi értekezlet, ENSZ-közgyűlési, bizottsági, vagy albizottsági ülés, amelyen né tárgyaltak, ne vitáztak volna erről az égető problémáról. S bár az utóbbi időben számos lényeges kérdésben közeledés történt a Szovjetunió és a nyugati hatalmak álláspontja között — mind-máig nem jött létre megegyezés a leszerelés ügyében. Nem történt és nem is történhetett megállapodás ebben az alapvető kérdésben mindaddig, ameddig a nemzetközi kapcsolatokat megdermesz tette a hidegháború fagyos lehellete. A genfi értekezlet ebben a tekintetben fordulatot hozott a második világháború utáni nemzetközi kapcsolatok történetében. Ha Genfben még nem is »temették el« véglegesen a hidegháborút, de mindenesetre a kormányfői értekezlet jelezte az államok közötti bizalom megteremtése felé mutató fordulat kezdetét. A kölcsönös megértés, a tárgyalások szellemének kialakulása új, minden eddiginél kedvezőbb lehetőséget teremtett a leszerelési probléma sikeres megoldására is, ami megszabadítaná a népeket a fegyverkezési hajszával járó súlyos terhektől. Erre hívta fel a nagyhatalmakat a szovjet kormány már a május 10-i nagyjelentőségű javaslatában is. Most pedig, amikor a genfi értekezlet eredményeként enyhült a nemzetközi feszültség, a szovjet kormány példa nélkül álló lépésével tett nagyszerű bizonyságot arról, hogy a maga részéről m'n- den megnyilatkozásával és minden cselekedetével a nemzetközi bizalom épületének szilárd, tartós alapjait igyekszik megvetni. »A nagyhatalmak hadtörténetében nemigen akad példa a haderő békelétszámának ilyen arányú leszállítására« — irta a Nyugat-Német országban megjelenő Allgemeine Zeitung. A józan gondolkozású emberek ezután joggal hihetnék, hogy a szovjet kormánynak ebben a nagyszerű gesztusában még a rosszemlékű hidegháború legmeg- átalkodottabb híve sem találhat kivetni valót. Ám. a való élet távolról sem ilyen idillikus. A nemzetközi élet néhány kútmérgezője, akiket megdöbbentett, de még nem hallgattatott el a genfi értekezlet eredményessége, most azon fáradoznak, hogy valamilyen módon mégis belekössenek ebbe az őszinte békevágytól áthatott újabb szovjet kezdeményezésbe. Meg kell mondani, nem irigylésre méltó a helyzetük. Hiszen nem könnyű feladat elhitetni a közvéleménnyel, hogy a 640 ezer szovjet katona leszerelése a nyugati hatalmak biztonságát fenyegeti. Egyes nyugati, főleg amerikai lapok, a szovjet kormány bejelentésével kapcsolatban »a legnagyobb óvatosságra« (!?) intik olvasóikat. A new yorki Daily Mirror egyenesen azt állítja, hogy »a szovjet politika fő célja változatlanul az atlanti szervezet védelmi programjának megtorpedózása«... Azt már nem fejti ki az amerikai lap, hogy egy »védelmi« szervezetet miért kell félteni attól, hogy az csármányos ellenfél« több mint félmillió katonáját leszereli. Jogos az a gyanú, hogy az amerikai lap szemleírója valójában inkább attól tart, hogy a szovjet kormány mély benyomást keltő lépése után a fegyverkezési hajsza folytatásában érdekelt körök számára még nehezebbé, válik a nemzetközi leszerelésre irányuló követelés elhárítása. Nos, a szovjet kormány »Géni szelleméhez« híven minden előzetes »feltétel« szabása nélkül, a maga akaratából nyilatkoztatta ki azt a szándékát, hogy rövid időm belül leszereli 640 ezer katonáját, — ami pedig több, mint a felállítandó 12 nyugatnémet hadoszt ily létszáma. Az pedig csak tér «lészetes, hogy a világ közvéleménye figyelemmel kíséri, vajra a genfi békeszerető nyilatkozatnak megfelelően a nyugati hatalmak rálépnek-e cselekedeteikben is az államok közötti bizalom megteremtésének útjára. És az államférfiaknak nem lenne nehéz a dolguk ebben az ügyben, mert a népek nemcsak óhajtják és követelik ezt, hanem le is rakták már az egymásközti bizalom épületének alapköveit. Reméljük, hogy az immár a nemzetközi konferenciák városává lett Genfben ösz- szeülő négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet újabb határkő lesz az államok közötti bizalom; s ezzel a nemzetközi leszerelés megvalósítása, a világfeszültség csökkentése útján. Reméljük, bogy a Szovjetunió példáját követni fogja a genfi értekezlet többi résztvevője is!
