Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-19 / 195. szám

1955. augusztus 19., péntek 3 _________________________ lHifit Kinek termett több búzája Eleken? Tavaly Eleken sem volt jobb a búzatermés, mint másutt, bár itt-ott többet is csépeltek a köz­ség határában. S ez nemcsak a föld minőségétől függött, hanem attól is, hogy a gabona az egyé­niek parcelláján termett-e, vagy a szövetkezetiek tábláján. A cséplés befejeztével futótűzként terjedt a hír: — A termelőszövetkezetiek 2 mázsával több búzát termeltek holdanként, mint az egyéni pa­rasztok! Az igazat megvallva, ez nagy szerepet játszott abban, hogy a tavalyi zárszámadás után a még kívülállók tömegesen léptek a szövetkezetbe. De akadtak jóné- hányan, akik nem hitték el, vagy a véletlennek tulajdonították, hogy a közösben többet adott a búza. Az idén megismétlődött a tavalyi eset. A községben a gyakori esőzések ellenére is elcsépeltek már annyi gabonát, hogy megállapítsák — az egyéni parasztoknál 7—8, a termelőszövetkezeti csoportoknál 9—10, a két termelőszövetkezet­nél — a József Attilánál és a Villámnál — pedig 11—12 mázsa a búza átlagos terméseredménye. Még zöld volt a gabona, mi­kor a jánosházi határ mintegy száz dolgozó parasztja megalakí­totta a Hunyadi, meg az Uj Élet termelőszövetkezeti csoportot. Az idén még egyénileg gazdálkod­nak, de egyre mondogatják: — Jövőre, a táblában ne­künk is több búzánk terem. Bizonyára nem csalódnak majd. De méginkább nem szá­mítják el magukat az olyanok, mint a 8 holdas Hegedűs Bálint, "a 6 holdon gazdálkodó Kamarás Sebestyén, Ottlakán Györgyné, Purecse Péterné, meg mások, akik a napokban kérték felvéte­lüket a József Attila TSZ-be. Az ő búzájuk lesz jövőre a leg- különb a községben. Hiszen az idén is a József Attila csépel a legjobb eredménnyel. A szövet­kezet egyik brigádjában, a Bé­kében még a 15 mázsát is eléri az átlag. A jó gazdálkodó hírében álló Strifler József középparaszl gya­korta érdeklődik a szövetkeze- | tiek terméseredménye felől. Nem- | régiben arra kérte Csáki Sándor I agronómust: mondaná el, • miért teremhetett több búzát a tsz földje, tég az övénél is. Én megadok mindent, ami csak kell, hogy jó legyen a ter­més — mondta a fiatalember­nek. — Józsi bátyám, nem is ad­hatja meg mindazt, ami kell. — S Csáki Sándor, mint megannyi másnak, Strifler Józsefnek is el­mondta, hogy mi az a »minden«. Békési anyakönyvi hírek: Születések: Minya Gábor és Pusz- | Házasságot kötöttek: Bíró Attila és tai Julianna fia János, Gulyás László Illés Erzsébet. Nagy István és Szé- és Kiss Julianna fia László Zoltán, kely Gizella, Lakatos Lajos és An- Kállai Mihály és Domokos Mária leá- tóni Róza, Darabos István és Pap nya Mária, Taró Gábor és Korcsok Margit, Bállá Ferenc és Darányi An- Lenke fia Gábor, Tárnok Ferenc és na, Balogh István és Székely Erzsé- Császár Zsuzsanna leánya Zsuzsanna, bet. Születések: Zvara Jenő és Vass Er zsébet fia Jenő Zoltán, Kasuba János és Albert Margit fia István, Misur György és Skorka Zsuzsanna fia Lász­ló, Szirony János és Bátori Judit fia István, Marton Endre és Magyar Er- • zsébet fia László Endre, Lestár Fló­rián és Gyurcsik Mária leánya Aran­ka, Sonkoly Pál és Brusznyiczki Má­ria fia Lajos Mihály, Molnár György , és Skorka Zsuzsanna leánya Zsuzsan­na, Lénáit Ferenc és Pákozdi Piroska leánya Irén, Szabó Imre és Behan Mária leánya Mária, Sovány István í Szarvasi anyakönyvi hírek: és Kriklák Irén leánya Irén Edit, Szabó Ignác és Fekécs Anna fia Ig­nác Róbert, Kiss Péter és Bencsik Ágnes fia Ferenc Kálmán, Tóth Pál és Adamov Mária fia János, Jabrich Pál és Vajgel Zsuzsanna leánya Er­zsébet, Házasságot kötött: Cséke László Ist­ván és Plentri Mária Éva, Elhaltak: Lestyán Andrásné 68 éves, Tyerjanszki György 75 éves, Sztancsik Mária 37 éves, Tóth Maczenka György­né 79 éves, Omaszta Béláné 87 éves. A kapitalista országokban az állami kézben levő ipari válla­latok harmadrangú szerepet töl­tenek be. Az emlékezetes angol államosítások a szénbányászat te­rén csak arra voltak jók, hogy néhány eladósodott tulajdonos busás kártérítés ellenében meg­szabadulhasson ráfizetéssel dol­gozó bányaüzemétől. A szocialista államokban egyre növekvő súllyal érvényesül az állam gazdasági szervező funkciója. Míg nyuga­ton szinte rendszeressé váltak az évről-évre beköszöntő válságok, nálunk előre megállapított nép- gazdasági tervek hangolják egy­be a különböző termelési ágak munkáját, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsán ke­resztül az egyes népi demokra­tikus országok termelését. Népköztársaságunk biztosítja állampolgárai számára a kultu­rális és politikai jogok legszéle- sehbkörű gyakorlását, s teljes mértékben megadja e jogok anyagi feltételeit. Hasonló ter­mészetű jogok hangoztatásával a burzsoá alkotmányokban is ta­lálkozunk. Ott azonban az ál­lam a jogok gyakorlásához szük- séges minimális biztosítékokról sem gondoskodik, és így mindez csak szépen csengő frázis ma­rad. Alkotmányos joga a nyu­gati munkásságnak, hogy gyűlé­seket tartson, eszméit a sajtón, rádióin, televízión keresztül ter­jessze. Az alkotmány szerkesz­tői azonban »megfeledkeztek« arról, hogy a papír, a nyomda,, a gy ülésterem, a rádió:, mind a tőkések tulajdonát képezi. Hatalmas eredményeket értünk el a nép kulturális színvonalá­nak emelése terén. »A Magyar Népköztársaság biztosítja a dol­gozóknak a művelődéshez való jogát.« Esti tanfolyamokon és a dolgozók iskoláin keresztül igye­kezett kormányzatunk felszá­molni a múlt rendszer hagyaté­kát, a kulturális elmaradottsá­got. Uj falusi és tanyai iskolák épültek, kultúrház-akat, könyvtá­rakat létesítettek a régi kasté­lyokból, az üzemi munkásság kultúrbrigádjaá a legeldugottabb falvakat is felkeresték. Ma már — a széleskörű kultúrforradalom Megfelelő vetőmag, talajelőkészí­tés, s ami az egyéni parcellákon igen elhanyagolt — növényápo­lás. Az egyéni parasztgazdaságok­ban megszokott dolog, hogy a sa­ját termésű búzából vetnek' ismét. Ezzel szemben a József Attila TSZ-ben tavaly is fajtiszta, ne­mesített vetőmagot tettek a föld­be — bánkúti 1204-est. S nem is akármikor. Az egyéniek még jó­formán csak szántogatták földjü­ket a búza alá, amikor a szövet­kezeté már kezdett zöldelni. De ez érthető is. A gépek hamar elő­készítették a talajt, s a Zetor- vontatással a vetés is gyorsan ment. — ősszel is adtunk műtrágyát és ezt tavasszal megismételtük — magyarázta a szövetkezet embe­re. — De nemcsak a búzánál, ha­nem a 640 hold kalászos egész te­rületén. S büszkén mondta el, ami csak a nagyüzemi gazdálkodásban jár­hat igazán eredménnyel — a vegyszeres gyomirtást. Csaknem 150 holdon irtották ki az elmúlt tavaszon az acatot, a vadrepcét és más gyomnövényt. Mondott ő még sok minden mást. Többnyire olyanokat, ami­ket még az I. típusú termelőszö­vetkezeti csoportokban sem lehet megvalósítani. (Ez a magyarázata annak, hogy a József Attila, sőt a Villám TSZ is, azokénál jobb termésátlagot ért el.) Nem kimon­dottan, de ez is hozzásegítette a Gémes-testvéreket — Jánost, meg Józsefet —, hogy a zárszámadás után a Rákóczi TSZCS-ből a Jó­zsef Attila TSZ-be lépjenek. Újab­ban egyre többen lépnek át a községben a két fejlettebb típusú szövetkezetbe A József Attila TSZ-nél legutóbb — éppen cséplés közben— a 11 holdas Nyisztor Demeter, a Bé­ke TSZCS tagja jelentette be szándékát, — Megpróbáltam már egyéni­leg is, az első típusú csoportban is, de biztos vagyok benne, hogy a termelőszövetkezetben lesz a legjobb — mondta. — Jó termés- eredményt búzából is csak nagy­üzemi gazdálkodás esetén lehet elérni. B. L. eredményeképp — a falusi kö­zönség is ismeri és szereti a Bánk bánt, a Eáklyalángot, a Tartuffe-öt, s régenvárt vendég­ként köszönti a városi színjátszó­csoportokat. Majdnem teljesen megszűnt az analfabétizmus, a középiskolák és egyetemek pad­jait pedig zömmel munkás és parasztfiatalok töltik meg. A kul­túra nem a felső tízezer mono­póliuma többé, hanem milliók és milliók közkincse. Alkotmányunk nem képez elkü­lönült részt szocialista jogrend - szerünkben. Később hozott jog­szabályaink kivétel nélkül mind az alkotmányban gyökereznek, s olyan kiemelkedő fontosságú tör­vények talpkövévé vált, mint a béke védelméről szóló törvény, a Munka Törvénykönyve, az új tanácstörvény, vagy a biintető- törvénykönyv általános része. A tömegekben egyre szilárdul a szocialista jogtudat, s állami szerveink a dolgoziök hathatós támogatásával éberen őrködnek szocializmust építő államunk alaptörvényének betartása fölött.! Kilényi Geyza\ A nyersgyártás mesterei A gépek csattogásának megszokott egyhangúsága tölti meg a Békéscsabai Téglagyár prés­házát. A szalagcserepek gyorsan futnak ki a (kettes szalagprés szájnyílásán, Brhlik Ilona elszedő alig győzi elrakni. <Az elszedés a nyerscserépgyártás egyik legne­hezebb része. Nemcsak szívós tes­ti munkát követel, de szakértel­met is. mert attól is függ a cse­rép minősége, hogy mennyire ügyebiek a cserépelszedésnél. Brhlik Ilona brigádvezető és a brigád tagjai úgy vigyáznak a minőségre, mint a szemük fényé­re. Alig akad párjuk a vetél­kedésnél a megyében, sőt az or­szágban is. Most értesítették őket, hogy az országos versenyben el­sők lettek. Kitartó és gyors mun­kájuknak tehát meg lett az ered­ménye és elnyerték vele a 3000 forintos céljutalmat is. E hét végén kapják meg. De a jutalom mellett még nagyobb öröm az, hogy egymásután üdvözlik őket munkatársaik és mint az ország legjobbjait emlegetik. Hétfőn dél­után az egész brigádot lefényké­pezték. A brigád vezetője szíve­sen foglalkozik a reá bízott em­berek problémáival, amihez hoz­zátartozik, hogy rendszeresen tá­jékoztatja őket a verseny ered­ményéről. Szombaton délután Is azért járt Berki László gyárveze­tő elvtárs irodájában, hogy az augusztus havi verseny eredmé­nyéről tájékozódjon. Erre voltak kíváncsiak a brigád-tagok. Meg­lepődött, amikor az irodában je­lenlévők alig hagyták szóhoz jut­ni és egymásután kívántak to­vábbi jó munkát neki és brigád­jának. Meglepődött, hiszen nem azért jött ő... és elért sikereik valamennyiük sikere. — Szép teljesítményt értekei — mondta Berki elvtárs, amikor kezet fogott vele —, de ne fe­lejtkezzenek el a minőségről. Na­gyobb figyelmet fordítsanak rá, mert sok még a selejtes áru, ami felmegy a szárítóba — és meg­magyarázta azt is, hogy miért. — Helytelenül húzzák a cserepet a rámára, az állványberakók pedig összefogdossák. Aztán rossz rá- ; mára se szedjenek cserepet. —. Igyekszünk Berki elvtárs, hogy a meglévő hibákat kijavít­suk és továbbra is megtartsuk a brigád jó hírnevét — vála­szolta. Ebben a hónapban egy Ids helyhiányra lehet számítani, mert korszerűsítik a szárító kamrákat és az építő ^vállalat lassabban halad, mint ahogy1 megígérte. Ta­lán rajzok és egyebek hiányza­nak, hogy a tetőt és a megkez­dett kamrák építését befejez­zék. Hétfőn reggel erről be­szelt a brigád néhány tagjával Brhlik Ilona. Ezért még műszak kezdés előtt kitakarították mun­katerületüket, Maxim Jutka pe­dig a présgépet olajozta, hogy n< legyen baj vele később. És talán, mert nagy számban vannak köz­tük fiatalok, ugyancsak hozzá­kezdtek versenyezni, hogy el­sőbbségüket ebben a hónapba * is megszerezhessék. Augusztus el­ső tíz napjában 20.700 cserép­pel gyártottak többet, mint amennyit a tervük előírt, még I lemaradtak másoktól. Érdekessé­ge ennek a versenynek, hogy üzemen belül is akadt vetélytár- suk. A négyes szalag, ^Hazafi Pálné brigádja 27.800 cseréppé' gy ártott többet terven felül. Hogv miért ? Emellett nem mehetünk el szó nélkül. A kettes szalagnak több volt a gépállása. Most, hét­főn délelőtt is, a présgépjük egy­szer csak megállt és három laka­tosnak egyórai munkájába ke­rült, amíg megjavították. Azután lelkesen folytatták tovább a ter­melést. Több kiváló dolgozót em­líthetünk meg a brigádból, a bri­gádvezetőt, Maxim Jutkát, Pir: Terézt, vagy a vígkedélyű, mun­káját dalolva végző Kiss János- né elvlársnőt. Valamennvien igy - kéznek, hogy ebben a negyed­évben is megszerezzék az első helyet. Ezt pedig csak úgy le­het, ha a négyes szalag dolgo­zóit augusztus 20-ig' megelőzik. Az alkotmány ünnepén gazdag műsor szórakoztatja megyénk dolgozóit Augusztus 20-án és 21-én nagyszabású ünnepségek lesznek szerte a megyében. Az ünnep­ségek hangulatát mindenütt szí­nes és gazdag műsorok emelik. Békéscsabán régen látott, nagy­arányú kulturális megmozdulás kezdődik 19-én délután 6 órakor, a megyei népművészeti kiállítás megnyitásával a múzeumban. 20-án egésznapos műsor lesz — divatbemutatóval kombinálva - a Megyei Tanács épülete előtt felállított szabadtéri színpadon. A Jókai Színház művészei és legjobb öntevékeny kultúrcso- portjaink is műsort adnak. Este fél 9 órakor az Operaház mű­vészegyüttese és a Rádió kis­együttese tart előadást a ligeti szabadtéri színpadon. 21-én délután 3 órától kezdve, ugyan­csak a szabadtéri színpadon, tartalmas műsort adnak a me­gye legjobb együttesei. Szerepel a VIT-ről hazatért Balassi DISZ népi együttes, valamint a békési, az eleki, a battonyai, a méh­keréki, a mezőberényi, a gyulai, az örménykúti és a szeghalmi együttes. Kondoros község is készül au­gusztus 20-a megünneplésére — írja Gsaba Dezső, a kultúrotthon igazgatója. — A községi párt- bizottság és a tanács közösen el­határozták, hogy alkotmányunk, valamint a kenyér ünnepét köz­ségünk is méltóiképpen megüo- nepli. Szombaton kora reggel ze­nés ébresztő köszönti a község dolgozóit. Kilenc órakor meg­kezdődik a színes felvonulás a ligetbe. Eke, vetőgép, borona, aratőgép, kombájn, majd arató­párok díszes népi viseletben vo­nulnak. A termelőszövetkezetek lovasbandérimna is felvonul. Ün­nepély után a ligetben kezdődik a szórakozás: világposta, szeren­csehalászat, cclbadobás, orosz kugli, riídmászás, bazár, tearika- dobálás, stb. áll a közönség ren­delkezésére. Délután a sportpá­lyán gazdag sport- és kultúr­műsorban gyönyörködhetnek a községbeliek. Este a kultúrott­hon ban lesz előadás, utána tánc, reggelig. Gyomán augusztus 20-án és 21-én járási mezőgazdasági ki­állítás lesz. Szombaton a Balassi DISZ népi együttes, vasárnap pe­dig a Jókai Színház művészei szórakoztatják a községbelieket a Körös hullámterén felállított szabadtéri színpadon. Mindkét este ingyenes bál lesz. Megyénk valamennyi községében felké­szültek a kettős ünnepre és gaz­dag program, szórakozási lehe­tőség várja a dolgozókat

Next

/
Oldalképek
Tartalom