Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-18 / 194. szám

1935. augusztus 18., csütörtök VdiMwwU Hépe Ami a százalékok mögött van flz üzletek nyitvatartásának szabályozása atig. 20—21-én Két évvel ezelőtt mindenki nagy reményeket ííízütt a Sarkadi Kendergyár megnyitásához. Kor­szerű berendezése, modem gép­parkja még a leghiggadtabbttü számító embereket is lei jogosítot­ta erre, — de csalódniuk 'kel­lett. Az üzem a kezdeti idősza­kon tűi is nehézségekkel .küzdött, s ez évben például — kivéve a téli holnapokat, amikor a kí­nai háncs feldolgozásával fog­lalkoztak —, csak júniusban ér­ték ei először a 100 százalékos mennyiségi tervteljesítést. A fo­rintérték terv azonban ezentúl is' ingadozó maradt. A vezetők ilyenkor előszeretettel hivatkoznak a megfelelő termőterület nélkül álló, új, felfejlődő üzem nehézségeire, az új munkások szakképzettségé­nek hiányára, a nagy jövő előtt álló, de kellően még ki nem kí­sérletezett kendertiszlító auto­mata turbina számtalan hibájá­ra, amely végül is nagy gépi átalakításokat tett szükségessé. Ez mind igaz. De még az elismert objektiv okok felsorakoztatásá­ból sem lesz tervteljesítés. A ter­mőterület kérdése végeredményé­ben megoldódott, hisz nem anyaghiány okozza a lemaradást, az új munkások sem maradnak mindig újak, s a legfontosabb helyekre nagy gyakorlatú szak­emberek kerültek más üzemek­ből. Héti elvtárs gyártásvezető merész felelősségvállalásával, az automatából is kidobták a sok bajt okozó eiőtiloiót, előrázót és egyéb átalakításokat is végeztek, ami a tervteljesítés előnyére vált. A Sarkadi Kendergyár a- zonban — ha részleteiben vizs­gáljuk — most is az elmaradó üzemek között van Atkos örökségként maradt a mostani vezetésre a munkafegye­lem hiánya. Nem egyszer történ* kísérlet lógásokra, a szabadság- rondeletek kijátszására, más eset­ben a fürdőből kellett dolgozó­kat visszahívni, hogy megtakarít­sák gépiiket, stb. Ez az állapot a mai napig többé-kevésbé javult, de hosszt! időin át hátráltatója volt a tervteljesítésnek. Több­ször megmutatkozik a műszaki vezetés határozatlansága, az. elő­relátás hiánya is. Egy-két pél­dával élve; Januárban például ben te mezes nélkül 10 napra leálltak a gőz­géppel javításra. Erre tervjóírást sem kapott az üzem. Két héttel később, a kínai kenderháncs fel­dolgozásánál már nem volt szükség a gőzgép teljes kapacitá­sára és ekkorákét hónapig állt — kijavítva. Vagy, ha most pél- j dául az üzemeltetett két szivattyú közül az egyik elromlana, — mondjuk összerappanna a görgős­csapágya, — ez azt jelentené, hogy az üzemnek le kell állnia, mert a tartalék szivattyú is gör­gőscsapágy nélkül áll. Nem elég itt a berendezés nehézségeire hi­vatkozni: mindent meg kell tenni a műszaki vezetésnek, hogy a géprészek, a nyersanyagok, a szi­vattyúnál is és minden más mun­katerületen biztosítva legyenek. A határozat csak határozat maradt Békéscsaba kivételével, a megye te­rületén aug. 20-án a cukorka-, do­hányboltok rendes vasárnapi időben tartanak nyitva. A többi boltok zárva lesznek. Augusztus 21-én, a vasárnap nyitvatartó boltok a rendes vasárnapi nyitvatartási időben, a vendéglátó üzemek mindkét nap rendes zár­óra szerint tartanak nyitva, Békéscsabán: élelmiszerboltok: Augusztus 20-án, a 93. sz. csemege­áruda 0-tól XS óráig, az Országos Cse­mege Kisker. Bolt 1-től 11 óráig. Augusztus 21-én: az Országos Cse­mege Kisker. Bolt 1-től 12-ig tart nyit­va. Rendes vasárnapi nyitvatartással árusítanak az 1, 2, 25, 21, 31 sz. bő) tolt. A 93 sz. csemegeáruda 6—15 óráig A ruházati és vegyesárudák: Augusztus 20—21-én a Sztálin úton és a Szent István téren lévő boltok az Ünnepi vásár árusításának időpont­jával egyidőben tartanak nyitva. Egyéb boltok: A vásár mindkét napján zárva lesznek. A boltok a fogyasztó közönséget a nyitvatartásról megfelelően tájékoz­tassák. Megyei Tanács Kereskedelmi Oszt I Több dolgozó elmondta: a ha- i tározat, Iwgy a műszaki megbe- I szélesekre meghívják az egyes üzemrészek legjobb dolgozóit, ; meghallgatják, kikérik vélemé­nyüket, tanácsaikat — csak ha- I tározat maradt. Pedig sok min­dent el tudnának mondani. El­mondták például, hogy a tülök­höz sokszor olyan nedves anya­got visznek, hogy azzal jó mun­kát végezni nem lehet. Ha va­laki megpróbálná erőltetni, a ke­ze lenne az ára, mert a tiló be­rántaná’. Amikor az ilyen anyagot visszaküldik, ahelyett, hogy azt mégegyszer átengednék a szárí­tón, kétszer, sőt háromszor meg­törik, ami a nedvességcsökkenés- ben igen. keveset, munkában, ter­meléskiesésben azonban annál többet jelent. f ennáll tehát a szárítás prob­lémája is, amelynél — a többi más műszaki, üzemvezetési kérdéssel együtt — a szegedi igazgatóságnak is nagyobb segít­séget keltene nyújtani. A sar­kadi üzem például nem tadja, hogy miiyen önköltséggel dolgo­zik. Ez csak a Szegeden történő összesítés után tűnik ki, ami leg­többször csak hónapok múltán kerül az üzemekhez. Szocialista üzemben az önköltség ismerete nélkül jól dolgozni elképzelhetet­len. Más esetben. — mint például a szakszervezet 50 éves jubi­leumán — az üzem szervei, a dolgozók összességének megkér­dezése nélkül hívott meg a sze­gedi igazgatóság munkavállaló­kat, osztott ki jutalmakat. Mindez az üzemvezetés biztonságának, a dolgozók munkakedvének rovásá­ra megy. A legnagyobb veszélyt — a jö­vőre nézve is — az áztatási terv lemaradása rejti magában, melyet az első félévben csak 86 száza­lékra teljesített az üzem. Ahhoz, bogy a mennyiségi tervet — az egyéb mutatóiktól függetlenül — mégis 103 százalékra teljesítették, fel kellett használni a téli tar­talékot. Ez a lemaradás már ed­dig is annyi kendert jelent az országnál!, amelyből több mint 300.000 méter textíliát lehetne készíteni, s amelynek, csak a nyersanyagát többszázezer fo­rintért hozzuk be külföldről. Sür­gősen módot kell találni az áz­tatómunkások számának növelé­sére, mert különben, a mostani körülményeik között, ez a veszte­ségszám a kétszeresére uöveked- hiet, a tervteljesítés pedig a mos­taninál is kisebbre csökkenhet az őszi hónapokban. Nem lehet azt állítani, hogy a műszaki vezetés mindezt tétle­nül nézné: megvívják a magúk harcát, de sokszor úgy tűnik, hogy azt egyedül akarják meg­vívni. Egész a legutóbbi időkig egy esetben sem kérték a pártszervezet, a kommunisták, a dolgozók segítségét, nem kerestek, sőt nem egyszer I kerülték az alkalmat, hogy a 1 problémákat, az üzemvezetés doi- 1 gait közösen megvitassák, j Átlói még, hogy az üzemvezetés nem igényelte magának ezt a segítségét, a pártszervezetnek meg í kellett volna adnia. Tudja ezt pi'obiémákkal, — mint például i ajtó nagyobbítások Mharcolásá- j vaj — foglalkoznak, ami adott esetben helyes lehet, de fezen túl elmarad a termelés pártellenőr­zése, a kommunisták mozgósí­tása. Gyenge, határozatlan az üzem pártszervezetének munká­ja és más irányú munkák kö­zepette a járási pártbizottság sem keresett arra módot, hogy segítse a kendiergy ári elv társakat. Is­merve a súlyos problémákat, az utóbbi nyolc hónap alatt egyet­len egyszer számoltatták be az üzemvezetőt, akikor is csak a meghallgatásig jutottak el. Kiváló munkásók dolgoznak az üzemben, fodor József tilós pél­dául már hat hónapja sztaha­novista, becsületes, gerinces em­ber. Gyömbér, Mátyásaié kőcne- mesítő brigádjának mind a há­rom tagja sztahanovista, megu csült dolgozóik. Sorolhatnánk neveket tovább. A legkisebb ki sáriét, a leggyöngébb nevelőmun ka sem mutatja azonban azt . szándékot, hogy ezekkel az en, berekkel, akik jó munkájakk: tettek bitet népük szeretiete ma lett, erősíteni akarnák a párt szervezet sorait. Es olyan üzem­ben teszik ezt, ahol a dolgoz összlétszámúhoz viszonyítva ai több mint 10 százalék a pár tagok száma, ahol gyenge a pár élet, ahol egész »csokrot« teheti, összeállítani a különféle két, elemekből. A DIS'Z munkája - megfelelő irányítás nélkül — b; sonló képet mutat. A Sarkadi Keudeígyár páro- versenyben van az Újszege Kender gyárral, Ezt a versenyt i minden versenyszakaszt az üzemi bizottságnak kellene élettel, tartalommal megtöltenie. gátolt a dereka, mintha egész nap ssákot cipelt volna, f'elegy&nese- iett, megfente a kaszát és nézte X feleségét. Gyorsan, rugalmasan iolgozott. Telt, fehér karjával összehúzta a búzát egy csomó­ba és már nyúlt is a követ­kezőért. Gyöngéden csinálta, úgy babusgatta, mint anya a csecse­mőjét. Dél felé járt az idő, ma­gasan lángolt a nap, perzselt még a levegő is. A föld szinte sugá­rozta a meleget, a fák ernyedten lógatták karjaikat. Abbahagyták a munkát. Egész testük csapa verejték volt. frissen leégett ar­cuk vörösen izzott. Száraz nyei- deklőjükön hatalmas kortyokban öntötték le a félig langyos vizet. Egy kis árnyékot kerestek és le­ültek ebédelni. Az ember ledőlt a fúvón, hátul megpöccintette a kalapját, az pontosan az orrára csúszott és szunyókálni kezdett. Nem érezte jól magát. Már na­pok óta rossz volt a közérzete, de most szédült és hasogatott állandóan valami a hasánál, jobb­oldalon. Mikor fölállt még jobban fájt. Tapogatta, simogatta, de nem szólt Erzsinek, nehogy meg­ijedjen és sápítozzon egész nap. fogta a kaszát és aratott tovább. A szúrás nem akart szűnni, min­den mozdulatra élesen nyilallott egész testében a fájdalom. A for­dulóhoz ért, itt meg volt dőlve egy kicsit a búza, jobban meg kellett markolni a kaszanyetet. Összeszorította a fogát és dol­gozott. Érezte, hogy rosszul van, szeme előtt vibrált a búza, a föld. Nem bírta tovább, kicsú­szott a szerszám a kezéből, s csak annyi ereje volt, hogy le­üljön a tartótra. J? rzsi halálra ijedt arccal ro­hant oda, azt hitte, hogy megvágta magát. Mikor látta, hogy sehol nem vérzik, megnyu­godott egy kicsit és segített neki a menésben, mert úgy előre ha­jolt, hogy arcra bukott volna különben. Izgatottan várták, nem tűnik-e fel a távolban egy ko­csi, vagy egy autó. Nagysokára egy kocsi porzott fel az úton. A tsz-esek jöttek Iiazafelé a mun­kából. Erzsi habozott egy dara­big: szóljon, vagy ne szóljon? Úgy volt, hogy vár egy kicsit, mikor ránézett Jóska verejtéke» arcára és felfogta azt a segélyt- kérő pillantást, amit rávetett. Az döntött. Kiállt az útra és Integetett. — Mi baj ? — kérdezték. — Rosszul lett, orvoshoz kel­lene vinni! — Gyorsan leugráltak a szekérről, megfogták és gyen­géden feltették a szénára. Bár­mennyire is szabadkozott Erzsi, őt Is felültették az ura mellé, ök beszélgetve haladtak az út szélén tovább. Saégyelte magát és nem is szólt senkihez, csak törölgette Vincze elvtárs, a párttitkár is, aki ilyenkor sok időt igénylő mindennapi munkájára, nagy el­foglaltságára hivatkozik. A párt­vezetőség egy-két tagja jól dol­gozik ugyan, de ez a maiiba elvesz az ezernyi probléma kö­zött. Sokszor kicsinyes1 műszaki csöppeket. A kocsis egész úton jó tanácsokat osztogatott, nem is gondolt arra, hogy ezek voltak a hűtlenek! s ez az asszony a Jód ás. Jóskát bevitték a kórházba, a főorvos megnyugtatta: — Nem lesz semmi baj, ma már a vakbélgyulladás gyerek­játék. Ez Idegeit lecsillapította, de nyugtalanította a búza, — mi lesz vele? Még a ;negyedrésze sincs learatva. Kévébe sincs köt­ve. Ki fog segíteni? ,Hol lehet most munkásokat keresni? Pedig aratni kell! Kipereg a , szem, tönkremegy a termés. Ki segí­tene? A rokonok nem érnek rá, azoktól nem is kérne szívességet. Munkás alig van s azok már rég elszegődtek. Mi lesz velük? Mi­ből süt kenyeret? Miből vetnek jövőre. Ijesztő képek kavarog­tak a fejében, az egyik kérdés a másik után jött s egyikre sem tudott válszt adni. Szorította tor­kát a sírás, ledőlt úgy ruhástól az ágyra, beletúrta fejét a pár­nákba. Milyen szerencsétlen va­gyok! — zokogta és sokáig tépe- lődött magában. Belefáradt a gondolkozásba és félálomba szen- derült. A holnapi gond elől az ábrándok világába menekült. Azt az ura homlokáról a verejték- képzelte, hogy bent vannak a Ebben az évben egyetlen alka­lommal számolt be az üzemi bi­zottság a dolgozóknak a végzett munkáról. Ebben merült ki a »szakszervezeti élet«. Molnár elv­társ, az ÜB-elnöke eddig tech­nikumon tanait, ami elvette ide­jét, de nem dolgozott közben Ködmön Irtván temielésfelelős és a vezetőség többi tagja sem. Most azt várják tőlük a dolgozó«, hogy a javuló eredmények kö­zött szervezzék meg a versenyt, teremtsék meg a verseny nyil­vánosságát és alakítsanak ki olyan jó szakszervezeti életet, amilyenre az üzemben lehetőség van. A területi bizottság pedig támogassa ebben a nagy mun­kában őket. Néhány hét őlta az üzemveze­tés, a párt és szakszervezet, a dolgozók közös összefogása fej­lődést mutat. Az eredmény nem tsz-ben, a Jóska helyett más su­hintja a kaszát, nincs baj, ide­jében learatnak... Arcáról eltűn­tek a keserű barázdák, homlokán a redők kisimultak. Szabályosan vette a lélekzetet. Szép álom után azonban valóságra ébredt. Munkásokat keresett. Alig volt egy-két ember a faluban, min­denki kint volt a határban. ^süggedten tért haza, ott­hon megpillantotta az ura kaszáját. Felderült az arca. Vál­lára kapta a szerszámot és .sza- porázta lépteit, ki, a földjük felé. Útközben lelohadt benne a tűz, érezte, hogy nem tudja levágni a búzát. Gyenge ő ahhoz, most is zúgott a feje, az izgalom és as álmatlanság kivette erejét. Te­hetetlen dühében a fák leveleit tépdeste. Kedve lett volna visz- szafordulni és soha nem látni a földjét, azt a kövér búzát rin­gató földet, ami pusztulásra van ítélve. Alig vette észre, hogy megérkezett. Nem akart hinni a szemének. Nem..., ez nem le­het... Még álomnak Is szép:mint egy vastag aranyszőnyeg terült el földjén a learatott búza. Megren­dülve állt és törölgette a szemét. Kibuggyantak a könnyei. Bol­dog örömkönnyek. — Ki lehetett ? — zsongott benne a kérdés. Ki nyújthatott is maradt el: júliusban már 107. százalékra, augusztus első deká' jában pedig 122,6 százalékra ti jesítették a mennyiségi tervi Mögötte azonban még mind nem áll az a termelési érték, ; a minden téren kielégítő erei mény, amely elvárható. S ez c& akkor tehet meg, ha az üzen vezetés jobban támaszkodik dolgozókra, a pártszervezetre, h a pártszervezet a pártélet megj. vitásával érvényt szerez, a term' lés pártellienörzésének, ha a szí) - szervezet megtalálja ,a dolgozó hoz vezető, őket harcos egység fogó utat, A nehézségeket vé képpen legyűrni csalk akk lesznek képesek, ha a hibák fi számolásához egységesen, eg mást segítve fognák hozzá, s ei - hez a iéiső szervektől is me; kapnak minden támogatást. Kiss Bé> segítő kezet? Hol nyílik az . hatalmas erő, amely sorsokai életeket irányít, ment meg? Hozzákezdett a munkához Mindet kévébe kötötte, kereszt be rakta, aztán elindult hazafelé Ahol megritkultak az útment! akácfák, megállt és visszanézett Szemével végigsímította a ke­reszteket, amelyek kígyózva fu­tottak tovább a tsz földje fék és egybeolvadt azokkal... Nem bírt otthon nyugodni, va­lami űzte, hajtotta mindig e megtérés felé. ^/egre elindult. Keserves nehéz út volt; két év té­vedését eipelte a vállán. A bo­csánatkérők megalázottsága és a, igazságérzet töltötte be egész lé­nyét. Tévedett, igaztalanul bán­totta azokat, akik segíteni akar­tak neki. Ez motoszkált a fejé­ben, mikor belépett a tsz-irodá- ba. Az elnök volt benn egyedül Akadozva, zavartan indult a beszélgetés. Az asszony nem mer­te kimondani, miért jött. — Mondta az urad, hogy vis­szaléptek, — mosolygott rá Fá­bián Pali, az elnök. — Most új­ból együtt lesz az egész család. — Igen.., — rebegte Böske s könny szivárgott elő lehunyt sze­méből. Thury László

Next

/
Oldalképek
Tartalom