Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-18 / 194. szám
1935. augusztus 18., csütörtök VdiMwwU Hépe Ami a százalékok mögött van flz üzletek nyitvatartásának szabályozása atig. 20—21-én Két évvel ezelőtt mindenki nagy reményeket ííízütt a Sarkadi Kendergyár megnyitásához. Korszerű berendezése, modem gépparkja még a leghiggadtabbttü számító embereket is lei jogosította erre, — de csalódniuk 'kellett. Az üzem a kezdeti időszakon tűi is nehézségekkel .küzdött, s ez évben például — kivéve a téli holnapokat, amikor a kínai háncs feldolgozásával foglalkoztak —, csak júniusban érték ei először a 100 százalékos mennyiségi tervteljesítést. A forintérték terv azonban ezentúl is' ingadozó maradt. A vezetők ilyenkor előszeretettel hivatkoznak a megfelelő termőterület nélkül álló, új, felfejlődő üzem nehézségeire, az új munkások szakképzettségének hiányára, a nagy jövő előtt álló, de kellően még ki nem kísérletezett kendertiszlító automata turbina számtalan hibájára, amely végül is nagy gépi átalakításokat tett szükségessé. Ez mind igaz. De még az elismert objektiv okok felsorakoztatásából sem lesz tervteljesítés. A termőterület kérdése végeredményében megoldódott, hisz nem anyaghiány okozza a lemaradást, az új munkások sem maradnak mindig újak, s a legfontosabb helyekre nagy gyakorlatú szakemberek kerültek más üzemekből. Héti elvtárs gyártásvezető merész felelősségvállalásával, az automatából is kidobták a sok bajt okozó eiőtiloiót, előrázót és egyéb átalakításokat is végeztek, ami a tervteljesítés előnyére vált. A Sarkadi Kendergyár a- zonban — ha részleteiben vizsgáljuk — most is az elmaradó üzemek között van Atkos örökségként maradt a mostani vezetésre a munkafegyelem hiánya. Nem egyszer történ* kísérlet lógásokra, a szabadság- rondeletek kijátszására, más esetben a fürdőből kellett dolgozókat visszahívni, hogy megtakarítsák gépiiket, stb. Ez az állapot a mai napig többé-kevésbé javult, de hosszt! időin át hátráltatója volt a tervteljesítésnek. Többször megmutatkozik a műszaki vezetés határozatlansága, az. előrelátás hiánya is. Egy-két példával élve; Januárban például ben te mezes nélkül 10 napra leálltak a gőzgéppel javításra. Erre tervjóírást sem kapott az üzem. Két héttel később, a kínai kenderháncs feldolgozásánál már nem volt szükség a gőzgép teljes kapacitására és ekkorákét hónapig állt — kijavítva. Vagy, ha most pél- j dául az üzemeltetett két szivattyú közül az egyik elromlana, — mondjuk összerappanna a görgőscsapágya, — ez azt jelentené, hogy az üzemnek le kell állnia, mert a tartalék szivattyú is görgőscsapágy nélkül áll. Nem elég itt a berendezés nehézségeire hivatkozni: mindent meg kell tenni a műszaki vezetésnek, hogy a géprészek, a nyersanyagok, a szivattyúnál is és minden más munkaterületen biztosítva legyenek. A határozat csak határozat maradt Békéscsaba kivételével, a megye területén aug. 20-án a cukorka-, dohányboltok rendes vasárnapi időben tartanak nyitva. A többi boltok zárva lesznek. Augusztus 21-én, a vasárnap nyitvatartó boltok a rendes vasárnapi nyitvatartási időben, a vendéglátó üzemek mindkét nap rendes záróra szerint tartanak nyitva, Békéscsabán: élelmiszerboltok: Augusztus 20-án, a 93. sz. csemegeáruda 0-tól XS óráig, az Országos Csemege Kisker. Bolt 1-től 11 óráig. Augusztus 21-én: az Országos Csemege Kisker. Bolt 1-től 12-ig tart nyitva. Rendes vasárnapi nyitvatartással árusítanak az 1, 2, 25, 21, 31 sz. bő) tolt. A 93 sz. csemegeáruda 6—15 óráig A ruházati és vegyesárudák: Augusztus 20—21-én a Sztálin úton és a Szent István téren lévő boltok az Ünnepi vásár árusításának időpontjával egyidőben tartanak nyitva. Egyéb boltok: A vásár mindkét napján zárva lesznek. A boltok a fogyasztó közönséget a nyitvatartásról megfelelően tájékoztassák. Megyei Tanács Kereskedelmi Oszt I Több dolgozó elmondta: a ha- i tározat, Iwgy a műszaki megbe- I szélesekre meghívják az egyes üzemrészek legjobb dolgozóit, ; meghallgatják, kikérik véleményüket, tanácsaikat — csak ha- I tározat maradt. Pedig sok mindent el tudnának mondani. Elmondták például, hogy a tülökhöz sokszor olyan nedves anyagot visznek, hogy azzal jó munkát végezni nem lehet. Ha valaki megpróbálná erőltetni, a keze lenne az ára, mert a tiló berántaná’. Amikor az ilyen anyagot visszaküldik, ahelyett, hogy azt mégegyszer átengednék a szárítón, kétszer, sőt háromszor megtörik, ami a nedvességcsökkenés- ben igen. keveset, munkában, termeléskiesésben azonban annál többet jelent. f ennáll tehát a szárítás problémája is, amelynél — a többi más műszaki, üzemvezetési kérdéssel együtt — a szegedi igazgatóságnak is nagyobb segítséget keltene nyújtani. A sarkadi üzem például nem tadja, hogy miiyen önköltséggel dolgozik. Ez csak a Szegeden történő összesítés után tűnik ki, ami legtöbbször csak hónapok múltán kerül az üzemekhez. Szocialista üzemben az önköltség ismerete nélkül jól dolgozni elképzelhetetlen. Más esetben. — mint például a szakszervezet 50 éves jubileumán — az üzem szervei, a dolgozók összességének megkérdezése nélkül hívott meg a szegedi igazgatóság munkavállalókat, osztott ki jutalmakat. Mindez az üzemvezetés biztonságának, a dolgozók munkakedvének rovására megy. A legnagyobb veszélyt — a jövőre nézve is — az áztatási terv lemaradása rejti magában, melyet az első félévben csak 86 százalékra teljesített az üzem. Ahhoz, bogy a mennyiségi tervet — az egyéb mutatóiktól függetlenül — mégis 103 százalékra teljesítették, fel kellett használni a téli tartalékot. Ez a lemaradás már eddig is annyi kendert jelent az országnál!, amelyből több mint 300.000 méter textíliát lehetne készíteni, s amelynek, csak a nyersanyagát többszázezer forintért hozzuk be külföldről. Sürgősen módot kell találni az áztatómunkások számának növelésére, mert különben, a mostani körülményeik között, ez a veszteségszám a kétszeresére uöveked- hiet, a tervteljesítés pedig a mostaninál is kisebbre csökkenhet az őszi hónapokban. Nem lehet azt állítani, hogy a műszaki vezetés mindezt tétlenül nézné: megvívják a magúk harcát, de sokszor úgy tűnik, hogy azt egyedül akarják megvívni. Egész a legutóbbi időkig egy esetben sem kérték a pártszervezet, a kommunisták, a dolgozók segítségét, nem kerestek, sőt nem egyszer I kerülték az alkalmat, hogy a 1 problémákat, az üzemvezetés doi- 1 gait közösen megvitassák, j Átlói még, hogy az üzemvezetés nem igényelte magának ezt a segítségét, a pártszervezetnek meg í kellett volna adnia. Tudja ezt pi'obiémákkal, — mint például i ajtó nagyobbítások Mharcolásá- j vaj — foglalkoznak, ami adott esetben helyes lehet, de fezen túl elmarad a termelés pártellenőrzése, a kommunisták mozgósítása. Gyenge, határozatlan az üzem pártszervezetének munkája és más irányú munkák közepette a járási pártbizottság sem keresett arra módot, hogy segítse a kendiergy ári elv társakat. Ismerve a súlyos problémákat, az utóbbi nyolc hónap alatt egyetlen egyszer számoltatták be az üzemvezetőt, akikor is csak a meghallgatásig jutottak el. Kiváló munkásók dolgoznak az üzemben, fodor József tilós például már hat hónapja sztahanovista, becsületes, gerinces ember. Gyömbér, Mátyásaié kőcne- mesítő brigádjának mind a három tagja sztahanovista, megu csült dolgozóik. Sorolhatnánk neveket tovább. A legkisebb ki sáriét, a leggyöngébb nevelőmun ka sem mutatja azonban azt . szándékot, hogy ezekkel az en, berekkel, akik jó munkájakk: tettek bitet népük szeretiete ma lett, erősíteni akarnák a párt szervezet sorait. Es olyan üzemben teszik ezt, ahol a dolgoz összlétszámúhoz viszonyítva ai több mint 10 százalék a pár tagok száma, ahol gyenge a pár élet, ahol egész »csokrot« teheti, összeállítani a különféle két, elemekből. A DIS'Z munkája - megfelelő irányítás nélkül — b; sonló képet mutat. A Sarkadi Keudeígyár páro- versenyben van az Újszege Kender gyárral, Ezt a versenyt i minden versenyszakaszt az üzemi bizottságnak kellene élettel, tartalommal megtöltenie. gátolt a dereka, mintha egész nap ssákot cipelt volna, f'elegy&nese- iett, megfente a kaszát és nézte X feleségét. Gyorsan, rugalmasan iolgozott. Telt, fehér karjával összehúzta a búzát egy csomóba és már nyúlt is a következőért. Gyöngéden csinálta, úgy babusgatta, mint anya a csecsemőjét. Dél felé járt az idő, magasan lángolt a nap, perzselt még a levegő is. A föld szinte sugározta a meleget, a fák ernyedten lógatták karjaikat. Abbahagyták a munkát. Egész testük csapa verejték volt. frissen leégett arcuk vörösen izzott. Száraz nyei- deklőjükön hatalmas kortyokban öntötték le a félig langyos vizet. Egy kis árnyékot kerestek és leültek ebédelni. Az ember ledőlt a fúvón, hátul megpöccintette a kalapját, az pontosan az orrára csúszott és szunyókálni kezdett. Nem érezte jól magát. Már napok óta rossz volt a közérzete, de most szédült és hasogatott állandóan valami a hasánál, jobboldalon. Mikor fölállt még jobban fájt. Tapogatta, simogatta, de nem szólt Erzsinek, nehogy megijedjen és sápítozzon egész nap. fogta a kaszát és aratott tovább. A szúrás nem akart szűnni, minden mozdulatra élesen nyilallott egész testében a fájdalom. A fordulóhoz ért, itt meg volt dőlve egy kicsit a búza, jobban meg kellett markolni a kaszanyetet. Összeszorította a fogát és dolgozott. Érezte, hogy rosszul van, szeme előtt vibrált a búza, a föld. Nem bírta tovább, kicsúszott a szerszám a kezéből, s csak annyi ereje volt, hogy leüljön a tartótra. J? rzsi halálra ijedt arccal rohant oda, azt hitte, hogy megvágta magát. Mikor látta, hogy sehol nem vérzik, megnyugodott egy kicsit és segített neki a menésben, mert úgy előre hajolt, hogy arcra bukott volna különben. Izgatottan várták, nem tűnik-e fel a távolban egy kocsi, vagy egy autó. Nagysokára egy kocsi porzott fel az úton. A tsz-esek jöttek Iiazafelé a munkából. Erzsi habozott egy darabig: szóljon, vagy ne szóljon? Úgy volt, hogy vár egy kicsit, mikor ránézett Jóska verejtéke» arcára és felfogta azt a segélyt- kérő pillantást, amit rávetett. Az döntött. Kiállt az útra és Integetett. — Mi baj ? — kérdezték. — Rosszul lett, orvoshoz kellene vinni! — Gyorsan leugráltak a szekérről, megfogták és gyengéden feltették a szénára. Bármennyire is szabadkozott Erzsi, őt Is felültették az ura mellé, ök beszélgetve haladtak az út szélén tovább. Saégyelte magát és nem is szólt senkihez, csak törölgette Vincze elvtárs, a párttitkár is, aki ilyenkor sok időt igénylő mindennapi munkájára, nagy elfoglaltságára hivatkozik. A pártvezetőség egy-két tagja jól dolgozik ugyan, de ez a maiiba elvesz az ezernyi probléma között. Sokszor kicsinyes1 műszaki csöppeket. A kocsis egész úton jó tanácsokat osztogatott, nem is gondolt arra, hogy ezek voltak a hűtlenek! s ez az asszony a Jód ás. Jóskát bevitték a kórházba, a főorvos megnyugtatta: — Nem lesz semmi baj, ma már a vakbélgyulladás gyerekjáték. Ez Idegeit lecsillapította, de nyugtalanította a búza, — mi lesz vele? Még a ;negyedrésze sincs learatva. Kévébe sincs kötve. Ki fog segíteni? ,Hol lehet most munkásokat keresni? Pedig aratni kell! Kipereg a , szem, tönkremegy a termés. Ki segítene? A rokonok nem érnek rá, azoktól nem is kérne szívességet. Munkás alig van s azok már rég elszegődtek. Mi lesz velük? Miből süt kenyeret? Miből vetnek jövőre. Ijesztő képek kavarogtak a fejében, az egyik kérdés a másik után jött s egyikre sem tudott válszt adni. Szorította torkát a sírás, ledőlt úgy ruhástól az ágyra, beletúrta fejét a párnákba. Milyen szerencsétlen vagyok! — zokogta és sokáig tépe- lődött magában. Belefáradt a gondolkozásba és félálomba szen- derült. A holnapi gond elől az ábrándok világába menekült. Azt az ura homlokáról a verejték- képzelte, hogy bent vannak a Ebben az évben egyetlen alkalommal számolt be az üzemi bizottság a dolgozóknak a végzett munkáról. Ebben merült ki a »szakszervezeti élet«. Molnár elvtárs, az ÜB-elnöke eddig technikumon tanait, ami elvette idejét, de nem dolgozott közben Ködmön Irtván temielésfelelős és a vezetőség többi tagja sem. Most azt várják tőlük a dolgozó«, hogy a javuló eredmények között szervezzék meg a versenyt, teremtsék meg a verseny nyilvánosságát és alakítsanak ki olyan jó szakszervezeti életet, amilyenre az üzemben lehetőség van. A területi bizottság pedig támogassa ebben a nagy munkában őket. Néhány hét őlta az üzemvezetés, a párt és szakszervezet, a dolgozók közös összefogása fejlődést mutat. Az eredmény nem tsz-ben, a Jóska helyett más suhintja a kaszát, nincs baj, idejében learatnak... Arcáról eltűntek a keserű barázdák, homlokán a redők kisimultak. Szabályosan vette a lélekzetet. Szép álom után azonban valóságra ébredt. Munkásokat keresett. Alig volt egy-két ember a faluban, mindenki kint volt a határban. ^süggedten tért haza, otthon megpillantotta az ura kaszáját. Felderült az arca. Vállára kapta a szerszámot és .sza- porázta lépteit, ki, a földjük felé. Útközben lelohadt benne a tűz, érezte, hogy nem tudja levágni a búzát. Gyenge ő ahhoz, most is zúgott a feje, az izgalom és as álmatlanság kivette erejét. Tehetetlen dühében a fák leveleit tépdeste. Kedve lett volna visz- szafordulni és soha nem látni a földjét, azt a kövér búzát ringató földet, ami pusztulásra van ítélve. Alig vette észre, hogy megérkezett. Nem akart hinni a szemének. Nem..., ez nem lehet... Még álomnak Is szép:mint egy vastag aranyszőnyeg terült el földjén a learatott búza. Megrendülve állt és törölgette a szemét. Kibuggyantak a könnyei. Boldog örömkönnyek. — Ki lehetett ? — zsongott benne a kérdés. Ki nyújthatott is maradt el: júliusban már 107. százalékra, augusztus első deká' jában pedig 122,6 százalékra ti jesítették a mennyiségi tervi Mögötte azonban még mind nem áll az a termelési érték, ; a minden téren kielégítő erei mény, amely elvárható. S ez c& akkor tehet meg, ha az üzen vezetés jobban támaszkodik dolgozókra, a pártszervezetre, h a pártszervezet a pártélet megj. vitásával érvényt szerez, a term' lés pártellienörzésének, ha a szí) - szervezet megtalálja ,a dolgozó hoz vezető, őket harcos egység fogó utat, A nehézségeket vé képpen legyűrni csalk akk lesznek képesek, ha a hibák fi számolásához egységesen, eg mást segítve fognák hozzá, s ei - hez a iéiső szervektől is me; kapnak minden támogatást. Kiss Bé> segítő kezet? Hol nyílik az . hatalmas erő, amely sorsokai életeket irányít, ment meg? Hozzákezdett a munkához Mindet kévébe kötötte, kereszt be rakta, aztán elindult hazafelé Ahol megritkultak az útment! akácfák, megállt és visszanézett Szemével végigsímította a kereszteket, amelyek kígyózva futottak tovább a tsz földje fék és egybeolvadt azokkal... Nem bírt otthon nyugodni, valami űzte, hajtotta mindig e megtérés felé. ^/egre elindult. Keserves nehéz út volt; két év tévedését eipelte a vállán. A bocsánatkérők megalázottsága és a, igazságérzet töltötte be egész lényét. Tévedett, igaztalanul bántotta azokat, akik segíteni akartak neki. Ez motoszkált a fejében, mikor belépett a tsz-irodá- ba. Az elnök volt benn egyedül Akadozva, zavartan indult a beszélgetés. Az asszony nem merte kimondani, miért jött. — Mondta az urad, hogy visszaléptek, — mosolygott rá Fábián Pali, az elnök. — Most újból együtt lesz az egész család. — Igen.., — rebegte Böske s könny szivárgott elő lehunyt szeméből. Thury László