Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-16 / 192. szám

M55. augusztus 16., Itcdd

MNDSZ-élet

A Békéscsabai Ruhagyár MNDSZ -asszonyai auguszlus 20- án munkás-paraszt találkozót rendeznek, ahol a békéscsabai tsz-asszonyokat látják vendégül.

A bélmegyeri József Attila TSZ asszonyai augusztus 20-ra Békésről és Bélmegyerről egyéni és tsz-asszonyokat hívtak még a kenyér ünnepének tiszteletére, baráti találkozásra.

Erdei Lászlóné, az MNDSZ titka/.»ágának tagja Orosházán, tu- gunzíus 21-én beszámolót tart az anyák világkongresszusának tapasztalatairól.

Az orosházi járási kultúrott- honban augusztus 21-én, az MNDSZ-asszonyok a szabás-varrás gazdasszonykör kiállítását ■

rendezik meg.

*

Ny ilas Sándorné 67 éves gá- dorosi MNDSZ-asszony, I. típusú tsz-tag, cséplés után azonnal teljesítette beadási kötelezettségét, a fölösleg gabonáját js beadta, 1600 forintot kapott érte. *

A békéscsabai városi MNDSZ eséplőmunkacsapatot szervezett és vasárnap délután három óráig csépeltek a békéscsabai Kossuth- TS/.-ben.

Időjárás

Várható időjárás ma estig: Nappali felhőképződés, nehány helyen, főképpen a déli és a délutáni órákban még záporeső, zivatar. Mérsékelt légáramlás. A nappali felmelegedés kissé erősödik. Legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel 15—18 fok, legmagasabb nappali hőmérséklet 25—28 fok.

Szsnpompás ünnepségek a Vasutas Napon

A hetek óta folyó nemes verseny szép eredményei mellett a békéscsabai vasútállomás dolgozói, színpompás ünnepségekkel készültek az idei Vasutas Napra. Szombaton délután az állomás előtt térzene, a váróteremben kultúrműsor köszöntötte az utazóközönséget. Este a kultúrotthonban adott ia MÁV-együttas műsort és ünnepség keretében jutalmazták meg a legjobb vasutasokat

Vasárnap a kultúrcsoport gyermeket részére adott műsort, amit délután vidám sportrendezvények követtek a sportpályán. Este tánccal egybekötött kultúrműsorral szórakoztatták az ünneplőket

A Vasutas Nap alkalmából a békéscsabai állomás több dolgozóját tüntették ki: a budapesti ünnepségeken Molnár Gábor ál- loinásfőnök, Kiszely András tolatásvezető, a fűtöházból pedig Készüli Péter mozdonyvezető ->Kiváló vasutas«, ,a szegedi ünnepségeken Márta János mozdonyvezető és Varsányi János1 ifjúmunkás vonatvezető »Érdemes vasutas1« kitüntető jelvényt, Frank Péter íűtöliázi kovács pedig a »Szocialista Munkáért« érdemérmét kiaptak.

Kedden érkezik haza Varsóból a magyar VIT-küldöttség

A Varsói Világifjúsági Találkozó kulturális és sportrendezvényein szerepelt magyar küldöttség kedden érkezik vissza a fővárosba. A sportolók a dél- j előtti órákban, a küldöttség zö- I mét kitevő kulturális együttesek

_______________________ ViUaisawU __

i.

Érdemes volt várakozni ! • • •

Két hét óta

& művészek, valamint a delegáció többi tagja a késő délutáni órákban érkeznek a Nyugati pályaudvarra. A lengyel fővárosban sok sikert aratott fiataljainkat, a pályaudvaron ünnepélyesen fogadják.

Hatalmas érdeklődés volt a szeghalmi lovasversenyen

A felszabadulás előtt minden évben 1 csak egyszer rendeztek megyénkben Békéscsabán lovasversenyt, az is ar- ra volt jő, hogy a feltűnő lovakat a j lókereskedők olcsón megvásárolják. Ez már csak volt. Ma már nemcsak j a megye székhelyén, hanem járásokban is rendeznek lovasversenyeket. Ezeken a lovasversenyeken az állami gazdaságok, termelőszövetkezeti tagok és egyéni dolgozó parasztok lovai indulnak, hogy a nézőközönség gyönyörködjék a szép küzdelmekben.

Szeghalmon eddig soha sem volt még lovasverseny. A megyei Lovas Társadalmi Szövetség vezetői nagy körültekintéssel készítették elő és ■ szervezték meg a szeghalmi lovasver- ; senyt, amelyen a' felsőnyomási, kő- j szigeti, tövdskesi állami gazdaságok, , tsz-ek és több egyéni paraszt lóval; j; Indultak. A lovasversenyt 6000 ember nézte végig.

1000 m-es síkfutás:

1. Sallay, Tövlskesi AG, Fiézúr lován 1,05.

2. Hajdú, Töviskesl AG, Mlca lován,

3. Kata, Töviskesl AG, Becses lován.1200 m-es síkfutás:

1, Komlóssy, Felsőnyomási AG, Csábitó lován 1,08.

2. Pető, Kőszigeti AG, Csárdás lován.

S. K. Nagy, Töviskesl AG. Baja lován»

1800 m-es síkfutás:

1. Pető, KCszlgeti AG, Babus lován 1,52.

2. Csicsely, Felsőnyomási AG, Paj- kus lován.

3. Sallay, Töviskesl AG, Baja lován,

megyénknek hol az egyik, hol a másik községében harsogja estefelé a hangszóró:

— Megjöttek a színészek! A kultúrházban tartanak előadást! Belépődíj nincs!...

S nem sokkal később megindul a község apraja-nagyja a kultúrház felé, hogy lássák és hallják a megyei színház hathét tagból álló művészegyüttesét. Általában nem tudják az emberek, hogy mi szél fújta községükbe a színészeket, akkor néznek csak nagyot, amikor az egyik szomszéd hízójáról, vagy a másik szomszéd jól tejelő Riskájáról hallanak tőlük kacagtató rigmusokat. Mikor pedig valamelyik ismerősüknek szól személy szerint egy-égy szép nóta, akkor csodálkoznak igazán.

De nemcsak csodálkoznak az összesereglett nézők, hanem jól is szórakoznak, nagyokat nevetnek, harsányakat kurjantanak és — ami a színészek számára legfontosabb — tapsolnak és »hogy volt«-óznak is, amennyire csák bírnak. A tetszésnyilvánítás nem annyira az egyes műsordarabok- nak, mint inkább a színészek művészi játékának szól. Mert a színészek csinálnak, tehetségük teljes latbavetésével, épkézláb valamit azokból a jelenetekből és rigmusokból, melyeket a Begyűjtési Minisztérium küldött. (Küldhetett volna különbet!)

fogyott fiú, aki csak a termelésről tud beszélni, megtanulja az udvarlás nehéz mesterségét és boldog lesz hőn szeretett kedvesével. A giccs határát súrolná ez a törtébetccske is, ha Szegő Zsuzsa, Bíró József és Czeglédy Sándor életet, mozgalmasságot és derűt nem adna hozzá.

A rigmusok nem túlságosai szellemesek, előadásukban van a. érdekességük. Lehetnének sokka jobbak, ötletesebbek. A népda lók és operett-részletek sikerének tolmácsolásához nem szüksé ges prókátor, elég apnyit megemlíteni, hogy Szegő Zsuzsa é Antal László minden alkalomma ismételni kénytelenek, a közönség követelésére... .

A színészek játékkal

i Könnyűosztályú díjugratás:

| Az egyik jelenetben

AG,

1. Komlóssy, Felsőnyomási Ráadás lován, 0 hb. 31 mp.

2: Pető, Kőszigeti AG, Csipke lován 0 hb. 33 mp. , .

3t-8. Pető. Kőszigeti AG, Tündér lo-' ván és

3—4. Csicsely, Felnyomási AG, Bendegúz lován.

Szerencseugratás:

1. Pető, Kőszigeti AG, Csipke lován. m

2. Szabó, Kőszigeti AG, Maca lován.

3. Komlóssy, Felsőnvomási AG, Ráadás lován.

például annyi történik csupán, hogy a főszereplő — akiről végül kiderül, hogy eEső az aratásban, a cséplésbéii,'« beadáshaú', szóval mindenben — tizenötször, húzza lé és fel á csizmáját. A

néző ezt így — elvitathatatlan — nem fogadná el. A színésznek kell önmagát felülmúlnia, hagy nevetésre derítse közönségét. Ruttkay Mária és Czeglédy Sándor játszanak ebben a jelenetben s nagy sikert aratnak.

Egy másik jelenet halálra csépelt témát dolgoz fel: az ügyepótolják azt, amit az író elfe lejtett, vagy nem tudott meg írni. — Ennek tudható be a» hogy a|jköz6egek dolgozói hálása fogadják a nekik küldött aján dékműsort. Általában telt ház fo gadja a színészeket. Egyszer for dúlt még elő csupán^ hogy kéve sen nézték végig az előadást. Bé késszentandráson. A járást» üzent valaki a községbe, hog elmarad az előadás, — jpedi- erről 'i20 sem volt. A hangt híradó azonban szétkürtőlte e ne gyón sokan otthon maradtak...

Előfordult ennek az ellenke zője is: a hunyai kultúrház zsi - folásig meglelt] s a színészeknél érkeztek meg a hirdetett időr« Majd csak két éra múlva, me. a MÁVAUT autóbusz útközbe elromlott. De a közönség mind egy szálig — megvárta színészeket s az előadás utói éjfél körül, miután könnyesre k; cagták magukat, így nyilatkozta az emberek:

— Érdemes volt várakozni — örsi —- KÖRöSLADÁNyBAN k cséplőgép befejezte körzetében

cséplést. Az egyik, Námási Sár dór cséplőcsapata, a vésztői hí tárba ment csépelni.

Kovács Lajoska két otthona

Topva törölte ki a kövuje- ^ két szemébőlr amikor az ura fellépett a vonat lépcsőjére. Sokszor olvasta már és érezte is, hogy nagyon fontos szabad életünk, eredményeink védelmezőjének, a néphadseregnek erősítése. Tudta azt is, hogy nem lesz a férjének rossz sora, hisz rég oda van már a Horthy-hadsereg szelleme, de mikor az ember alig múlt húsz éves, amikor fiatal házas, mégis nyomasztólag hat az egyedüllét gondolata. Mégis mosolyogva intett zsebkendőjével a lassan kigördülő vonat után; ne lássa rajta legbensőbb érzéseit senki idegen.

Kovács Lajosné magára maradt a kis tótkomlósi házban. Legalábbis egy időre ágy érezte, hogy mayára maradt. Az első hetek még csak elteltek valahogy, sóhajtozások, könmjhullatások között, ami olyan könnyen megy az asszonyoknál, de utána mellészegődött a gond is. Ez is, az is kellett volna az új háztartásba, a kis Lajoska is erőteljesen adott hangot, hogy Ö is a világon van: a megélhetés mellett egyre több kis ruha, cipő kellett volna, de hogyan1 Kovács né nem fiit a munkától: erős, egészséges fiatalasszony, de mi lesz a gyerekkel, hova teszi, hogy dolgozni mehessen?

L,gy nap a nővére toppant

f« be hozzá, akinek *szintén katona a férje.

— Te Jutka, van egy gondolatom. Ideköltöznék én is hozzád, azután egyikünk meglesz a két gyerekkel, a másik pedig mehet dolgozni.

Mint a szalmaszálért, kapott Kovácsáé a mentőgondolat után. Jó lesz! Nagyszerű! £s mis- nap már meg is történt az átköltözés. A lelkesedés ózonban egy idő után lelohadt, s rá kellett jönni, hogy egy asszony keresete kevés olt, ahol két családfőé is kelendő lenne. A tanácstalanságban ismét Juhászáé, a nővér adott új hangot.

— Mit szólnál, ha a gyerekeket beadnánk a bölcsődébe, ligy mind a kelten mehetnénk dolgozni.

— Nem adoml — KovécSné maga is elcsodálkozott szenvedélyes kitörésén, a neki is idegen hangon, de őszintén, szívéből szakadt ki belőle a gyermekét féltő anyai szeretet. Nem adja! ö nem válik meg a gyermekétől! Bölcsődébe vigye, idegen helyre, idegen asszonyok kezére, akiknek talán még gyermekük sincs f Mit tudják azok, hogy mi az anyai szeretet.

Néhány szőtlan, töprengésben eltelt nap utón az egyik reggel

öltözködni kezdett. Nem az otthoni ruháját vette fel, hanem az ünneplőt. A nővére kíváncsian nézte a készülődést.

— A bölcsődébe megyek. Beíratom a gyerekeket.

TTemcgő kézzel nyomta le a zöld elő parkkal, pompázó virágágyakkal körülvett bölcsödé kilincsét és zavartan, még most is vívódva állt meg Farkas Mi- hálgné, a bölcsőde fiatal vezetője előtt.

— A gyerekeket szeretném. .. Ha lehetne ...

— Milyen idősek a gyerekek — kérdezte a gondozónő, mikor, már egymással szemben ültek.

— Az enyém, Lajoska, egyéves mull, Annu.ska, a nővéremé pedig másfél.

— Nem tudom mit lehetnénk. A bölcsődénk kicsi, húsz férőhelyes és már negyven jelentkező van. Nagyon meg kell válogatni, ki részesüljön előnyben.

— Mind a kettőnknek katona a férje. Dolgozni kellene.

Earkasné megértőén nézett a fiatal anyára: egy-két telefon, néhány perc és a két kis unoka- testvér új otthonra talált.

flifásnap a koránkelő Lajoska könnyei összefolytak anyukáéval, így tették meg a bölcsödéig vezető rövid utat. Aznap, kapálás közben, Kovácsné mindig a fiára gondolt: hogyan lehet, nem esik-e le valahonnét, tisztába teszik-e, adnak-e neki eleget enni — is este, mint akinek szárnyai nőttek, repült a bölcsőde felé. Csak az udvaron csendesítette lépteit. A kis Lajoska ott trónolt az egyik dadanéni ölében, és ha valami nem tetszett neki, jó belemarkolt a hajába.

— Kicsi fiam! — Sírva, nevetve ölelte magához Kovácsné a fiát, azután maga is elrestelte ezt a nagy féltékenységét. Körülötte ott játszott néhány hasonló csöppség. A nagyobbak már labdával, bábával, amiből bőséges a választék, a kisebbek csak úgy, a kis ágyból kikandikálva. Jó délutáni alvás után, most uzsonnáztak meg alaposan. Ennek is megvan a maga érdekessége. A kis Földesi Marikát, a bölcsőde legjobb étvágyú lakóját mindig odaültetik Takács Lacika mellé, mert a kis legény viszont nem akar enni. Így aztán mégis elfogy a reggeli is, a tízórai és az ebéd is, a gondozónők és a mamák örömére.

Kakucska Annuska, nevéhez híven kikandikál az egyik ajtón, álomtól félig csukott szeméből könny szivárog elő: pitim kell! — Az egyik gondozónő nevetve öleli magához, előteremti az edényt, amin mindenki mosolyog, de ami mindenhol kell. A kis Annuska arca lassan mosolygóssá válik. A szomszéd szobában Farkas Zolika sírja el magát. Egy másik

gondozónő már ott áll az altéban egy vödörrel:

— Pelenkázhatok már. Judit — kérdezi a vezetőnőt«

— Most már lehet.

Kovácsné az egyikről a másikra nézett és lassan megnyugodott. Hisz itt mindehk együtt él a gyerekekkel, szint a kívánságukat is ellesik. Jó helyen van itt az ő fia és mindéi, gyermek.

TUT őst, az orosházi út mellett. a gépállomás egyik csép lőgépnél dolgozik. Amin mondják, példamutatóan. S h< valaki fiáról, s a bölcsődére kérdezi, maga is nevet:

— Oktalanul féltem. Mór már nyugodtan dolgozom, mer vagyok győződve, hogy a gyereknek mindene megvan és lelkiismeretesen gondját viselik Bármikor mentünk, akár a nővérem, akár én, mindig a legszebbet, a legjobbat láttuk. E? a gyerekek piros, egészsége: jókedve mindennél többe mond. Játékosak, pajkosak, csintalanok — élvezik a két otthon melegét.

— Csak az első ijedelemben volt ez sötét — mondja ismerőseinek. Eddig is jól megvoltunk és lassan minden elrendeződik. — Mosolyogva vesz elő egy levelet. A férje irta: Hamarosan, még az ősszel leszerelek és kordába fogom azt o kis rosszcsont legényt is.

Kiss Béla