Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-06 / 184. szám

A Genfben megtartott négyhatalmi kormányfői értekezlet eredményei _______________________________________ VLUwisaialt képe 1955. augusztus 6., szombat (Kivonat N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésszakán, 1955. augusz­tus 4-én elmondott beszámolójá­ból). Moszkva. (TASZSZ) N. A. Bul­ganyin, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa ülésszaká­nak 1955. augusztus 4-i ülésén többek között a következőket mondotta: A Szovjetunió Minisztertanácsa megbízott engem, hogy tegyek jelentést a Szovjetunió Legfelső Tanácsában a négy hatalom — a Szovjetunió, az Amerikai Egye­j sült Államok, Nagy-Britannia és | Franciaország — kormányfőinek Genfben július 18-tól 23-ig meg­tartott értekezletén elért ered­ményekről. Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szov­jetunió kormányfőinek értekezle­tét a békeszerető erők határozott sikerének kell tekinteni. A négy hatalom kormányfői­nek Genfben megtartott értekez­letét a fontos térténelmi esemé­nyek közé sorolhatjuk, mert for­dulatot- jelent a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Fran­ciaország viszonyában. A Szovjetunió erőfeszítései eredménnyel jártak A továbbiakban N. A. B.ulga- nyin részletesen foglalkozottt az­zal. milyen volt a nemzetközi helyzet az értekezlet előtt, me­lyek voltak azok a tényezők, ame­lyek a nemzetközi helyzet bizo­nyos enyhülésére vezettek és ez­zel kedvező feltételeket teremtet­tek a genfi értekezlet megtartá­sához. A nemzetközi feszültség enyhí­tése szempontjából kiemelkedő je­lentőségűek a szovjet kormány május 10-i javaslatai, amelyek a fegyverzet csökkentésének, az atom- és hidrogénfegyver eltiltá­sának és az újabb háborús ve­szély elhárításának kérdéseit il­letik. Ezeket a javaslatokat szá­mottevő nemzetközi körök he­lyesléssel fogadták és mindenütt úgy értékelték, mint hozzájáru­lást a béke ügyéhez. Ha ezek alapján létrejönne a kellő meg­egyezés, ez igen fontos szerepet játszanék a tartós béke biztosítá­sában. Nehéz felbecsülni egy olyan esemény jelentőségét — hangoz­tatta — mint az osztrák állam- szerződés megkötése, amire a Szovjetunió kezdeményezése alap­ján került sor. Különösen ki kell emelni — mondotta — mekkora jelentősé­ge van a béke ügye szempontjá­ból annak a fordulatnak, amely a Szovjetunió és Jugoszlávia vi­szonyában jött létre a szovjet j kormányküldöttség jugoszláviai utazásának eredményeként. A Szovjetunió és Jugoszlávia í viszonya ma és a jövőben is a béke oszthatatlansága, a szuveré- nitás tiszteletbentartása, a függet­lenség, a területi sérthetetlenség és az egyenjogúság alapelveinek elismerésén, a népek békés egy­más mellett élésének elismerésén és továbbfejlesztésén, a kölcsönös megbecsülésen és a belügyekbe való be nem avatkozás elvén épül fel. Rá kell mutatni továbbá, mi­lyen nagyjelentőségű esemény volt Dzsavaharlal Nehru, India miniszterelnökének a Szovjetunió­ban tett látogatása. A szovjet kormány nagyra értékeli a szov­jet—indiai együttműködés jelen­tőségét, mint fontos tényezőt az ázsiai — és nemcsak az ázsiai — békéért folyó harcban. A szovjet kormány a béke fenn­tartására és megszilárdítására tö­rekedve, egész sor más fontos lé­pést is tett — hangoztatta —, amelyek lényeges, pozitív ered­ménnyel járhatnak. A többi kö­zött gondolok itt arra a javaslat- | ra, amelyet a szovjet kormány tett a Német Szövetségi Köztár- ' saság kormányának a diplomá- I ciai kereskedelmi és kultúrális kapcsolatok megteremtésére vo­natkozólag, gondolok továbbá a jelenleg Londonban folyó szovjet i —japán tárgyalásokra. A legfontosabb kérdések szerepeltek a napirenden N. A. Bulganyin beszédének második részében a genfi érte­kezlettel foglalkozott. Az értekezlet valamennyi részt­vevője a következő kérdések meg­tárgyalása mellett foglalt állást: a német kérdés, a leszerelés, az európai biztonság és a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fej­lesztésé. Sajnos, nem fogadták el azt a javaslatunkat — mondottá —, hogy az értekezlet vitassa meg az ázsiai és távolkeleti problémákat, bár e problémák időszerűsége nyilvánvaló, ha szembenézünk a tényekkel. Magától értetődő dolog, hogy a Bzovjet küldöttség nem járulha­tott hozzá a keleteurópai orszá­gok helyzete kérdésének, vala­mint a „nemzetközi kommuniz­mus“ kérdésének megvitatásá­hoz. Rámutattunk arra, hogy az adott értekezleten a keleteuró­pai országok helyzetének kérdé­sét felvetni annyit jelent, mint arra késztetni bennünket, hogy j beavatkozzunk ezen államok bel- ( ügyeibe. Azokról a javaslatokról szólva, amelyeket a szovjet kormány a genfi értekezlet elé terjesztett, | hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt foglalkozni kell az európai bizton­ság biztosításával összefüggő ! kérdésekre vonatkozó javaslatok- ; kai. A szovjet javaslatok egyfelől figyelembe veszik az Európában ) kialakult tényleges helyzetet, azt, ; hogy katonai államcsoportosulá- I sok vannak, másfelől — e javas- j latok elfogadása esetén — bizto­sítják’a békés egymás mellett élést az európai államok között. Mély meggyőződésünk — mon­dotta —, hogy az európai álla­mok igazi biztonságát csak ak­kor lehet biztosítani, ha véget vetnek a katonai csoportosulásoK politikájának, ha az összes1 euró­pai államok, valamint az Ameri­kai Egyesült Államok egyesítik erőfeszítéseiket a békéért folyó küzdelemben. A német kérdés körüli nehézségeket le kell győzni Genfben nem jutottunk közös nevezőre a német kérdésben — folytatta N. A. Bulganyin. Felte­hető azonban, hogy a vélemény- csere, amelynek keretében a szovjet küldöttség világosan is­mertette álláspontját, jelentős lesz, amikor a négy hatalom kül­ügyminiszterei ez év októberé­ben felújítják a tárgyalásokat a genfi értekezleteken megvitatott kérdésekről. A német kérdés rendezésével kapcsolatos nehézségeknek nem szabad akadályt jelenteniük a külügyminiszteri értekezlet sike­res munkája szempontjából, így nem akadályozhatják a külügy­miniszterek által megvitatni — alapvető, fő kérdésnek, ,az ál­talános európai biztonsági rend­szer megalakítása kérdésének megoldását. Ezután N. A. Bulganyin rá­tért a leszerelés kérdését illető javaslatokra. A leszerelési probléma lényegét illetően elhatároztuk — mon­dotta —, hogy tovább keressük a megegyezéshez vezető utakat. A négy hatalom külügyminiszterei megkapták a megfelelő irányel­veket. Ezután a genfi értekezlet napi­rendjén szereplő negyedik kérdés­ről, a Kelet és Nyugat közötti kapcsolat fejlesztésének kérdésé­ről szólott. Ennek során bejelen­tette, hogy jelenleg tárgyalások folynak Nagy-Britannia és a Szovjetunió között a kulturális együttműködés fejlesztésének kérdéséről. Reméljük, hogy eze­ket a tárgyalásokat siker koro­názza — mondotta. Ezután Ázsia és a Távol-Ke­let megérlelődött problémáiról folyt nem-hivatalos eszmecserék­ről számolt be. A genfi értekezlet eredményei­ről szólva N. A. Bulganyin kö­vetkeztetéseket vont le. A genfi értekezlet elősegíti a szilárd és tartós béke biztosítását A genfi négyhatalmi kormány­fői értekezlet eredményeit ösz- szegezve emlékeztetnem kell arra — mondta, hogy Genfbe utazá­sunk előtt kijelentettük, naiv do­log lenne arra számítani, hogy néhány nap alatt megoldjuk az összes bonyolult nemzetközi kér­déseket. Csak azok számíthattak erre, akik csodákban hisznek. Mindamellett határozottan visz- szautasítotttik az alaptalan söté­ten látást. A négy hatalom külügyminisz­teréi számára az értekezleten ki­dolgozott irányelvek a kölcsönö­sen elfogadható megoldások kér­désének eredményeként jöttek létre. A megoldások keresése során figyelembe részesültek a tárgyalások valamennyi részvevő­iének érdekei. Csakis ily módon lehet megoldani a fontos nem­zetközi problémákat. Géniben félretették az erő po­litikáját. Ezt csak üdvözölni lehet annál is inkább, mert a genfi tár­gyalások konstruktív szelleme je­lenleg tovább érezteti gyümöl­csöző hatását a nemzetközi hely­zetben. így például lehetetlen meg nem jegyezni, hogy az utób­bi napokban, mind az Egyesült Államokban, mind Angliában olyan, a küszöbönálló diplomá­ciai találkozóik szempontjából nem kis jelentőségű elgondolások jutottak kifejezésre, hogy az ál­lamok közötti kapcsolatok alap­elvének »a tárgyalásoknak kell lennie, nem pedig az erőnek«. A genfi értekezlet eredményei a következőket mutatták: Először: az értekezlet határo­zottan elősegítette a nemzetközi feszültség további enyhülését és reméljük elő fogja segíteni a ne­mes cél elérését — a szilárd és tartós béke biztosítását. A szovjet kormány mindent meg­tesz, hogy ez a cél megvalósul­jon. Másodszor: a négy hatalom ál- lamfférfiainak az értekezlet alatt lezajlott személyes érintkezései igen gyümölcsözőek voltak és je­lentőségük nem volt csekélyebb, I mint a hivatalos tárgyalásoké. ! A szovjet kormány kész a jövő­ben is elősegíteni az államfér­fiak közötti kapcsolatok fejlesz­tését és erősítését. Harmadszor: a genfi értekezlet fontos fordulatnak az alapját ve­tette meg a négy hatalom közötti, sőt nemcsak a négy hatalom kö­zötti viszony megjavulása felé. Ez a fordulat, mint reméljük, vé- geívet a hidegháborúnak, ha mindegyik fél jóakaratról és őszinte együttműködési törek­vésről tesz tanúságot A szovjet kormány a maga részéről minden erejét latba veti, hogy a küszöbönálló talál­kozón a négy hatalom külügymi­niszterei sikeresen oldják meg az i eléjük kitűzött feladató lóit., Létrejöttek az első sikerek az egészségesebb nemzetközi légkör kialakulása, az államok közötti bizalom és égj üttműködés meg­teremtése felé vezető úton. Mind­amellett mi item hunyunk szemet az előttünk álló nehézségek fö­lött. Tudjuk, hogy a genfi érte­kezlet csupán kezdete volt an­nak a nagy és nehéz munkának, amelynek célja az államok kö­zötti igazi bizalom megteremtése és a béke megszilárdítása. Nem szabad megfeledkezni arró1, hogy vannak olyan erők, amelyek kí­sérletet tesznek majd a cél el­érésének megakadályozására. Ez állhatatosságot és kitartást köve­tel a népek közötti békéért folyó harcban. Ez arra késztet bennün­ket, hogy folytassuk hazánk ere­jének g arapítását, felesszük szo­cialista gazdaságunkat, kellő éberséget tanúsítsunk és gondos­kodjunk a szovjet állam védelmi képességéről. A szovjet kormány mindent elkövetett, hogy kedvező fe’té'.e- leket teremtsen a négyhatalmi kormányfői értekezlet munkájá­nak sikeréhez. A szovjet kor­mány erejét nem kímélve arra fog törekedni, hogy a genfi érte­kezlet határozatai valóra válja­nak az egyetemes béke és bizton­ság érdekében. A szovjet nép, a szovjet kormány és az összes békeszerető . népek hatalmas tá­mogatására támrszkodva továtb- ra is megingathatatlanul folytatja a nemzetközi feszültség további enyhítésére szolgáló politikáját, továbbra is harcol a világ tartós békéjéért. (MTI). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülése Moszkva. (TASZSZ) Moszkvá- | OSZSZSZK minisztertanácsának ban folytatta munkáját a Szov- | elnöke szólalt fel. N. A. Bulganyin beszámolójának első nyugati visszhangja London, (MIT). A csütörtök esti londoni lapok már ismertet­ték N. A. Bulganyinnak, a leg­felső ] anács ülésszakán elmon­dott külpolitikai beszámolóját. ^1 Az AFP londoni tudósítása ar­ról számol be, hogy N. A. Bul­ganyin beszéde a J egfe’sj Tanács ülésszakán »igen jó hangulatot« keltett Londonban. Az AFP ki­emeli az Evening Standard kom­mentárját, amely a kö,étkezőket írja: »Az orosz miniszterelnök úgy üdvözli a négy nagy ülését, mint a Kelet és a Nyugat v iszo­nyának fordulópontját.« A péntek reggeli angol sajtói ugyancsak első helyen foglalkozik a Szovjetunió Minisztertaná su el­nökének külpolitikai beszámoló­jával. A londoni rádió eajtó- szemléje kiemeli, hogy az újsá­gok »helyeslik a beszéd méi lék- tartó liangját.« A Daily Telegraph kiemeli, hogy Bulgany in »nyugodt és ud­varias hangon beszélt és tapsvi­har köszöntötte azokat a szavait, amelyek a küszöbönálló londoni látogatással foglalkoztak.« A Times azt írja: »Első lá­tásra úgy tűnik, hogy Bulganyín­nak és Edenrtek az európai biz­tonsági egyezményre vonatkozó álláspontja mind köze'ebb kerül egymáshoz. Nem kétséges, hogy lehetséges a kompromjs zunvs megoldás. Nem vezetne cé ra azonban — írja a Times — ha behunynánk a szemünket a Szov­jetunió és a nyugati'hatalmid at elválasztó nagy különbségek lát­tára.« Párizs: A párizsi rádió moszk­vai jelentésében megállapítja, hogy »Bulganyin ma:8aII beszá­molója után a Legfelső Tanáé# ülésszakán megjelent külföl i diplomaták és politikai megfi­gyelők körében egyhangú volt a vélemény, hogy a beszámolót egészében a hangnem és a benne kifejtett gondolatok nayv mér­téktartása jellemezte.« (MTI). 0 varsói VIT ötödik nap*a Csütörtökön a varsói VIT résztve­vői több ünnepséget szenteltek a De­mokratikus Ifjúsági Világszövetség fennállása 10. évfordulójának. A VIT négy nyelven megjelenő lapja ve­zércikkben köszönti a tízéves DIVSZ-t és több nyilatkozatot közöl a VIT-en résztvevő fiataloktól. A magyar küldöttség tagjai csü­törtökön a VIT számos eseményeire j látogattak el. Sokan résztvettek a kuitúrversenyeken és népes csopor- I tokban látogattak el a spertesemé- I nyekre is. Délután harminc tagú ma- ; gyár küldöttség kereste fel a varsói i finommechanikai intézetet. Este az ■ ötezer személyes Gwardia ó teremben | került sor a magyar küdöttség elő- ! adására, amely óriási sikerrel járt* Az ünnepi est műsorán a többi kö­zött Liszt „Les Préludes“ című műi ve, a II. magyar rapszódia, Csaj­kovszkij Romeo és Júlia című ba­lettjének egy részlete, Ravel Bolerő- ja, Kodály és Bartók több kórusmü­ve hangzott el a Liszt Ferenc ifjú­sági szimfonikus zenekar, a Vendel utcai tanítóképző énekkara, a DISZ ifjúsági népi zenekarok, valamint a VIT-en résztvevő magyar táncegyüt-* tesek és szólisták előadásában. jetunió Legfelső Tanácsának har­madik ülésszaka. A két ház dél­előtti együttes ülésén Vilisz La­dsz, a Nemzetiségi Tanács el­nöke elnökölt. Megkezdték a vi­tát N. A. Bulganyinnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnöké­nek a gelfi értekezletről szóló be- számaliója fölött. A délelőtti ülésen először Alekszandr Puzanov küldött, az A szovjet nép és mi, a Legfel­ső Tanács küldöttei valamennyi­en — mondotta Puzanov — telje­sen meg vagyunk elégedve kor­mányküldöttségünknek a genfi értekezleten végzett munkájával. A szónok javasolta, hogy hagyják jóvá a szovjet kormány­küldöttség tevékenységét és a Legfelső Tanács elé terjesztett jelentését. Ezt a javaslatot nagy- tapssal fogadták. Halló, Viharsarok Nép< (Teleionjelentés) A békésszentandrási Uj Ba- á, da Termelőszövetkezet a cséj lést szerdán befejezte. A húz kát. holdanként átlag 11 mázsí fizetett. A szövetkezet beadói kötelezettségét, valamint az ál lami felvásárlási gabonamennyi séget már téliesítetté is

Next

/
Oldalképek
Tartalom