Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-02 / 180. szám

1955. <ugti«tÍM 1.. kedd itiUűAsaitU Hifit Füzesgyarmat és Vésztő harca a járási elsőségért A hosszú kcnesztsorokba rakott gabonakévék behordásra, a kom­Az év elején Füzesgyarmat dolgozó parasztsága úgy ha- tározóit, hogy versenyre hívja a vé&ztőieket. Ez a verseny a többi között a beadást is tartalmazta. Már eltelt egy félév, s az eddigi tapasztalatokat értékelve megállapították, hogy a já- bájnszalma kazako.ásra vár. Az rás két legjobb községe közöl — a verseny által ugyanis azzá | aratás befejezésekor azonban lettek — Eüzesgyarmat az első az állam iránti kötelezettségének esak néhány helyen lehet látni teljesítésében | felszántott tarlót a szarvasi ha­Eüaesgyarmat dolgozó parasztjai most tovább küzdenek, j tárban. A gépállomáshoz tartozó bogy megtartsák az elsőbbséget. A Vörös Csillag TSZ, az or- termelőszövetkezetek, termelo- szág egyik legjobb szövetkezete, 100 százalékig teljesítette árpa és búza beadását. De tudják kötelességüket az egyéni parasztok is. A Szabolcsira utcában lakó Nagy József mintagazda beadásán túlmenően 1282 kiló búzát adott az államnak. Lemaradásuk természetesen a vésztőieket sem hagyja nyug­ton, s minden eddiginél nagyobb igyekezetei fejtenek ki azért, hogy versenytársukat legyőzve, ők nyerjék el a járás legjobb köz­sége megtisztelő címet. Nemcsak a termelőszövetkezetek, de az egyéni parasztok is nyomban a cséplőgéptől teljesítik gabona- beadásukat. Jeges György, Megyei Begyűjtési Hivatal. A szarvasi gépállomás is szántson fel minél több tarlót! A tagoknak is jut bőven v,-­Kenyérgabonabeadásuukat már teljesítettük és 100 mázsa átadá­sával eleget tettünk a szabad­felvásárlásnak is. De mi ezzel kaegységenkent három kilójával mért osztalékból mindenkinek annyi jut, hogy még adhat is el belőle. Kovács János nyolc má­nem vagyunk megelégedve — a! zsát az államnak adott el. Az cséplés befejezése után a feles -! érte kapott pénzből felöltöztette légből még fél vagon búzát adunk: családját, sőt még kerékpár vá­az államnak. Van miből, így tehetjük. A tagoknak is jut bőven. A man­sárlására is jutott. A. Szatmári Gábor, Magvető TSZ, Gerla csoportok 5460 hold kalászos te­rületéből még csak 1100 holdat szántottak fel a traktorosok. A környék egyéni gazdái sem na­gyon dicsekedhetnek a segítség­gel, mert csak 200 holdon for­gatták meg a tarlót a gépállomás gépei. Az elmaradást a gépállomás vezetői azzal próbálják magya­rázni, hogy a termelőszövetke­zetek tagjai nem hordták össze idejében a kévéket, a kaparó,kot, az egyéni termelők között pedig a tanács nem végez felvilágosító munkát. Ez a magyarázat azon­ban kevés. A nagyobb terméshozamért Nem kétséges, hogy a termelő- szövetkezetekben még lehet több esetben találkozni ró-gi nézetek­kel, akadnak olyan tsz-tagok is, akik -azt tartják, nem sürgős a tarióhántás. De pártunk, azért küldte a gépállomások agronó­feltételét alapozzák meg. Hiszen a tarló azonnali felszántása a leghatásosabb és legolcsóbb mód­szere a gyomirtásnak, a talaj­nedvesség megtartásának. Erre azonban kevesen gondolnak. Az örménvkúti Petőfi TSZ-ben a musait a szövetkezetekbe, hogy, kombájn után, a szalmát csak magyarázzak meg a tsz-e'k tag ságának, hogyan lehet többet termelni. Azzal a feladattal bíz­ta meg őket, hogy teljes tudá­sukkal segítsék a közös gazdasá­gok fejlődését, a nagyobb ter­méshozamok elérését. Most az a feladatuk, hogy az aratás jó megszervezésén kívül a tarlö- hántás elvégzésével a következő évi termés eredményeinek elő­A békési járás vezetői távolítsák el a kulák fóagronómust Ki tudná felsorolni, hogy a kulákok és sarjadékaik hogyan próbálnak befurakodni különbé Nagyapja, nagyanyja és egyik j tevékenységét is jól. Az ő nagybátyja — akik valamennyien kulákok — termelőszövetkezet el­ző felelős vezetői beosztásba. Ha leni izgatásért 14—14 hónapi kell, vállalják az alázatosságot, mint szelíd bárányok, ha mód börtönbüntetést kaptak a múlt években. Gál István anyja, aki jukban áll, becsületes embe.eket a jól ismert Ilirják testvérek igyekeznek maguk köré tömöri- j egyike, bemutatta a népi demo­te«!. s rábírni őket különböző kráciához való viszonyukat, de káros dolgokra. De számos eset- j ugyanúgy apja is. Ugyanis nem ben — különösen, ha kommá- j rég a községi tanács begyűjtési nistákró! van szó — ilyen, vagy j és pénzügyi hivatalának dolgo- arno! aa formában jgye! e nek rá-j zóit vasvillával zavarták ki mi­jük bizony ítani, hogy képzetlen- varukról, szitkozódás közepette, Bégük miatt feladatukat nem ké­pesek ellátni. Ugyanakkor magu­kat ogvon dicsérik. Arra már nem gondolnak, hogy a becsüle­tes emberek előtt éppen »jó szak­ember« mivo't’uk csillogtatásával árulják el saját magukat. Van azonban olyan különös és Bzinte értbe et’en körülmény is, mint je­lenleg a békési járásban. A já­rás valamennyi vezetője tudja, hogy közöttük jár nap, mint nap az osztályellenség, a kulák sar­azétt, mert felhívták figyelmü­ket, hogy teljesítsék beadási- és adófizetési köteiezettségüke1, amit évek óta nem teljesítettek. Tudnak-e erről a békési já­rási pártbizottság és a járási ta­nács vezetői? Tudnak! Sőt.nem­csak tudnak, beszélnek is róla, csak éppen nem tesznek semmit. De ismerik a járás vezetői Gál zatos tevékenységéhez tartónk! a járási tanács mezőgazdasági o-z- tályának dolgozóit' rávette arra: cseréljék ki az ócska, használ­hatatlan csőköpenyeiket a tarheai gépállomáson újakkal. Megkáro­sítva ezzel a gépállomást és sze­mély szerint a traktoré-iákat is. Azt is tudják a járás vezetői, hogy Gál István fóagronómust a termelőszövetkezetekben gyű­lölik, nem fogadják cl javasla­tait. Számos termelőszövetkezet­ben megmondták már neki: »ilyen ember ne beszéljen ne­künk!« Tudja ezt maga Gál is, éppen ezért nem is látogatja a tsz-eket. Ha mégis aratás lilán két hétre akarják el szállítani a tarlótól. Így a tarló- hántást is aratás után jó pár héttel tudják elvégezni csak. Ez ellen Gaál József kihelyezett ag- ronónrus egy szóval sem tilta­kozott. Nem magyarázta meg mi­lyen kára lesz ebből a szövet­kezetieknek, mennyi mázsával te­rem jövőre kevesebb. onómusok felelősége aratás és tarliúlhántás jó, vagy rossz minőségű elvégzésével, a munkák jó1, vagy rossz meg­szervezésével az agronormtsok vizsgáznak. Az olyan mezőgaz­dászok ,mint a Szarvasi Gépál­lomáson is vannak, akik elha­nyagolják a tarlóban tűst. rósz- szm szervezik meg a munkát, nem használják ki a gépek ka­pacitását, bizonyítványt állítanál ki tehetetlenségükről, A lehetőség megvolt, s meg­van ahhoz, hogy a gépállomás körzetéhez tartozó 13 termelőszö­vetkezetben és 6 termelőcsoport- ban a kalászos területeket föl­szántsák, 89 munkaképes szán- tiVtraktora van a gépállomásnak. Az aratás ideje alatt több, mint bO erőgép szántotta a tarlót. Ha minden gép teljesíti müszaznor­máját, 24 óra alatt 756 holdon tárcsázzák meg a földet. De saj­nos az erőgépekkel csak látszó­lag dolgoztak. Ide-oda küldöz­ték a traktorosokat, s a rossz szervezés miatt a brigádszálláso- kou nem egy üzemképes trait- tor áll kihasználatlanul. A tarióhántás elvégzése a trak­torosok feladata, munkájukat kell jól megszervezni, irányítani, el­lenőrizni a szakembereknek. A gépállomás igazgatója is felelős azért, hogy az aratás befejezé­sekor alig van felszántva a szö­vetkezetek kalászos területeinek 22“-2'1 százaléka. Nem tűrheti el az igazgató elvtárs, hogy a szántó traktorok kijavított ékeik­kel és tárcsáikkal a brigád szál­láson álljanak, vagy a; uibíák szélén kihasználatlanul fogyasz- szák az üzemanyagot. —Lipcséi­József főherceg földje nekünk terem # ,. w Nem régen, itt még — mutat , pergőn kötelezettségükről 9?m magaköré a nagykamarási Ság- j fele Ikezt k meg el es tették g i- vári TSZ sertésgondozója, Gát- ! bonabeadásúkal, ezenkívül inég szegi Ferenc — egy embernek i 130 mázsát szaba 'on adtak l.e. Jut termett a föld, érte izzadt felnőtt nekik is bőven, a háza átlag- és gyermek, neki nyíltak a vi­rágok, előtte hajladozott meg­alázva a szegény nép. Félve ej­tették ki nevét, de közben a po­kolba kívánták »őfenségét«, a szegény-ember élete megkeserítő­termése 15 mázsa, árpából 18 mázsát várnak. A tsz teherkocsi­ja a géptől egyenesen a tag-ág kamrá jába viszi az elceépc't g i- bonát. Egyelőre 4 kilogramm elő­leget osztanak munkaegység -n- ként. Ahogy számolják, ezenkí­jét, szenvedéseinek okozóját, Jó­kimegv vala- 7iM,f főherceget, akinek sokezer- j vül még legalább másfél kilót . . ! holdas birtokához tartozott Med- osztanak. Gá'.szegi Ferenc elvtárs t***'y1 > ,£yc^ 1 ^ 'Ä^n IO gyesegy háza. Almaskamarás és 625 munkaegységére 25 má sa 1 ' “ J " ’ Nagykamarás fain határa is. Hat-I búzaelőleget kapott. Bariba ezer hold egy tagban. j László, a növénytermesztő brigád A szavak komoran, vádlóan tagja, 248 munkaegységre 9 má­vid ideig tartózkodni. Mindezek ről persze önéletrajzában egy szót sem szólt. A kuláksarjadék a pártba ie befurakodott 1950-ben Gál úgy gondolta, ha ja .'éle Sőt nap or ként utasít'sola' 1 szakembernek jó, miért ne lehet­ad a járási tanács mezőgazdasági osztályán a becsületes elvtársak­ne jó kommunistának is? Mint párttag esetleg még jobban is nak. Mi több, az osztály munka- érvényesülhet. Tervét sikerült va- •átsaiiuik nem egyszer a szidást ' lóra váltania. 1952-ben a sz-cg- is el kell tűmiök. ha Gál István ( halmi járási tanácsnál azonban kulák főagronómtis rosszul éb- rájöttek gyalázatos kulákfondor­redt. iataira, kizártak a pártból és el- boesájtották főagronómusi beosz­tásából. így jött később 1954 májusában a békési járási tanács­hoz ugyancsak, mint főagronó­Ha mindezt tudják a járás vezetői, miért nem cselekednek? min, a földművelésügyi minisz­térium javaslatára, mint »jó szakember«. Ha ismerjük a Gál famíliát, aligha lehet csodálkozni azon is, hogy a kulák agronómusokat kö- römszakadtáig védi és dicséri. Nem egyszer kijelentette az osz­tály dolgozói előtt nagy hangon: »A kulák agronómusok tudnának dolgozni, de nem mernek, pedig az újak nem sokat értenek az irányításhoz.« Ki is ez a Gál főagronómae ? Aligha van olyan ember Cea- nádapácán. aki ne ismerné a köz­ség leghirhedtehb kulák családját jjs azok szépszámú leszármazott­jait, a Ilirják famíliát. A múlt kizsákmányoltjai, akik Csanád- apácán a Ilirják nevet hallják, szinte a hátuk is borsódzik belé. Tekintélyes földterületet birto­koltak ők és dolgoztattak sok Bzegény emberrel. A mások mun­kája és verejtéke tette lehetővé, hogy Gál István »díszes« családi retyerutyája, többek között egyik sógora a felszabadulás előtt ví- A járásban eddig Pető Mátyás gan viselhesse a kaka «tollas esen- elvtárs — a békési községi párt- lehet megvalósítani a mezőgaz- dőrkalapot. Egy nagybátyja pap, bizottság titkára — lépett fel duság szocialista átszervezését, másik nagybáty ja másfélévi bőt- határozottan, hogy a kulák fő- Mindezek után arról lehet szó: tönbüntetésre van ítélve és örök- I agronómusra semmi szükség megszabadulni sürgősen az ősz­re kitiltották Csanád apácáról. I nincs. A többi elvtárs — még a 1 tály ellenségtől. — Balktis — A járási tanács vezetői —köz­tük Sós Sándor elvtárs, a járási tanács elnöke ie — szeretué el­távolítani Gált. de nem lehet. A napokban arról beszéltek, hogy elbocsájtják, később már illeté­kes helyen — állítólag a járási pártbizottságon — úgy döntöttek, hogy Gál, a kulák agronómus marad továbbra ia. Vajon miért? járási pártbizottságon is — této­vázva nézi »nagy vonalú« munká­ját. Nagy obb osztálybareosságra r an szükség a békési járásban is, ha a járna párt- és gazdaságvezetők a becsületes dolgozókkal közö-en meg akarják valósítani a párt Központi Vezetőségének márciu­si és júniusi határozatait. Kulák fáagronómusokkal pedig aligha hangzanak a volt cselédetnber szájából. Súlyos vád, mert életé­nek legszebb éveit nagy nyomo­rúságban, más cselédeként kel­lett eltöltenie. Gászegi Ferenc néhány percig gondolataiba mé­lyed, majd körülnéz, arcvonásai lágyabbakká válnak, elmosol o- dik, szemeit az egyre növekvő búzaasztagon pihenteti és újra beszélni kezd. — Most már min­zsa 92 kilót, felesége 4 mázsát. Hídvégi András és if j. Bellér János DISZ-Iiatalok lakására kö­zel 10 mázsa búzát vittek. A két fiatal nem régen dolgozik a ísz-ben Csendes Elek géplakatos a te­jen költözött a városból a köz­ségbe, tagja lett a szövetkezet­nek és azóta becsülettel dolgozik a tsz kovácsműhelyében. Négy- den jóra fordult, a József főher- «ázbatvanegy műnk. egységet tel- cég földje a m.enk, nekünk te- 18 és fél mázsa búzaelő­rem. Mint a mesében, úgy a va- |cget kapott. Csendes elvtárs a lóságban is a sok gonoszság fölött gzoi,ioki Járműjavító Vállalatnál győzedelmeskedett az igazság. A sok szenvedés után igazán meg­dolgozott, mint művezető. Fa­lura vágyott, teru’.előszövelkezet­tanult szívből kacagni, nótázni hogy szaktudásával segítse a a nép, melynek könnyét a szov- ,lugv (walád munkáját. így ké­jét katonák törölték le. A Ságvári TSZ tagságának többsége is a főherceg! birto­kot öntözte verejtékével. És most e*t a földet sajátjuknak mond­ják, az övéké. Nekik terem és emberséges megél (vetéshez juttat­ja őket. Nem is tölti itt tétlen­rült Nagykamarásra. Munkátár- sai, mikor eljött, nem tudták megérteni. Volt, aki azt mondta ■— megbánja, hogy munkakörét felcserélte. Nem hánta meg, bol­dogan gyönyörködik az aoóloe búzaszemekben, a malacokban, amit a tsz adott neki és a fele­kedéssel senki az idejét. Munka sége nevelte apró baromfiban, mindig volt és van. Nem is hiá- j És mindjobban hiszi is azt, hogy ba szorgoskodnak, munkájuknak j nem bánta meg, hogy falura jött. meg van a látszatja. Kapásnö- Meg van elégedve eddigi jövedel- vényeik tiszták, gyommentesek, mével és mindenki, akiket nem a gabonát le aratták, rövidesen is olyan ré?«-n még lábbal ti- befejezik a csépiért is. Alkun- i porták. (Bánfalvi) A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom