Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-04 / 182. szám
1955. augusztus 4., csütörtök Megyénk élelmiszeripar dolgozói harcos munkát kívánnak a szófiai konferenciának l/íkaisai&k hifit | Eddig harminc ország | szakszervezete jelentette be részvéteiét az Élelmezési Dolgozók Nemzetközi Szövetségének szófiai értekezletére. A magyar élelmezési ipar szakszervezetének dolgozói is elküldik küldötteiket Bulgáriába. Ezért kedden délután a békéscsabai Bamev álban Összelőttek a megye szakszerve;e;i aktivistái, hogy megbeszéljék, milyen feladatokkal bízzák meg küldötteiket, mit mondjanak el szeptemberben a konferencián. A megjelentek előtt Erős János elvtárs, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének KV7, tagja ismertette, milyen napirendi pontokkal foglalkozik majd a konferencia. Mint mindig, most is síkra száll a dolgozók érdekeiért, a kapitalista országok dolgozóinak szociális körülményének védelméért, a magasabb bérért. A különböző tőkés országok dolgozóinak helyzetével foglalkozva elmondotta, hogy a munkanélküliség, a kizsákmányoláson kívül Búbosán érinti a dolgozókat, hogy Bzámos üzemet bezárnak a tőkések, mert nem tartják kifizetőnek és ezzel a néptömegek nyomorát növelik. dolgozói, munkájukat siker koronázza. Míg 1949-ben 9 ország szakszervezete volt tagja az Élelmezési Dolgozók Nemzetközi Szö- vets'^-nek, addig ma 24 ország szaks ervezete képviselteti magát hatmillió taggal. fl kereskedelem a lakosság ellátásáért Az emelkedő életszínvonal legközvetlenebbül az üzleteik forgalmán mérhető le. A kereskedelem munkája sóik tekintetben attól függ, hogy a termelés rendelkezésre bocsájtja-e a megrendelt árut és azok szállítása az előírt határidőben történik-e 1 A fogyasztók jobb ellátásáért szükséges, hogy a kereskedelem j kapcsolata az iparral eleven le-! gyen. Fontos a jó együttműködés és az, hogy egymás munkáját kölcsönösen ismerjék.Néhány kérdést intéztünk Steigerwald György elvtárshoz, az MT kereskedelmi osztály vezetőjéhez. A lökés országokban | Hogyan látja el az ipar a kereskedelmet áruval? A déiatrikai kormány 33 szakszervezeti vezetőt távolított el, mert síkraszálltak a dolgozók érdekeiért. Argentína börtöneiben pedig 500 hazafit és szakszervezeti aktivistát tartanak fogva. De nem riadnak vissza mégsem a harctól és most a konferencián is bátran elmondják sérelmeiket a küldöttek s kérik a népi demokratikus országok dolgozóinak segítségét is munkájukhoz. Nem kétséges, ha ösz- 6zefognak a világ élelmiszeripari az alacsony bérek miatt a létminimumot is alig kapják meg a dolgozók és így van ez Olaszországban, ahol a malmokat 40, a sütemény ipart 20—30, a konzervipart csak 40 százalékban használják ki, addig nálunk a többtermeléssel növeljük a dolgozók életszínvonalát, hazánk felvirágoztatását. Erről beszéltek megyénk küldöttei; Ujréti elvtárs, a Mezőhegyes* Cukorgyár üzemi bizottságának tagja, alá már 1923 óta levelez eszperantó-nyelven a tőkés országok munkásaival, a- rniért a felszabadulás előtt nem egyszer börtönbe került, vagy megverték .De nem hagyja abba a levelezést és ma is tájékoztatja a tőkés országok dolgozóit az üzem munkásainak életéről, termelési sikereikről. Marik Pál elvtárs, az István Malom ÜB-ei- nöke is huzamosabb idő óta levelezést folytat a Német Demokratikus Köztársaság egyik malmának dolgozóival. Kölcsönösen kicserélik tapasztalataikat, ami segíti mindkét üzem dolgozóinak munkáját. A megjelentek hozzászólásaikban harcos üdvözletüket küldték a konferencián részvevőknek és ígérték, hogy Tézs- la evtárs — a Sarkad! Cukorgy ár párttitkára — javaslata alapján szeptemberben ünnepi műszakot tartanak, hogy saját sikercikkel bizonyítsák be; ők -a termelésben állnak helyt, s így támogatják a konferencia munkáját. A táv-j iratban, amelyet elküldték, vállalták ,hogy a kongresszus határozatait mindenkor végrehajtják. Mennyiségben asz árualapok elegendők voltak a 11. negyedévben és a kereskedelem kellően fel tudott készülni az őszi csúcs- forgalom lebonyolítására. . De szükséges1, hogy az ipar új cikkekkel, új gyártmányokkal bővítse választékait és „a minőségen is javítson. Az őszi és a téli idényre gyártsanak mind a ruházatnál, mind a kabátoknál egye- ncsvonalú szabással. A sportkabátokat felgombolható dragony- nyal, vagy három részes övvel. A női velour kabátokat főleg fekete, sötétzöld, sötétkék színben is készítsenek. A közkedvelt loden-kabátok választékát bővítsék és új fazonokat készítsenek. A balonkabátoknál vidéken is keresik a kapucni megoldás helyett a kendős megoldást. Szeptemberben és októberben már kéri a kereskedelem a kordbársonyból készült kuli-kosztümöket. A helyiipartól viszont azt várjuk, hogy a nagyipar kiegészí- j tője legyen és azokat az áruféleségeket termelje, melyeket kevés mennyiségüknél fogva a nagyipar nem tud gyártani. Igen fontos továbbá, bogy a tájjellegnek megfelelő (mákos koverkő, czeig öltöny) áruféleségeket is gyártsanak. A nagyipar, helyesen, több új cikk termelését kezdte meg és így a fogyasztók az őszi szezonban már találkoznak a magasszárú durábel férfi sportcipővel és a préselt marha-box cipők helyett kizárólag síma- box felsőrészű cipőket termelne*. Siók újfajta, szimpla és dupla crepp és porózus talpú cipő- modellek készülnek. Ismét forgalomba kerülnek kellő választékban a magas sarkú női szandálok és cipők. Gyermekszandálokat is gyártsanak őszre több új fazonban. A konefkdó szaa- mában már 60 új modell kerül .forgalomba. Hogyan akarja javítani a kereskedelem a lakosság ellátását? A TECHNIKA VILÁGÁBÓL A „TE-3u Diesel-mozdony A Moszkva közelében levő Butovszki kísérleti pályán kipróbálták a „TE-3" mozdonyt. Az új, hatalmas gép 4000 lóerős, teljesítőképessége kétszerese a je- Mileg gyártott „TE-2" mozdonyoknak és kevesebb üzemanyagot fogyaszt. A „TE-3" mozdony tehervonatokat húz 100 kilométeres óránkénti sebességgel. Még emelkedőkön is nagy sbességgel húzza a több mint 4000 tonnás terhet. Az új mozdony két összekapcsolt egységből áll, amelyeknek egyenként egy-egy tízhengeres 2000 lóerős Diesel-motorjuk van és önállóan is működhetnek. A Diesel-motor hajtotta generátor villamosenergiát termel, ez hozza mozgásba a lokomotív tengelyeire szerelt összes elektromotorokat. A ím&ómI írta: D. Zaszlavszkij A New *éork Herald Tii* bűne« párizsi kiadványa közölte azt a hírt, hogy Dulles, & NATO zárt ülésén a szovjet népét »kuli.irált barbároknak« nevezte. Egy hivatalos — bár zártkörű — értekezletről van szó, a- melyet azonban nem téveszthetünk össze egy, az üzletemberek klubjában megtartott baráti lakomával, ahol a részvevők nemcsak felöltőjüket vethetik le, de a legelemibb id e ni szab ály okról is megfeledkezhetnek. Nincs tehát semmi meglepő abban, hogy a bitrzsdá sajtó méltatlankodva to- gadtá~Dulles úr szavait. Richardson, a »New York Post« párizsi tudósítója azt írja, hogy D illés úr gátlástalan ékesszólását »itt nagy diplomáciai hibának tekintik«. Ugyancsak ez a lap közli egy hivatalos angol személyiség nvilatkozatát is, aki szerint; »Dulles kijelentése esztétikai szempontból gyenge, politikailag pedig érthetetlen.* Mi minedesetre a »kultúra* és a barbárság* szavak egészen sajátos értelmezésével találkoztunk itt Kétségtelen, hogy Dulles úr »kulturált« embernek tekinti önmagát. A »kultúrált embereik« ilyen fajtája létezett a régi, földesúri, nemesi Oroszországban is. Scsedrin, a nagy orosz szatirikus éppen egy ilyen kulturált embert jellemez Prokop nemes személyében. Kedves Prokop! — írja Scsedrin. .—1 Buta szegény buta, azt azonban mégis bizonyítani tudja, hogy ő kulturált ember, falusi házamban — mondja — van egy szép nagy szoba, van elő- kértem, edényem, ezüstöm, nem filc a derékaljain, mert matracokon alszom. Ha bejössz hozzám, nyomban rájössz, hogy — itt kulturált ember lakik.« M?u:k az amerikai urak geat- lemamioknak tiszteiül önmagukat. Knlturáltságnk bizonyítására ők nemcsak »termet« hozhatnak fel. de hűtőszekrényt is, amelyeket Prokop nem ért meg. Scsedrin meggyőzően mutatja meg, hogy a „kulturált" gentleA helyiipartóil a kereskedelem cipőből és konfekcióiból a tájegységnek megfelelő áruféleséget rendelte meg. A Békéscsabai Vasipari Vállalattól és a Szarvasi Vasipari KSZ-től hordozható cserépkályhákat, egyéb helyiipari vállalatoktól és KSZ-ektől horganyozott inosóteknőkct, fehér bádogból készült mézeskarenákat. Ezek az áruféleségek, valamint a sok apró egyéb cikk bővebbé tették a választékot és a fogyasztók jobb ellátását szolgálják. A minőség megjavításában — bár sok javulás mutatkozik — még van tennivaló mind a nagyipar, mind a kisipar részéről. Az elmúlt időszakban a Bör- tex Gyár nehéz kivitelben, préselt felsőrésszel és gumi talppal készített gyermekszandálokat. A Szombathelyi Cipőgyár sertésbőrből női szandálokat PVC talppal készített. Ezeket a cipőféleségeket a fogyasztóik nem szívesen vásárolják és az iparnak man álarca csaknem minden esetben kétségbeejtő ostobaságot takar. Egy nép kultúrájának színvonalát egészen másféle ismérvek alapján ítélik meg. Például: emelkedik a nép kulturális színvonala, vagy csökken? A>. USA iskolai statisztikáinak adatai alapján öt millió iskolaköteles gyermek nem jár iskolába. Ez azt jelenti tehát, hogy az USA gyermeklakosságának egyötöd része írástudatlanságra van ítélve, következésképpen: az USA-ban az írástudatlanok száma nem csökken, hanem állandóan emelkedik; Abban, hogy egyre emelkedik azoknak az amerikaiaknak a száma, akiknek nincs módjukban írni-olvasnl megtanulni, természetesen távolról sem csak az amerikai nép a hibás, hanem elsősorban azok a gentlemanok, akik az állam pénzét szívesebben költik bombákra, mint iskolákra. Sehol a világon nincs annyi kiskorú bűnöző, mint az USA- ban. Hivatalos adatok szerint az USA-ban évenként körülbelül két millió 18 éven aluli bűnözőt tartóztatnak le rablás és gyilkosság vétsége miatt. A legborzasztóbb az, hogy az USA-ban a kiskorú bűnözők száma nem csökken, haezt figyelembe keli vennie. A helyi ipari vállalatok sem fordítottak ‘kellő gondot a minőségre és így a magyarbánbegylesi KSZ a füstcsövek összeeresztésénél, a gádoros! KTSZ a tűzhely sütők ajtajának felszerelését végezte rosszul és így a kereskedelem minőség kifogást kénytelen emelni a fogyasztók érdekében. Mi a tennivalója a kereskedelemnek? A meglévő és üzemelő bolthálózatnak a korszerűsítése tervbe van véve és kellő szakosítással szolgáljuk, hogy a fokozódó igényeket kielégíthessük. Ezért Békéscsabán, Erzséhethelyen a meglévő vegyesáparcikk boltból vasszaküzletet és egy másik helyen vegyesszaküzletet létesítünk. A Luther utcában egy élelmiszer bolttal bővítjük a hálózatot Vidéken is bővül a hálódat, Sarkadon élelmiszer, Szarvason vegyesiparcikk bolt nyílik többek között. A vevőszolgálatban is sok tennivaló van. Tovább kell szervezni a kereskedelemnek a vásárlók által előre leadott megrendelésnek összeállítását, be kel! vezetni több nagyobb üzletben — főleg a városban — a súlyosabb csomagok hazaszállítását. “Meg kell követelnünk, hogy a boltvezetők és a dolgozóik udvarias, előzékeny kiszolgálásiján részesítsék a fogyasztóikat. Az árusítással egybekötött árubemutatókat tovább kell növelni és1 az ipar által termelt új cikkekre a fogyasztók figyelmét fel kell hívni. Az iparnak biztosítanunk: kell az időben való megrendelést és a szállítási szerződésekkel lekötött áruféleségeket a kereskedelemnek minden körülmények között át kell vennie. A kereskedelemnek feladata, hogy az áru útját gondosabban szervezze meg, hogy a keresKe- delmi szervek a lehető leggazdaságosabban működjenek. Elkészültek az első román autóbuszok A bukaresti »Mao Ce-Tung* üzem egyik hatalmas csarnokában csillogó karosszériája áramvonalas autóbuszok sorakoznak: az első román autóbuszok. Az üzemben Sergiu Guneecu mérnök vezetésével kis kollektíva alakult, amely a szovjet gyártmányú »ZISZ« autóbuszok tervdokumentációjának áttanu'má- nyozása után elkészítette az első román autóbusz tervrajzait. A nem évről-évre emelkedik. Mi ' azonban tiszteljük az amerikai | népet, mert ez sem a nép bűne. J hanem azon „kultúrált“ gentle- : manóké, akik ember- és fajgyűlöletre nevelik a gyermekeket; A becsületes és kultúrált amerikaiak jelentős része nyom dédanyákon él. Még az USA uralkodó körei is az amerikai nép szegyenének nevezik ezt a tényt. Ebben is az a körülmény a legször- nyűbb, hogy a nyomortanyák növekedése erősen megelőzi a lakóházak építését. Nem az egyszerű amerikai embereket terheli ezért a felelősség, hanem azokat a gent- {lemanokat, akik elég arcátlanok ahhoz, hogy „kulturáltságukkal“ hencegjenek és akik más népeket akarnak „helyes életútra“ téríteni. Ä/fi részvétünket fejezzük ki 1TM az amerikai nép iránt és nem kárhoztatjuk őt ezekért a dolgokért. Azelőtt a mi népünk is sokat szenvedett „saját“ ostobagentleman jaitól, de hamarosan meg is semmisítette a feudális és kapitalista maradványokat, ami- I kor kezébe vette a hatalmat; Kétféle kultúra van minden ! kapitalista államban. Az Egyesült Államkoban például Washington. I Franklin, Mark Twain, Teodor 80 férőhelyes autóbusznak hal kereke, 90 lóerős »ZISZ« motorja van. Az erőteljes motor és az áramvonalas konstrukció lehetővé teszi, hogy az autóbusz elérje a hasonló legkorszerűbb járművek maximális sebességét. Ez a siker nagymértékben a bukaresti »Mao Ce-Tung« üzem és a Sztálin városi »Vörös Zászló« üzem, valamint más üzemek jó kooperációjának eredménye. j Dreiser kultúrája lényegesen kü- j lönbözik Newland és Maccharty szenátorok „kultúrájától“. E két kultúra között kérlelhetetlen harc folyik. A történelemből tudjuk, hogy a XVIII. századbeli angol gentlemanok „barbároknak“ nevezték az amerika gyarmatok lakóit, akik forradalmi harcot vívtak hazájuk függetlenségéért. A valóságban azok az angol reakciósok voltak a barbárok, akik a gyarmatosítás érdekeit tartva szem- előtt visszafelé akarták fordítani a történelem kerekét, Később a déli államok rabszolgatartó ültetvényei nevezték »vadaknak« és »bárdolatlanok« - nak azokat az északamerikaiakat, akik fegyverrel keltek fel a rabszolgarendszer ellen. A déli gentlemanok »kulturált barbárnak« bélyegezték Lincolnt, pedig a valóságban a déli államok ültetvényei voltak a barbárok, akik megkísérelték a rab- szolgarendszer fenntartását. Mindenki előtt világos, hogy a barbárságról» most is1 csak azok beszélnek az USA-ban, akiknek érdeke megkívánná, hogy elhallgassanak. A
