Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-31 / 204. szám

1953. augusztus 31., nxiát A cséplés után a szántáshoz kezdenek a traktorosok Megyénk gépállomásai már waknem egészében befejezték a cséplést. A 83.534 hold gabo­nából már 82.822 hold termését csépelték el. Legtöbb helyen csu­pán zabot csépelnek még. Egye­dül a mezőkovácsházi, kurágotai, orosházi gépállomások jelentet­ték, hogy a cséplést elsejére nem végzik el. Ahol a cséplést befe­jezték, mint a Kondorosi és a Gyomai Gépállomáson, ott az erő­gépek azonnal megkezdték a szántást az őszi magvak alá. A Kondorosi Gépállomáson például a cséplőgépeket a vontatók hú­zatták be, az erőgépek pedig a kötelező átvizsgálás után meg­kezdték a szántást. Megduplázzák a cukorrépa vetésterületét Az idei jó cukorrépatermés sok jövedelmet ígér a dolgozó parasz­toknak. A békéscsabai Petőfi TSZ, a füzesgyarmati Győzelem TSZ tagjai 180—200 mázsás ter­mést várnak holdanként. Jut a munkaegységekre pénz, cukor bő­ven. A tsz tagjai azt számolgat­ják, hogy jövőre még több cukor­répát vetnek. A Petőfi TSZ-beliek ez évben csak 20 holdat vetettek, de tavasszal 40 holdat akarnak vetni. ] Növelik a cukorrépa vetésterü- j letét a füzesgyarmati Vörös Csil­lag TSZ tagjai is. Tavasszal 33 holddal vetnek többet, mint ez év­ben vetettek. Több termelőszövet­kezetben a szerződést is megkö­tötték már a cukorgyárral a ré- patermesztésre. Számos helyen az egyéniek is. Különösen Eleken, Füzesgyarmaton, Lőkösházán ; igyekeztek a dolgozó parasztok a I szerződést megkötni. Szeghalmon, j Vésztőn, Gyulaváriban, Dobozon azonban elhanyagolják ezt. Bz idea is elsők akaraak lenni 3 ssíozási versenyben 3 sarkad Lenin TSZ diszistái Hegy vagonnal több gabona A muronyi dolgozó parasztok mindig elsők között voltak a be­adás teljesítésével. Ez évben is pontosan, időben teljesítették ga- bo na beadási tervüket. Pár nap múlva — a nyilvántartások át­vizsgálása után — a község dol­gozói megkapják a szabadpia­cot. De nemcsak a kötelező beadást teljesítették a muronviak. Sza­bad áron is adtak át jócskán. Négy vagonnal adtak be többet, mint amennyit az állam a község dolgozó parasztjaitól várt. Az Al­kotmány TSZ tagjai a közösből 230 mázsát adtak el az államnak. \ Az előleg kiosztása után több I tsz-tag felesleg gabonáját az ál- I lantnak adta el. Cselovszki János, az Alkotmány TSZ tagja 14 má­zsát, Medve András ugyancsak az Alkotmány TSZ tagja 6 mázsát adott el. Az Október 1 és az Alkotmány TSZ tagjai együttesen előlegosztás után 130 mázsát ad- i tak el. _ {/ihauúiők Hifit __ 3 M uzsikáló városok (Kritikai megjegyzések) AZ ORSZÁGOS FILHARMÖ­A hazánkban elsőnek alakult termelőszövetkezetben, a sarkadi Leninben a DISZ-íiatalok az el­múlt évben országosan a legjobb eredményt érték el a silózási ver­senyben, amiért többek között ér­tékes sportfelszerelést kaptak. A fiatalok szorgalmas munkája nem kis mértékben járult hozzá ah­hoz. hogy a tehenészetben az új zöldtakarmányig folyamatosan etethettek lédús silót, s így nem csökkent a te.ihozam. | A sarkadi Lenin TSZ 42 DISZ- ] fiatalja az idén is az elsők kö- ! zott csatlakozott az országos siló­zási versenyhez. Elhatározták, hogy ismét megszerzik az orszá- ! gos elsőséget. A híres silózóbrigád még e héten megkezdi az úgyne­vezett járvasilózást, hogy vállalá­sukat becsülettel teljesíthessék, összesen csaknem 1400 köbméter silót készítenek, főleg siló- és sű­rűkukoricából, amit répaszelettel í ízesítenek. Megkezdték a gabona tisztítását Községünkben az esőzés kissé hátráltatta a cséplést, de ezt a munkát már befejezték. A köz­ség dolgozó parasztjai most az őszi vetésre készítik elő a talajt. Többen már csere vetőmagot is igényeltek. A Dózsa TSZ tagjai pedig megkezdték az őszi búza (tisztítását. T assy Lajos Magyarbánhegyes. ÜZEMEINK JELENTIK Mészülnek a főpróbára Néhány nap múlva kezdődik a Mezőhegyesi Cukorgyárban is a főpróba. Mindannyian bíznak ab­ban, hogy a száraz és a gőzpróbá­val érnek el olyan eredményeket, mint a sarkadiak. A karbantartás Idején számos újítást vezettek be, amellyel a dolgozók munkáját könnyítik, ugyanakkor gyorsul a termelés is. A legjelentősebb ezek közül — és egyedülálló az ország­ban —, a dobszűrő felszerelése, amit a kampány idején próbál­nak ki. E dobszűrő segítségével szűrik le az iszapot és gépek segít­ségével távolítsák el. Ez a munka­folyamat igen nehéz fizikai mun­kát igényelt. A nagy hőségben a hatalmas öntvényeket el kell moz­dítani a dolgozóknak, hogy az iszapot kézi erővel távolítsák el. A dobszűrő segítségével kevesebb emberi erőre lesz szükség és meg­gyorsul e munkafolyamat. Éj gépek érkeztek A Gyulai Harisnyagyárban fo­lyamatosan állítják be a Német Demokratikus Köztársaságból ér­kezett tíz új gépet. Valamennyi gépet egy dolgozó próbált ki és az eddigi eredmények azt bizo­nyítják, hogy könnyebb a munka, kevesebb gépjavításra van szük­ség és magasabb teljesítményt le­het elérni. A gépek egy része már működik, Bálán Tivadarné 120 százalékos teljesítményt ér el na­ponta. Hétfőn újabb gépszállítmány érkezett a Szovjetunióból. Egy da­rab 100 fejes orsózógépet kaptak. A gyár dolgozói örömmel vettek róla tudomást, hiszen az az orsó­zógép, amit korábban kaptak, az is j bevált s igen megkönnyíti a mun­kát. Elnök akarunk lenni Az utolsó simításokat végzik a Békési Növényolajipari Vállalat j dolgozói a gépeken. Még e héten 1 ! megtart ják a főpróbát és aztán kezdődik a termelés. A karban- I tartás idején a dolgozók számos ötletet mondtak el egymásnak — I most a munka befejezése előtt [ látták, hogy ezek javaslatokká | váltak. A Növényolajipari Válla­lat a múlt évben országosan első lett. Most sem akarnak lemarad­ni. Mint mondják, közös jelszó a I vállalatnál az: mindenki felelős j azért, amit csinál. így hát tuda- j tában vannak annak a dolgozók, I hogy ha becsületesen kijavítják a gépeket, akkor az eredmény nem marad el. A karbantartás idején különösen jó munkát végzett Solymosi és Dús elvtárs, mind­kettő sztahanovista. Ku-bás Ferenc kőműves brigádja a karbantartás ideje alatt 20 méteres kerítést épí­tett. Szeretik, beesülik T. Nagy Sándor elvtárs a Gyu­lai KÖRÖNT-nél dolgozik. Mun­kahelye a mezőgyáni határban van, a B. Szabó és társai féle szakcsoport telepén. Egyik alka­lommal a szakcsoport tagjai leve­let írtak a Gyulai KÖRÖNT veze­tőségének: „Kérjük az igazgató elvtársat, hogy nevünkben di­csérje meg T. Nagy Sándort jó munkájáért. Feladatát becsülete­[ sen elvégzi mindannyiónk meg­elégedésére. Nem zárkózik magá­ba, hanem állandóan ott jár-kél | a dolgozók között, hasznos taná- j csókkal látja el őket. Szeretik és becsülik magatartásáért, munká- | jáért az egész határban.“ Varsóban is elismerték jó munkánkat A varsói világifjúsági talál- i kozón részt vettek Balázs Imre, Tóth Lajos és Tövisháti Sándor j kiváló dolgozók a varsói személy- j forgalmat kisegítő két 601-es Ika­rusz autóbuszunkkal. Mindhárom . gépkocsivezető eredményes, jó I munkát végzett, de legjobbat kö- I ziilük Tövisháti Sándor elvtár6, kiváló dolgozó, aki Varsóban vég­zett jó munkájának elismeréséül megkapta a Lengyel Népköztársa­ság kormányának kitüntetését; A vállalat dolgozói nevében el­ismerésemet és köszönetemet feje­zem ki Tövisháti elvtársnak, ami­ért vál’alatunknak külföldön is elismerést és megbecsülést szer­zett. Kívánjuk valamennyien, hogy büszkén viselje a Lengyel Népköztársaság kormányának ki­tüntetését. Bereczki Sándor igazgató, Békéscsaba, 41. sz. Autó- közlekedési Vállalat; leesik a gabona begyűjtés legyen jó! Az utóbbi napokban örvendete­sen javul megyénkben a gabona­begyűjtés. Az augusztus 20-i ér­tékelés alapján még 12,7 száza­lékkal voltunk elmaradva Szol­nok- megyétől, az országos első­től. A 27-i értékelés szerint pe­dig csak 4,4 százalékkal kevesebb megyénk tervteljesítése, mint Szolnoké. Lehetőség van rá, hogy a gabo­nabegyűjtésben elsők legyünk a megyék között folyó versenyben. De ezzel még nem biztos, hogy mi nyerjük el a Minisztertanács vándorzászlaját, s a velejáró ju­talmat. Az egyébhez is kötve van. Az élőállat-begyűjtés időarányos tervét a határidőig — szeptember 10-ig — legalább 95 százalékra kell teljesítenünk. Eddig mind­össze 86 százalékra teljesítettük az előirányzatot. Pedig van rá le­hetőség, hogy meggyorsítsuk az élőállat-begyűjtést. Csak egy do- ] log szükséges hozzá — dolgozó I parasztjaink fokozottabb köteles- I ségérzete. N1A műsoros estjei ellen a kö­zelmúltban nagyon sok kifogás merült fel, mert azoknak művé­szi színvonala nem mindig fe­lelt meg a várakozásnak. A ren­dezvények olyanoknak tűntek, mintha céljuk nem a közönség művészi élményre való vágyako­zásának kielégítése, hanem a fel­lépő színészeknek zsebpénzhez való segítése lett volna. A sok elmarasztaló bírálat használt a Filharmóniának. A hétfő esti, sza­badtéri »Muzsikáló városok« c. műsoros estje is azt bizonyítja, hogy jelentős lépéseket tett már a helyesen értelmezett közönség­szórakoztatás felé. A fejlődés egy nagyon egyszerű tényen is lemér­hető: még sokan emlékezünk ar­ra, bogy a tavaszi hónapok va­lamelyikében a filharmóniások Pesten felejtettek egy Békéscsa­bán meghirdetett operaelőadást s csak az utolsó pillanatban — amikor a közönség már indult a színházba — mondták le, most csak egyetlen szereplőt felejtet­tek otthon, Puskás Sándor szemé­lyében. A színvonalemelkedés jelentős, de még most sem olyan mértékű, mint lehetne s mint kellene len­nie. A Fővárosi Operettszínbáz néhány kiváló művésze — Né­meth Marika, Rátonyi Róbert, Zen toy Anna ée Bor vető János — emlékezetessé tették az elő­adást. Számos műsorszám azon­ban mélyen a megkívánt szint alatt maradt. VÁLTOZATOS. VIDÁM MŰ­SORT VÁRTUNK, olyat, amely a nyári estén gyönyörködtet és sokszor mosolyra derít. És ter­mészetesen Budapest, Bécs, Buka­rest, Milánó, Moszkva, New-York, Prága stb. legszebb melódiáit óhajtottuk hallani. Ami a vál­tozatosságot illeti, azon nem so­kat vitatkozhatunk, mert a há­romórás műsor keretében láthat­tunk bohóckodást, hallhattunk »evergreen« (örökzöld) melódiá­kat és tanítószándékú állatmesét, szóval mindenfélét. De ezekhez önkéntelenül is kívánkozik né­hány megjegyzés: a bohóckodás nem volt valami ügyes, az »ever­green« melódiák között akadtak nem örökszépek is, az állatmese pedig kilógott a műsorból. Az előadás vidám jellegére keve­sebb rosszat mondhatunk: majd­nem minden a közönség nevetésre derítését célozta. De ezek között is találtunk kivetni valót. Külö­nösen a kisöreg szaxofonos ma­gánszámai — melyeket az együt­tes játéka közben produkált — zavarta az egyes számok töké­letes élvezését. Az volt az ember érzése, hogy különb bohóc lenne, mint a konferanszié. A dobos is sokszor produkálta magát tel­jesen feleslegesen — különösen idegesítő volt a román hóra elő­adása közben —, de őt szeren­csére legtöbbször eltakarta az együttes többi tagja. A kis fran­cia chanson-énekestől sem vol­tunk — minden bájossága elle­nére — elragadtatva. Tőle — Nieolette Darieaux-től — valami olyasmit vártunk, mint amilyet ( mostanában nagyon sokat hallot- j tunk a rádióban Yves Montand-, j tói. Az ő előadói stílusában — j sajnos — kidomborodott a tartal­matlan hatáskeresés. Pogány László is kevesebbet adott, mint amennyit reméltünk tőle. AZ ELÉGGÉ ISMERT lengyel származású énekesnő, Gena Pruss fellépése, s szereplésére a kö­zönség reagálása, érdekes kér­dést vet fel. Ügy mondta a kon­feranszié, hogy Gena Pruss az az énekesnő, aki a különféle né­pek dalait olyan szívhez szólóan adja elő, mintha ott született volna, ahol a dal. Ha ezt a kon­feranszié meggyőződésből mond­ta és elhiszi, hogy Gena Pruss a magyar csárdást úgy énekelte, mint akármelyik magyar me­nyecske, akkor ő sem ott szüle­tett, ahol a magyar csárdás, ha­nem ott, ahol Gena Pruss. Az egyébként kiváló énekesnő ugyanis valahogy úgy mutatott be néhány csárdást, hogy ki­nevettette a magyar ember tem­peramentumosságát. S a közön­ség alig akarta leengedni a szín­padról... Ez a szomorú mozzanat városunk közönségének nem elég­gé igényes voltát árulja el. De nemcsak ez, Hajdú Péter együt­tesének egyik-másik produkció­jára való reagálása sem volt va­lami dicséretes. Amikor például valóságos délamerikai kiskocsmát varázsolt az együttes a közön­ség elé vad rumbával, veszett rivalgással és minden mással, a nézőtéren óriási tapsvihar tört ki. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy legtöbben rendkívül rövid idő alatt elfelejtették, hogy ki- jövetelük a világ nagyvárosai legszebb melódiáinak meghall­gatása végett történt. S utána fenntartás nélkül elfogadták mindazt, amit kaptak, ami ér­dekesnek tűnt. A VAROS (ÉS A MEGYEI) kulturális életének irányítóira nagy felelősséget hárít ez a saj­nálatos momentum: a különféle előadások látogatóit nevelni kel) mindenféle lehetőségadta, vagy előre tervezett módszerrel. Sok­kal több nagyobb szabású elő­adást kell rendezni, mint eddig s nemcsak könnyű fajsúlyú mű­sorra] kell próbálkozni, hanem a komolyabb műfajokat is propa­gálni kell. Nagyon időszerű len­ne már például egy hangverseny megrendezése Békéscsabán. Pladd lássa a közönség, hogy nemcsak Hajdú Péter zenéje létezik a vi­lágon. Nincs szimfonikus zene­kar? Legyen! Van a városban annyi zenész, hogy segítségükkel létrehozható lenne egy szimfoni­kus zenekar... A közönség ízlé­sének pallérozásában nagy sze­rep jut a megerősödött Jókai Színháznak: az előadások és a brigádok műsorai szolgálhatják a közönség nevelését is. A cikk elején arról volt szó, hogy a Filharmóniának ez a ren­dezvénye előrehaladást jelent az előbbiekhez képest. Később az előadás hiányosságainak, hibái­nak elemzésére került sor. Lát­szatra egyik a másiknak ellent­mond. Nem így van. Az a való­ság, hogy a főváros neves művé­szei színvonalas műsorának vi­dékre hozatalával előre tett lé­pést a Filharmónia, a kísérő mű­sor tekintetében azonban még a régi kerékvágásban topog. Ha a jövőben, hasonló előadást köt le a megye, vagy a város, nézze meg előzetesen, hogy a Németh Ma­rika és Rátonyi Róbert, vagy akárki más nevével fémjelzetl műsorral együtt mit akar kül­deni közönségünknek a Filhar­mónia. Egyébként városunk dol­gozóinak kulturális fejlődése vég legesen rossz irányba terelődbes örsi Tóth László

Next

/
Oldalképek
Tartalom