Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-24 / 173. szám

WSÍ. július 24., Aas jrnsiji 7 VikwLsatok Hifit Medgyesbodzás tegnap és ma • •jf együtt dolgoztam a tsz-ben és összes évi keresetünk meghaladta Ragyog a nap, az útszéli jegenyék lombja úgy fénylik, úgy ringatódzik a júliusi szélben, mintha zöldszínű gyémántokkal lenne feldíszítve. Medgyeshodzás község békésen nyújtózik a fák­kal szegélyezett út mentén, lakói a határban vívják az új kenyér csatáját. Messziről nóta hallat­szik, valamelyik vidám aratóle­gény dalol a kedveséről. A ta­nácsházán folyik a munka, író­gépek kattognak és okos fejek hajolnak ös6ze megvitatni a múlt és a ma dolgait. Beszél a múlt és megszólal a jelen is. A múltat egy megsárgnlt, régi újságcikk képviseli, 1935-ben írták egy ka- to'ikus egyházi lapba. A cikket Máté János 12 holdas dolgozó paraszt olvassa, aki mint VB-tag vár ja a VB-űlés megkezdését. De hallgassuk csak. mit mond « cikk ? — Sajátos hitközség, egyéniség g medgv esbodzási. Szociális képe égbekiáltóan s'ralmas. — Mond­ják a megfakult sorok — Ott aztán van nyomor! Agyatelbo- rító, szívethasító. — Hangsúlyoz­za a húszéves krónika. — A hit­község 550 családjának kb. 80 fejőstehene van. A lakosság 60 százaléka 3 év óta nem vágott még »rühes malacot« sem. családok kétharmada maximum évi 80 pengős keresetből kell, agy éljen és ruházkodjon, illet­ve korcsosuljon és elpusztuljon. Ki felelős ezekért? Még fűtő­anyagjuk £Íncs. — Holdvilág a legjobb fűtőnk — mondják a bodzásiak. — Dr. Nagy Béla köz­ségi orvos, aki jelenleg Medgves- bodzáson van, szintén megszólal a cikkben és szintén megerősíti azt, hogy rendkívül rossz a táp­lálkozási nívó, de mást is el­mond. Azt, hogy a gyerekek 30 százaléka magában hordja a tü­dő vészt! Sok szörnyű vád röppen fel fekete madárként a vsorok közül és akik hallgatják az írás szavait, egy pillanatra lehor- gasztják a fejüket, emlékeznek. Megjelenik előttük a húsz évvel ezelőtti falu, elvonul előttük az egész kapitalista rendszer és csak ennyit mondanak: így volt, igaz volt, de jó, hogy elmúlt! — A tanácsháza ablakán vidám gyer­mekkacaj szökik be, az épület előtti játszótéren gyermeksereg játszik boldogan, önfeledten. Az ő kacagásuk mint valami tün­dérkéz szőtte varázsháló visz- szaemeli az embereket a jelenbe. Máté János a mostani helyzeté­ről kezd beszélni, de már csillog a szeme és büszkeség ragyog az arcán, ahogy beszél. — Az egy ik lányom most vé­gezte el az irodai szakiskolát, a másik lányom is tanul — mond­ja. — Van két szép lovam, két jó fejőstehenem, disznó és ba­romfi is van az udvarban. A hozamából, meg az egyéni pa­raszti munkámból vettem nemré­gen bútort, meg több fontos dol­got. — Ifj. Csepregi Mátyás, a Petőfi TSZ tagja hallgatja a be­szédet és ő is mosolyog, mert neki jobban megy, mint Máté gazdának, a tsz-ben mindenki jobban él, mint az egyéni dol­gozók. — A múltban apámnak 10 kataszteri hold földje volt — kezdi a beszédet — 3400 dollár adóssággal. Az urak dollárért ad­ták a magyar parasztnak a föl­det és a földeken a dollárköl­csönző bankok aratlak^ a szegény ember csak gürcölt, görnyedt napestig. Hárman voltunk test­vérek és úgy éltünk, hogy el­mondani is keserű dolog. Bólongató fejek, kemény, vonásokbameredt arcok tükrözik a beszéd igazságát. És Csepregi Mátyás tovább beszél, de már szárnyal a hangja és meleg sza­vai a jelenből kiteljesedő sugárzó jövőt mutatják meg. — Amikor a tsz-mozgalom megindult a fel- szabadulás után, apámmal együtt tsz-tag lettem — folytatja a be­szédet. — Ne vegye senki di­csekvésnek, úgy gondolom, jog­gal mondom el, hogy a társas gazdálkodás útja igazán a bol­dogulás útja. A tavalyi zárszá­madáskor 22.180 forint értékű Babonát és más iuttatást szerez­tem a tsz-ben. — Unger Antal tsz- tag is megszólal, ő is a szövetkezeti gazdálkodás mellett bizonyít. — Tavaly a két lányommal a 42.000 forintot. Házat vettem és 4 hízót adtam el. — De szé­pen keresett Nagy István és a tsz. többi szorgalmas tagja is. — A számok beszélnek, aki szá­molni tud, az látja, hogy a nad­rágszíj-parcellák ideje lejárt, az értelmes ember a nehezebb meg­élhetés helyett bizonyára aköny- nyebbet választja. A medgyes- bodzási dolgozó parasztok gon­dolkodnak. Máté János, Volent József és Flender Pál még ma egyéni gazda, rajtuk kívül még Bokán egyedül szántják a bodzási határt, de egyik lábukkal már a tsz talaján járnak. Susog a szél a bodzási ta­nácsháza előtt, a nyárfák ezüst lombja behajlik az ablakon, be­szél a jelem. Azt mondja el, hogy a Volent Józsefek, Flender Pálok, Csepregi Mátyások és Unger An­talok holnap kezetfognak és együtt viszik büszkén és öntu­datosan a közös gazdálkodás út­ján járó, a szocializmust szívvel- lélekkel építő igaz emberek zász­laját. Beszél a jelen és szava érthető, ma még határkövek áll­nak az egyéni parcellák között, de holnap biztosan összeölelkez­nek az aranykalászos búzatáblák és a közös termésből zsákba hul­ló mag holnap a termelőszövetke­zeti községek jóízű kenyerévé válik. — Lészkó András — Asszonyoknak Augusztusban rendezik meg a VI. Nemzetközi Ruhabemutató versenyt Iparunk egyre többet törődik azzal, hogy széppé, változatossá, színvonalassá tegye a női diva­tot. Az idei nyárra is sok, csi­nos, ízléses és olcsó vászon, kar­ton és pikéruha került forgalom­ba. Körülbelül 130, 150, 180 fo­rintért kaphatóik ezek a ruhák az áruházakban, üzletekben. A fejlődést elősegíti, hogy már több éve nemzetközi ruhabenu- tatókat is tartanak: a Szovjetunió és a népi demokráciák részvéte­lével. A bemutatókat minden évben más-más országban tart­ják. Az ideit augusztusban ren­dezik: helyét később határozzák meg. A bemutatók hozzájárulnak a választék bővítéséhez és a gyárt­mányok minőségének javításához A ruhabemutató egyben ver­seny is. A nyertes modelleket dí­jazzák. Azokat a ruházati cikke­ket, amelyeket a versenyben dí­jat nyert modellek szerint gyár­tanak majd, külön jelzéssel latját el. A nemzetközi ruliabemutatón az idén kiállítást is rendeznek. Itt újfajta kötött és szövött lainya- gokat, a bemutatott ruhákkal összhangban álló cipőket táská­kat, kalapokat mutatnak be. Ai Beszélgetés Karel Vlachhal, a világhírű cseh tánczenekar karmesterével Karel Vlach világhírű zene­karának próbáján vagyunk. Lemezfelvétel lesz nemsokára. Négy trombitás ül velünk szemben, előttünk négy poza- nos, a zenekar háromszögének másik szárát öt szaxofonos, egy gitáros, egy zongora, egy vib- rafon és egy bőgő adják. A ti­zennyolcadik ember pedig ma­ga a karmester, Karel Vlach. Európa egyik legkitűnőbb jazz- zenésze. Középmagas, higany- szerű ember, mindenütt ott van, mindenütt szervez, irányít. Minden próba más-más, szí­nesebb, érdekesebb, egyénibb. Két szám között tudunk be­szélni Karel Vrachhal. Amikor magyarországi ven­dégszereplése iránt érdeklő­dünk. felderül az arca és így válaszol. — Mit is várok éh a magyarországi vendégszerep­léstől? Elsősorban közvetlen találkozás a magyar közön­séggel. A világon mindenütt nagy megbecsülésnek örvend a magyar közönség zenei művelt­sége és szakértelme. Zenész­nek, zenekarnak egyaránt szép feladat meghódítani, meg­nyerni egy hozzáértő közönsé­get. Ez lenne számunkra a leg­nagyobb öröm és a legnagyobb siker. Szeretném eljátszani Kaba- levszkij új balett-zenéjét saját hangszerelésemben. Gersliéin Kék rapszódiáját és táncdatai- ból néhányat. Szeretnék ját­szani még Láoe Paul, lrwing Berlin és Andersen számai­ból. —. Ez most így sikerült, na, de ne búsulj, adok én neked új után búzát, beadhatod. Majd megadod, amikor neked is lesz. A mi tsz-ünk ennyit még soha­sem aratott, mint az idén. Van olyan területünk, ahol a búza­termés holdanként a 14 mázsát is meghaladja. Minden tagnak lesz bőven kenyérnek valója. Lesz­nek olyanok is, akik 40 mázsa búzát tesznek a padlásukra. — El is hiszem. Tudod, sok­szor megálltam a búzatáblátok végén és gyönyörködtem a dús kalászokban. Sokat gondoltain rá, ha én egyszer ilyen búzát arathatnék, talán az őszülő ha­jain is visszanyerné régi színét. De az árpa, kukorica, naprafor­gó, minden nagyon szép... Az idén egy hold napraforgót ve­tettem, azt is megette a tücsök. Nem tudtam már újra vetni, ké­sőn is volt, idő sem volt rá, Csatornádéval vetettem be a he­lyét. Küzdelmes így az élet egye­dül Málunk is volt a tavasszal ilyen kisebb elemi kár, de a tagság észre sem vette. Még ak­kor elfelejtette, amikor kifoldoz- ta a helyét. Nyugodtan, gond­talanul élnek a Vörös Csillag tag­jai. — Megváltozott nálatok az élet, az biztos. Őszintén mondom, hogy nagyon fáj, ha az én föl­dem termését összehasonlítom a tiétekkel. Mintha két világrész állna egymás mellett. Pedig any- nyit erűber nem dolgozik a föl­dön, mint én. Hiába, az útszéli fát minden oldalról mardossa az idő, erdőben, ahol sokan vannak), megvédik egymást a széltől, a vi­hartól. Így vagyunk mi is. Egye­dül csak fenntartjuk magunkat, de semmire sem haladunk, külö­nösen, ha valami éri a munkánk gyümölcsét. — Varga Sándor, te megbe­csült, szorgalmas embere vagy a községnek. Hát kell neked ez az egyedüli, küzdelmes élet? Te magad látod, hogy lehet gond­talanabbal is élni, miért nem választod azt az utat? — Barkóczi elvtárs, te elnök vagy, mi már beszélgettünk néha, ha találkoztunk, de rajtad kívül ott vannak azok az emberek, Be kívánom mutatni két ro­mán, két bolgár és két ma­gyar szerző, kizárólag zeneka­runknak írt és ajánlott számát, amit még az illető országokban sem ismernek. ■ ■ ■' "■ Y Sokat várok a szólistáktól is. Egyik szólistámat; Rudolf Cor- tez-t Prágában »ezüst bariton­nak* nevezik, mert hangja olyan, mintha ezüst csengety- tyük csilingelnének. Karel Vlach visszasiet a ze­nekarhoz, magyar szám felvé­tele következik. A felvétel hi­bátlan. Konzervatóriumot, . ze­neakadémiát végzett, kitűnően képzett zenészek játszanak Ka­réi Vlach zenekarában. A Vlach zenekar július 28- án, csütörtökön este fél kilenc­kor Békéscsabán, a szabadtéri színpadon mutatja be játékát a város, valamint a környék­beli községek dolgozóinak. Orvosi tanácsadás A lábujjak közti viszketésről akikkel együtt szenvedtünk, majd egy fél életen keresztül az Tára­ságnál, s azok egyszer sem mond­ták azt: — Sándor, gyere hoz­zánk, nézd, itt könnyebb az élet. Azok az emberek megfiatalod­tak, én meg megöregedtem. Ez is rosszul esik az embernek. Nem vagyok érzékeny ember, de ha a rosszban olyan sokáig együtt vol­tunk, miért ne lennénk a jóban is. — Lehet, hogy azok az emberek nem jöttek el hozzád, de tu­dod-e, hogy mennyit beszélnek róttad, hogyan dicsérik szorgal­mas munkádat, szeretnek téged? f yere közénk Sándor! Mi " szívesen látunk téged va- j [amennyien. — Ma fát vágtam, azt a fát, amelyet a kert végéből a föld-1 osztás napján vágtam ki. Ne­kem új életet adott az a nap. Tíz év után még jobb életet sze­retnénk, hiszen ezt akarjuk vala­mennyien. Nem könnyű, de megmondom, régen vágytam hoz- j zátok, betakarítás után közétek megyek. —Csepkó— j MINDENKI ÖRÜL, hogy végre meg­jött a melegebb idő, bár Ilyenkor szápo- rodik azoknak a száma, akiknek lábujjai közt kínzó viszketés és a bor berepédése fellép. Ezt a betegséget legtöbbször az em­beri bőrre kerülő fertőző gombák okozzák. Közismert, hogy még az erdei gombák is a meleg, nyirkos talajon tenyésznek és a napfényt nem kedvelik. Ugyanez áll a bőrön elszaporodó apró gombákra is. A láb ujjal közt a szorosan össze- fekvő bőr biztosítja a fénymentes és me­leg környezetet. Ugyanekkor a bőrben levő verejtékmirígyek működése nyirkosságot hoz létre, különösen, ha meleg időben még fokozódik a verejték-elválasztás. Ha most valaki zárt, szoros cipőt hord, akkor nincs meg a lehetőség az izzadtság elpá­rolgásához. Ennek tulajdonítható, hogy a lábujjak között, elsősorban a hajiatok mélyén a bőr kipálik. A hám, a bőr leg­felső rétege fellazul, könnyű lehetőség nyílik a jelenlevő gombaspórák és bakté­riumok megtelepedésére. Ha pedig a gom­ba egyszer már befészkelte magát a számára előnyös környezetbe, hamar el is szaporodik. Az elszaporodó gombák hatására a bőr — elsősorban a szorosan egymás- raíekvő lábujjak közt — viszket és leme- pedés tánad, mely — ha gennykeltő bak- zesen hámlik Könnyen fájdalmas bere- tériumok fertőzik — gyulladásba jön. Az egész lábfej megdagadhat, járni nem tud a beteg. Az Is megtörténhet, hogy a be­repedésből orbáncos fertőzés lesz. A GOMBÁS FERTŐZÉS fokozatosan tovább halad. Ráterjed a szomszédos ujjak közére, megfertőzi a másik lábat Is. G>akran megvastagodnak a körmök, mert a gomba a körömlemezt is megbe- tegíti. A beteg köröm színe Is megválto­zik, sárgás-szürkés terület jelzi a gombás fertőzés helyét. Később a talp bőrén égő viszkető apró hólyagok támadhatnak. Ezek gyakran elgennyesednek és a gyul­ladás következtében a beteg járni sem j tud. Ez épp úgy a gombás fertőzés kö- i vetkezménye, mint a lábujjak közül a lábhátra, sőt olykor a lábszárakra is i felkúszó ekzema. Az ilyen gombás erede­tű ekzema évekig, évtizedekig fennállhat, Illetve a gyógykezelés után mindaddig kiújul, míg a lábujjak közt, vagy a kö­römlemezben megbúvó gombás gócot nem 1 sikerül megszüntetni. Mit kell tennünk, hogy megelőzzük ezt a kellemetlen betegséget? AZ EGYIK TEENDŐ, hogy megnehe­zítsük az esetleg bőrünkre kerülő gomba­spóra számára a megtapadás és elszapo- I rőííás lehetőségét. Ezért fontos, hogy rend­i-szeresért1 1 ^ fokozott izzadásnál minél gyakrabban 'szappanos vízzel lábat mossunk. Ezzel eltávolítjuk a bomló Iz­zadtságot és a hámló bőrlemezkéket az esetleg már rátapadt baktériumokkal és gombákkal együtt. Lábmosás után gon­dosan szárítsuk meg a bőrt, nem szabad ilyenkor sietni — minden lábujjunkat kü­lön töröljük meg. Ezután szórjunk fertőt­lenítő hintőport a lábujjak közé. Gyakran váltsunk harisnyát, helyes, ha időnként ki is főzzük. Különösen erősebben izzadó egyének viseljenek felváltva több lábbelit. A levetett cipőbe helyezzenek kis vatta­csomót, melyre 15—20 csepp formalint cseppentettek. Burkolják újságpapírba, hogy a formalin fertőtlenítse és egyúttal szagtalanítsa a cipő belsejét. Ügyelni kell azonban arra, hogy újabb használat előtt legalább 48 órát szellőzzék a láb­beli. Gondolni kell a lábizzadás csökken­tésére is, arait legáltalánosabban formali­nos oldattal történő ecsetelések és lábáz- tatások útján érhetünk el. Ügyelni kell azonban arra, nehogy a láb bőrét túlsá­gosan kiszárítsuk és ennek következtében berepedezzék. Előfordul, hogy valaki túl- érzékeny a formalin használatával szem­ben, ezért, ha gyulladásos Jelenségek lép­nének fel, azonnal abba kell hagyni a formalin használatát. A szellős szandál viselése is ajánlatos, mert elősegíti az izzadtség elpárolgását. A MÁSIK TEENDŐ a lábujjak közti fertőzés megelőzése. A tapasztalat mutat­ja. hogy sok esetben a fürdők és strandok rácsai és papucsai okozzák a gombás fertőzést Fontos ezért, hogy ezeket rend­szeresen fertőtlenítsék. A legjobb megol­dás, ha a fürdő úgy van megépítve, hogy mindenki csak fertőtlenítő oldaton való áthaladás után léphet a közös fürdőbe és ugyancsak fertőtlenítő oldatba lépve ha­ladhat az öltöző felé. Ezáltal meggátol­ható, hogy a bőrre tapadt gombák és bak­tériumok tovább szaporodjanak. Akinek a lábán a felsorolt betegség- tünetek valamelyike már megtalálható, az kezeltesse magát orvossal. Még gyógyu lása után is hosszabb időn át hetenként egyszer-kétszer ecsetelje meg lábujjai közt a bőrt az orvos által felírt fertőtle­nítő oldattal. Aki nem sajnálja a szükséges Időt és fáradságot lábának ápolására, az meg­menekül a lábujjak közti gombás fertő­zés kellemetlen következményeitől. D. BUGA LÁSZLÓ érdemes orvos

Next

/
Oldalképek
Tartalom