Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-24 / 173. szám

1955. július 24., vasárnap 3 VíUaisaiok Héfte Kellett neki titkos telefon?I., Máris intézkedett: leszerelni a növényvédő agronémuB tele­fonját és megnézni, miként szerepel a személyzeti csoport nyil­I .».. . , „ ,í hogy a Békéscsabai kertészeti és Köztiszta- Ott kezdődött. , ■ v,n , . , . , . . van tartásában. Nem hagyott nyugodni támogatásával másfél év óta telefon beszerelését kéri a postától, aiért a vállalat fuvarozási részlegének létkérdése a telefon. Vagy háromszor már írásban, talán négyszer személyesen is sür­gették az ügyet a békéscsabai postahivatalnál. De hát bürok­rácia is van a világon és eddig semmi sem lett a telefon be­kötéséből. Ugyanis külön vezeték bekötésére a Közlekedés és Pos­taügyi Minisztérium engedélye szükséges. Ennek elintézése azonban hosszú kálvária lett volna és inkább más megoldást kerestek. Egv közelben lévő mngáutelefon kikapcsolásával pró­bálták lehetővé tenni azt, hogy a vállalat telefont kapjon. Úgy gondolták, hogv ifj. Matusek György, Temető-sor 4. szám alatti lakosnak felesleges a telefonja, helyesebben nagyobb szüksége lenne arra a vállalatnak. A városi tanács illetékesei később rájöttek arra, hogy ifj. Ma­tusek, a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságán növényvé­delmi előadói (agronómus) beosztásban dolgozik. Fúrta az oldalu­kat: ki is az a Matusek, hogy nélkülözhetetlen lenne neki a ma­gántelefon? Sok mindenre választ adtak a pénzügyi osztály, meg a földkataszter megsárgult nyilvántartó lapjai. Elárulták, hogy az idős és ifjú Matusek György kulákok. Ugyanis az idős cs ifjú Matusekok földje cg üíteeen 28 kát. holdat tesz ki, 727 aranykorona, 76 fillérnyi értékben. Ha már így van — gondol­ták a tanácsiak — biztos megkönnyül a telefon átkötése. de felsőbb szerv is létezik, meg aztán Matusek telefonja nem is akármiben, hanem »titkos« fe­inen ám. lelőn és az akadályok egyre nagyobbak lettek. Közbelépett párt­fogóul a megyei tanács valamelyik osztálya: márpedig nem le­het Malusek te’efon'át leszerelni. Nyilván fontos népgazdasági ér­dekek fűződnek ahhoz, hogy megmaradjon a magántelefon. Bi­zonyára nagyon elfoglalt ember lehet Matusek otthonában, sza­bad idejét is a »köz érdekének« áldozza fel, hogyis gondolhat ilyet ez a városi tanács — leszerelni Matusek »titkos« telefon­ját. Mi lesz akkor a közérdekkel, hogy tud Matiusek gyorsan in­tézkedni a »halaszthatatlan« népgazdasági ügvekben? A napokban felkerestük a csabai postaműszak illetékeseit az ügyben. — De nyughatatlan és kíváncsi emberek ezek az újságírók, mindenbe beleütik az orrukat — gondolhatta magában Juhász Mihály a postaműszaktól. — Na még ilyet 1 Mi közük egy általán ahhoz, hogy a me­gyei tanács melyik osztálya és lelkes előadója támogatja írás­ban is a Matusek telefon-ügy ét, hogy a megyei pártbizottság lapjának s e:élesztője kéri ezt és a telefon számára is kíváncsi? Na és, — postai titoktartás is, van a vi’ágon, nem lehet a »bi­zalmas« ügyeket akárkinek az orrára kötni. Dióssi elvtárshoz, a megyei tanács elnökéhez fordultunk: — titkos telefonja van a mi előadónknak? Hát erre semmi szük­ség nincs! A tanácsi vállalat, a csabai köztisztaság mégiscsak előbbrevaló. a kíváncsiság, hogy törhetik meg a megyei tanács apparátu- sanan a kulakot, avagy téves névhasonlatról van szó csupán? Furcsa ez a személyügyi nyilvántartás. Hát, hogy lenne kulák az ifjú Matusek, mikor sajátkezűleg írt önéletrajzai és kér­dőívei az ellenkezőjét bizonyítják. — Mit akarnak tőlem, mikor apám 11 éves korától kanász, vasúti hordár, majd vonatfékező, any ám pedig cselédlány, később vasúti takarítónő volt. Magam pedig téglagyári munkás a Bohnék- nál, majd a mezőgazdaságban... Földem? Hát az nincSj apámnak is csak 9 holdja volt, de azt még 50-ben felajánlotta. Én egy kiváló »káder« vagyok — beszél tovább a személyügyi anyag: 1947-ben a Moszkvai Agrár-egyetemen a Szovjetunióba küldött­ként a növénykórtani és biológiai tanszéken tolmácsoskodtam Igor Ovodoff professzor mellett. Hát már ez sem elég? — Biztos tévedésről van szó — ötlik fel bennünk — leku- lákozza a városi tanács ezt a kiváló egyéniséget. I TT " j — hisz egyezik az anyja és felesége leánykori !----e mégsem neve j3. Akkor hát úgy látszik, mégiscsak ku­lák. Pedig, de jól »megnézte« Vastag Pál elvtárs, a személy­zeti osztály korábbi vezetője. Még a véleményét is rögzítette, — hogy jó szakember és szükség is van rá. Azt sem mondhatja sen­ki, hogy információi nem kértek róla. A békéscsabai városi ta­nács személyügyi csoport helyettes vezetőjének, Sülé Andrásné- nak 1953 július 24-én kelt aláírása is igazolja: nem áll mó ’unk- ban információt adni a nevezettről, mert nem ismerjük. Igaz is. Oly messze van a földkataszteri nyilvántartó, meg az adókönyv, ki kívánhatja, hogy azt is megnézze az ember. Különben is mi köze ehhez egy személyügyi előadónak. Kiáltó ellentétek! Nem hagyott nyugodni a lelkiismeret — hát­ha mégsem kulák. Újra megnézem a nyilvántartást a városi ta­nácsnál. Az adókönyvek ismételten igazolják: az ifjú és idős Matusekoknak, akik Békéscsaba, Temető-sor 4. alatt laknak, együttesen 28 kát. hold földjük van 727 korona és 76 fillér értékben. Igaz, hogy zömét felajánlották még 1951-ben és »kö­zépparasztokká« vedlettek. Furcsa kaméleon-típusú emberek: jnunkások, kulákok, majd értelmiségiéi», legutóbb pedig középpa­rasztok lettek. Ki tud rajtuk eligazodni? I ivt - .. i . . i . i az adókönyvett Az idős Matu­| Nézzük csak meg lobban | geknak ^ forint földadó tar. tozásáról, az ifjúnak pedig 378 forint több évről visszamaradt házadó tartozásáról beszél. Igaz, a városi pénzügyiek jóindulatá­ért dr. Bartha Béla kolléga, a megyei tanács pénzügyi osztály bevételi csoportvezetője is eljárt Matusekkel együtt, de nem sok sikerrel. Viszonylag jelentéktelen esetből indult el ez a »titkos« tele­fonügy s egész nagy bonyodalom lett belőle. Biztos azt gondolja magában ifj. Matusek György: — jó lett volna inkább oda­adni, mielőtt még fel nem fújják az ügvet ezek az újságírók. Máthé László II kísérleti telepen 35 mázsás rizstermést várnak Hazánkban már régebb idő óta kísérleteznek a rizzsel. A kísér­letek után a legmegfelelőbbnek a kubánrendszerű, teleprendezé- ses rizstelep építését találták megfelelőnek. Ilyen kísérleti telep megyénkben a Vizesíási Állami gazdaságban van 50 holdon. Ezt a telepet az elmúlt év őszén és ez év tavaszán építették. A régi rendszerű telep hátrá­nya, hogy a habgátak sok termő­területet vesznek el, s az árasz- tás, fccsapolás sok munkába ke­rül. Szántáskor-vetéskor a gáta­kat szét kell bontani, s vetés után újra építeni. A kubánrendszerű teleprende- zés előnye, hogy eltűnnek az emelkedések, süllyedések, így biztosítható a rizs megfelelőbb vízborítása. Könnyebb az ár,asz- tás, lecsapolás. Nemes ik a szél­gátak, de a habgátak építése is végleges. Szántásnál, vetésnél nem kell széttörni a gátakat, a gépek zavartalanul dolgozhatnak, így az elvetett mag nem megy kárba, árok sincs, tehát növek­szik a termőterület. A vetés­forgót be lehet tartani, ha más növényeket termesztünk ezen a területen. Öntözéses gazdálko­dásra kiváló, mert az egyenle­tes telep biztosítja a gyors árasztást. A kísérleti telepen a gazdaság dolgozói 30—35 mázsás átlagter­mést várnak. Tehát érdemes volt egyenletes telepet létesíteni. A gazdaság vezetősége tervbe vet­te, hogy a következő évben 500 holdon építenek új rizstelepet, melynek munkáit ez év őszén kezdik meg. I Meg kell gyorsítani a lucernamag szerződtetését A lucernamag termesztésének kedvező feltételei vannak, mégis a tervfeladatot a termelőszövetkeze­teink csupán 30 százalékban telje­sítették. Több járásban, például a mezőkovácsházi, orosházi, szeg­halmi járásokban a termelőszövet­kezeteknek megvan az adottságuk a lucernamag-fogásra, mégsem kötnek szerződést. Az oros­házi Dózsa TSZ-nek 150, a nagykopáncsi Táncsics TSZ- nek 115, a nagyszénás! Dó­zsa TSZ-nek 89 hold magfogásra alkalmas lucernaterülete van és még a mai napig sem kötöttek ter­ményértékesítési szerződést. Vannak olyan szövetkezetek is megyénkben, amelyek megértették a szerződés fontosságát. A békés­csabai Petőfi TSZ 85. a bélme­gyeri Táncsics 120 hold lucerna- és vöröshere-mag termelésére kö­tött szerződést. A kondorosi Vi­harsarok 40, az örménvkúti Pető­fi TSZ 30, a körösladányi Uj Élet TSZ 40 hold lucernára kötött már terményértékesítő szerző­dést. EGÉSZ ÉVI búzabeadásukon kívül már az értékesítésre szánt gabonát is átadták az államnak a gyulavári termelőszövetkezetek. A gyulavári Felszabadítók Ha­gyatéka, a Viharsarok és az Uj Élet TSZ tagjai az éves gabona­kötelezettségük teljesítésén és ve- tömagkölcsönük visszaadásán kí­vül többletbúzájuk egyrészét is át­adták az államnak. A csapadékos időjárás a harma­dik kaszálású lucerna fejlődését és megerősödését biztosítja és ha idejében védekezünk a lucerna- bimbógubacslégy ellen, jó termés­re számíthatunk. Még nincs késő, a termelőszövetkezetek pótolhat­ják mulasztásaikat és igénybevé- hetik a Minisztertanács által nyúj­tott kedvezményeket. A járások, városok sorrendje a lucernamag szerződtetés! terv tel­jesítésében (július 20-i értékelés szerint): Járások sorrendje: 1. Békési járás 67 százalék, 2. Gyomai járás 58 százalék, 3. Gyulai járás 34 százalék, 4. Sarkadi járás 32 százalék, 5. Szarvasi járás 20 százalék, 6. Szeghalmi járás 17 százalék, 7. Mezőkovácsházi járás 12 szá­zalék, 8. Orosházi járás 7 százalék. A városok közötti sorrendi 1. Gyula 74 százalék, 2. Orosháza 63 százalék, 3. Békéscsaba 29 százalék. I A LŐKÖSHAZI Május 1. TSZ tagjai 568 mázsa búzát adtak 100 mázsa helyett gyorsbeadásként, ezzel az egész évit teljesítették, s emellett 250 mázsát vásárolt fel tőlük az állam. Az eleki József Attila TSZ-ben gyorsbeadásként vitték be az egész évi takarmány- és kenyérgabonát, a búzából a tervezett 500 mázsa helyett 771 mázsát adtak be. Kétéves ápolónőképző tanfolyam indul A Békés megyei tanács vb. egészségügyi osztálya kétéves bentlakásos ápolónőképző tanfo­lyamot Indít Gyulán. Jelentkez­hetnek mindazok, akik gimnáziu­mi érettségivel, de legalább a VIII. általános iskolai végzett­séggel rendelkeznek és hivatást éreznek erre a pályára. Felvételi korhatár 18—30 életév. A fel­vételi kérelmet 1955 december 31-ig az iskola vezetőségének kell benyújtani: Békés megyei Tanács Betegápolóképző Iskola, Gyula. Kórház. A felvételi kérelemhez csatol­ni kell a születési, iskolai, ha­tósági, vagyoni és a körzeti or­vosi bizonyítványt. Amennyiben a tanfolyamra jelentkező már dolgozott, úgy a működési bizo­nyítványát is csatolni kell. A tan­folyam hallgatói a tanulmányi idő alatt díjtalan ellátásban (la­kás, élelmezés, tankönyvek, gya­korlati idő alatt szolgálati ruha) és társadalmi biztosításban ré­szesülnek. A tanfolyam sikeres elvégzése után elhelyezkedésükről az Egészségügyi Minisztérium gon­doskodik. Terjeszd a Viharsarok Népéti Tizenhétezer forintod koptunk prémiumként-^ Szövetkezető njktb en jól halad az aratás. Két kombájn és három aratógép vágj.a a gabonát. A cséplést is megkezdtük már. Igyekszünk vele, mert 10 nap alatt szeretnénk befejezni. A terményforgalmi vállalattal 296 mázsa őszi árpa és nyolcszáz mázsa búza gyors-» beadásra kötöttünk szerződési. A szerződésben vállaltakat túl­teljesítettük, július 20-ig 296 má­zsa őszi árpát és 1284 mázsa bú­zát szállítottunk be az állam rak­tárába. A gyorsbeadásért össze­sen 17.202 forint prémiumot kaptunk. Jól jártunk ezzel a pénzzel, mert erre nem számí­tottunk. A kombájn után a szalmát azonnal lehúzatjuk, hogy ez ne gátolja a tarlólhántást. Így az aratással egyidőben a tarlóhán- tást is elvégezhetjük. Másodnö­vényt vetünk, hogy ezzel az ál­latállomány részére a takarmányt biztosítsuk. Szabó János, Gádoros, Gerő TSZ. Az orosházi tsz-ek július 20-ig 34 vagon gabonát adtak be Orosháza város tertnelőszövetí— - ' kezetei gyorsbeadási szerződést kötöttek a terményforgalmi vál­lalattal. A termelőszövetkezelek a szerződésben vállaltakat túltelje­sítették. A Dózsa 850, a Vörös Csillag 325, a Béke 347, a Tán­csics 104, a Rákóczi 100, az Ady 585, az Uj Élet 1112 mázsa búzát adott be. Összesen 34 vagon és 23 mázsa búzát szállítottak az állam raktárába július 20-ig a termelőszövetkezetek. Mezőgazdasági termelők bizományi boltja nyílik Békéscsabán Július 28-án, csütörtökön nyí­lik meg a megyei termelőszö, e - kezetek, mezőgazdasági szakcso­portok és egyénileg dolgozó pa­rasztok bizományi boltja Békés­csabán a Jókai utcai piactéren. Olt olajos magvakon, nyers-ri­zsen, kenyérgabonán és burgo­nyán kívül mindenféle mezőgaz­dasági terméket megtalál a vá­sárló közönség. A termelőszövetkezetek, szak­csoportok és az egyénileg dol­gozó parasztok felesleges szabad- áruikat és termelvényeihet (vaj, cuKor, hántolt-rizs, zöldség-féléig stb.) átadhatják a bizományi boltnak. A bizományi bolt a szerződés megkötésének időpont­jában az áruk értékének felét kifizeti, a másik felét pedig aa áru értékesítése után adja át aa eladóinak. Az időközbeni esetleges árcsök­kenéseket, vagy áremel ke lésekei csak a megbízó jelenlétében le­het végrehajtani. A bizományi bolt célja, hogy az ilyen for­mában átadott mezőgazdasági áruféleségeket megfelelő piaci áron hozza forgalomba és meg­kímélje a dolgozó parasztságot a piacozással .járó időveszteségtől. A mezőmegyeri Haladás 3 kg búzát osztott tegnap munkaegységenként A mezőmegyeri Haladás TSZ hétfőn teljesítette 383 mázsa egész évi gabonákév á át, ugyan­csak hétfőn szállította be a kö­telező szabadiéi: á árlású gabona mennyiséget is. A szövetkezet tegnap, pénteken a munkaegysé­gekre előlegként 3 kiló búzát osztott a tagoknak. Gyenge Ger­gely elvtárs, a szövetkezet el­nöke az így kapóit gabonából egyénileg is még 12 mázsa gabo­nát adott el szabadáron az ál­lamnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom