Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-15 / 165. szám

1955. július 15., péntek ViUai&aiok Hépe A Földmüvesszovefkezetí Tanács felhívása az aratás, cséplés, begyűjtés segítésére Az Országos Földművesszövetkezeti Tanács felhívást intézett az ország földművesszövetkezeteinek tagságához, hogy segítsék a begyűjtési munkákat. Mutassanak példát a földművesszövetkezet tagjai, vezetői a betakarításban, az állam iránti kötelezettség pon­tos teljesítésében. Tudatosítsák, hogy minden mázsa beadott ga­bona növeli népünk jólétét, erősiti népi demokratikus államunkat; Leplezzék le a terménybeadás ellen bújtogató kulákokat. Igazga­tósági és felügyelőbizottsági üléseken, tagértekezleteken rendszere­sen beszéljék meg a begyűjtési versenyt, és mozgósítsák a tagsá­got, a falu lakosságát a beadási tervek teljesítésére. A szövetkezeti kereskedelem dolgozói gondoskodjanak arról, hogy a mezőgazdasági termeléshez szükséges áruk ellátásában ne le­gyen zavar. Segítsék a tarlóhántást, másodvetést, növényápolást a szükséges kisgépek forgalombahozatalával. Szervezzék meg azok közös vásárlását és használatát. Segítsék a dolgozó parasztokat a szövetkezet tulajdonában lévő mezőgazdasági kisgépek kölcsönzé­sével is. Mozgó-árusításokkal biztosítsák a földművesszövetkezetek, hogy a dolgozó parasztság az aratási és cséplési munkák helyén szerezhesse be a legszükségesebb napi fogyasztási cikkeket. A földművesszövetkezeti boltok nyitvatartási idejét is úgy kell megállapítani, hogy a mezőgazdasági munkán dolgozók vásár­lásaikat a nap minden szakaszában zavartalanul elvégezhessék. Ké­szüljenek fel a terménybetakarítás, a jövedelemelosztás után je­lentkező fokozottabb vásárlás kielégítésére. Bővítsék ki boltjaik árukészletét. Országos Földművesszövetkezeti Tanács. Vidámvásár Békéscsabán Néhány esztendeje, hogy ha­gyományossá vált a vidámvásár megrendezése. A vidámvásárok szervezésében, kiállításában ver­seny alakult ki a megyék között. E versenyt három ízben nyerte meg Békés megye. E hagyomány most is kötelez, éppen ezért az augusztus 20-án és 21-én meg­tartandó vásár megszervezésére nagy gondot kell fordítani. Előreláthatólag nagyszerű él­ményekben lesz része a közön­ségnek. Azontúl, hogy szövetke­zeteink és állami vállalataink már jól előre készülődnek a vá­sárra, nagyszerű kultúr- és sport­műsorban is lesz része a ven­dégseregnek. A szabadtéri szín­padon pl. »Dankó Pista« c. ope­rettet mutatja be a Jókai Szín­ház. Vendégszerepei valamelyik híres NB I-es labdarugó csapat is. A hagyományossá vált tom­bola főnyereménye egy Pannónia motorkerékpár lesz. A tombola­jegy 2 forint. Aki 20—30, vagy 100 darab tombolajegy' darusí­tását vállalja, jutalomban részesül. Tanyai emberek között t/ K. Mórocz János, mielőtt ott­honról elindult, még egyszer meg­nézte az ég alját. — Már megint lóg az eső lába. Május eleje van 'és még híre-hamva sincs a jó időnek — mérgelődött magában, j Ahogyan felült a kerékpárjára, [egyszerre szaporábban nyomkod­ta a pedált. Fogytak a kilométe­rek a háta mögött. Azt sem vette észre, hogy a motorkerékpárok, autók olyan vésztjóslóan tülköl­tek mellette. Úgy a gondolataiba merült, hogy nem látott, nem hal­lott semmit. Egyre azon gondol­kodott, ha a taggyűlésen a ta­gok megválasztják, hogy is kezdi majd. A rengeteg munka közül nem is tudja, melyiket vegy; elő- I re. Megszeretik-e a párttagok, ' pártonkívüliek, a falu lakossá­ga? Alig vette észre, Nagyko­páncs községbe ért. Igaz, hogy ; a község egyelőre csak két ház- j höl áll, az egyik a tanácsháza, a másik a Zó ja TSZ irodája. .A | többi ház kilométerekre van egy­mástól. Tanyán él itt a falu Ia- I kossága már évtizedek óta. Ami- j kor végignézte a határt, kicsit elment a kedve. Vajon hogyan | győzi meg az asszonyt, hogy a városbó1 a tanyára költözzön, ahol nincs óvoda, napközi, mi lesz a j gyerekekkel? Na, majd lesz vala- ' hogyan, nyugtatta meg magát. Hiányzott a pártszervezet he Úttörő hírek =­Négy baráti ország — Cseh­szlovákia, Legyelország, Bulgá­ria és a Német Demokratikus Köztársaság — ifjúsági szerve­zetei magyar úttörőket hívtak 'leg nyári üdülésre. A külföldi üdülésben az ország minden részéből a tanulásban és az út­törő munkában kitűnt pajtások vesznek részt. Csehszlovákiába már el is utazott a húsztagú magyar úttörő-csoport, amely a nemzetközi ifjúsági tábor ven­dége lesz. Július 21-én újabb húsz gyermek indul Bulgáriába, a Fekete-tenger partjára. A LéngyélorsZágba meghívott út­törők szintén ebben a hónap­ban, míg a Német Demokra­tikus Köztársaságban, üdülő pajtások augusztus eleién utaz­nak el. Az úttörők első országos ta­lálkozója alkalmából — hazánk felszabadulásának 10. évfordu­lója emlékezetére — az ország ninden részében díszes kivitelű hálazászlókat készítettek a paj­tások. A népi hímzésekkel éke­sített legszebb hálazászlók kö­zül — barátságuk jeléül — ez­ret a szovjet pioníroknak aján­dékoztak a magyar úttörők. A lányok minden zázslóra ráhí­mezték az ajándékozó csapat 1 nevét, hogy így állandó levele­zés, szoros barátsáa alakulhas­son ki a magyar és a szovjet fiatalok között. A zászlókat rö­videsen útnak indítják a Szov­jetunióba. Ebből az alkalom­ból a budapesti úttörők ünnep­séget rendeznek a DISZ Köz­ponti Vezetőségének székházá­ban Érdekes kezdeményezés A Békéscsabai Törekvés SK új szín­nel gazdagította a város sportéletét. A sportkör keretében megalakult a ter­mészetjárók szakosztálya, vagy ahogy köznyelven mondani szokták: a turis­ták csoportja. A szakosztálynak már eddig több mint 100 tagja van. A múlt vasárnap szervezték . meg az első turisztikai kirándulást. A szak­osztály 28 tagja a pilisi-hegyekben mintegy 30 km-es gyalogtúrát tett: Pomáz, Dobogókő, Dömös útvonalán. Az élményekben gazdag, nagyszerű hegyitúrát Dömöstől Budapestig hajó* kirándulás koronázta meg. A kirái*- dulásnak különös érdekessége az, hogy alföldi emberek hegyi tájat is­mertek meg, s ebben van a köve­tendő példa is. Hozzájárulnak ezek a kirándulások szép hazánk megismeré­séhez és megszerettetéséhez. A természetjáró-szakosztály péntek este 7 órakor a MÁV oktatótermében szokta tartani összejövetelét. Aki ér­deklődik a turisztika iránt, szívesen látják. Mit ad a lakosságnak a Szarvasi Ruházati KSZ? A kisipari szövetkezetek hasz­nos szolgálatot tesznek a lakos­ságnak, különösen amikor olyan használati cikkeket készítenek, melyek nagyon keresettek. A Szarvasi Ruházati KSZ a III. negyedévben többféle ruhát ké­szít. Igen keresett cikk az üzletek­ben a rövid, vászonból készült j gyermeknadrág. E hó elején 1000 l darabot csinál a KSZ, drapp, szür- ! ke,' barna és sötétkék színben. A Békéscsabai Állami Áruház és az Orosházi Kiskereskedelmi Vál­lalat 30-tól 50 forintig terjedő áron hozza majd forgalomba. A női részleg 1000 csecsemő­inget készít. 500 lánykaruhát csinálnak különböző színű kar­ton-anyagokból — 12—13 éve­seknek — eladási ára: 34—68 fo­rintig. Fiúknak — 5—16 évesig — 800 ruhát állít elő a szövetkezet. Ezenkívül férfiingeket, férfiru- hákatj, női kosztümöket gv ártanak még ebben a negyedévben a Szarvasi Ruházati KSZ-ben. A taggyűlésen — többszöri szer­vezés után — a tagok kéthar­mada megjelent. Előbb senki sem akart szólni, mindenki a másik­ra várt. öt-tíz percnyi hallgatás után egy fiatalember mégis meg­szólalt: — Községünkben még nem volt függetlenített titkár, de van-e ezután is szükség rá. Nem sokan vagyunk párttagok, el tudjuk mi igazítani a magunk dolgát. — Amikor leült, bólogat­tak is rá. Igazat adtak neki. ' --Az igaz, hogy nem volt — szólalt meg egy hrng a hátsó so­rokból —, de ennek a hiányát mi éreztük legjobban. Ki törődött eddig velünk, hónapokig nem volt taggyűlés, csak úgy ismertük a j világ folyását, ha hetenként talán jegy újságot elolvastunk. Csinál- [ tunk mi eddig is sok mindent, teljesítettük a beadást, versenyez­tünk is, de nem tudtuk, hogy mit. miért is teszünk. Közülünk már sokan mondogatják, hogy a ta­nácselnöknek többezer forint adóhátraléka van, de senki sem meri megmondani, hogy fizesse ki. Ezért is kell a pártszervezet. Erre már a többiek is az MDP-szervezet létrehozását köve­telték. A tagok egy része már ismerte K. Mórocz elvtársat, hi­szen sokat járt ide a járási párt- bizottságtól. Leginkább ő patro­nálta a községet. Előbb csak egyedül — a család nélkül — költözött a falura. Első dolga volt párthelyiséget keres­ni, mert itt még az sem volt. A pártiratokat a tanácsházán egy rossz szekrényben találta, mint­egy 1000 forint értékű pártkiad­ványokkal, amelyek már évek óta ott porosodtak. Beszélt ■ tagokkal, a lakosokkal Bz árvízvédelmi kormánybiztosság közleménye A Duna bajor és osztrák víz­gyűjtő területén ismét csak ki­sebb esőzések voltak, így a fel­ső szakaszon az apadás folytató- j <jik: A tetőzés már a ma«- ar Dunán, Dunarcmete körzetében van, ahol a vízállás ma re^ el 568 centiméter, (tavalyi maxi­mum 692 cm volt) s legfeljebb níár csak egy-két centimétert j emelkedik. A budapesti és a mo- j hácsi tetőzések a szerdán jelen- j tett értékkel és időpontokban : várhatók. V álasz a „Vígan fütyörésznek“ című írásra A Viharsarok Népe 1955. VI. hó 21-i számában megjelent „Vígan fütyörésznek“ című cikkükre ér­tesítjük, hogy Békéscsaba AK fű­tőház dolgozói már kísérleteztek tompább hangú jelzőberendezés alkalmazásával. Azt bizonyították a kísérletek, hogy a tompább hang szabadban nem érvényesül, elvész. Ezek után úgy határoz­tunk, hogy egy élesebb és egy tompább hangú jelzőberendezés­sel látjuk el vontatójárművein­ket. Az erősebb hangú jelzőberen- zést a szabadban, a tompább jel­zőberendezést a városban fogják használni. Ezeknek a felszerelé­séhez a minisztérium segítségét kértük. A szükséges hitel meg­érkezése után hozzáfogunk a tom­pább hangi! jelzőberendezések fel­szereléséhez és üzembehelyezé­séhez, Rohonyi Lajos főfelügyelő, I MAY Igazgatóság, Szeged. Mint szerdán már közöltük, a Szigetközben kisebb-nagyobb te­rületeken fakadó vizek jclent- : keztek. A vízállás további emel- [ kedésével a vízfeltörések foko- 1 zódtak s így nagyobb munka- és anyagbevetésekre volt szükség. A megerősített védelem munkájá­nak eredményeképp a különösen áteresztő altalajú te ületek ví .- feltöréseit csütörtök reggelig mindenütt sikerült megfelelően lokalizálni s így a védvonal sér­tetlen. A Tisza árhulláma Tokaj tér­ségében tetőzik, ahol a vízállás csütörtökön reggel 610 cm. A Ti­szán és mellékfolyóin egyébként nincs jelentősebb változás. A Duna és a Tisza mentén — többi között Kismaroson, Tisza- sülyön, Tószegnél és Alpárnál — sikeresen folyik a védekezés azo­kon a fővédvonal előtti »nyári gátakon«, amelyeknek magassá- 1 ga elegendő a víz visszatartására. A mélyebben fekvő és csak ala­csonyabb »nyári« gáttal elzárt, kereken 500 kataszteri holdnyi Börcs-abdai területet az elöntés­től nem lehetett megóvni. BEGYŰJTÉSI tervét Békés­csaba város a második negyed­évben hízottsertésből 114,2 száza­lékban, vágómarhából 77,6 száza­lékban, tojásból 228 százalékban, baromfiból 203.6 százalékban tel- j jesitette. Pár nap múlva a „pártirodát“ már külön helyiségbe költöztették a Zója TSZ-hez. K. Mórocz elv­társ előbb a párttagokat látogat­ta meg, elment egy-egy beszél­getésre. Megnézte, vetik-e már a kukoricát, érdeklődött, melyek a legfőbb feladatok a tavasziak ápolásánál, hogyan lehetne töb­bet, jobbat kihozni a földből. Minden érdekelte, ami a község problémája. — Kultúrház kéne a község­nek — mondogatták többen is, jnincs olyan hely, ahová szóra­kozni lehetne járni vasárnap, ami­kor a parasztember is ráér. K. Mórocz evltárs nem ígért mind- ! járt nagy kultúrpalotákat, mert úgyis tudta, hogy ez lehetetlen. Azt sem mondta, hogy nincs le- i hetőség. Van több lakatlan álla- I mi tanya, amely már itt-ott om- iladozik és azokból lehetne a köz- | pontban egy kultúrházat építeni, I közösen a község lakosaival. Sen­kinek sem volt kifogása, minden [család ígérte, hogy szívesen segít 1 az új kultúrház építésében. Megváltozott az élet A pártélet is megjavult azóta, van már, aki törődjön a pártta­gokkal. A taggyűlés is rendsze­ressé vált. Évekig nem volt tag­jelöltfelvétel, ha fel is vettek va­lakit tagjelöltnek, évekig tagjelölt maradt. A két tsz-ben azelőtt kevés munkát végzett a pártszer­vezet, most megváltozott. Ma már a nagykopáncsi kom­munisták arról beszélgetnék egy­más között, hogy őszre hol lesz legalkalmasabb megtartani a párt­oktatást, hogy mindenki közel ér­hesse, ne kelljen kilométereket megtenni a sárban. A Zójánál 18 párttag és pártortkívüli jelentke­zett önként az évi pártoktatásra, a Táncsics TSZ-ben pedig 23-an. [Eddig ezek a tsz-tagok csak hal­lottak, vagy éppen olvastak ar­ról, hogy van pártoktatás is, de [ soha részt nem vettek benne. A napokban háromnapos esti tanfolyamon beszélték meg a pártvezetőségi tagon, s a legjobb [aktívák a Központi Vezetőség jú- j niusi határozatát. A tsz-en kí- j vüli párttagok valamennyien meg­fogadták, hogy úttörői lesznek egy új tsz megalakításának. Ifj. [Hős Imre, Abonyi György új tsz 1 előkészítésén dolgoznak. Gondja van a tsz-ekre is K. Mórocz elvtárs párttitkárnak nemcsak arra van gondja, hogy minden párttag példamutató le­gyen a pártonkívüliek előtt, de azt is figyelemmel kíséri, hogyan gazdálkodnak a tsz-ek. Egyik dél- i után behívatta a két agronómust. Nem volt ott értekezlet, csak egy j kicsit beszélgettek. A beszélge­téskor az is kiderült, hogy a tsz- j eknek nincs elegendő takarmány­készletük télire. — Hogyan tudnánk elegendő takarmányt biztosítani? — kér­dezte a titkár. — Négy-öt hold másodvetés kéne még a meglévőhöz — fe­leli a fiatal Ácsai Pál, a Zója agronómusa. — A búza után már késő lesz a másod vetés. ] — Éppen ezért hivattam ma­I gukat, hogy segítsünk még most biztosítani a téli takarmányt. Gondoltak-e már arra, hogy a Zójának éppen 4—5 hold par­lag földje van és most, az eső után legalkalmasabb lenne a be­vetése ? Pár nap múlva már traktor hasította a vetetlen földet. Hullt a másodvetésű kukorica a friss ugarba. K. Morócz elvtársat három hó­nap alatt megszerették, megis­merték a tanyai emberek, nem­csak a párttagok, a pártonkívü­liek is. Több pártonkívüli dol­gozó paraszt így beszélt: »Láto­gasson el hozzánk is, ha arra jár felénk titkár elvtárs, ne kerül­je el a mi tanyánkat.« — Inokainé —

Next

/
Oldalképek
Tartalom