Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-26 / 174. szám

1955 július 26., Ledd A vasutasnapra késxülünh ViUűisawk Vtfyt Közeleg augusztus 14-e, a va­sutas-nap. Békéscsaba állomás vasutas dolgozói is készülnek er­re s munkasikerekkel kívánják megünnepelni. A fűtőház dolgozói a II. ne­gyedévben az élüzemszintet csu­pán a kilométer terv teljesítésé­ben nem érték el. A vasutas-nap és az alkotmány ünnepére meg­fogadták, hogy ezt is teljesítik, hogy a III. negyedévben el­nyerhessék az élüzem címet. Élenjárnak a terv teljesítésében a KŐ6záli, Aradi, Felföldi és a Pénzes-brigád tagjai, akik a II. negyedévben az összekapcsolt mo gulom lelté.eleit túlteljesí et­ték. Az A'. K. fűtőháznál a Baukó- brigád- tagjai július 20-ra vállal­ták, hogy 22 fedett kocsit ja­vítanak ki gabonaszállítás cél­jára. Vállalásukat már 18-án tel­jesítették. A pályafenntaríás dolgozói a II. negyedévben teljesítették az éijizemszintet. Fenntartási tervü­ket 101.6 0/o-ra teljesítették, a vista gzinten dolgoznak. Vállal­ták, hogy a III. 'negyedévben is elérik az élüzemszintet. A VII. szakasz dolgozói vállalták, hogy havonta 4000 forintnál nagyobb megtakarítást érnek el. A forgalom dolgozói a II. ne­gyedévben a terhelésben és a kocsikifutási terv teljesítésében nem érték el az élüzemszintet. A fl kákái üzemegység egészségházárél Állami gazdaságban, | termelőszövetkezetben, általában a mezőgazdasági szektorokban egyre nagyobb mértékű a gépesí­tés, uz építkezés, a dolgozók cso­portos étkeztetése és egyre több a munkásszállás. Ezeken a helye­ken szükség van az egészségügyi, és a vöröskeresztes aktívákra is, vasutasnapra és augusztus 20-ra akik ellenőrzik a lakó- és mun- válfalasaikat most ennek a lema- katerületek, a csoportos élelmező­radásnak megszüntetésére,' össz­pontosították. A pártszervezet a kommunista aktívák mozgósítá­sával segít ennek megvalósításá­ban s ennek eredménye már jú­lius első dekádjában is mutat­uáluk, nemcsak mentőláda, ha­nem egészségházuk is. A veze­tőség nem régen építtette. Csak­ugyan, a brigádszállások, a gaz­dasági épületek, lakóházak között ott fehérlett az egészségház is. Az épületben kelten szorgoskod­tak, Szirom' Erzsiké és Demeter Antalné. Mindketten egészség- ügyiek. — Ez az Erzsiké birodalma, én csak - kisegítő vagyok. Most azon fáradozunk, hogy még szeb­bé, kényelmesebbé tegyük, mert a betegek jobban érzik magukat akkor, ha egészséges, tiszta kör­nyezet veszi őket körül — mond­ja Demeterné. A keze egy percig élenjárlak az eredmények eléré­sében a VIII. szakasz dolgozói, közülük huszonhatan sztahino­TRAGYáZáSSAL t s ik ter- mőbbé a talajt a gádorosi Uj Élet TSZCS-ben. Minden évben minden tag három kocsi trágyát visz ki a földekre. különféle költség e-vetre'ig 48.1 azo]gálati ágak szoro8 egvültmű- o/o-ra csökkentették. Különösen köttósévei ezt a helyezésüket to­vább javítják. így készülnek Békéscsaba va­sutas dolgozói a vasutas-nap méltó megünneplésére, hogy a X. országos vasútüzemi értekez­let által megadott verseny célokat teljesíthessék. Gönczi Lajos Békéscsaba, MÁV-állomás. helyek tisztántartását. Első se­gélyt nyújtanak, ha erre szük­ség van. A mezőgazdaságban most van a legnagyobb dologidő s ilyenkor a balesetek, sérülé­sek szinte elkerülhe:et'e.,ek. Oly­kozott. Ugyanis az Emődi-brigád j kor még orv<)gi fe sem P&en, az ajtókilincseket fé­a kocsikifutási tervet 117 száza- ! gzíflaí van. Termelőszövetk.8;e- j Erzsjke *** aézi tétle* lékra, a Hack-brigád a terhelési j teinkw áUami gazdaságaink. j "ül, ő is dolgozik. Arca kipirul, °Q * v““-,han, gépállomásainkon ezért na_ I kendője mögül kicsúsznak ; makrancos hajfürtjei. gyón fontos, hogy legyenek olyan; _ No de _ ha -ák abba a dolgozok, akik egészségügyi tan- munkát _ , m,m mu,altLmk folyamot végezték es segítem | • ° b I meg semmit. tudnak sérült munkatársaikon. Vagy éppen szóvá tegyék a ve­zetőségnek a kétes tisztaságú bri­gádszállást és jó, iható vizet kér­nek. dol­tervet 99 százalékra, a Varga­brigád pedig a szetnély vonat me­netrend szerinti indítási tervét 107 százalékra teljesítette. Békéscsaba vasutas dolgozói az országos csomóponti versenyben, melyben 19 csomópont dolgozói vesznek részt, a legutóbbi érté­kelés szerint a 9. helyezést ér­ték el. Most vállalták, hogy a Máris vezetnek. Ilyen egészségügyi Vasárnap, 24-én elutazott a VIT -re a békéscsabai Balassi ■> ■■ ■ ... ...I, . . , | i táncegyüttes. Hétfőn pedig Bé­L^yumoicsot, zöldségét exportálunk / u megye DISZ szervezeteinek Naponta több vagon zöldsé- gon árút termeltek és adtak át get és kü'őuböző gyümöl: sít szál­lítanak Békés megyéből a fő­exportra. Megkezdték a napok­ban a sárgadinnye szüretelését városba és több ipari vidékre és szállítását is. A termelőszövet­de a külföldi országokba is. E ek nek a szállításoknak 40 százaléka az orosházi Felvásárlási Szövet­kezeti Központ területéről törté­nik. A szöllősi állami gazdaság­ul a napokban egy vagon ubor­kát szállítottak a fővárosba. A 'közelmúltban a Német Demokra­tikus Köztá.saságba és Csehszlo­vákiába 25 vagon zöldségfélét ex­portáltak. A legjobb szállítók kö­zött van a szöllősi állami gaz­daság. Az idén már 50—60 va­kezetek közül a pusztaföldvári Dózsa és az orosházi Uj Élet és Béke TSZ-ek tűnnek ki jómi­nőségű áruikkal. Az egyéniek kö­zül lvanov István orosházi ker­tész az elmúlt napokban másfél mázsa paradicsomot adott át szál­lításra. A gyümölcsök jelentős részét a földművesszövclkezeti nyitunk be a kis szobákba. Ez a várószoba! — Takaros, fehér padok vannak a szobában, akárcsak egy városi orvosi ren- - gozó j delében. Majd megmutatják ma- után érdeklődtem a napokban a j gát a rendelőt is, mert az is van. Szarvasi Állami Gazdaságban, a j Dr. Lóránt Pál, szarvasi kör- kákai üzemegységben. A dolgo- zeti orvos hetenként egyszer itt: álmosan, fáradtan. tart rendelést. Az üvegszekrény kében itt is megtalálhat ók a leg gyakoribb gyógyszerek. A jód, benzin, parafin, ólomecet illata terjeng a levegőben. Alighogy kö­rülnézünk, Erzsiké fehérköpe- nyes alakja már a folyosó másik végén tűnik fel. Szabályos kórteremben min­den szép hófehér, az ágynemű és a takarók tiszták. — Ez a férfi-betegszoba, most még nincs egészen berendezve, de rövidesen függöny is kerül a szobába — újságolja Erzsiké és benyit a következő szobába, a női kórterembe. Eszembe jutott az a fejlődés, ami hazánkban a felszabadulás óta végbement, az a nyomor, amely a felszabadulás előtti években kijutott a mező- gazdasági dolgozóknak és emlé­kezem egy éjszakára. Túlzsúfolt, izzadt levegőjű szoba, szalmazsá­kok a földön, mindegy iken két nívó gyereklányka. Az egyik sa­rokban egy kislány gyomorgöres- csel vergődik. Először összeszo- Eg,mái- | rított fogakkal küzd a fájás el- után len, hogy ne költse fel lársait, majd halkan sír, később már hangosan, szívbemarkolóan zo­kog, jajgat. Mindenki felébred, de segíteni nem tud senki. így te­lik el az éjszaka és jön a hajnál, amikor megint meg kell fognia a kapa nyelét és húzni egész nap zók büszkén mondották el, hogy nemcsak égés ségügyi dolgozó van Akkor még nem volt betegszoba. Megyénk ifjúságának küldöttei elutaztak a VIT-re küldöttei indultak el: Takács Ilo­na, a Békéscsabai Pamutszövő DISZ-titkára; Szász Mihály, Mun­ka -érdemrendes imezőheg esi traktoros; Makra Olga, a füzes- , .. ^„„italok két diszkosarat, a Békés gyarmati Vörös Csillag ISZj DISZ tilkára; Kulcsár Ervin, Bé-; esabai Pamut&zövő ifjai matyó- kcs község területi DISZ titkára; himzésű asztalterítőt küldtek. A vitték megyénk ifjúságának har­cos üdvözletét , és ajándékait.- A szarvasi járás fiataljai egv szép faliszőnyeget küldtek —1 bele­szőve a DISZ jelvény —, a bé- késszeutmidrási Szőnvegszövő Há­ziipari Szövetkezet fiataljai ké­szítették. A Békés közscgbeli fia­Kondacs Mária, egy egyéni dol­gozó paraszt leánya, Szarvas, Hertelend-puszláról. Magukkal nagyszénási MNDSZ aszszony ai is küldtek ajándékot: saját készí­tésű asztalterítőt. — A GYULAI Erkel TSZ-ben | — A SZOT vendégeként 20 zöldség-szakcsoport 130 kát. hold már több, mint 160 ezer forintot tagú német csereüdülő delegáció j fagyon mcgs'.eret­földterületéről szállítják. Nádai Árpád jövedelmezett a konyhakertészet, a primőrök termesztése. j Nem törődtek a munkás ember- j reL Ki is gondolt volna rájuk? | És lám, most államunk és azok az emberek, akik régen tapasz­talták a nagy nyomort, a kétes I, tisztaságból származó megbetege­dést. ilyen egészségházat rendez­tek be, hogy mege'ő;zck a be eg- Séget és a könnyű betegeket, a sérülteket egészséges körülmé­nyek között gyógyíthassák. Für­dőszoba is van számukra. Er­zsiké azt is elmondotta, hogy rövidesen még egy társat kap. Egyikőjük állandóan az egészség- házban tart szo'gálatot, a másik a do'gozókat látogatja munkahe­lyeiken. Erzsiké ezekkel a szavakkal fejezte be elbeszélését: — Nemrégen érettségiztem, utána egészségőr-tanfolyamot vé­geztem s kaptam ezt a munka­érkezett hazánkba kétheti pihe- j sehová. és ahonnan nem .vágyom- V^- ,- v<r- i hagyott dombos, homokos terüle­tet? Erdőt lehetne telepíteni oda, megfognánk vele a homokot. Meg iä fogadtuk a tanácsát, mert okos volt és most már szánt is a trak­tor. Tavasszal csemeték lesznek azon a helyen... »mikor az elnök kalapot bil- " leütve elköszönt tőle és egyedül maradt, akkor fogta fel igazán a szavak értelmét. Hogy az ő fiából nélküle is embert csinál a szövetkezet ? . .. És hogy derék, okos. jó gazda?... Azon az úton jár, amelyiken, már neki is járni kéne? Hát ezt nem! S ha olykor fel is lobbant lelke mélyéin a békülés vágya, most ez is el­aludt. Ö nem megy a közösbe. Ö nem ad oda semmit, ő szabad és független parasztember volt és lesz is. A napok, hetek, hónapok gyor­san múltak egymás után. Elmúlt a tél és szinte váratlanul kipat­tantak a fákon és a bokrokon a tavasz virágai. A végtelen határ, kitárult, megzsondult ,mi-nt egy óriási méhkas a tavaszvirágok Illatára. Traktordohogás verte fel reggelenként a csendet. Az öreg Gacsó Ferenc — ahogy az egyik este hazahajtott a föld­ről — nem találta otthon a fele­ségét. Se vacsora készítve, se semmi, a malacok is rínak, a tyúkok meg majd a szemét ve­rik ki az éhségtől. Hol az asz- szo ny ? Egy félóra múlva előkerült. Ahogy meglátta az udvaron a kocsit, rögtön tudta, hogy itt­hon az ura. De jóformán végig sem gondolhatta, hogy mit mondjon holléte felől, az öreg rádörrent; — Merre jártál ? Itt hagytál csapot, papot, mindent, az jön be, aki akar, azt visz, amit akar... Merre jártál? Az asszony megriadt. Most “ mit mondjon? A fiatalok­nál volt a szövetkezetben. Nem is először, nem is utoljára. Meg­mondja? Furcsa melegség, fur­csa izgalom reszketett a mehé- ben. Igen ... — Hát, ott voltam ... — mond­ta ki aztán hangosan. — Hun? — A gy ereknél... Meg a me­nyemnél ... Az öreg összehúzta a szemöl­dökét. Akarta, hogy elöntse a düh, akarta, hogy az apai büszkeségen esett sérelem fájdalma hatalmá­ba kerítse, robbanni akart, kia­bálni, hadonászni... Ráncolta a homlokát, szorította a fogát, li­hegve fújta-szívta foga között a levegőt, káromkodni akart. De valahogy nem ment semmi. A harag, a düh nem borította el az agyát, de érezte, hogy elmúlt benne valami, hogy valami kese­rű üresség van a lelkében. Az asszony a gyereknél volt, meg a menyénél... * ráncok kisimultak az ar- cán, becsukta a szemét és fáradt mozdulattal fésült bele őszülő hajába. — Babát várnak, gyerekük lesz — rebbent ki az asszony ajkán a szó. Az öreg felnézett, s úgy érezte, hogy az elrebbentett szavak hosz- szan, hosszan visszhangzanak ab­ban az űrben, amit a lelkében ér­zett. Gyerekük lesz ... gyerekük... Unoka, kisunoka... A szeme na­gyon lassan megtelt valami me­leg nedvességgel, s amikor csen­desen megszólalt, már nem érezte lelke ürességét. — Aztán... hogy vannak? Az asszony — mint aki .nyo­masztó érzések alól szabadult — lelkendezve beszélte: — Jól vannak. A Feri munka­csap átvezető. A jövő héten kez­dik a házépítést. Mondták, hogy milyen lesz. Kétszobás, villany­nyal ... Láttam a malacokat is, meg a tehenet, amit adnak ne­kik, ha a ház felépül. — És mondta, mondta... Az öreg meg hallgatta és nézett ki az ajtóin a pusztaság végtelenjébe. A sza­vakból csak annyit értett meg; igazán ember lett az ő fiából. A szövetkezetben lett igazán em­ber. — Akkor én most azt üzenem nekik, hogy vasárnap jöjjenek el ide, hozzánk ebédre. Beszé­dem lesz velük... Az asszony boldog volt, ne­•“ vetett, de a szóra megrez- zent. A fiú, a Feri azt mondta a lakodalmán: itt nyújtsunk egy­másnak kezet a szövetkezetben. Nem jön az ide. A szava, -a Düszkesége nem engedi. Odament az urához és megfogta a karját. Kedvesen puhán. Talán, éppen úgy, mint huszonöt esztendővel ezelőtt, amikor még fiatalok vol­tak. — Menjünk el hozzájuk mink, Ferenc, Havasakhoz... — Od a ? Oda a... —• Oda, a komáékhoz, a fiunk ipához, napához. Nem idegen helyre megyünk a szövetkezetbe. Nagyon szeretik a gyereket. Mint a magukét... Hosszú csend szakadt közé­jük. Ott álltak egymás mellett, az asszony fogta az ura karját. — Hát akkor... megyünk? Az öreg Gacsó bólintott: — Elmegyünk. * 17 ed vés olvasó! Ha Balota fe- lé jársz és megkérdezed, merre van az öreg Gacsó F erenc háza, a legkisebb gyerek is meg­mutatja és azt is hozzáteszi: ha otthon nincs, bizonyosan a szö­vetkezetben lehet megtalálni. Mert ott van mindig. Szorgalmas ember, becsületes, munkaszerető ember. Csak vasárnap, meg ün­nepnapon és amikor a munka megengedi, akkor van otthon, d« akkor is leginkább a fia házában. Az unokáját lovagoltatja a tér­dén és régi szép meséket mond neki a hullámzó búzamezőkről, s a messzi csillagokról... Vér. le^mo

Next

/
Oldalképek
Tartalom