Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-21 / 170. szám

{935. július 31., esflrtűrtök

Több mint kétszáz helyen tartanak az idén községi terménykiéllMsi és állatbemutatót

Az Országos Mezőgazdasági Kiállításra •sak a legkiválóbbak eredményei jutnak él. Ezenkívül azonban a legjobb helyi eredmények népszemsítéséré az ország több mint kétszáz községében tartanak az Jdén terménykiállítést és állatbemutatót. A bemutatók többsége a nyár végén lesz, amikor már az idei terméseredmények is szerepelhetnek. Alkotmányunk ünnepén körülbelül ötven helyen tartanak termény- kiállítást és állatbemutatót. A híres szfílö- yidékeken, így például Tokajhegyalján és Villányban a szüret után rendezik meg a termelők vetélkedését.

Ügyészségi hírek

GAZSÓ LAJOS, gyulá k Iák 31 e*er {«ríni adóval és 20 «ser forint értékű beadási kötelezettséggel adósa az államnak. Tiilib- szi'ri f.d szüli ás után k igyekezett félre vezetni a hivatalos szerveket. »Nincs miből telpsátcmi be- Bc áramat, adómat sem tudom fizetni, jsíszágállományoin is alig van.« Ugyanakkor esi ;|á ., üszőjét és egyéb jószágait az első világháborúban elhalt ismerőseinek, hozzá artuzóinak nevére íratta. Az átírás nem hivatalosan történt, haiK-m ő hamisította meg a járlatot. A tanács dolgozói e űtt nagyhangon beszélt, lobogtatva kezében a hamisított járlatleve- , ‘. A bíróság — meglehetősen .oerálisan — 1 évre és 4 hónapi börtönre ítélte. A gyulai Ügyész- Bég — igen helyesen — nem értett egyet az ítéletiéi, megfeüeb- bwste. A be a sást teljesítő, szorgalmas emberek bíznak a bíróságban, hogy a másodszori tár. gyaiá un hozott ítélet sz-gorúbb, igazíágosabb lesz.

KÁPOSZTÁS GYAJ1LA, med- gye. agyl ú ’i lakos, többszörös büntetett előéletű legutóbb a n*ed- gyesegvi á 1 begyűjtési hivatal ve- aetője volt. A dolgozó parasztoktól tiibbezer forintot szedett ösz- te azzal a céllal, hogy sertés- és szarvasmarha bsa. ására sertést és szarvasmarhát vásároljon. A való ágban persze nem ezt tette. A pénzt Juhász Mihály nevű barátjával saját hasznukra fordították. Káposztás Gyula és Juhász Mihály ügyét a napokban tárgy állja a baltonyai bíróság. Bizonyára meggyőződik majd Káposztás Gyula k — in’iiI sokan másak —, bogy neki sem lehet 'büntetlenül másokat megkárosítani.

Vonyitva rohant az istálló mögé.

Az asszonyt nem hagyta annyiban az eniber magatartása. A kerítésen keresztül is j'őil látta, hogy férje kivel jött hazáig. Hogy az öreg Sebők Balázs volt a társa. Csak ívom veszteik össze valamin? Nem látott ugyan közöttük semmi olyant, amiből erre lehetne következtetni (hiszen csendesen beszélgettek), de azért sejtette, hogy az utca kulákja mondhatott neki valamit, s atkád ment élt a kedve.

— Mit állsz vele szóiba? — mondta férjének. Az most már nem bírta magában tartani bosszúságát.

— Nem ő az oka — vetette oda, elértve felesége szavát.

— Minek?

— Annak, hogy mindenből kiforgatnak bennünket.

Az asszony megdöbbenve nézett az urára, mikor ismét nyűt az utoaajtó. Takács Béla, a fiatal ta ná csehiök helyettes lépett be rajta.

INkoAsat&Hfyt

Megbecsüléssel szobiak a KSZKBI-ről

Egy józan esti kiruccanás tapasztalatai

Két évvel azelőtt alakult meg a Kisipari Szövetkezetek Kölcsönös Biztosító Intézete, a KSZKB1 és azóta sokan meggyőződtek már eredményes mimkájánöl és megbecsüléssel szólnak az intézetről, államunk gondoskodásánál. Csak néhány számadatot közöljünk az intézet megyei alközpontjának kifizetéséből. 1955 január 1-től május 81-ig táppénz-segély címén 635.962, terhességi és gyermekágyi .segély címen 36.916, anyasági-segély címen 41.300, gyermeknevelési-segély ámen 478.878 forintot fizettek ki. Ezenkívül a temetkezések és a tagok betegsége kivizsgálásakor felmerült utazási költségek címén is több, mint 110.600 forintot fordítottak a tagok által befizetett összegből.

Nem lernte helyes, ha csupán e számadatokat közölnénk és nem beszélnénk arról, bogy a törvényes rendelkezések be nem tartása és lazítása sok kárt okoz a szövetkezeti (mozgalomnak és ezen keresztül a KSZKBl-nek. Sokan jogtalanul veszik igénybe a segélyeket, a táppénzeket. Ez két okból származik: egyrészt a szövetkezetek könyvelői helytelen adatokat közölnek, másrészt akad még egynéhány táppénzesalás äs.

Az Orosházi Szolgáltató KSZ ‘Síinké István szövetkezeti tag adatait tévesen jelentette az alközpontnak és így 3855 forint jogtalan táppénzkifizetés történt. A Békéscsabai Textilfeldolgozó ESZ 1675, a Szőnyegszövő 1135 és a Békési Építőipari KSZ 555 forintot fizetett ki jogtalanul, gyermeknevelési pűftlé'k címen.

A jogtalanul felvett szolgáltatások csökkentik az intézet tartalékát, amiből a szövetkezeti tagság szociális intézményeit; az üdülőket, óvodákat, bölcsődéket hozza létre, a kórházi és a gyógykezelés költségeit fedezi. Másrészt akadályozzák a szövetkezeti gazdaság erősödését, ezért fontos, hogy .a szövetkezeteik könyvelői mindenkor a rendelkezéseknek megfelelően jelentsék az adatokat, s a szövetkezeti bizottságok beleg-ieű'enőrző tagjai bátran leplezzék le azokat, aíkik jogtalanul veszik fel a táppénzt.

Hogyan étkezzenek a mezőgazdaság dolgozói a nyári hónapokban?

Az aratók, oeéfúőmunkások emberemlékezet óla igyekeztek ilyenkor minél több húst és zsírt •enni. Ez helyes is. Hiszen a nagy melegben végzett munka folyamán rendkívül nagy mértékben égeti el a sserveeet a tápanyagokat. De nemcsak zsírra és fehérjére van szüksége ilyenkor a saerveaetnek, hanem több vitaminra, zöldfűaelékre, nyers gyümölcsre is. Persze több folyadékra is, ami a szervezet víz- veszteségét pótolja. Nem szabad azodban túlzott vízivással megterhelni a szivet és a vesét.

Hogyan lebet csökkenteni a viz fogyasztását ?

A szervezőt só- és víz háztartása biaonyos egyensúlyban von. Ez az egyensúly megbomlik, ha az ember verítékezik, Emikor nemcsak víz, hanem sok is M- választódinak. Ha ilyenkor estik vizet iszunk, nincs, ami azt megkösse a •sejtekben és a viz nem oltja a szomjunkal. Ezért helyes sós vizet inni az aratónak, cséplőmunkásnak munka közben, akinek naponként több liternyi veríték-vesztesége lehet. Hogy a víz ne csak egészséges legyen, hanem a szomját is oltsa, oldjunk fel négy-öt citrompótló- pasztillát literenként, ettől kellemesen savanyítás lesz az ital. Persze, ha nem verejtékező ember iszik sós vizet, csak fokozódik tőle a szomjúsága.

Mind többen és többen szórakoznak a vendéglátóipari egységekben. Isszák a frissítőt, hogy a nyári melegben felüdüljenek néhány órára. A vidám zene szavára még táncra is perdülnek. A Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai néhány békéscsabai vendéglátóipari egységet látogattak meg szombaton este, hogy meggyőződjenek, ónként szolgálják ki a vendégeket.. Első útjuk Erzsébethelyre vezetett.

5. SZ. ITALBOLT (üzletvezető: Schvézner László.)

A kerthelyiségben szól a zene, az italboltban csak néhány vendég iszogat

— Kérünk hét féldeci rumot és két sört — állunk a pult elé.

— Csák barna sör van — mondta a csapos, aki csak műkedvelésből szokta használni a fityulát, mert a haja a szemébe lóg.

— Lehet az is — mondtuk. A csapos gondolomra méri a féldecit egy nagy pohárba. A sört is elé- bünk teszi, rajta tenyérnyi hab. Keveseltük, ezért megkértük, hogy az italokat hiteles mérővel újból mérje meg. A rum egy centiliterrel (54 fillér), a sor másfél deciliterrel (1 forinttal) volt kevesebb. Ennyivel károsított meg bennünket a csapos. Hasonló módon hány vendéget csapott be eddig?

A panaszkönyv csak hosszas keresésre került elő az irodából, amibe be kellene írni, hogy a poharakat állóvízben mossák, pedig nagy piakit hirdeti, hogy csak folyóvízben mosott pohárral fogadja el a vendég az italt Elroenőben még a kerthelyiségbe is benéztünk. Ott a felszolgáló serényen dolgozott. A zenekar előtt pohárral a kezében egy ember dülöngélve dirigálta a zenét, ügy látszik, itt nem tudják, hogy ittas emberek kiszolgálása tilos...

LIGETI SÖRKERT <üzletvezető: Mácsai Mihály)

A kellemes idő sok vendéget ide csalt, s az élénk forgalomban a vendégek között serényen járnak a felszolgálók. Mi is leülünk egy asztal mellé, de úgy látszik, nem vagyunk törzsvendégek, mert 40

percig meg sem kérdezték, mit kérünk. Türelmesen vártunk arra, hogy ránk kerül a sor, vagy ha nem, kérjük a panaszkonyvet. Csak most vettük észre, hogy a felszolgáló villanyszerelőket keres a vendégek között, két vendég már dolgozott, de a villany mégsem akart kigyulladni. Végre megkaptuk a kért két pohár sört.

Megnyugtató, hogy bő a választék az italáruból, csupán frissen sültekből, hideg élelemből van kevés. A késedelmes kiszolgálás egyik akadálya, hogy kevés a pohárkészlet. Ezt szerettük volna beírni a panaszkönyvbe, de nincs.

KISHAJÓ (üzletvezető: Valentinja János).

Ide már éjfél felé értünk. A kirakatban csábító felhívás hirdeti: Olcsó cukrászdái árak!

— Kérünk két szimplát — állunk a cukrászdái pult elé és szürcsölgetve felhajtjuk.

— Öt forint — mondja a felszolgáló. Kifizetjük, pedig jól tudjuk, mi jár érte. Kétszeresen számolta és így 2.20-szal többet kért. Négy vendég mellettünk a dupláért fizetéskor 20 forintot adott!

Nem vették el a kedvünket és beültünk egy kis zenét hallgatni Erre viszont jó 30 percet kellett várni, mert a rendeletet itt úgy látszik, fordítva értelmezik a zenészek, 10 perc muzsikálás után 30—40 perc szünetet tartanak. Ezt az időt persze jól kihasználják, mert a vendégekkel beszélgetnek, iszogatnak. Úgy látszik, azok szórakoztatják őket!

A kiszolgálás udvarias és gyors, az áruválaszték is jó, csak az érthetetlen, bogy fagylaltot nem lehet kapni, mert a kiszolgáló szerint — akkor hétfőre elfogy és nem lesz mit kiadni.

Az árak helyes betartására figyelmeztetjük őket, s másnap mégis a dupla feketéért a cukrászdában 3.60 helyett újból 5 forintot kértek. Ejnye, ejnye...

Van még tennivaló, hogy a dolgozók jobb ellátásáról, szórakozásáról gondoskodjanak a vendéglátóipari egységek.

=r-kefe—

Hogyan helyes táplálkozni a nehéz nyári munkák

idején ?

Wa/hkmmi '\kí£ci4fc€

Elsősorban nyers gyümölcsöt!. Ez üdít is, táplál is. He minthogy nyálon igen sok a fúrt.űzési lehetőség, a nyers gyümölcsöt mindig gondosan meg kell mosni, leghelyesebb csap alatt. Ugyanis, ha tálban mossuk meg a gyümölcsöt és a viaet egyszerűen leöntjük róla, éppen a baktériumokat

tartalmazó fölőrészecslcék maradhatnak rajta. Viszont, ha erős vízBugárral öntjük le, ez leöblíti róla a piszkot. Ha vízvezeték nincs, akkor végezzük szűrőkanállal, így a gyümölcsről a víz lecsöpög. Ugyanez vonatkozik a zöldségfélék mosására is.

Július 16—i lapunk ..Vihareaiok Népe vá- 1 ilasnol" rovatában a megyei tanács mezőgazdasági osztálya helytelen tájékoztatása miatt nem megfelelő választ adtunk Papp Ferencné dévaványal levélírónknak. A napokban a békéscsabai SZTK alközponttól kapott — most már helyes — válásét itt közöljük: Ha félje csépfési munkát akar végezni, — mint rokkantsági nyugdíjjal rendelkező — végezhet anélkül,

hogy nyngdíja a cséplés idejére megszűnne. Ugyanis 1955 július 1-től augusztus 31-ig, ha állami gazdaságban, vagy gép- gazdaságban, célgazdaságban, vagy gépállomásnál mezőgazdasági idénymunkásként (cséplés) munkaviszonyban áll, a nyugdíjat megszüntetni a rendelkezés szerint nem lehet. így tehát minden nyugdíjas nyugodtan vállalhat cséplési munkát.

— Jómapot! — köszönt fennhangon. De a 'köszönés viszonzásából mindjárt észrevette, iw>gy itt valami nincs rendben.

— -Csak nines valami haj ? — kérdezte.

— Az ■éh-társ is jól tudja, hogy mi lehet a baj — mondta a még mindig hiaragvó ember.

S

7!őlt szó követett, * így az elnökhelyettes rövidesen megtudta Varga Péter bosszúságának okit.

— Na — gondolta —, ide <a legjobbkor jöttem.

— Varga bácsinak még most is megvan a tavalya búzátok*tege ? — tért rá a beszéd lényegére. Varga kérdően nézett* rá.

— Minek tartogattam volna? Eladtam.

— Mikor ralta éli — Még tavaly. Nem sokkal a cséplés otán.

— Most miért nem adná oda? — folytatta luestmár nyanegben érezve magát a fiatalember.

— Odaadnám én, csak fee■csütetes árért. Legalább is úgy, ahogy a mnlt évben adtam.

— Nos, mennyi volt az a becsületes ár? — vetette közbe az elnökhelyettes.

— A zömét 230 forintért adtam. De vittek tőlem 250-ért, meg 260-ért is.

Most a másikon volt a sor, begy ér tetten arcot vágjon.

— Na, és az álfámnak miért nem adja oda szívesen?

— Mert nem fizeti meg!

•Tikács Béla a szónál meg- •*■ győzőbbnek találta az írást. Újságot vett elő zsebéből, s a megfelelő helyiét kikeresve, Varga elé tartotta és úgy olvasta:

— A felvásárlási ár mázsánként 240 forint,.,., minden mázsa után 20 Miió. korpajut tatás ... 30 forintos árengedménnyel számított míbrágya jatt tatás, v,agy mélyszántás igénylése.... Majd hozzátette: — Ha pedig a juttatásokat nem veszik igénybe, az állam minden mázsa búzáért 280 forintot fizet.

— Ezt nem így magyarázta ... — mondta szégyenkezve az ember.

— Ki magyarázott erről? — kérdezte az elnökhelyettes.

Eérje helyett a közelben tartózkodó Vargáoé válaszolt, ákd most már mindent értett.

— Az öreg Sebők. Az az átkozott, akinek tavaly 230-ért adtuk oda a búzát. Most ő 500-at is elkér érte. Hogy az a... — s itt nem valami szép szavakkal méltatta az utca kulákját. — Mindig mondtam, hogy ne társalogj vele! — ripakodott a férjére.

'Takács Béla talán még soha- * sem volt olyan elégedett, mint a beszélgetés után, amikor az utcára lépett. Nem sokkal utána Varga Péter is ehndjlt a községbe. A sors úgy hozta, hogy ismét összetalálkozott Sebők Balázzsal. De dkikor olyasmi történt, amire az utcán tartózkodók megdöbbenéssel figyeltek fel.

— Vén gazember! — mordult az alattomos mosollyal közeledő kólákra. — Takarodj a szemem előli Megint kellene a búzám, hogy legyen miből pénzt csinálni?

Ezzel faképnél hagyta az elvörösödött Sebőköt. De legalább most már a dühe is alábbhagyott.

Nem sok idő múltán egy rádióval, meg újságokkal megrakodva tért haza.

— Hoztam neked valót is — mondta a feleségének, s kezébe nyomta a »Nők Lapjá«-t.

A mezőről csak nem régen. *• hazatért fiatalok — akik az esetről mitsem tudtak — csodálkozva nézték, mi történt. Azon is csak ámultak, amikor apjuk azt mondta nekik:

— Úgy hallom, esténe valami előadás lesz a DISZ-ben. Szeretném, ha ti is elmennétek.

Baráth László