Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-14 / 164. szám

1955. július 14., teüiörtök l/íUaisawk Hépt A hanyagság károkat okoz Alig egy hete, hogy megyénk­ben általánosságban elkezdődött az aratás. Tsz-eink, állami gazda­ságaink területük túlnyomó több­ségét géppel aratják le. A jó munkaszervezés folytán a legtöbb helyen már az aratást követő na­pokban megkezdődik a tarlóhán­tás. Az aratógépeket, ekéket trak­torok vontatják. Igen nagy fele­lősséggel járó munka ez. Nem azért, mert az aratógéppel, vagy ekével olyan nehéz bánni, hanem azért, mert elővigyázat­lanságból tűz keletkezhet. Addig, amíg a közös szérűkön, a cséplőgépeknél, a gabonatároló helyeken általában mindent meg­tettek a tűzvédelem érdekében, a szántásnál, az aratásnál komoly hiányosságokat tapasztalhatunk. Még csak az aratás kezdetén já­runk, máris több járásban for­dult elő káreset Az orosházi Vö­rös Csillag TSZ területén elégett két kereszt árpa. Traktor gyújtot­ta meg. Az Orosházi Gépállomás három traktorosa végzett itt Itarlóhántást: Hack József, Nagy István és Mátok István. Az ő gondatlanságukból keletkezett a tűz. De hasonló eset fordult elő a Csabacsüdi Állami Gazdaság­ban is. Itt négy kereszt árpa lett a tűz martaléka. Azért, mert a traktor szikrafogóját felületesen javították ki és így munka köz­ben szikrájával felgyújtotta a tar­lót. Itt a traktorosok mellett a gazdasag vezetőjét és a tűzren- dászeti felelőst is felelősség ter­heli, mert most a felhívás ellené­re sem ellenőrizték kellően a szikrafogó kijavítását. A fenti esetekben a hanyagság elkövetőit felelősségre fogják von­ni. De vajon elég-e ez? Nem. Legyen ez intő példa a súlyosabb károk bekövetkezése előtt a mező- gazdaság dolgozóinak. Egyetlen pillanatra sem szabad eltűrniök, megengedniük a lazaságot, a köny- nyelműséget, a felelőtlen munkát, mert a tűzveszély mindenkor fennáll, s a hanyagság igen nagy károkat okozhat. Körösladányi tsz-fiatalok látogatása a nagyszénást Lenin TSZ-ben Kedves vendégek érkeztek va- (Meg is jegyezte Kozák elvtárs, sárnap a nagyszénási Lenin TSZ- a kísérőjük — úgy látom, hogy be. A körösladányi Uj Barázda (még a padlásra Is kíváncsiak a TSZ DISZ-szervezetének tagjai fiatalok. Kora délután jöttek el — szám szerint harminc­egyen — Kozák István elnök ve­zetésével, hogy meglátogassák a tsz-t és közösen megbeszéljék az ifjúság életét és a tapasztalato­kat felhasználják további munká­jukban. Iri'z'is értekezésre ültek össze | Az Uj Barázda fiataljai — akik között egyénileg dolgozó* fiatalok is voltak — a Lenin TSZ-beliek- kel meglátogatták az üzemegysé­geket. A hatalmas, dús termést ígé­rő gabonatábla láttán, a vendégek megállapították, hogy itt jobb adottságok vannak, mint náluk, ahol sok a vízjárásos terület. Az i I-es üzemegységben a 114 kát. jhold négyzetesen vetett kukorica i szép fejlődésével a növényterme­lésben dolgozók munkáját dicséri —b mondták. Leplezzük le a piac „vámpii^-jait! A szabadpiac egészséges kiala­kulása szerves része a paraszt­ság és a városi lakosság közötti árukapcio’alnak, közös érdeke a munkásosztálynak és a dolgozó parasztságnak. Az utóbbi időben a szabadpia­cot az élősdi, spekuláns elemek u munkásosztály — általában a bérből élők — rovására használ­ják fel. Ezek a spekulánsok leg­több esetben kétes, gyakran el­lenséges elemek, akik a je­lenben is, a múltban is a dolgo­zók verítékes munkáján élős­ködők. Például július 12-én a piacon megfigyeltem, hogy Ha­lász Jánosáé, Békéscsaba, Sallat- u. 1. sz. alatti lakos, aki 30 év óta baromfikereskedő volt (je­lenleg nincs ipar ja), a piacra ér­kező parasziasszonvoktól megvet­te a 2—3 pár csirkét és tíz perc múlva már páronként 5 forint felárral eladta. Lényegében te­hát az történt, hogy Halászná minden »vevőjének« a zsebéből kilopott 5—5 forintot, mert azok ugyanazt a csirkét a termelőtől 5 forinttal kevesebbért megve­hettek cvolna, ha a spekuláns feleslegesen közbe nem kapcso'ó- dik. Az itt elmondott eset egyma­gában nem nagy súlyú, de sajnos, az ilyen esetek kisebb-nagyobb formában naponta százszámra fordulnak elő a dolgozók szeme- láttára. A spekulánsok verik fel az árakat a piacon és egyéb területen (háztelekvásár- lás stb.) Lényegében tehát a spekuláns ellensége a munkásnak és a dolgozó parasztnak egyaránt. Leleplezésük nemcsak hatósági feladat. Az öntudatos munkás- asszonyok feladata, hogy segít­senek a hatóságoknak e »piaci legyek« leleplezésében és meg­felelő helyre juttatáséban, mert csak a spekulánsok nélküli sza­badpiac segíti a munkás-paraszt szövetség erősítését és a bér­ből élők jobb ellátását. Pálfi Ferenc, Békéscsaba. Javában folyt a cséplés, mikor rd térkeztek a látogatók a e idégek é a v rndéc I dók Először Luptovics eivtárs, a Le­nin TSZ elnöke mondotta el, hogy 56 fiatal van itt a DlSZ-szerve- zetben. A vezetőség igyekszik tá­mogatni őket, a közelmúltban hat­ezer forint értékű sportfelszere­lést és azonkívül a kultúrcsoport- nak táncruhákat vettek. Nagy Pál sportfelelős ismertette, hogy van futball- és röplabdacsapatuk, rendszeresen, hetenként kétszer edzenek. A kultúrterem rendelke­zésükre áll rádióval, ping-pong- asztallaL tek a kultúrmunkában, ez azért van, mert külön-külön foglalko­zik a vezetőség minden taggal és a szereptanulást mindig szórako­zással kötik össze. A tagtobor­zásról elmondotta, hogy jtrviu be n 15 új te g ni szervez e a DISZ- >e, továbbá a VIT-bélyegek 70 száza­lékát értékesítették. Egyes DISZ- tagok egészen kiemelkedő ered­ményeket értek el a munkában is, mint például Sánta János cso­portvezető. akinél a tagdíjfizetés mindig 100 százalékos, aki mint tehenész, eddig 480 munkaegysé­get teljesített. A beszélgetés során szó került a- oktatásra is. Laszii János elv- társ, a Lenin TSZ párttitkára el­1 mondotta, hogy a DlSZ-szervezet- A ^ vendégek közül Nagy Lajos | már eddig huszonnyolcán je- elvtárs azt kérdezte, milyen se- jjentkeztek párt- és DlSZ-oktatás­ra. A közös értekezés végeztével — mely igen sok hasznos ta­pasztalatot adott — a körösladá­nyi fiatalok a vendéglátókat meg­hívták a július 31-én Szeghalmon tartandó járási ifjúsági találko­gítséget nyújtott a közelmúltban itt járt Komszomol-küldöttség, to­vábbá, hogyan segíti az itteni pártszervezet az ifjúság munká­ját. A válaszban elmondották, hogy különösen az állattenyész­A cséplőmunkacsapat tagjai szinte tésfe értékes útmutatást | zóra> amlt a Lenin TSZ-beliek a komszomolbeli elvtarsaktol. A örömmel elfogadtak. tsz pártszervezet vezetőségének ________________ e gy tagja rendszeresen részt vesz a DISZ-szervezet vezetőségi- és taggyűlésein és gyakorlati segít­séget nyújt; kivétel nélkül fiatalok. A csapat vezetőjével. Nagy István DISZ- titkárral és a többi fiatallal szí­vélyesen elbeszélgettek s Ismeret­séget kötöttek. A Lenin TSZ tag­jai elmondották, hogy már tavaly | is eredményesen dolgozott az if- i júsági cséplőmunkacsapatuk és az I idén is be akarják bizonyítani, hogy megállják a helyüket. Ez­után gépkocsival a központi üzemegységbe mentek vissza a fiatalok, ahol megnézték a tsz parkját, kultúrtermét, közösen el­beszélgettek. Mások a központi üzemegységben néztek szét ala­posabban, minden érdekelte őket; Pándi István elvtárs, az Uj Miért nincs állandóan viz a gyulai uszodában? > Gyulán tavaly avatták jel az uszodát. A korszerű verseny- uszodának nagyon örültek a Barázda TSZ DISZ szervezetének gyulai és környékbeli fiatalok, titkára ismertette a továbbiak- j£jgsejC) <jg örömük nem tartott ban, hogyan dolgoznak náluk a fiatalok. Bencsik Katalin kultúr- felelős kérdésére válaszolva el­mondotta, hogy a felszabadulási 1 uszoda kulturális seregszemlén a színda- yözött: rabbal az első, csoportos tánccal a második díjat nyerték a járás­ban. A fiatalok elég tegyeírtiéfcet­JUTALOMBAN részesítette I TISZTASÁGI versenyt ren- a Dombegyháza és Vidéke Kör- jdez a Békéscsabai Tanács VB vá- zeti Földművesszövetkezet veze- 1 rosgazdálkodási osztálya. A ver- tősége a szövetkezeti nap alkal- seny kiterjed házak, udvarok, mából a legjobb fiókvezetőket és 1 középületek, utcák, szórakozóhe- elárusítókat. így többek között ! iyek, stb. tisztántartására. A ver- Gyömbér Mihályt, Tapasztó Jó- j senyértékelés folyamatos, és a leg- zsefet, Mag Andrást és Kőszegi 1 jobb eredményt elérőket jutal- Bélát. I mázzák. Nagyjavítás — nyáron Tiermelősziöv-etkeáe- Ennek a lelkes — de még sincs I Na- tünk tagsága eddig munkának köszönhető, pok óta ott áll széj- még nem látott igye- hogy vasárnap délután jelszedve »társai- kezettel végzi a leg- 4 órára learattuk a ta- val«» a két kardán- fontosabb mezőgazda- vaszi árpát Akkor tengelyes aratógéppel sági munkát, - a ga- még úgv gondoltuk: a f javítóműhellyé ala- bona betakarítását. A szabaddá vált terül«- *cu,t tan.Vaudvaioii. (védelemben. Hat asszony járja a sokáig. Néhány nap múlva el­tűnt a víz. A gyulai illetékes ve­zetők szabályt alkottak az használatára. Többek „A vizet háromnapon­ként le kell ereszteni.“ Arról viszont elfeledkeztek, hogy fel is kellene tölteni Nincs „keret“ a szivatiyúkezelő ember alkal­mazására, csak vasárnapokon töltik meg vízzel a medencét. így nem tudnak tréningezni, sem versenyre készülni az úszók. — Figyelő — iüD$2-é!sf Sarkadon A sarkadi községi MNDSZ-szer- vezet tagjai részt vállaltak a tűz­család tagok segítségé- tet hét Jön fel­Helyénvaló 1ag*á- határt kerékpárral, hogy a tűz­, “ stunk véleménve koov védelmi előkészületekkel megóv­vd meg a vasárnapot szántjuk, kedden pe- Ijanak mmden szem gabonát te arra használjuk, dig bevetjük. El- Tf „*ae«íncfes faogy mielőbb keveben gondolának azonban vitást _ le gyen a gabona a mindmáig nem való- goad. nyáron va­keresztek közötti te- sült meg, — elmaradt Szilágyi Mihály rüfeteket kihasználva, a szántás, mert nem a békéscsabai Vörös má-odnövényt vethes- volt mivel elvégezni, sünk. Van ugyan traktor, Október TSZ párttitkára. A sarkadi Lenin és Dózsa Ter­melőszövetkezet MNDSZ-asszo- nyai védnökséget vállaltak azért, hogy a kukoricát háromszor meg­kapálják. Igyekezetüket bizonyít­ja, hogy még negyedszerre is meg tudják kapálni; MÉG SZEBB LESZ MINDEN... Irta: CSURKA PETER líidegedő estére készült az ” idő. Az ég alján hosszú vö­rös sávok lebegtek. Házuk előtt az út közepén állt kisfiával a vak ember. A kisfiú — tizenhá- rom-tizennégy esztendő körüli —, erősen nézett a város felé. Anyját várták. — Nem jön még, nem látod? t— kérdezte az apja. — Nem is nagyon látom már édesapám, mert erősen sötétedik. Hirtelen leestek a remegő fáty­lak az ég aljáról. — Most már érzem én Is, hogy sötét van... A fiú fázósan nézett apjára. Nem nagyon értette, mért nem lát az apja, mikor látóan néz rá, pillog, fordul jebbra-balra, ha szólnok hozzá. Néz, mégse lát. Csak itthon tud mozogni, itt, kinn a tanyán, az útmenti házban, me­lyet kajla akácok vesznek körül. Másutt mindenütt vezetni kell. Vezetni kell a termelőszövetkezet gyűlésére, ha néha oda elkíván­kozik, ahol édesanyja képviseli két karjával, az eszével és egész szorgalmas asszony! mivoltával az édesapját. Csak azt tudja, hogy nappal van, vagy éjszaka..: (Azért benne maradt szemeiben a vizesfási tavaszok rétjeinek ezer színe, a kárászi erdők sötét­zöldje, a Körösök szőkesége, az ég végtelen kékje. A holdvilág, a csillagfényes éjszakák. Benne ül szemében Erzsiké égszínkék sze­me, kedves arca, felejthetelenül ott van fiának kétéves drága gye- reksége. Az ágy, a bútorok, a fió­kos szekrény, melyből Erzsiké pi­ros selyem pruszlikja, selyemken­dőjének, virágos szoknyájának suhogása árad ki. A sublóton a sok csecsebecse között ott áll a szívalakú tükrös mézeskalács, az első szerelmes vásórfia. Vigyáz­tak nagyon rá, nem tört össze, megkeményedett az Időben, a tük­re is még mindig fényes, tiszta, felesége áldott keze tesz az ab­naint a szerelmük; Minden úgy lakokba, hogy ontsák illatukat maradt itthon, ahogy ő mint látó neki, aki a színekben már nem ember tizenkét esztendővel ez- gyönyörködhet, előtt itthon hagyott...) Nem jött a fény. Lassan bele­Mert jöttek a fekete idők. Harc- törődik: Tesz, vesz a ház körül, _ Nem vagy mée álmos kis­ter Bomba. Robbanás. Füst. Esz- Kimért útjai vannak. Biztos lép- fiam? _ kérdezte a belépő gve­meletlenség.:* tekkel megy a kúthoz, a kertbe, rektől. Fgy moszkvai kórházban dob- a kapuhoz, az ólakhoz, a kamrá- “ ben rá. Hiába dörzsöli két- *3a’ s mozog a házban, de nem tud fordíthatna a sorsán? Csak még akkor látta, hogy izzik a láng át a fehér magból sárgás-vörös­be, hogy ég el sötétlilán a szegé­lyen . — Álmos vagyok biz’ én! Azért csak tudnál még ol­ségbeesetten á szemét. Hiába dolgozni kint, a határban. Nem vasni keveset nekem? mereszti a fény felé, érzi a fény., ^^tt azon a tíz katasztrálls hő­sugárzását, de nem látja; Meg­érzi, mikor az éjszaka körülnya- lábolja a várost, érzi a nappalo­kat. csillámlik kialudt szemében a fény. Ránehezül a sötét. A fekete éj­szakák. Hordják dón, melyet póttá Mit olvassak?... Az újságot földosztáskor ka- már kiolvastam délután..: _ — Nézd csak, itt van ez a vas­tag könyv. Anyád hozta a könyv­tárból..; Gyere csak, női a címe? A fiú felvette a könyvet, olvas­ta: Háború és béke. Irta: Tolsztoj D ehúzódtak, lámpát gyújtottak. ** Hol késhet vajon Erzsiké? Máskor ilyenkor már itthon szo­kott lenni; vagy megmondja reg- Leó Nikolajevics. kliaikáról-klinikára, gél, mikor elmegy, hogy későn jön — Olvasd csak fiam! tanuljanak az orvosok. Hibátlan szemgolyók, mattan ragyogók..; Simogatják kézzel, jó szóval s kutyának. haza. Nagy karéj kenyeret szelt — Engedd el fiam Plútót, itt a vacsorája... Leült az asztal mellé, belebá­„Tolsztoj Leó Nikolajevics gróf — olvasta a fiú —, akinek nyolc­vanadik születésnapjának nyilvá­nos megünneplését 1908. szeptem­ber 9-én a cár betiltotta s akit az egyház túlkapásai ellen írt cik­hazaküldik SzovjetoroszországbóL Évek múltán visszanyerheti még látását; Tizenkét éve már ennek. Az­óta várja, hogy egyszer meglátja, régen, mint fiatal házas, mikor hogy csókolgatja piros szájával a letette a jármot az uraságnál s ____ h ajnal az ablak virágait, miket falatozás után törte a tejét, hogy at-^ahagvta az olvasását. mult a lámpafénybe. Úgy, mint ^ veá2i±.., ‘ kutya acsarkodni kezdett, erősen fogott valakit. A fiú

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom