Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-02 / 154. szám

Vila« proletárjai egyesüljetek! UltíMatáMáv r Felhívás az ifjúsági cséplő- munkacsapatok második országos versenyére Szervezettebb, céltudatosabb agitációt a tótkomlós! községi alapszervezetben AZ M D P BÉKÉSHEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1955. JULIUS 2., SZOMBAT Ara 50 fillér XI, ÉVFOLYAM, 154. SZÄM n veszteségmentes betakarításért Napokkal ezelőtt kezdetét vet­te már megyénkben is a legne­hezebb mezőgazdasági munka: az aratás. A gépek, kombájnok szá­jai, aratópárok ezrei dolgoznak a határban, hogy kalászosaink, mindannyiunk kenyere minél ha­marabb keresztbe kerüljön, be le­gyen takarítva. Az elmúlt betek meleg, csapadékos időjárása hatására termés­kilátásainic sokat javultak. Gabonáink, fejlettségéből, a sze­mek tömöttségéből ítélve jó ter­mésre számíthatunk, A kamu ti Lenin TSZ négy hold földről 115 mázsa őszi árpát csépelt, ami 28,70 leg holdankénti, re­kordtermésnek felei meg. Megyénk szántóterületének majdnem feléli kalászost terme­lünk, Csaknem 300 ezer kai. hold gabonát kell betakarítanunk, egy- hannadát ennek a szövetkezeti gazdaságainknak. Nagy és fele­lősségteljes munka vár e napok­ban a falu dolgozóira, a szö­vetkezeti tagokra, a gépállomá­sainkra, azokra, akik irányítják az aratási-cséplési munkát. A párt Központi Vezetőségének jú­nius 8-i határozata a nyári be- takarpást-össznépi feladatként je- j löli meg Következik ebből, hogy az aratás és cséplés nem egy re­szortfeladat. erre kell összponto­sítani minden erőnket úgy, hogy ki-ki a sajátos eszközei­vel — a betakarításért minél | jobb munkát végezzen. Az idei aratásra való.-felkészü- | lést — szemben az előz.ő évek­kel — jobban hajtottuk végre. V'pgllomáiáink körültekintőbben javították ki a betakarító gépe­ket. Szövetkezeteink, számítva a gépek segítségére, jobban felmér­ték a saját erejüket, f eladatunk, hogy most az araiási munka első napjaiban vizsgáljuk még felül I a betakarítási tervek reálitását, | ha szükséges, változtassunk azon az adottságoknak megfelelően. Gépállomásaink már az őszi árpa aratásban próbálják ki gépjei­ket, a kombájnokat, hogy az esetleges hibák kijavítására ele­gendő idejük legyen. A betaka­rításban minden feladatnak le­gyen felelős gazdája. Szövetke­zeteink vezetői gondoskodjanak az aratók étkeztetéséről, az ivó­vízellátásról, éjszakai szállásról Az aratásban részvevők gyerme­keit helyezzék el idénynapközi,le­ben. Legfontosabb feladatunk most, hogy a költséges, fáradságos munkával megtermelt gabonánkat minél kisebb szemveszteséggel ta­karítsuk be. Megyénkben is fel kell számolni azt a megenged­hetetlen állapotot, hogy gabo­nánk egyrésze a hanyag munka- szervezés következtében aratás közben elpereg. 300 ezer hold gabona vetésterületünkön ötszá­zalékos szemveszteség 150 ezer mázsa búzát jelent Békéscsaba, Orosháza, Gyula város ossz la- kossainak évi kenyérszükségletét jelenti ez a gabonamennyiség. A nagyarányú szemveszteséget a túlérés miatti szempergés, a gépi aratás mellőzése, a gabona nem megfelelő keresztbe rakása, a tar­lók felületes feltakarítása okozza.1 A Minisztertanács betakarítás-1 röl szóló határozata mezőgazda-1 Ságunk szakembereinek, községi, j szövetkezeti vezetőinek feladatává i teszi, hogy figyelemmel kísérjék a gabona érését. A búzát viasz érésben, az árpát sárgaérésben vágják le, úgy szervezzék a mun­kát, hogy az aratás ideje minél rövidehb legyen. Az aratás vég­rehajtása terme 1 ő sző ve i keze Lei n k - ben, mezőgazdasági üzemeinkben nagyban függ attól, hogyan használjuk ki meglévő gépeinket Megyénk gépállomásai jelentős számú betakarító gépekkel ren­delkeznek. Már a mostani aratás- mii 183 darab kombájnnal, közel 300 darab gépvontatású ariatógép- pel tudják segíteni termelőszö­vetkezeteinket. A terv szerint is 70 ezer holdat tudnak ezzel le­vágni, de ha jói szervezik meg a munkát, learathatják a szö­vetkezeti gazdaságok gabonaveté­sének 80 -85 százalékát. A kétsopronyi Hunyadi TSZ mezőgazdásza, Becskereki Géza 100 kát. hold gabona learatására. cséolésére vonatkoztatva — hol­danként 10 mázsás átlagtermést alapul véve — a gyakorlati té­nyekkel, számokkal bizonyította be, ha az aratógépet a tsz von­tatja a saját igaerejével, 66.230 forintba kerül, ha azt a gépállo­más vágja le gépévei 62 590 fo­rintba, tehát 3640 forinttal keve­sebbe. kombájn-munka esetén pedig a 100 hold aratására, csép- lésére, a gabona és szalma be- hordására. bekazalozására 30 601 forint a költség, 35.630 forint­tal kevesebb, mintha azt lóvon- talású arató'géppcl vágnák ie és a termelőszövetkezet a saját ere­jéből hordaná be, csépelné el, Másik előnye a gépi aratásnak az, hogy nagyobb a lehetőség a szemveszteség csökkentésére. Míg a kézi aratásnál a szempergés sok esetben 6- 8 százalékos-, gépi ara­tásnál ezt a felére lehet csöknen- teni, kombájnnal pedig elérhető a két százalékon aluli szemvesz- teség is. Érdemes és szükséges, hogy az egyes gabonatábládon aratás közben a szem veszteséget mérjük, mutassuk ki, hogy a gépi aratás által megtakarítót! terméstöbbletből az aratás költ­ségeinek jelentős részét fedez­hetik. Végezzünk gyors, de minőségi munkát az aratásban. A rossza! bekötött gabonakévék lassítják, megnehezítik a hordást, asztago- lást, cséplést. A nem szaksze­rűen összerakott gabona keresz­teket a kisebb vihar is széthord­ja, beáznak, ,a felületes, hanyag munka nagyarányú szemvesztesé- get okoz, megkárosodik ezáltal a szövetkezet, jpegkárosodik az egyéni termelő is. Az aratás be­fejezésével egyidőben gereblyéz­zük fel a tarlót, kombájnszal­mát rakjuk egy irányban, hord­juk le a földről, hogy zavar­talanul végezhessük a tarlóhán­tást Megyénk a tavaszi szántás-ve­tési, növényápolási feladatok vég­rehajtásában jó munkát végzett A párt, az ország a betakarítás­ban is számít ránk. Dolgozzunk úgy, hogy erre a bizalomra rá­szolgáljunk Versenyezzen az ara­tócsoport az aratócsoporttal, a szövetkezet a szövetkezetlel, a község a községgel. Legyen első megyénk a betakarításért, a min­den szem gabonáért indítoti harcban. farkas Sándor, Megyei Tanács Már búgnak a cséplőgépek / Békés megyében pénteken búg­tak fel először a cséplőgépek. Először a Bánkúti Kísérleti Gaz­daságban és az örménykúti Ál­lami Gazdaságban kezdték meg a cséplést. Az örménykúti Állami Gazda­ság háromszáz holdnyi őszi ár­páját három nap alatt aratta le négy kombájnnal és hat aratógép­pel. Csütörtökön és pénteken a gazdaság két kombájnnal és két aratógéppel már a szomszédos Petőfi és Uj Élet TSZ tagjait se­gíthette az aratásban. Pénteken délelőtt tíz órakor, a rózsási üzemegységben megkezd- t° az őszi árpa cséplését a gazda­ság országoshírű Zalka Máté if­júsági gyors-cséplőcsapata, ame­lyet két évvel ezelőtt a „Munka- I Vörös Zászló** érdemrendjével tüntettek ki. A harmincnégy fő nyi, Bredjuk-módszerrel cséplő csapatban, a váltás utáni szüne­tekben, kézről-kézre jártak a pén­teki újságok, amelyekben az if­júsági cséplőcsapatok második or­szágos versenyének felhívását ol­vashatták. Mivel a csapat több­sége huszonnyolc évesnél fiata­labb, tüstént elhatározták, hogy a feltételek alapján beneveznek az idén is az országos versenybe. Két évvel ezelőtt 118, tavaly a gyenge termés miatt 87 vagon gabonát csépeltek el, most száz vagon gabona elcséplését vállalták. A kezdeti próbálgatásokkal és nehézségekkel megküzdve, délig, már az első két órában 65 mázsa árpaszem ömlött zsákjaikba. Nagy | lelkesedéssel csépelnek. Július 4 5-én már az első négyszáz má­Versenyre hívjuk,. A Mezőgyáni Gépállomás ifjú­sági brigádja a kongresszus út­mutatása nyomán versenyre hívja a Sarkadi Gépállomás ifjú­sági traktoros-brigádját az éves terv túlteljesítésére, az alábbiak szerint; 1. Az éves tervet — 4752 nor­málholdat — október 15-ig tel­jesítjük. 2. A nyári tervünket augusztus 20 tiszteletére — 128 normál­holdat — túlteljesítjük. 3. Ot százalék alkatrészmeg- takarftássial, ötszázalékos üzem­anyag-megtakarítási iái dolgozunk. 4. A cséplőgépnél olyan fel- világosító munkát végzünk, hogy a dolgozó parasztok a beadási kötelezettségüket cséplőgéptől 100 százalékig teljesítsék. 5 Aratás-cséplés idején a szem- veszteséget másfél százalék aiá csökkentjük. A brigád legjobb traktorosai, Sebestyén János és Szabó elvtár- [ sak versenyre hívják a Sarkadi Gépállomás legjobb traktorosát, bodor Bélát; 1. Augusztus 20-ra teljesítjük éves tervünket. 2. Ot száza’ék alkatrész- és öt százalék üzenvanyag-megtakarí- tást érünk el. 3. Aratás, cséplés idején a szemveszteséget másfél százalék alá csökkentjük. Végh András körzeti szerelő, Zsoldos Mihály brigádvezető ver­senyre hívja a Sarkadi Gépállo­más DISZ brigádjának körzeti szerelőjét és DISZ brigádvezető­jét: 1. Az éves tervet túlteljesítik és az aratás, cséplés idején a műszaki kieséseket öt százalék alá csökkentik. 2. Legfőbb feladat a helyes •irányítás és jó munkainegszerve- zés. A Mezőgyáni Gépállomás ifjúsági brigádja. zsa eredményről akarnak számot adni. Igyekezniük is kell, mert az idén nem lesz könnyű dolguk, a ver­seny szoros lesz, mert csak a me­gyében közel száz ifjúsági csép­lőcsapat indul küzdelembe és pá­lyázik az értékes díjakra s a ve­lejáró dicsőségre. Erős verseny­társuk, a Felsőnyomási Állami Gazdaság diszistái is minden elő­készületet megtettek a rekord- cséplésre. Rekordtermés réti- csenkeszböl az örménykút! Petőfi TSZ-ben c Az örménykúti Petőfi Termelő- retkezetben az örménykúti Ál­lami Gazdaság két aratógépének sf gítségével pénteken befejezték az őszi árpa aratását, amelyből mintegy 16 mázsás holdankénti termést várnak. Rendkívül jó termést adott a ré- ticsenkész is, 20 holdról 93 má­zsát csépeltek el, a vártnak há­romszorosát. A kimagasló ered­ményt a helyes agrotechnika al­kalmazásán és növényápoláson kí­vül a gyors és gondos betakarítás is elősegítette, a tsz csaknem va­lamennyi tagja kora hajnalban aratott. így elkerülték a szemper- eést. Különösen dicséretes mun­kát végzett Litauszki György, Sárkány Mihály. Skorka András és a DISZ-fiatalok közül Tímár Zsuzsa, a Klimaj-testvérek és Frankó János. Jó szervezés — gördülékeny munka A békéscsabai Vörös Október közös gazdaságában két nap alatt 23 hold őszi árpát vágtak le ara- tógéppel. Az aratással egyidőben kilenc hold földet szántottak fel két nap alatt. A felszántott tarló­ba hat hold muhart és csalamá- dét vetettek el eddig Felavatták a gyopárosi tsz-üdülőt Nagy eseménynek voltak szem­tanúi azok, akik csütörtökön dél­előtt résztvettek az orosházi ter­melőszövetkezeti üdülő felavatá­sán. A gyopárosi parkba érkezett dolgozó parasztokat a járási kul- túrház népi zenekara szórakoztat­ta népdalokkal, csárdásokkal. Varga elvtárs üdvözlő szavai után Dumitrós Mihály elvtárs, a járási tanács elnöke mondott beszédet. Ezután következett az üdülő átadása. Az üdültető bizottság ne­vében Varga elvtárs adta át. Az üreg Hunya Béla bácsi, a csor- •'ási Vörös Október TSZ tagja az üdülők nevében így szólt: — Átveszem részünkre elvtár­sim ezt az üdülőt. Én sokat hal­lottam életem folyamán üdülés­ről. De mégis most vagyok ilyen helyen először. Köszönjük a párt­inak és a kormánynak, hogy lehe­ltővé tette ezt nekünk. Ha haza­megyünk, még jobban dolgozunk, még többet termelünk. j Az üdülő valóban gyönyörű. i Frissen meszelt hálószobák, szé­pen berendezett társalgók, új bú- [ torok fogadják a dolgozókat. A Zsilinszkiek helyén ma azok pi­hennek. akik, mint ahogy a költő jmondta: „Ezer évig férge voltak a rögnek.“ I Két hétig lesznek itt a megye különböző részéből összejött tsz- ; tagok. Öreg pipás parasztok, fej­kendős nénikék, izmos parasztlegé- nvek. csillogó szemű lányok van- Jnak itt vegyesen. Ma még alig ! ismerik egymást. dé mint az egyik bácsi mondta: „Két hét {múlva, mint jó testvérek, úgy vá­llunk el.“ Tóth Lajos Tíz éve működik az Orosházi Cipész Kisipari Szövetkezet Orosházán, már a felszabadu­lást követő hónapokban összefo­gott néhány cipész, hogy együtt,- közös erővel dolgozzanak. A milliomos Orosházi Cipész KSZ hivatalosan 1945. december 15-én alakult, de tizenegy tagja már néhány hónappal előbb is együtt dolgozott. Most 83 tagja van a szövetkezetnek. Saját üzem­házukban szalagszerü termelést vezettek be és így szaporábban dolgoznak. A szövetkezet- közös vagyona eléri a másfélmillió fo­rintot. Fennállása óta sok meg­becsülést, elismerést, vándor- zászlót, oklevelet kaptak a szövet­kezet dolgozói. / A tiszántúli őshonos lucerna továhbnemesílésé* vei kísérleteznek Mezőhegyesen A Mezőhegyesi Törzsállatte- nyésztő Állami Gazdaság növény- termesztő szakemberei Nagyszé­násról, Békésszentandrásról,­Szarvasról és más helyekről ösz- szegyüjtötték a tiszántúli őshonos, ma már elég ritka lucernafajta magvait és ezek elszaporítására, továbbnemesítésére kísérleteket kezdtek. A híres nagyszénási faj­tából az idén már 60 holdat si­került kapásnak elvetni. A nemes lucernafajta szépen fejlődik, mag­ját meghagyják és jövőre nagyobb területen szaporítják tovább.

Next

/
Oldalképek
Tartalom