Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-09 / 160. szám

r Befejezték az aratást, készülnek a cséplésre Szeressük jobban anyanyelvűnket V. ____________________________J A Z MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTB IZOTTSÁGANAK LAPJA 1955. JULIUS 9., SZOMBAT Ára SO fitter XI. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM A cséplőgéptől a begyűjtőhelyre A gépállomások brigádszállásain indulásra készen állnak a gépek, a falusi házak udvarainak fáin élesre fent kaszák villog­nak, hogy az idő jobbrafordultávat — a néhány napos, szemer­kélő eső után — azonnal vágni lehessen az érett kenyérnek va­lót Legtöbb helyen már learatták és elcsépelték az őszi árpát, sőt megkezdték a búza aratását is, de a betakarítási munkák dan­dárja most a napokban kezdődik. Ha kisüt a nap, megyénk minden táján suhognak a kaszák, dübörögnek a traktorok, zúg­nak a kombájnok és felbúgnak a cséplőgépek a szérűkön. Dolgozó parasztságunk most nem nézi, mikor kel, mikor nyugszik a nap. a hajnalhasadás már kint találja a mezőgaz­daság dolgozóit a mezőn és csak az első csillag megjelenésekor hagyják abha a munkát, térnek pihenőre. A munka iramát a búza, az árpa érési foka diktálja. Lső után még nagyobb szorgalom­mal kell végezni a kalászosok vágását, mert minden gazda tud­ja. tapasztalatból, ilyenkor pereg legjobban a szent. Nem egy faluban — mint Orménykúton, Mezőkovácshá- zán, vagy Tótkomlóson és egyebütt — azért is türelmetlenked­nek a becsületes dolgozó parasztok, hogy a gyors aratás, cséplés után mielőbb elsőnek teljesíthessék beadási kötelezettségüket. Aratás, cséplés után érkezik el termelőinknek legfőbb és leg­fontosabb kötelezettségének teljesítése: a gabonabeadás, i.z dol­gozó parasztságunk hozzájáralása a munkás-paraszt szövetség megszilárdításához, melynek eredményétől függ a mezőgazdaság fejlesztésének megvalósítása, a falu és a város jóllétének, dolgozó népünk életszínvonalának további emelése. Joggal nevezte Sztálin elvtárs egyik cikkében »valuták valutájának« a kenyérgabonát. Az olyan állam kezében, ahol az államhatalom a munkásoké — a gabona valóban valuta, a népjólét emelésének minden kincsnél értékesebb eszköze. Az a dolgozó paraszt, aki szereti hazáját, népét, aki érzi, hogy a gyárak munkásai fáradhatatlanul gyártanak, készítenek különböző mezőgazdasági gépeket az ő munkája megkönnyítésé­re, a terméshozam növelésére, az tudja kötelességét. Tudja azt, hogy a kohászoknak, öntöknek, gépgyárióiknak kenyér, kell. S az állam egész esztendőre a begyűjtött készletből látja el ke­nyérrel mindazokat, akiknek nem termett és akik nem a mező­gazdaságban dolgoznak (ipari munkások, betegek, honvédség, városban élők, felsőbb iskolákban tanulók, sib.) De szükség van tartalékokra is, mert soványabb esztendőben sem szabad, hogy zavar legyen a kenyérellátásban. Ugyancsak elemi károk ese­tén a termelők vetőmagot kaphassanak cser,.terményért. De tud­nunk kell azt is, hogy nyersbőrt, fűrészárut, gyapotot és egyéb ipari nyersanyagokat gabonáért, húsért, stb.-ért hozatunk be külföldről. A gabonabeatlást törvény írja elő. Minden termelőnek saját érdeke, hogy közvetlen a cséplőgéptől teljesítse állami tartozását. Ez előnyös azért *is, mert egy-egv mázsa beadott kenyérgabona után 10 ki'ó ingyenes korpajutla ásban részesül. Aki pedig nem teljesíti azonnal a géptől, vagy csak részben törleszti le állami tartozását, annak 10 száza'ékkal felemelik beadását és megindít­ják ellene a törvényes eljárást, a helyszíni elszámoltatást. jEz- ért szégyellne kell imagát családja, szomszédai, de \az egész dolgozó nép előtt. A part és a kormány bízik megjénk dolgozó parasztságában. E bizalommal nem szabad visszaélni. Sok-sok termelő tanijjelét adla már idáig is annak, hogy becsületes ember, mindig időben teljesíti beadását. Ezekre most is számítunk, akik csépléskor az első mázsálást kocsira pakolják és azt a begyűjtőhelyre szállít­ják. Különösen párttagjaink, tanácstagjaink, tenne é i bizottságaink, A falu legjobb gazdái mutassanak példát a kenyérnek való beadá­sában. És neveljék felvilágosító szóval a többi ‘termelőket is kötelezettségük teljesítésére, arra, hogy közvetlenül segítsék elő a népjólét emelését. Tanácsaink, pártszervezeteink és a begyűjtési hivatalok dol­gozói segítsék elő a folyamatos, gyors cséplést a közös szérűkön és a tanyavilágban. Ellenőrizzék n cséplés felelős vezetőinek munkáját, hogy minden mázsa és kiló gabonát nyilvántartásba vegyenek. Leplezzék le a spekulánsokat és szívós politikai, felvi­lágosító szóval neveljék a csépellotő gazdákat arra, hogy min­denki a géptől teljesítse beadását. Értessék meg velük a begyűjtés fontosságát, a törvényességet. Szervezzenek versenyt a '■ gazdák között, népszerűsítsék a jól tel fesítőket és bírálják a lemara­dókat, hogy minden gazda, terme'ő leije ibe gaboimbeadád kö­telezettségét, így közvetlenül a cséplőgéptől válaszoljon az ál­lamunktól kapott kedvezményekre is egítségre, így fejezze ki, hogy szereli népét, hazáját. Kiemelkedő eredményekkel kezdték meg a második féléves tervet a Békéscsabai Kötöttárugyárban Hatalmas erő rejlik a dolgozók [ szocialista münkaversenyében. A i 20 budapesti üzem ezért intézett [ közös felhívást az ország üzemei­hez, hogy csatlakozzanak vállaló- ; sukhoz, fejezzék be előbb éves j tervüket, csökkentsék az önkölt- ( séget, növeljék a munka termelé­kenységét, fokozzák a takarékos­ságot, hogy mindezzel megteremt­sék az árubőséget, ami elenged­hetetlen feltétele az életszínvonal további emelkedésének. A Békéscsabai Kötöttárugyár dolgozói örömmel — a megyében az elsők között — csatlakoztak a nagy jelentőségű felhíváshoz. A gyár dolgozói vállalták, hogy éves tervüket december 20-ra tel­jesítik. Ennek folytán év végére két százalékkal túlteljesítik tervü­ket, s ilymódon terven felül 69 ezer darab alsó- és felső-ruházati kötöttárut juttatnak az üzletek­be. Igen nagy gondot fordítanak az exportterv teljesítésére is, hi- I szén a kiszállított kötöttáruért értékes, számtalan Iparágban használatos nyersanyagot vásárol­hatunk külföldön. Emellett ter­mészetesen gondoltak az önkölt­ségcsökkentésre is: a termelési önköltséget év végéig öt százalék­kal csökkentik, s ezzel 1 millió 590 ezer forintot takarítanak meg. ! önként felvetődik a kérdés, mi- j lyen eredményeket értek el már j eddig a Kötöttárugyárban? Ha megvizsgáljuk az eddigi eredményeket, akkor megállapít­hatjuk, hogy biztatóak, s a gyár dolgozói becsülettel teljesítik szo­cialista vállalásukat. Az első fél­évi tervet június 27-én reggel 8 órakor befejezték, s így négy­napos előnyre tettek szert. A hi­vatalos határidőig, június 30-ig, 72 ezer darab kötöttáruval amelynek értéke meghaladja a 300 ezer forintot — készítettek többet az előírtnál. Még értéke­sebb ez az eredmény, ha hozzá­tesszük, hogy 40 ezer darab kö­töttárut megtakarított anyagból gyártottak. A jó előkészítés a siker alapja A műszaki vezetők gondoskod­tak arról, hogy tervszerűen ha­ladjon az előkészítés, időben be­szerezték a mintákat, elvégezték a próbagyártást, s ezzel biztosí­tották a folyamatos termelést a II. félév kezdetén^ Már jó előre megtárgyalták a textilkiviteli vál­lalatokkal, hogy milyen cikkeket gyártsanak, figyelembe vették az igényeket és a gyárra háruló kö­telezettségeket. Biztosították a mű­szaki és anyagi ellátottságot, s ezzel megteremtették a zavartalan munka feltételeit. A dolgozókkal megbeszélték az exportterv tel­jesítésének fontosságát, így szü­letett meg az elhatározás, hogy minden hónapban 24-re, negyed­évenként pedig az utolsó hónap 15-ig elkészülnek az exportcikkek gyártásával, Felajánlásokkal, ünnepi műszakokkal a terv teljesítéséért A gyárban már 670 dolgozó j telt felajánlást augusztus 20-ra, az alkotmány napjának méltó megünneplésére. A szabászaiban Soós Jánosné felajánlotta, hogy teljesítményét 160 százalékról 165 százalékra fokozza. A mai napig j azonban már elérte a 171 száza­lékot, jóval túlteljesítve válla­lását. Remes Mária elhatározása, hogy 3.4 százalékkal csökkenti a szabásza ti hulladékot. Sorolhat­nánk még tovább a dolgozók j szebbnél-szebb felajánlását, ame­lyek kifejezik a felajánlók mun- kakedvét, a gyár jó hírnevéért j folytatott lankadatlan küzdelme'. A gyárban a munka jellegénél fogva sok asszony és leány dolgo- | zik. Csütörtökön, az Anvák Vi­lágkongresszusa alkalmából há­romnapos MNDSZ-műízakol szter­veztek, kifejezve ezzel eg\ ül (ér­zésüket a Lausanne-ban ülésező anyák nagy és felelősségteljes ta­nácskozása iránt. A műszak során már az első napon igen szép eredmények születtek, hogy esnie egy pár példát említsünk: C*e- lovszki Mária 143 százalékkal, Lamper Mihálvné 126 száza'ék­kal és Viand Károly né 112 szá ­zalékkal üdvözölte az Anyák Vi­lágkongresszusát és jó munkájuk­kal támogatták a béke ügyéért, amák és a gyermekek szeld) éle­téért tanácskozó anyákat. — Rodina —; Nemcsak csépelnek, hanem szántanak, vetnek is A nagyszénást Dózsa TSZ tag­jai kombájnnal, artógéppel, kis- kaszával nem egészen egy nap alatt learattak 36 holdat. Követ­kező lépésük a szalma betakarí­tása, keresztek behordása és a cséplés volt. Hat lófogat hordta gépbe a kévéket. A központi ta- nva szérűjén szemlátomást növe­kedett a szalmakazal és alig győz­ték elszállítani a géptől a mag­gal tele zsákokat. Július 4-én kezdték meg a cséplést, azon a napon 186 mázsa árpát eresztet­tek ki a gépből a Szín Ferenc és ifj. Sárkány György brigádjá­ból összeállított munkacsapat tag­jai. Még tízórás munka és be­fejezik az őszi árpa cséplését. Amíg a szérűn szorgoskodtak a szövetkezetiek, addig kinn. a föl­dön Sztvorecz János. Kiszely Sán­dor, Frankó Mihály traktorosok fekete barázdákat húztak gépük­kel az őszi árpa tarlóján. Előbb a keresztek között szántottak, ké­sőbb — amikor a fogatosok egy- egy sor kereszt utolsó kévéjét is kocsira pakolták — a sorok he­lyén is. A szántást azután el­egyengették, fogassal előkészítet­ték a talajt s megkezdték a másod­növények vetését. Frankó Mihály gumikerekű vontató után 32 so­ros vetőgépet akasztott és jó néhány fordulóval 16 holdon tet­te földbe a kölest. A földet csen­des eső áztatta, duzzad benne a mag és nemsokára sorolni kezd a növényke. A közös gazdái úgy határoztak, hogyha őszi betakarításig érett magot hoz a köles, elcsépélik, ha pedig nem érik be, silót készíte­nek belőle. Ha teljesen behordják a tarlóról az őszi árpa kévéket, a keresztek helyét is bevetik a traktorosok. A 15 hold silókuko- r'ca — amelyet őszi keverék után vetettek — már szépen kikelt, egyszer meg is kapálták. Erről a területről — szárral együtt — 180—200 mázsa jó minőségű ta­karmányt takarítanak be holdan­ként. A másodnövény vetését r— a tervbevett 150 holdon — a gép­állomás gépeivel végeztetik el. Vetnek még silókukoricát, rep« cét, muhart, csalamádét és egye- jbet, hogy legyen a jószágoknak ■ bőséges takarmányuk a télen. Az időjárás jó, érdemes vetni, mert sok száz mázsával növelhetik ta- | karmánykészletüket. Eddig 340 mázsa ó'iiúzaiieadás egy jjárásM Termel ős zö veihez el e nk, am í j nem tudnak új búzát beadni, ó- búzájnkat viszik a begyűjtűlvdy- re. A békési járásban a murányi Alkotmány 60. az Október l. 60, a kamuti Petőfi 25, a Rákóczi 50, Kétsopronyból a Béke 45, <t Hunyadi 60, a Dózsa Termelő­szövetkezet pedig 50 mázsa ó-bú­zát jelentett, amit a napokban, visznek a beyyííjlőhelyre. Két nap alatt 340 múzsa búza gyűlt össze a hét tcrmelŐszövelkezed­től, de szinte óránként jelentik a járás többi termelőszövetkeze­tei is, hogy ó-búzát adnak be. Távirat VIHARSAROK NEPE SZERKESZTŐSÉGE Békéscsaba Őszi árpa beadási tervünket július 7-én 100 százalékra tel-* jesítettük. belsőnyomási Állami Gazdaság. Jól fizet az árpa A békéscsabai Előre TSZ-ben 20 mázsa 30 kiló, a Vörös Októ­berben pedig 22 mázsa 80 kiló árpatermést takarítottak be a ta­gok holdanként. Mindkét szövet­kezetben kombájnnal arattak. Az 1-es típusú Uj Elet TSZ-ben ara­tógéppel vágták le az árpát. Megkezdték a cséplést, 21 mázsa 30 kiló az átlagtermésük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom