Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-06 / 157. szám

1993. július szerda \JiUa%sauk llépe Kíebrudalfák a békési tangazdaságból a kulákbandát L/^ Az egyszerű dolgozó emberek levelei sokmindenre fényt derí­tenek, felmérhetetlen segítséget adnak a pártnak, az állami és gazdasági szervek vezetőinek. Se­gítenek leleplezni az ellenséges kártevőket is. Ilyen levelet kül­dött szerkesztőségünknek Csep- regi Gyuláné, Békésről. Hírt adott arról, hogy a békési tangazdaság­ban rossz az étkeztetés, emiatt a do'gozók mérgelődnek, bosszan­kodnak. Azután meg, hogy gép- j volt id. Kiss Gábor kulák, alti ellenes hangulat is tapasztalható. , Gábor fiával együtt »büszkélke- Ez év tavaszán használták a gaz- ! dett«: ő a gazdaság dolgozója, daságban először a fűkaszát és De ö űlt itt a kulákok a Kund-lele rendsodrot. Terme- ,8ztoe_java«t övezetesen Varga szeles, hogy az első használat nál a tapasztalatlanság miatt ki­fogásolható volt a munka. De erről nem igen esett szó, sem arról, hogy az étkezést is meg lehet és meg kell javítani. In­kább csak sugdolórizások és fondorlatos megjegyzések történtek. Ez persze nem is csoda, hiszen olyan munkacsapatvezető is volt, mint Csávás Lajos, aki a múltban vígan viselte a kakas­tollas csendőrkalapot, özv. To­miskó Yilmosné cséplőgép tulaj­donos felesége pedig a gazdaság főszakácsa volt. ö aligha töreke­dett arra, hogy jó minőségű ételt kapjanak a dolgozók. Meg ott Mire várnak? A tanács most azon gondolko­dik, hogy új helyiséget kellene, neki adni valahol máshol. Ajánl- tak is már neki egyet — még mindig nem a börtönre gondol-1 ", 6 ° i el azóta, tak, — de nem hajlandó elvál­lalni. Hogy isne, hiszen olyan jól megvan ő szövetkezet udvarán, mert ott rengeteg az anyag..., de ki gondolhatna ilyesmire, hiszen tarvol áll tőle minden ilyen gon Ami igaz, az igaz, Deli László volt szövetkezeti elnöknek nem kell a szomszédba menni egy kis ötletért. De még mennyire, hogy nem! Nem tehet róla, de kizárták a Gyulai Vasipari Szövetkezetből és mivel lakása a szövetkezet ud­varán van, továbbra is otthon -érezte magát a szövetkezetben, őt, a szövetkezet belső életéről isr állandóan tájékozódott Lip- ták Honától, aki az irodában dolgozott, ügy ideig csak nézte, hogy a szövetkezet dolgozói mi­lyen szépen végzik munkájukat azóta is, amióta őt kizárták. Nem sajnálta őket, mert, ahogy ő mondta, biztosítva van a megél­hetése. Jó előre gondoskodott magáról. Telerakta éléskamráját különböző háztartási cikkekkel. Mert mindenki előtt világos, hogy a háztartási cikkek közé tartozik: a villanymotor, a két benzinmotor, Hi satu, 6 mázsa kovácsszén, vasanyagok, 20 má­zsa öntő koksz, különböző min­ták és egyéb anyagok, amely­nek egy részét már a pincében kellett tárolni. Szerencsére a ta­nács észrevette ezt a niesle, ke­dését. De nem bírta sokáig a csendet Deli szaktárs és ki tudja hogyan, megszerezte az iparengedélyt. Nem átaliotta azt sem, hogy most már beleavatkozzon a szövetke­zet életébe és a gépeket, műne- lyeket kérte, követelte a szövet­kezet vezetőitől, sőt be is perel­te őket, amiért nem adták oda neki. Azt is megmondjuk hány­szor: 18 esetben. Óh, micsoda ötlete támadt — nem sikerült a per; a szövetke­zet viUanyháliózatára kapcsolta r(igz|eg jövedelmének terhére, ami saját világítását. Három no- D János, kamuti kulák, aki föld­jét évekkel ezelőtt feleségére íratta, ifj. Bérezi István, Ko­vács Eszter és Lipcsei kovács ku­lák, aki főgépészi tisztségig vitte fel. Köztük pávjáskodott Bélvés egyik legnagyobb kulákja is: id. Samu István és' fia, testi-lelki jóbarátjával, a hetvenhodas F. Molnár Bélával. Nem sok magyarát kell abhoz, hogy ez a »minta-kollekció« ke­vésbé akarta a gazdaság fellen­dítését, inkább ócsárolták a nép államát. A levélíró jelezte az ellen­ség gyalázatos működését, a kom­munisták, a gazdaság pártszer­vezete feltárta és leleplezte a kulákbandát és kiebrudálták őket a gazdaságból. S alig két hét telt Bírósági ítéletek üzérkedés, társadalmi tulajdon hanyagkezelése és ártútlépés miatt máris más az élet a gazdaságban Javult az étkeztetés, jobb a han­gulat a dolgozók között. Csupán a gazdaság igazgatója nem volt dolat (az áramlopást is csak hu- (dcg következetes. Úgyszólván a mórból csinálta!) Kifogásokat ta­lál, hogy neki nem megfelelő az a helyiség, bizonyára a bíró­ság is méltányolja az ő kifogá­sait és azért nem küldte oda, ahová az ítélet szerint jogosan kerülni kellene. , . . Tanulság volt ez az eset vá­Neki semmi keresnivalója oít,; Am • dolgoz<ínak, kommmús- aho1 van es nem mdjuk m.re ^ - h az ellenség garáz- varnak meg az illetékesek?! l)áikodását t.sakig együttes erő­pártszervezetre bízta a kulákok eltávolítását, holott ez elsősorban az ő feladata lett volna. Neki is tudnia kell, hogy nem népsze­rűtlen feladat az ellenség elleni harc, hanem népgazdasági ér­dek. vei lehet megakadályozni. Kiss Jánosné szarvasi lakosi, volt baromfikereskiedő, ipar iga­zolványának 1953-ban történt be­vonása után is továbbfolytatta kereskedői tevékenységét, rész­ben a helyi piacon, másrészt Budapestre szállította a felvásá­rolt árukat. Budapesten értékesí­tett többek között egy mázsa hántolt rizst, 30 kg tojást, 150 kg tehéntúrót, 70 kg baromfit, 8 kg mákot. A szarvasi járás- bíróság Kiss Jánosnét üzletszerű­en elkövetett üzérkedés bűntet­téért másfélévi börtönbüntetésre és 2000 forint értékű vagyonelkob­zásra ítélte. A gyoma-póhahni főldmíí- vesszövetkezeti boltnak volt a ve­zetője Pólus Elemérné. A bolt­ban, a munkában segítkezett ne­ki férje is. A Pólus-házaspár a boltból időnként árut vitt haza hitelbe, melynek árát csak ké­sőbb fizették ki. De a vevőknek is hiteleztek árut. Pólus Elemér italt is fogyasztott a boltban — hitelbe. Általában az asszony mint boltvezető, hanyagul ke­zelte a raktárt, a beérkezett áruk mennyiségét sem ellenőrizte. Pó­lus n ónak kiiencbónapi boltveze­tői működése alatt több minit 8000 forint hiánya keletkezett. A gyomai járásbíróság Pólus Ele­memét ismételten hűtlen és ha­nyag kezeléssel társadalmi tu­lajdon sérelmére elkövetett bűn­tettben mondta ki bűnösnek és egyévi börtönbüntetésre ítélte. Artúliépés miatt már egyszer fegyelmi úton 150 forint pénz­büntetést kapott Lestyán János, a Szarvasi Földműves sző vetkezet 2. számú boltjának üzletvezető­je. Ez úgy látszik nem volt elég erőteljes figyelmeztetés a volt szatócsnak, mert az Állami Ke­reskedelmi Felügyelőség árellen­őrzése során több árut a hivata­los árnál magasabb áron adtak el a Lestyán János vezetése alatt lévő 2. sz. földművesszövetke­zeti boltban. A szarvasi járás- bíróság Lestyán Jánost ártúllépé* bűntettéért Uzbólnapi börtön­büntetésre ítélte. Kedvezményes feltételekkel szerződést lehet kötni a lucerna és vöröshere magfogására Valamit mielőbb tenni kelt Egyre több az építeni- i aki vállalja a niunkál. A szarvasi való Szarvason. A Szarvasi Me- magánkisiparosok vállalják, jól­zőgazdasági és Faipari KSZ épí- tórésziegének nagyok a felada­tai, amelyeket most még nem lehet, a rendelkezések szerint csak egy bizonyos értékhatárig dolgozhatnak állami szerveknek, napig világított a szövetkezettől lopott áram a feje felett. Most már őt perelte a szövet­kezet. A bíróság el is ítélte há­romhavi börtönre és 500 forint pénzbüntetésre. Azóta már eltelt két hónap és még mindig otthon csücsül. Mivel szabadon maradt, újabb pert indított, de most már a szövetkezet jelenlegi vezetője ellen. Egy ember már csak azzal fog­lalkozik a szövetkezetben, hogy a peres ügyeket bonyolítja, intézi, tud kellően megoldani. Oka: a vállalatoknak. A nagyobb ériékű részlegvezető képességeit mégha- | épületek esetében a munkát több ladják azok a tennivalók, ame- magánkisiparos egymás közt fel- lyek a KSZ-ben vannak. Emiatt j QS2t ja, így tehát ;egy-egy kis- a KSZ dolgozói nem végzik el ! iparos a megjelölt értékhaíárt megfelelő ^minőségben és határ- I n€m Jépí túl. Ez a törvény ki­időre a vállalt munkákat. Ez játszása, amit az állatni szervek kárt, tehertételt jelent a többi elnéznek. A legnagyobb hiba az ami az elnézés következmé- miatt a többi tagok sürgős in- e —^ hogy a magánkisiparosok i i. az árak megszabásánál visszaél­A Minisztertanács határoz.alot' hozott, amellyel lehetővé teszi \ a lucerna és vöröshere szerző­déses magfogását, a termelőre nézve előnyös és jövedelmező feltételekkel. A határozat szerint magíogásra állami gazdaságok, termelő zövet- kezeíek és egyéni termelők. égy- í aránt köthetnek szállítási-, illet- j ve terményértékesítési szerződést. A szerződő termelők a meg­termelt nyers lucerna- és vörös- ! lueremagért a később mcgállapí- : tandó állami szabadfelvásárláei - árat kapják, ami mázsánként a j lucernánál 2500, a vörösherénél I 1500 forintnál kevesebb nem le­het. A termelőszövetkezetek és az egy éni termelők a szerződéses j alapon termelt és központi kész­letbe eladott nyers lucerna- és vöröshere-mag után ólomzároli vetőmagot kapnak vissza ny ers- j mag-áiőn. A termelőszövetkeze- i tek minden köz jvon ti készleibe eladott 100 kiló luc orna- és \ö- röshiere-mag után 16 (kiló, az egyéni termelők pedig 8 kiló tisztított, ólomzárolt vetőmagot kapnak. Annak a termelőnek, aki az ólomzárolt vetőmag visszavá­sárlási kedvezményt nem veszi igénybe, a kedvezmény pénzér­tékét elszámoláskor kifizetik. Lucernánál a biztos mag;ér­més fő feltétele a kártevők e leni védekezés. Éppen ezért a hatá o- zat értelmében a szerződő ter­melőszövetkezetek és az egyéni termelők a lucerna magíogá á;:oz szükséges védekezőszert — hol­danként 20 kiló Agritoxol — in­gyen kapják. Termelőszövetkezeteknél a be­porzást a körzeti növény védi gépállomások ingyen végzik el Az egyéni termelők a beporzás­hoz a növényvédő gépállomás«.. - tói háti porzókat kérhetnek köl­csön. A szerződé eket a meg, ei mag- termeltető v állalatok kötik meg­bízottjaik útján. tézkedést követelnek az illetékes vezetőktől. A legjobb megoldás az lenne, ha az építőrészleg meg­felelő felkészültségű vezető szak­embert kapna. Ilyent beállítani ez idő szerint azonban nem tud­nak. aminek az lesz a követ­kezménye, hogy a KSZ vezető­sége előbb vagy utóbb kény­telen lesz az építőrészleg tagjai­nak számát annyira lecsökken­teni, hogy a mostani részlegveze­Hogyan védekezzünk a nyári fertőző bélfoetegségek ellen ? mert két ' év alatt' úgy felgyü- ‘«vei megfelelően dolgozhasson. lemlettek az ügyiratok, hogy ne héz köztük eligazodni. Deli László pedig nyugodtan foglalkozik to­vábbra ie a szövetkezet lejára» tásával, ugyanazon az udvaron, A mostani állapoton mi előbb változtatni kell. Ezt az ot­tani körülmények sürgetik és kö­vetelik. Melyek a követelő körül­mények? Több termelőszöyetke­ugyanazt a szakmát lolytatja, $s állami gazdasági építke­mint a szövetkezet és áskálódik ^ a KSZ m,m vállal'el az ie­elienük. mertetett okok miatt. Mivel az hetnek a maguk javára és az állam kárára. Hasonló a helyzet a mezőgazdasági termelő ;zövetke­zetek építkezéseinél. A szövet­kezetiek jogosan kifogásolják a magánkisiparosok e minden te­kintetben jogtalan térhódítását s ilyenkor az építtetők a kisipari szövetkezetieket támadják. Ellenvethető még, hogy ki lehet adni a munkát a megye valamelyik építő vállalatának- Er­re viszont azt válaszolják a szarvasiak: a vállalat felvonu­lási költségei megdrágítják az építkezéseket. Az érintett emberek közül né­hány kivételével a legtöbben: a szövetkezetiek, az építtetők, az állam a rendezésben anyagilag építtetőket saját körülményeik igen érdekeltek — tehát okvet arra sürgetik, hogy építtessék meg mielőbb a szükséges épü­leteket» ők azzal építtetnek» lenül változtatni kell a meglévő helyzeten. I H ’l í — | A nagy nyári melegben a leg- ] gyakrabban előforduló betegségek közé tartoznak a bél f ertőzések, a nyári bélhurut, esetleg a vér-! has, hastífusz. Hogyan védekezzünk ellenük? j A bélfertőzéseket baktériumok; okozzák, amelyek a betegek, vagy i a bacillusgazdák ürülékével ke- j ríilnek környezetünkbe. Elterie- désüket leginkább a tisztátalan g segíti elő. Általában kézfogással, élelmiszerek és egyéb tárgyak piszkos kézzel történő fogdosásá- val és a legyek által közvetített piszokkal terjednek. Ha ezt tud­juk, ismerjük a védekezés mód­ját is. A nyári fertőző bélbeteg­ségek megelőzésénél a legfonto­sabb az egyéni és a környezet tisztaságára vonatkozó egészsége ügyi szabályok betartása. Az egy é­ni tisztaság a naponkénti mosdás­sal kezdődik. Najyonta többször mossunk kezet, de az étkezések előtt és a WC használata után feltétlenül. A gyümölcs- és zöld­ségféléket fogy asztás előtt alapo­san, lehetőleg folyó vízben le kell mosni. A főzés és a sütés megöii a kórokozókat. A főtt ételeket legjobb frissen fog\ asz- taní. Ha éz nem lehetséges, be­fedve, hűvös helyen tároljuk azokat. A betegségek megelőzésének fontos feltétele a légy elleni küz­delem. A légy a piszokban nő fel. Ezért nem elég irtani, ha­nem elsősorban lakásunk, ház­tájunk tisztántartásával kell e'e- iét venni szaporodásának. Az é e- lemhulladékok zárt edény ben \ aló tárolása, vidéken az iitál ók ólak, árnyékszékek rendszeres tisztán­tartása és fertőtlenítése mind a légy szaporodásának, a betegsé­gek terjedésének gátlója.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom