Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-31 / 179. szám

ViUaMz u>k Hépe 1955. július 31., vasárnap Kerítő lett a kupédtól (Bírósági hírek) VARJÚ GYÖRGY.gyomai la­kos 25 hold földön gazdálkodik. Telekkönyvileg csak lí! hold föld van a nevén. Az 1954. cvre — hogy a beadási kötelezeltség és adófizetés alól kibújjon — csak 9 hold hasz.onbérleti földet jelen­tett be. A múlt év májusában 16 hold parlagveszélyes földet is birtokába vett. amit nem je­lentett be a községi tanácsnak. A 16 hold parlagveszélyes föld­terület — ami termett — után sem terményt, sem adót nem fizetett. 82 mázsa 19 kiló bú­zával, 3 mázsa 80 kiló hússal és 6753 forint adóval károsította meg az államot. Varjú György nemrégen közokírathamisítás bűntette miatt 300 forintra volt büntetve. Társadalmi tulajdon el­leni csalás bűntette miatt is el­ítélte a bíróság hat hónapra és 500 forint pénzbírságra, aminek végrehajtását felfüggesztette. Bűncselekményei miatt a bíróság két évi börtönre, 3 ezer forint pénzbüntetésre, 5 ezer forint va­gyonelkobzásra és 3 évi jog­vesztésre ítélte. Jogerőssé vált a hathónapi börtön és az 500 fo­rint pénzbüntetés végrehajtása. * TTJUSZ ANTAL köröstarcsai lakosnak a felszabadulás előtt 22 hold földje volt. S hogy élete még könnyebb legyen, kupecke- déssel is foglalkozott. A felsza­badulás után, amikor ezt abba kellett hagynia, nem azon gon­dolkozott, hogy becsületesen dol­gozzon, hanem tovább kísér'e-' tezett, hogyan tud munka nélkül élni. Lakásának egy részét fiatal lányoknak adta át találkozóhely­nek. «Sőt Tűnsz Antal még arra is képes volt, hogy a lányoknak férfiakat is keressen, ezért pénzt és egyéb természetbeni ellenszol­gáltatást kért. A békési járásbí­róság a közerkölcsöt veszélyez­tető, munkakerülő jövede’em- szerzés bűntetteiért egyévi bör­tönre ítélte. « Ladányi Károly köröstarcsai la­kos 18 hónap alatt 8 tehenet vá- ; sárolt, s adott el haszonszerzés | céljából. A tehenek eladóitól a járlatlevél megérkezéséig a vétel- j árból 200—300 forintot visszatar­tott azon a címen, hogy a tehén nem megfelelő. Sőt az eladókat ! bírósággal fenyegette. Üzérke­désért Ladányi Károlyt a békési! járásbíróság négy hónapi börtönre j ítélte el. Felelőtlen megbízatás 1955. június 22-én szokatlan látványosság zavarta meg Uj- szalnnta község munkába igyekvő dolgozóit. A községen átve­hető kövesiítról az árok széléig húzódtak le a lovaskocsik, hogy utat adajnak a gytdai kórház mentő-gépkocsijának, ami hangos szirénával és kibontott piros zászlóval jelezte, hogy útja sürgős. A sziréna jelzés hallatára az emberek összenéztek, de szó nem hagyta el ajkukat, csak pillantásukkal kérdezték egymástól: mi történt? A mentő-gépkocsi az újszalontai állami gazdaság közle­kedési balesetéhez sietett. Az újszalontai állami gazdaság Zetor munkagépvezetője, Tégy er Imre, aki gépjárművezetői igazolvánnyal nem rendelke­zett, az állami gazdaság főagronómusának — Micsinai Elek — utasítására több nap óta szállította engedély nélkül a dolgozókat a környező községekből az állami gazdaságba munkára. így történt ez ezen a reggelen is, amikor Tógyer Imre Mezőgyán községből több mint 50 személlyel terhelt pótkocsival igyekezett nz újszalontai állami gazdaság felé. A pótkocsin a dolgozók áll­va, egymásba kapaszkodva várták a megérkezést. A Zetor 25 ki­lométeres sebességgel haladt a hepe-hupás, gödrös földúton. Tó­gyer Imre nem csökkentette a sebességet akkor sem, amikor irányt változtatva, egy másik földútra be akart kanyarodni. így történt, hogy a pótkocsi — utasaival együtt — felborult, aminek következtében 4 személy súlyos, 17 személy könnyebb sérülése­ket szenvedett. A baleset következtében — főleg a súlyosan sé­rültek — csak az orvosi beavatkozásnak köszönhetik életbenma- radásukat. Huszonnégy ember esett ki a termelésből csak azért, mert Micsinai Elek főagronómus olyan gépjárművön szállíttatott sze­mélyeket engedély nélkül, amely közúti forgalomban nem ve­hetett volna részt és a gépjármű vezetését olyan személyre bízta, aki sem kellő -gyakorlattaL- sem gépjárművezetői igazolvánnyal nem rendelkezett. Felelős a balesetért Tógyer Imre munkagép­vezető is. mert elfogadta és végrehajtotta Micsinai Elek tör­vényellenes utasítását ann k dacára, hogy az ilyen utasítás vég­rehajtását meg kellett volna tagadnia. Micsinai Elek és társa a Szegedi Közlekedési Bíróság előtt felelnek tetteikért. A kiszabott büntetés intő példa lesz majd az említetteknek, akik szándékosan, vagy gondatlanul felrúgják tör­vényeinket. Ls. B. Savanyúságok eltevése VIZES UBORKA; Sokféle el- tevési módja van. Itt a legegy­szerűbbet közöljük. Középnagy­ságú, egészséges uborkát veszünk. Kaprot, hosszúra vágott tormát, zöld egrest, vagy éretlen szőlőt veszünk hozzá. Megmosás után az üveg aljára kaprot teszünk, az uborkát hosszába állítjuk, közéje rakjuk a tormát, legfelől éretlen szőlőt, vagy egrest. Egy liter víz­re három deka sót számítva & vizet felforraljuk, lehűtjük és az uborkára öntjük. Marhahólyaggal azonnal lekötjük, tetejét bezsí­rozzuk, hogy a felduzzadás kö­vetkeztében meg ne repedjen. Négy-öt napon keresztül jó me­leg, árnyékos helyen kiforrni hagyjuk, amíg a zavarosság le­tisztul. Felbontva, hűvösön tart­va két-három hétig is élvezhető. ECETES UBORKA: Apró, 6-8 centiméteres, frissen szedett uborkát megmosunk és üvegbe helyezünk. Kaprot, tormát, gyöm­bért, meggyfa levelet, hosszú- csöves paprikát rakhatunk bele. Egy liter vízhez három-négy deci ecetet, két deka sót és négy' deka cukrot számítva az ecetes vizet felfőzzük és langyosan az ubor- | kára öntjük. Lekötjük. Ha fel­bontva túl ecetesnek találjuk, fogyasztása előtt pár napig te­gyük az uborkákat sósvízbe. ZOLDPARADJ CSŐM SALÁTA: A paradicsomot iélcenüméteres karikára vágjuk. Öt kiló para­dicsomra egy kiló, szintén kari­kára vágott hagymát számítunk. Nagy' tálba helyezzük és egy ki­lógramm anyagra három deka sót számítva, megsózzuk. Az egészet 24 óráig állni hagyjuk Másnap ecetes levet készítünk (három liter víz, egy liter ecet, tíz deka cukor arányban) a levet felforraljuk és a paradicsomot beledobjuk. Szűrőkanállal k;- szedve üvegekbe rakjuk. Végül a megmaradt ecetes levet rá­öntjük. Ha másnapig a lé leapad, még töltünk utána. Kihűlés után lekötjük. VEGYES SALÁTA: Egyenlő arányban veszünk középnagyságú uborkát, fehér káposztát, zöld paradicsomot, zöld- és piros- paprikát, sárgarépát és egy ne­gyedrész hagymát. A káposztát vékonyra gyaluljuk, a többi anyagot karikára vágjuk és há­rom százalék sóval elvegyüljük. Harmadrészes ecetes vízzel le­öntjük és üvegekbe rakjuk Úttörőknek Jós, aki magának nem tudott jósolni Vannak még, akik a felsza­badulás után 11 évvel is hisznek a babonában, a szennyes jósla­tokban. Így járt Fekete Sándor- né füzesgyarmati lakos is. Vadász Sándomé, mint kártyavető igye­kezett kihasználni az igen köny- nyű pénzforrást, becsapta az el­tévedt, hiszékeny asszonyokat ha­zugságaival, jövendöléseivel. Így' csalt ki Feketénétől is 500 fo­rint értékű ingóságot. Vadász Sándorné agyafúrtsága odáig azonban már nem ért el, hogy özeiméinek következményeit sa­ját részére előre megjósolja. A szeghalmi járásbíróság csalás, félrevezetés bűntette mialt Va- dásznét nyolc hónapi börtönre ítélte. Ugyanis cselekménye már sorozatos volt. Gondoljanak arra a többi füzesgyarmati kártyave­tők is, hogy a babona hasonló terjesztéséért valamennyien talál­kozhatnak még üzelmeikért, Va- dásznéval a börtönben. A járási mezőgazdasági kiállítások ideje Augusztusban járásaink székhe­lyein mezőgazdasági kiállításokat rendeznek. Ezeken a kiállításokon termelőszövetkezeteink. állami, tan- és célgazdaságaink, az élen­járó egyéni dolgozó parasztok mutatják be terményeiket, mi­nőségi tenyészállataikat. A já­rási kiállításokat az alábbi idő­pontban tartják meg: Gyula (a Kastély-kertben) au­gusztus 6—7-én. Szeghalom (a fürdő mellett) augusztus 7-én. Orosháza (a Szentesi út melletti állatvásártéren, Mezőg. Techni­kumban.) augusztus 14—18-ig; Szarvas augusztus 13—14-ig. Békés (Vásár téren) augusztus 13—16-ig. Gyoma (Körös melletti legelőn) augusztus 20—21-ig. Mezőkovács háza (Sporttelep) augusztus 20—21-ig. Hogyan tájékozód iunk a szabadban iránytű nélkül Jelentés az ifjúsági cséplőmunkacsapatok versenyéről Az Állami Gazdaságok Minisz- j cséplőbrigádja vezet. Irányítójuk tóriuma jelenti: I Komlovszki János, felelős vezető Az állami gazdaságok cséplőcsa- & gová György munkacsapat- patainak versenyeben továbbra is az ifjúsági csépiomunkacsapatok járnak az élen. j A versenyben a második Cser­Kimagasló teljesítménnyel to- nus Ferenc és Skaliczki Tamás if- vábbra is az örményküti Állami j júsági cséplőbrigádja. (Felsőnyo- Gazdaság Zalka Máté ifjúsági 1 mási ÁG.) (1) R oppant meleg és nehéz le­vegő volt a szobában, bár az egyetlen ablak sarkig ki volt nyitva. »Azért izzad — gondolta az asszony —, mert rettenetes hőség van«. A beteg fölé hajolt és letörölte homlokát zsebken­dőjével, amely már át volt itatva urának verítékével és saját köny- nveivel. Sírt anélkül, hogy ész­revette volna, s már tudta, hogy a beteg nem a hőség miatt iz­zad. Az, fénytelen és merev te­kintettel hörgőit. Úgy látszott, haláltusáját vív­ja. Az asszony élete folyamán so­kakat látott hasonlóan meghal­ni... de soha nem hitte volna, hogy az ura úgy haljon meg, mint mások. Együtt éltek és küz- ködtek annyi évig; harmincig, negyvenig, nem is tudná meg- •dani. Az ura megtanult tü­Eyy temetés SZÜAT DERVIS NOVELLÁJA Telemmel szenvedni. Egész életé­ben a nélkülözések ellen küz­dött, s most... »Oh, Allah! Mit csinálok nélküle!«... Számára az ura nemcsak férj, hanem egy egész család volt. Szerette őt, mint az apját, s az ura viszont­szerette őt, mintha anyja volna, s oly gyengéd és figyelmes volt iránta, mint egy testvér, egy paj­tás, egy barát, akinek mindent el lehet mondani; mint egy fiú, aki az utóbbi időben betegségé­vel aunyi bánatot okozott. Felrezzent. Valaki kopogtatás nélkül ajtót nyitott. Egy szőke rendetlen hajú asszony, sárga há­lóköntösbein, férfipapucsban ál­lott előtte, mozdulatlanul. — Riikije néni, a házban a gyerekek a hörgés miatt meg vannak rémülve. Nem szabad haldoklót magunknál tartani. Hükije a szájára tette az ujját, intve, hogy hallgasson; nem kell tudnia a betegnek, hogy haldok­lik. 7 aj tálán léptekkel az ajtóhoz ment és halk hangon, men­tegetőzve mondta: — Kértem, vigyék kórházba, de azt mondták, hogy nincs hely. — Hát akkor elvihetik akár­mikor a munkáskórházba, Bizonyos alázatossággal vála­szolt: — Jól tudod, hogy a nagy sztrájk óta visszavonták a mim- kaengedélyét... szóval... Nem, a szomszéd nem tudta ezt, sőt, azt sem tudta, mi az a sztrájk.» Igaz, erre csak az öre­gek emlékeztek, de nem mertek róla beszélni fiatalok előtt. A szomszéd vállat vont. — Engem ez az egész histó­ria nem érdekel, csak azt tu­dom, hogy a gyerekeim félnek a halottól. Az öregasszony mindkét ke­zét a szájára tette, hogy nem szabad így beszélni. — Halott! — mormogta. — De hiszen látod, hogy él. — Él? de nézd a szemét. Né­hány órája van csak hátra. — Igazán, gondolod? Riikije arcán kétségbeesés és halálos kín tükröződött. A szom­szédnő egyszerre meglágyult. — Idefigyelj, öreg néném, ne sírj. Mindnyájan ide jutunk. Le­élte életét elég jól és elég hosz- szú ideig. Több mint nyolcvan­esztendős lehet. Nyolcvan év, ez túlzás volt; egy kicsit talán több volt hat­vanötnél. De nem fontos! Élt és most meghal, meghal és őt egyedül hagyja, egyedül itt, az idegenek közt. * TJ átlátszott az utcáról a gyer- mekek kiáltozása és nevetése Hallatszott a legyek zümmögése is, egyébként az egész ház néma volt, hogy lakatlannak gondolná az ember. Mégis, itt nyolc család zsú­folódott össze nyolc szobában. Rendes körülmények között a ház igen zajos volt, de ma nem hallat­Tudunk-e tájékozódni, ha nincs irá» tünk? Vannak-e más, egyszerű, de megl ható jelek az északi, déli, keleti és nyu­gati irány meghatározásában? Sok ilyen jel van! Az erdelhangyabolyok csaknem minden esetben a tuskó, vagy magányos fa déli oldalán helyezkednek el. A hangyák ugyanis mindig napos hefyre építik laká* j srikat, kikerülve az árnyékot. Az erdei tisztásokon található nagy kö­vek is segítőtársaink lehetnek a déli és az északi irány megállapításában. A k3 északi részén néha zöld patina képződik. Ennek hiányában a kőhöz tapadó talaj se- I gílségével is tájékozódhatunk, ha megta­pogatjuk ezt a talajt a kő minden olda- J Ián, akkor azt tapasztaljuk, hogy az egyik i oldalon szárazabb — ez a déli oldal, az J ellenkező oldalon pedig nyirkosabb — ez az északi oldal. i A fák is segítségünkre lehetnek a tájé­kozódásban. A nyírfa északi oldalán több a sötét folt. A fenyőfa sima törzsén északi oldala mentén magasan felhúzó, egy sötét csík, amelyet jól meg lehel kü­lönböztetni a törzs többi, világos részétő1 1 Van, amikor a fatörzsek mohásodása, ágak hossza, a faágak hajtásainak iránya segítenek a tájékozódásban, de vigyázni kell, mert sokszor az erdők sűrűjében, ’megtéveszthetnek bennünket. i;;iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!ii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinii!iii!i szott semmi, de semmi, csak a haldoklók hörgése. A szomszéd nő jól mondotta: csak néhány óra volt hátra. * Az asszony közel volt a vaságy­hoz, egy széken ült és csak nézett. A halott homlokán semmi izzadt­ság többé, arca nyugodt, rajta egy végtelen megkönnyebbülés kifeje­zése, hörgés nincs és aludni lát­szik. Rükije összeroskadtan mor­mogta: — Uram, szegény uram. Felkelt, odament a testhez, resz­kető öreg ujjaival bezárta a férje Szemét. Azután visszaült a helyére és nem mozdult. H áta mögött kinyílt az ajtó. Egy fiatal nő hangja kiál­totta borzarlállyal: »Jajistenem!« Azután futólépések halla's ot alc. Fel akart kelni, de mintha szé­dült volna és székéhez láncolva ülve maradt. Kíváncsiságtól vezérelve, de a helyzethez illő komor kifejezés­sel, szomszédok léptek a szobába,

Next

/
Oldalképek
Tartalom