Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-28 / 176. szám

I9üö. július -2U., csütörtök.

WUaisawlí Vlipt

Nem marad szántatlan tarlő

Amolyan igazi nyárias ez a kendi nap. A nap egyre szórja sugarait a tájra 6 csak ritkán bújik el a Jellegek közé. Jobb időt kívánni sem lehetne ahhoz, hogy a még lábon álló gabona ifi tarlót hagyjon maga után. .A szorgosan munkálkodóktól úgy nyüzsög a határ, mint egv megbolygatott hang\ aboly.

A lőkösházi Május 1 TSZ-ben sem tétlenkedik senki. A brigád- vezetővel, Imre Pál «Ívtárssal is csak úgy lehet beszélgetni, ha előbb az egész gazdaságot bejárja az ember, hogy végre megtalálja.

— Az előbb itt járt... — mond- i ják az egyik táblában aratók 6 kezükkel irány t mutatva teszik hozzá:

•— Erre láttuk menni.

Újabb kérdezés után v égre rátalálunk. Fe'szántott tarló szélén lépeget, kezében öl — a szántást méri. A (1 üllőre érve papír, ceruza kerül elő zaebéből.

— Na, nézzük csak... — szól a mérést vele együtt végző Ungor 1

Jánoe traktorosnak —, mit csináltatok eddig?

S a másik is feszülten figyeli, amint a számokat veti az összegyűrt füzet lapjára. Az eredményt megkapva, nem valami elégedetten néz a traktorosra.

— Még mindig a felinél tartotok. Mindössze 139 van felszántva a 272 hold tarlóból.« Pedig nem gátolunk benneteket... Ma az aratást végleg befejezzük.

Persze, mindez nem azért hangzott cl, mintha a traktorosokkal eddig annyi baj lett volna, hiszen iparkodott mind a három gép embere. Még segítettek is a tsz tagjainak. A 105

hold komhájnterületnől ők házalták le a szalmát. Teljesítményük sem akármilyen: Ungor János elvtárs igencsak felszánt 6—8 holdat egy-egy nap. De hát a sok ego, a lágy talaj — nagy- akadály. Olyan, amilyet nem gyűrhetett le az igyekezet. •— Ezekről beszél a jövevénynek Imre Pál elv-társ, ahogy a számolgatást befejezte. Majd hozzáteszi:

Asszonyoknak, anyáknak

Július 11-től olcsóbb lett a flo.mn. A különböző mintásanyagok ára 20 százalékkal csökkent. A nyomott, mintás flokonoké 38 forintról 30.40-re, a simáké 32.50 forintról 26-ra, a f ilmny omotlaké 42 forintról 33.60-ra csökkent. A békéscsabai Állami Áruházban egyre növekszik a kereslet a flo- kon-anyagok iránt. Július 12— 13-ún ötszörösére növekedett a forgalom. Eddig több, mint 600 méter anyagot adtak el, amiből a vevők ruhát, szoknyát, fürdőruhát készítenek. Leginkább a nagy rózsás mintás anyagokat keresték. amelyekből csinos húzott ra- kottruhákat lehet készíteni.

4P

Sok háziasszony már tavalyról ismeri, milyen könnyebbséget

jelent a passzírozógép. Az idén is jól használhatják munkájukban. A békéscsabai vasműszaki boltban raktáron lévő passzírozó-gé- peket mindenki megvásárolhatja. Pillanatok alatt «1 lehet készíteni rajta a befőzéshez szükséges paradicsomot, meggyet, szilvát és több más gyümölcsöt. Nemesük a befőzésnél, hanem a háztartás mindennapi munkájában is használható.

*

Az idén már augusztue hónapban megvásárolhatják az édesanyák gyermekeiknek a tankönyveket és tanszereket. Szüksége* azonban, hogy a szülők a könyvek és tanszerek megvétele elölt beszéljenek az iskolák tankönyvfelelőseivel.

— De azért nem árt a noszo- '■ gaíás...

i — Nézze az elv társ — fűzi I tovább a szót s csakúgy sugárzik belül a büszkeség, amint kc- , zével a hafcdmas felszántott táblára mutat. — Mi azt akarjuk, hogy minden tarló mielőbb így nézzen ki. Tavaly is ezt csináltuk e nem hiába...

A nem messze lévő kukorica- meg cukorrépa-táblákra mutat.

— Olyan termest talán még sohasem adtak itt a kapások, mint amilyen ebben az é\i»eo biztosan lesz — jegy zi meg.

De a gabona sem. Őszi árpából 18 mázsa az átlag, bár még nem csépelték el az egészet, de már tudják, hogy a búza is megadja a 14 mázsát holdja.

— Lesz mit osztani... — újságolja Imre Pál elvtárs.

Búzából négy vagy öt kiló jut egy -eg v munkaegységre. De ezenkívül sok minden mást visznek majd haza ősszel, a zárszámadás után. Hogy a jövedelem még nagyobb legyen, a szövetkezet tagjai ezekben a napokban egyre többet cselekszenek. A többi kö- I zött azzal, hogy a tarlók egy részét az idén mégegyszer hasznosítják — másodnövényt vetnek. Úgy vélik:

— Ezt a jé efiős időt kár lenne nem kihasználni.

A 18 hold őszi árpa helyén már zöldéi a muhar. Ezen a napon fejezték be a két hold zöldbab vetését. Ezután két hold téli retket, két hold céklát. 20 hold muhart, 10 hold esalsmádét, meg 10 hold kölest vetnek.

— Ha ez sikerül... — na, de

másként nem is , lehet — mondja bizakodón a brigádvezető —akkor a másodvetésfi zöldségfélék bevételéből, meg a takarmány hasznosításából legalább ezer forinttal lesz nagyobb szövetkezetünkben egy-egy tag idei jövedelme. B. L.

„Apró“ dolgok

KORA REGGEL A CSABAI PIACON

Heggel van és a falusi asszonyok dicsérhetve láínálgatják a tejfelt, túrót a piacon. Amott már egy billenő kézimérlegen friss, kemény vajat mér egy asz- szony. Záhony a békéscsabai piac. Körülfogják az árusokat a vevők. Vásárolnak. Eladók és vevők megfontolt vitája folyik ezen a reggelen is. Az eladók j legtöbbje, becsületes, azonban szép számmal akad köztük spekuláns egyén is. Nézzük meg közelebbről.- Mi tuen túró ez, bácsi? — érdeklődik a Békéscsabai Minőségvizsgáló Intézet egyik mérnöke

— Tessék kérem, friss tehéntúró: Mennyit kér belőle?

— Ez ... kecsketáró! Az igazság szerint ki kellene írni — magyarázza a vegyész.

Az egyik asszony, aki éppen a kosarába rakta a túrót, fanyai- képpel adja vissza.

— Nekem kecske tiíró nem kell . .. jól becsapott ltolna — mondja még mindig, amikor a pénzét is visszakapta már Amb- rözfalvi Mihály kétsopronyi lakostól. A rendelet szerint ki kellett volna írnia, hogy kecske- tárót árul.

Bánjanak szigorúbban a spekulánsokkal

M'ndén piacnak megvan a maga jellegzetes közönsége. Most kezdődött a: ellenőrzés és már szakértő hanggal magyarázzák, kit hogyan csaptak be eddig is az egyes spekulánsok. Meg kell büntetni őket — mondják. Így nyilatkozunk sokan és azok az árusok, akiknél baj van, különböző színt játszanak, izgatottak. Akinek rendben van a szénája, azoknak nincs mit izgulniok.

Lassan mindenki sorra kerül, fíá/i Péter Gyuláról alacsony { zsírtartalmú, hamisított gonto- j

Igát hozott, fölözött tejből készítette. A törvény megengedi a félkövér gomolya árusítását, de akkor meg kell jelölni, nehogy becsapódjanak a vásárlók. Az ilyen árut természetesen olcsóbban kell eladni.

— Nem tudtam, hogy ki kell tenni a megkülönböztetést — mondja és fgy beszélnek sorban, akik hamisított tehéntúrót hoztak a piacra. Lourinyecz Mátyás né, Szabó Jánosné, Szabó Púiné kétsopronyi lakosok meg Mát hé Pál né Gerendásról.

Meg kell nézni a tejeseket is

hgg asszonyka, akinek kél kis gyermeke is kijött a piacra, a tejesekre panaszkodik: meg kell nézni azokat is. Sor kerül a vizsgálat alatt a tejeskannákra is. A

tejminta elárulja, hogy Molnár Jánosné Békésről lejölönölt, hamisított tejet hozott. A tejnek a legértékesebb anyagát a gyermekek és betegek számára könnyen

emészthető, vitám ind tís tejzsírjút vette le. Lassan a vevők már észre sem veszik, hogy a vizsgálat folyik, csupán az eladók között akad még néhány nyugtalankodó, azok, akik hamisítással spekulálnak, mint Otllakán Tivadar, Csobán Trvadar Két- egyházéiról, vagy Marik Andrásáé Békéscsabáról, Hegyesi László Bélmegycrről, akik hamisított vajat árultak

Sok víz van a vajban ?!

— Mi nem tehetünk arról, hagy sok a víz a vajban. Ilyen meleg időben nem tudjuk jól kiköpiilm — érvelnek, de a védekezés természetesen nem helytálló. A tejfelt tudatosan kdpülték így, hogy több vajat kapjanak belőle. A rendes áron árusított, magas- víztartalmú vajjal a vevőket károsították meg. Megvetésre méltó az is, hogy Dobrovszki János Gyulaszabadka-lanyai lakos

aludttejjel hamisította a tejfölt. Az ilyen tejföl az ételeket összeálló. túrós olvadékával elrontja és valósággal élvezhetetlenné teszi.

Ma csak egy részét leplezték le a vegyvizsgálót emberei a spe- | kulánsok közül — azokat, akik hamisítással akartak több pénzhez jutni. A hamisítókat a törvény bünteti. Szándékosan írtunk róluk, hogy legközelebb már! I kömnjebb legyen a dolgunk és J egy újabb ellenőrzés alkalmával i már csak jó példákról számol- j hassunk be.

—Nagy— \

AZ EGT1K-MASUK szárító szül alatt összeomlott, tönkrement

téglák halmaza. Nemrégiben oly nagy esőzés volt itt, a Békéscsabai Téglagyár 11. sz. telepén, hogy a színek alá futott a víz.

— Ötszázezer tégla ment tönkre így az egész gyárban - mondja az ÜB-elnök elvtárs.

Van, aki a kárt többre, más kevesebbre becsüli. Az bizonyos: nem kis kárról és későbbi nagy károk lehetőségéről van szó. A színeit körüli csatornázás nem megfelelő, ezért folyhatott alájuk a víz.

Egyesek beruházási keret hiányára hivatkoznak, azért nem csatornáztak. Mások úgy vélik, hogy saját erőből is meg lehetett volna oldani a víz elvezetését, vagy a kárt csökkenteni

A KÁBOK OKAROL tudnak a téglagyár vezetői. Látják a dolgozók is, de nem egészen tisztázódott a felelősség. Lehetséges, hogy a helyi vezetők hibája derül ki, lehet, hogy felsőbb szerveké. Akárhogy van is, a csatornázás elmulasztása nem önköltségcsökkentés.

A személyi felelősség előtérbe állítása nem lesz rossz akkor: sem, ha a 11. számú telep vezetőjének és a gyár vezetőinek teljes hibátlansága derülne ki. Ugyanis egyes »apró« dolgok arra mutatnak: a felelősségérzetet a Békéscsabai Téglagyárban is lehet és kell mélyíteni.

PÉNTEKEN DÉLUTÁN az igazgató, az 0B-elnök a délelőtti műszak dolgozóinak a kollektív szerződés betartásáról számolt be. A felszólalók követelték; az 1-es és 2-es számú téglaprések közelében lévő árnyékszéket hozzák rendbe. A vezetők felírták és Ígéretet tettek. Ez rendben is volna akikor, ha hetekkel, holnapokkal előbb nem követelték volna gyűléseken, nem írták volna fel. nem ígérgettek volna. Bár annyi kő alatt egyetlen sző nélkül is inog kellett volna az ott lévő rendetlen, egészségtelen és munkát gátló körülményeket látniok. De nemcsak azt, más apróságokat is. A 2-es számú tégla présnél a gép alatt és körülötte víz áll, mert az elvezető csatornát nem tiszti itatják ki. Az egyik tégla-elszedő cseréprámákat dobál a pocsolya* vízbe, hogy elérje a szíj-átváltó kart. Egy csúszás és kész a csonttörés. Az egyik dolgozó azt mondja: a váltókart meg kellene hosstabbítani. Itt a versenytáblát egy megviselt, formátlan falemez helyettesíti.

A BEJ ARAT ELŐTT jókora föld- éshomokdjmb. ev ráavúj- tózik az iparvágányra is. Emiatt a kiskocsik naponta gya ran leesnek, kézi erővel kell vissza tenni. A prés körüli oszlopokon a dolgozók utcai ruhái lógnak, eszi és piszkítja a por. Hasonlóan van ez a szomszédos cserép- présnél. A szintén szomszédos 1-es számú téglaprésnél ivópohár nincs. A férfi-fürdőben lécrács hiányzik, aki fürdeni akar, ann ak a hideg betonra kell állnia.

AZ ÖTSZÁZEZER TÉGLA pusztulásához kéj>est nem nagy dolgok ezek. Elintézésüknek, vagy el nem intézésüknek azonban van köze a termeléshez. Nem kevésbé hely tel tar az a magatartás, amely tudomásai veszi a hibákat, de megszüntetéeükért nem te,z semmit. Sőt, ha szóvá teszi ezt valaki, nem tetszik neki. Különbséget teszünk kis és nagy dolgok között, de egymástól nem választjuk el őket — a felelősségérzet mindkét esetben köte’.ező.

________________________________ — tg H

ogy válhat a panaszkönyvből emlékkönyv?

A pajiaszkünyv az üzletekben azért van, hogy akinek panasza van, azt bejegyezhesse. így tudjuk mi is, így tudja ezt más is. A vállaistvezetöség pedig többek között azért is van, hogy a bejegyzett panaszra választ adjon, közölje, milyen intézkedést tett, hogy az illető panaszos elégtételt kapjon. Békéscsabán ez koránt sincs így. Tények bizonyítják az ellenkezőjét. A Béke cukrászdában a panaszkönyvbe Ti- márné, Szigetvári utoai, békéscsabai lakos ezt be is jegyezte. Megírta, hogy hiába van a pa- naszkönyv, ha a bejegyzett panaszokat senki nem orvosolj«. S megkérdezte azt is, vajon miért nem ? Erre és mások hasonló bejegyzésére talán így lehetne válaszolni: mert a vállalatvezetők, üzletvezetők — tisztelet a kivételnek — annyi fáradságot sem vesznek, hogy belelapozzanak a kérdéses könyvecskébe.

Lapozgassunk a békéscsabai Népbüfé zöldfedelű könyvecskéjében.

„...mégis csak disznóság, a jó ismerőst hamarabb kiszolgálják...”

— olvassuk. De nézzük tovább:

,,..a pénzt visszakértem, kérem a szódavíz petróieumizót megszüntetni...”

A dolgozók aláírják nevüket, süt többen a címüket is odaírják, de sérelmükre nem válaszol senki. Hiába a felháborodásuk, senki nem törődik azzal. A büfében már megtelt a panaszkönyv, ki kell cserélni. Lapjairól alig olvashatjuk a vállalat vezetőség válaszát, — ez éppen olyan ritka, mint a fehér holló. Talán arra gondolnak, hogy a vendég meg[ ónja az irka-firkálást, ba nem kap választ.

De lapozzunk bele a kiskereskedelmi Vállalat tejivójának panaszkönyvébe is:

„Tökéletes a tisztaság, ízléses a berendezés és gyors, pontos a kiszolgálás. Hangos filmre kellene venni»- példaképül állítani ”

Ezt Kemény Imre gyógyszerész jegyezte be. Lapozzunk továob;

„Mi a budapesti MÁV szimfonikus zenekar tagjai évek óta járjuk az országot, de ilyen kellemes reggeliben még nem volt részünk. A kiszolgálás gyorsasága is meglepett bennünket.”

A panaszkönyvet itt emlékkönyvnek hívják. A vendégeld egész dicshimnuszt zengenek a tejívó berendezéséről, a pontos kiszolgálásról, idézünk néhányt sort:

„Nem panaszt akarunk, mert az részünkről nincs, azt szeretnénk elmondani, hogy még Budapesten sem» találni ilyen tiszta tej h ót. A fő vendéglátó vállalat, a Csaba Szálló kiszolgálói is eljöhetnének ide tanulni.”

Érdekes a következő bejegyzés is; „Több hetes tapasztalat alapján írjuk, ha a szomszéd cukrászda a Csaba gyöngye, akkor ez a tejivó Békéscsaba gyémántja”.

Hasonló bejegyzést tettek az Élelmiszeripari Minisztérium dolgozói is. Mindezek a bejegvzé- zések a vállalatvczetőség, valamint a tejivó két dolgozójának: Kulcsár Rózsi és Balázs Ilona jó munkáját dicsérik. A válla- latvezefőség, ha times is panasz, akkor is válaszol a dolgozóknak, közli, hogy továbora is mindent megtesz azért, hogy a dolgozó, aki itt fogyasztja reggelijét, jól 1 érezze magát és más alkalommal! is szívesen térjen ide vissza.