Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-27 / 175. szám

Minden kérdést Géni szellemében kell megoldani A genfi értekezlet utáni visszhang ___________________________________________________ ViUatsauk Hcpt 1 953. július 27., szerda RÓMA Az ANSA hírügynökség közöl­te Segni miniszterelnök nyilatko­zatát. Segíti a többi között a kö­vetkezőket mondotta: * A genfi értekezlet eredményei, vélemé­nyem szerint, rendkívül kedve­zőek a béke, a biztonság és a leszerelés céljának végleges el­érése szempontjából.« DELHI A Times of India »Győzelem« című vezércikkében ezt írja: »A genfi értekezlet eredményeinek egy etlen pontján sem folyik há- j tén mutatkozik majd meg.« Itt ború, bár sajnos, még .mindig jön majd el az ideje annak, hogy vannak pontok, melyeken a ren- | »mindkét fél részéről határozói­dét megzavarják. Egy másik j tan szükség lesz engedékenység- tény, — maga a genfi találkozó, j re és némi engedményekre.« Ezen Vajon lehet-e még hidegháború- j az értekezleten kell majd ,meg- ról beszélni, amikor a problé- | tenni az erőfeszítéseket, hogy a mákat a tárgyalóasztal körül genfi találkozón elfogadott álta- vizsgálják meg és amikor két- ; lános elveket »tényleges, határo­Addig ütötte a vasat, míg bilincs lett belőle 1/ A júliusi ségtelenül megnyilvánul az az akarat, hogy békésen rendezzék őket ? WASHINGTON Eisenhower és Dulles július 25-én tanácskozott az amerikai | »hidegháborút zott megállapodásokká« változ­tassák. PÁRIZS A Liberation azt írja, hogy a genfi értekezleten eltemették a uz a mereeje, hogy bar az érte- - kongresgzus vezetőivel. A tárgva-| Az Humanité úgy véli, hogy L-ü»Ul a Lev nsAklAmnl.hnn ... ! V ov kormányprogram után azt hitték a szeghalmi kulákok, hogy értük [ vásott patkót. van a világ. Fellélegeztek s úgy leesik neki a csillaga — s ezzel ott hagyta Ambrust, mint ló a Almásinak neu az első ese­te volt, hogy jártak-keltek, hogy' mézes pisz­kafával sem érte volna el az or- . a tez-tagokat. a vezetőség tagjait rukat az ember. Népi demokra- ? hcfekcthsc. Sokszor elgondo’ko- ciánk igazságszolgáltatásáról pe- dott Ambrus Jó séf dig egyenesen azt gondolták, hogy j szennyes úton az ő érdekükben jött létre. Egy szó mint száz, felelevenedtek, mint tavasszal a legyeik! s fickán- dozni kezdtek. is, va.on jutottak hozzá, kéziét a fő problémákban nem ! lfeof. után HagertV. a Fehér Ház j a óenfbetl elért eredmények iga­hozott konkrét határozatokat el- t(Jdtkára az a]ábbiakat k5z8Ue zoltók mindazoknak a reményeit, vezetett ahhoz a megallapodas- [ tudósítnkLal »Az elnök- é« a I “Ok sohasem nyugodtak bele a háború elkerülhetetlenségébe. A lap megjegyzi, hogy mostantól kezdve minden vitás nemzetközi hoz, hogy véget vetnek a hideg- ,,-n - __ ... , ,, . . , . . , , , „ , , 6, i külügyminiszter a két part kon­haborunak es békés eszközzel „„„ • .»• . <• , . . , , gress zusi vezetőnél folytatott ta­vcg.eges rendezésre törekszenek, I nácskozása során a fi tór. bármily hosszadalmas legy en is | gyalá3okról Eisenhower elnök biztosította a kongresszusi PÁRIZS | vezetőket arról, hogy Genfben semmiféle titkos egyezményt nem kötöttek és nem írtak alá semmi­lyen bizalmas okmányt. Eisenhower, amerikai elnök Edgár Faure, francia minisz­terelnök nyilatkozott a France Soir-nak a genfi értekezlet ered­ményeiről: »Nem állítom azt, hogy a Genfben tárgyalt vala­mennyi kérdésben máris meg­egyezést értünk el. De nincs egvetlen olvan kérdés sem, amely . , ne került lolna közelebb a meg- beket akar es rámutatott arra, oldáshoz annak következtében, h°P a genfi megallapodasokat hogv megvizsgáltuk.« j sok türelemmel ke l majd való­ravaitani. »A cél erdekeben A lap munkatársa megkérdez- együttműködésben kell dolgoz- te a miniszterelnököt, leliet-e azt nunk a Szovjetunióval és min- mondani, hogy a hidegháború j den más néppel...« — mondotta. problémát »Genf kell megoldani. szellemében« TOKIO Mint a tokioi rádió közti, Ra- tojama miniszterelnök július 25- én kijelentette, hogy véleménye szerint a genfi értekezlet ered­hétfőn este a rádióban és a te- | f . , . „ . , , „I helyzet«. Ezzel kapcsolatban azt revízióban beszámolt a genfi a kívánságát fejezie y, hogy ,a tárgy alásokról. Ismét hangoztat- j lehetőségek szerint hajtsák, vég- ta, hogy az Egyesült Államok j re a japán védelmi erők csök­már véget ért? »Az igazi próbája annak, amit kerítését.« BELGRAD Faure így fogalmazta megez-ÍGenf elért — mondotta Eisen- zel kapcsolatos véleményét: — | howér — a külügyminiszterek Tény az, hogy egy év ót a a Föld | küszöbönálló októberi értekezle­A Borba »Bevált remények« cí­mű vezércikkében megállapítja: »Ami Jugoszláviát illeti, orszá­gunknak alapos oka van arra, hogy örömmel fogadja a genfi megegyezést. Jugoszlávia, mint béke-szerető ország, érdekelt a béke minden konstruktív előse­gítésében.« amijük van? Úgy volna, ahogy Almási mondja, hogy a kezükhöz szenny tapad? Az egyik nap nem bírta már magában tartani, ki- Az ősi jussra hivatkozva, nap- tálalt vele, választ kért az elnök- ról-napra jártak a tanácsházára, tői. Úgy van-e István, ahogy az ügyészségre, a felajánlott föld- Almási állítja ? Az elnök tudtál jeik visszaszerzése miatt. Egy - j adta, hogy egy szó sem igaz! Al- némelyikük még a termelcszövei- mási apósa az ő nevén vitte be kezeibe is elszemtelenkedett né- , ;l jószágokat. Az elszámolásnál, hány ezer forint kárteri és véget . : amikor kilépett, jogosan tartot- Alinási Zsiga knlák is akcióba | |ák viasza a nlal.ai]t <Vsszrget lepett. Addig ütni a vasat, míg j ^ adósságba. Almásinak mind­meleg — gondolta cselekedett. Vissza a földet »sem­s ekként ; ehhez semmi köze, legfel jebb annyi, hogy a tanácsot kijátsz- mire való nép«, ügyi* feloszlik a va «pasának adta a lovakat, ne­szövetkezet, sziszegte, ahol csak j hogy ief<)g|aiják az a<]<íba. Amit szerét tehette. Az apósa, az öreg . „ r ® j főztek, egyek meg — hagyta Soós pedig aki egyébként lm , jóvá Ambrus József, de Almási presbiter az egyháznál — áment ] trl;lga,ai.t^át 1M,m feledte. H mondott az Ili Alkotmány tér- , . . , . ,// .. , rr i/ ,, * ,szórhatta ez rank az alkot, ho-gy meloszovetkezetnek. Kilcpett. A \ , . , _ . ’ , ~ I feketíthet ez be bennünket ha­példa, habar ragadós volt, wm | m6don mindmkinek? !gv az. járt sikerrel. A tagok egy része kilépett, állami tartalék címén Almási is visszakapta a földet, de mindezek ellenére az Uj Al­kotmány TSZ él és gazdagodik Almási Zsiga földje mellett. gyarapodó gazdaság, a Az évről-évre Távirat Viharsarok Népe szerk sztősége Békéscsabi A mező herényi kétezerholdas hűlés gyengül, a nappali hőmér- j Petőfi TSZ július 26-án 100 szá- séklet alig változik. j zalékig teljesítette összes gabo­\ árható legalacsonyabb hő- ; ^beadását, beleértve az 5 va­mcrsek.iet 13—16, legmagasabb . ,, , - , ,, . , ... nappali hőmérséklet 22 - 25 íok hadiéi vásárlási gabonát is. között. | Községi Tanács vb. Időjárás Várható időjárás ma estig; felhős idő. Több helyen, eisősor ban dé!«i, eső. Mérsékelt észak­keleti-keleti szél. Az éjszakai lc­tagok szorgalma és jobbléte lát­tán pedig mintha kést mártogat- tak volna Almási szívébe. Kgy- ideig meghúzta magát, különö­sen a márciusi határozat 'Után, KÜLPOLITIKAI HÍREK j ffa nialt iira akdóha j lepett. Bemocskolm a tsz becsü- I letét — tökélte el. — Adósok vagytok ti fűnek­PÁRIZS mekneszi véres incidensek i — amelyeknek során, a rend­. _. , -_ , ... _ , | fának — rontott neki az egyik őrség fegyverei használta a szül- I 6-7 tánt éltető tömeggel szemben - j naP°n Ambrus József tsz-tagnak, halálos áldozatainak száma 15- Iak* a m;lSa nyugalmában éppen re emelkedett, a sebesülteké pe- {számítgatta a várható jövedel­A történelem szekere előre halad... Ahogyan a világsajtó megnyilatkozásait olvassuk a genfi ér­tekezletről, megerősödik bennünk az a nagyszerű érzés, hogy a négy kormányfő eredményes tanácskozása szerte a világon örö­met keltett, mert enyhülést hozott a nemzetközi életben, nagy lépést tett előre az országok közötti bizalom helyreállításában, végeredményben a hidegháború jelszámolása jelé. ízt a jövő­be vetett reményteljes bizakodást nem zavarja az sem, hogy tud­juk: sok nehézséget kell még leküzdeni, sok türelmes tárgyalá­son kelt még a különböző nézeteket egyszintre hozni, antíg d vi­tás kérdések véglegesen megoldódnak, az emberiség javára. De azt Is tud iák, hogy ha az a szellem vezeti a tárgyaló feleket — és hisszük, hogy az vezeti amely Genfben kialakult a tárgya­lások folyamán, és amit mind a négy kormányfő a legfonto­sabb tényezőként állapított meg, akkor a kölcsönös bizalom, megértés és megbecsülés szellemében a legnehezebb problémákat is közmegelégedésre oldják meg. Szóval szerte a világon a vi­lágsajtó szinte egyöntetűen azt visszhangozza, hogy a béke kilá­tásai megnövekedtek, csökken a háborús veszély, megvan a mód a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmi, kulturális és egyéb hasz­nos kapcsolatok kiszélesítésére. A Genfben elért sikerek azonban arra is figyelmeztetnek, hogy a látszólag egyhangú helyeslés mögött —, mert a tényeket nem lehet letagadni — azok is ott vannak, akik nem örülnek a hidegháború felszámolásának. Biz­tosra vehető, hogy nem is olyan soká ezek, a háborúra speku­láló körök megkezdik a genfi értekezlet eredményeinek aláakná- zását — burkoltan, vagy egyre nyíltabban. Nemtetszésüknek nyíl­tan is kifejezést adtak az amerikai republikánus párt jobboldali vezetői, a legveszedelmesebb háborús uszitók: Knowland és Brid­ges szenátorok, akik tüntetőén távoltartották magukat Eisenho­wer Washingtonba érkezésének fogadásáról — mint a hírügynök­ségi jelentés mondja: nfagyos csendbe búrkolóznak* ... Egye­lőre ... hogy aztán annál nagyobb hangon próbálják a megértés szellemét megzavarni... Hiábavaló próbálkozás ez ... A kutya uaat — a történelem szekere pedig előre halad... dig meghaladja az ötvenet, A halottakat még az este eltemet­ték. Hatalmas tömeg kísérte őket utolsó útjukra. A temetőben né­mán, hosszú sorokban felvonuló menetben igen sok nő volt. A koporsókat marokkói zászlókkal borították le. WASHINGTON A Reuter jelentése szerint az augusztus 8-án Genfben kezdődő nemzetközi atomenergia kong­resszuson az Egyesült Államokat 209 küldött és tanácsadó Képvi­seli majd. A küldöttség veze­tőjévé Lewis L. Strausst, az Egyesült Államok atomenergia bi­zottságának elnökét nevezték ki. met. — Ezt nem hinném — vetette oda Ambrus legalább olyan meg­lepődéssel, mintha azt őróla ál­lította volna Almási. — Adósok vagytok, vedd tu­domásul. Tőlem is eloroztátok a után agitálhatunk mi a tsz mel­lett, ha ez a gyalázatos, aljasul eláztat bennünket. Ilyen és ha­sonló gondolatok érlelődtek ben­ne már napok óta, míg egyszer újabb hír kapott lábra. | Gál Mihály bácsi. |a kemény kötésű ember, este az aratást abbahagyva hazafelé tar­tott. Útközben Almási állította meg. „ — Hát így van, Mihály bá­csi. Vénségére maga is elérte a paradicsomot — csipkedett fe­léje, — Mit hebegsz, Zsiga? — vá­laszolt amaz. — Hát azt, hogy nem magának való ez a közösködés. Vénségére kaszálni kell, meg aztán az a szárcsalábú Török, az elnök di­rigál kendnek? No, de kellett ez magának, nem jó volt maradni a régiben s végezni dolgát a lelke csendességére ? ■— Hogy én mit rsiná’ok, ehhoz lovat, nem adtatok egy fillért semmi közöd, magadra legyen sem, »legomboltátok« az apósom — Nem hinném, hogy jogtala­nul fogták vissza, de ha bajod van, eredj Török IstvánhoZj az elnökhöz s követelőzz nála. — Ahhoz nem megyek, az... de még lesz gondom rá, majd Felelősségre vonják a mezökovácsbázi gépállomás kötelességmulasztó igazgatóját A mezőgazdaság legdöntőbb feladata gépekre 1850 hold aratást terveztek, de most a knyérgabona minél kisebb szem- i július 20-ig ezek is csak 598 holdat arat- veszteséggel történő, gyors betakarítása, tak le. Minden órai mulasztás, munkakiesés | Az igazgató felelőtlen munkáját bizo­csökkenti az ország kenyerét. nyitja a tavaszi kampányban történt el­a* . ... I eluisasolta a Magnap o 18 I J e.---------------------- tsz-iro<lan, A mikor dogozó parasztságunk, a gépál- maradás Is. A gépállomás tavaszi kani- lomások legjobb dolgozói, éjt-napot eggyé pányterve 4530 hold traktormunka volt, téve harcolnak minden szem gabonáért, | s ebből csak 3173 hold munkát végeztek akadnak olyan vezetők is, kiknek nem ! el. A tavaszi talajmunka-tervet mindössze fontos a nép kenyere, nem sfirgős az ara- j 58 százalékra teljesítették, tás. | Szédely Károly nem törekedett a több­Szédely Károly, a Mezőkovácsházi Gép- termelésre sem, sőt akadályozta azt. Ta- állomás igazgatója nem törődött azzal, vasszal például aláírást gyűjtött, hogy a hogy a gabona pereg, nem ellenőrizte a termelőszövetkezetek nem kívánják a ku- Gál Mihály volt az egyedüli, aki kombájnok és az aratógépek munkáját, j korica négyzetes vetését. ] előtt a régit keseregte. í lázílott gondod, de jobban a szádra. — Majd megvetően nézett Almásira 6 magára hagyta. Hogv fecseg ez a kelekótya — gondolkodott az öreg Gál magában, ahogy haza­felé- rótta az utat. Ha más, nem tsz-beli embernek mondaná, még megérteném, de nekem jártatja a száját, nekem, aki érzem, hogy 8 mint van a sorom. Hát mi ba­jom van nekem? A kombájnnak segíthetek annyit, hogy levágom a sarkokat, ezzel még nem sza­kad le a kezem. A sorsom az biztos, hogy masabb, kevesebb a gondom, de több a jövedelem, ez az igaz. hogyan járt Almásival. Nem az első példa volt már, hogy Almási hazug móilon ócsárolta a szövet­kezet tagjait, vezetőit. Nemcsak A földművelésügyi miniszter a Mezőko- . ^vetkezet vezetője ellen. A Hanyagságának, közömbösségének követ­kezménye, liogy a kombájnok július vácshází Gépállomáson tapasztalt súlyos , 20-ig, — az aratás kellős közepéig — mulasztások miatt Szédely Károly gépál- SZ Par sz‘ervcz^t,e es a tagok tervüket mindössze 18 százalékra teljesí- lomási igazgatót azonnali hatállyal fel- HM>St megtoroltak az ellenük ve­tették. A tervezett 1050 hold gabonából mentette állásából és felelősségrevotiására tetteket ée Almásit feljelentették mindössze !90 holdat arattak le. Az arató- j megtette a szükséges intézkedést. (MTI) az ügyészségen. __ Deák —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom