Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-03 / 155. szám
MSS. július J., vasára»» 7 Sport- és kuliúrcsoporfot alakítottak a mezőberényi Előre TSZ DtSZ-fiataljai Vikfrua iék Hip* A szövetkezet csaknem 30 tagból áltó fiatalsága DISZ-szerveseiét, ezen belül sport- és kultúr- csoportot alakított. A fiatalok elhatározták — közöttük a legszorgalmasabbak: Darta Mária, f eld- inüller Júlia, Ilózsahegyi Anna, Hajkó Zsuzsa, Bálint Lajos és Pallagi Mihály —, hogy a nagy nyári munkák alatt is módot találnak arra, hogy a tanyarész lakóit szórakoztassák. Szabadidejükben kultúrműsort tanainak, a »Szánt az eke« című egyfelvo- násos színdarabot. Ezenkívül dalokat és táncokat is. Pihenőnapokon, esténként rendszeresen összejönnek a központi tanyában. Vasárnapokon röplabda-mérkőzéseket rendeznek, melyeken szívesen látják a környék egyénileg dolgozó paraszt fiataljait. A szövetkezet vezetői örömmel segítik a lányokat, fiúkat, akik j munka. megfogadták, hogy kiveszik részűket a munkából, különösen az aratás, cséplés alatt. Nyolc nap alatt akarnak learátni á közös gazdaságiján. Most ping-pong asztalt kaptak felszereléssel és futball-labdát. Rövidesen röplabdát kapnak a fiúk is, lányok is. A vezetőség megígérte nekik, hogy zárszámadás után értékesebb ajándékot kapnak, bővítik könyvtárukat is. A tsz-fiatalok eseménydús élete odavonzza a környék egyénileg dolgozó parasztfiataljait. Közülük már többen kérték felvételüket a DiSZ-szervezetLe. Azóta gyakran együtt szórakoznak, sportolnak. Örömükben osztoznak, barátkoznak a szülők is. A tanyák egyhangúságába változást vitt a fiatalok szervezkedése, megelevenedett az élet, köny- nyebben, vidámabban halad a BefŐHek készítése cukor nélkül Most „nyugodtan“ kipihenheti fáradtságát Piros Istvánná vésztői lakos | ráitatta. De nagy befolyással volt 1949-ben egyhónapi bortönbünte- J arra is, hogy Vésztőn az üzérkedés tést kapott üzérkedésért, árdrágí- j elterjedt. Pirosné leányát is be- tásért. Pirosné mit sem törődve vonta ebbe a munkába. Két és fél tettenérésével és a reá szabott bűn- ^ld földjét mással munkáltatta és tetéssel, 1953-tól 1955 júliusáig'ezért 2S“'ral fizetett. Egy-egy alölytatta tovább ténykedését. A | kálómkor 5 600 forintott keresett, vésztői piacon állandóan vásárolta Megélhetési lehetőségének az üzérkedést tekintette, amit bizobaromtit, tojást engedély nélkül nyit, hogy az említett idő alatt és azt Budapesten értékesítette, ■ járta meg Budapestet és a Garai piacon. Hogy Pestről selj 490 tyúkot száuított jöjjön haza üres kezzel, üzletekben |a GaraJ piacra visszáruként 799 zsírt vásárolt s azt Vésztőn rész- | kg 2S1'rt (volt mikor 60 kilós té- ben lakásán, részben a piacokon telekben) szállított lakására, a hivatalos árnál 6-7 forinttal többért árusította. Pirosné üzérkedé- % beaclásj és a dolgozók élet- színvonalának’ emelkedését hátMost a sok-sok fáradtságot „nyugodtan“ pihenheti ki, mert a járási ügyész június 29-én előzetes letartóztatásba helyezte tetteiért. 3íem lehet mellékes A cukornélküli befőzés előnye, hogy a cukorvásárlással járó kiadást télire is eloszthatjuk, amikor felbontáskor tesszük hozzá a cukrot. Cukor nélkül való elte- Véskor méjg fokozottabban vigyázzunk arra, hogy teljesen ép gyümölcsöt használjunk. Ha csak lehet, kapcsos üvegekbe tegyük a befőttet. A gyümölcsöt mosás után, ba leszikkadt, sokkal szorosabban rakjuk az ^vegekbe, mint egyébként szoktuk. Vizád feltöltjük, lezárva, a forrástól számitva 20—30 percig gőzöljük. Ha gondosan végezzük ezt a műveletet, igen jól eltarthatjuk és teljesen felesleges, hogy czali- cilt tegyünk a tetejére. Fenti módon való éltes és re különösen alkalmas a kiniagozott cseresznye, meggy, ribizli, málna, érett sárgabarack, szilva, szeder. Gyümölcsök eltevése levesekhez, mártásokhoz és süteményekhez Meggy: Egy kiló meggyre 40—50 deka kristálycukrot számítunk. A jól megmosott megytetejére, jól lekötözzük és 15 per» cig gőzöljük. A gőzben hűtjük ki. Készíthetjük úgy is, mint a gyet kimagvaljuk és literes meggyet, cukorral összerakva, üvegekben, a cukorral Tétege- ; akkor 15—20 deka cukor kell 1 összerakjuk. Tetejére egy :anál rumot, egy borsónyi szalicilt teszünk. Nagyon lassan gőzöljük, kb. 30 percig. Amikor felhasználásnál süteményt készítünk belőle, szitára tesszük és a levét lecsurgatjuk. Levét szörpnek, szódavízzel fogyaszthatjuk. kiló gyümölcshöz. Egres (pöszméte, püszke): Az egrest megtisztítva üvegbe rakjuk. (Az üveg nagyságát ahhoz mérjük, hogy hány személyre használjuk fel a főzésnél. Ezt az előbbieknél is vegyük figyelembe.) A gyümölcsre rendes ivóviA ribizlit is hasonlóképpen te- ! zet öntünk, tetejére (egy kés- hetjük el. ! hegynyi szalicilt teszünk és légCseresznye: Az érett, de ép I mentesen, jól lezárva 20 perszeruű cseresznyét kimagvaljuk, üvegekbe rakjuk, jól lenyomkodjuk. Borsónyi szalicilt teszünk a cig lassan gőzöljük, a gőzölő fazékban csak félig hfitjük. Fel- használáskor édesítjük. Úszhatnak,' sportolhatnak Megyénk egyik nagy községében, Gyomén, ha fürödni akartak, a Hármasköröst kellett felkeresni. Az örvénylő víz minden évben megkövetelte a maga életáldozatát. Sok fiatal temetője lett a sze- szélyesvizű Körös. Ma már Gyoménak szabályos uszodája van. Hogyan építették a 25x15 m-es uszodát? Egy évvel ezelőtt Mayer István úszóedzőt Gyomára helyezte a Körönt A lelkes sportvezető köré egy lelkes társaság csoportosult, s elhatározták, hogy valamiképpen uszodát kellene létesíteni. Elhatározásukat tett követte. — Lesz uszodánk — mondotta Farkas László, Neihart István, Túrák Vince. Kiss Dániel és Barabás József. Nem szaladgáltak, nem utazgattak az MTSB-hez, az OTSB-hez.A kÓz- f tégi tanács megtalálta módját. | hogy az iduláshoz, az anyagbe j szerzéshez támogatást adjon. A munkát elvégezték az előbb nevezettek vezetésével A sportszerető gyomaiak, munkások, mezőgazda- sági, értelmiségi dolgozók mind ott voltak. Kubikoltak, hordták az anyagot. Hónapok alatt elkészüli l * medence. A környékét csinost- ' tották. Az avatás előtt két nappal a csőrepedést éjjel-nappal javítot- | fők felváltva és a versenyt meg- j tartották. í Június 26-án 2 órakor felállt c j úttörő a rajtkőre, hogy ezzel j átadja a gyomai dolgozó népnek a ] legújabb legfrissebb vívmányát, c gyomai uszodát. Az akadály-jelentések elhárítása van soron az állami gazdaságokban Az állami gazdaságoknak vetőmagot is kell termelniök egyebek között és nem is mellékesen. Üzemtervük írja elő, hogy holdanként szerződéssel mennyit kell átadniuk a Magtermeltető A szeghalmi községi pártbizott- ; szalják a községi és járási párt- ság titkára a márciusi párthatá- végrehajtóbizottságon — a neve- j Vállalatnak. Ebből bármely ál- rozat után — 2 és fél hónappal zett marasztalását mással indo- | lami gazdasági igazgató és bár- ezelőtt — kifogásolta az Állami kolják. Tekintve, hogy vitathatat- j mely járási főagronómus előtt Biztosító megyei vezetőjénél Tanul megállapítható: a járási ki- j világos: az államnak vetőmag Sternyei László felvételét a járási ! rendeltség, valamint a megyei ve- j keli! Több példából mégis, úgy kirendeltségre. Egyetlen ok mi- I zető Magyarországon vannak, a J tűnik, mintha számos állami gaz- att: Merán gróf intézője volt. pártbizottságok véleménye nem das ágban »félreértenék« a terv- ,.Csak próbaidőre vesszük fel“ — j lehet mellékes még az Állami j törvényt és nagyobb gonddal in- __ ez volt a válaszolt metőgondolat Biztosító vezető emberei előtt i kább akadály-.jelentést termelnek, j két egy május 11-i és egv júMost — hogy a próbaidőt hosz- sem. i mint vetőmagot. j nins 11-i jegyzőkönyv is, me Június 20-án Papp Ferenc igaz- a Töviskesi ÁG-ból azt írja a Magtermeltető Vállalatnak: a gazdaság a 289 mázsa Pannon bükkönymag szállítási kötelezettségének fagykár miatt nem tehet eleget. Csak 100 mázsára vállal szállítási kötelezettséget. Június 21-én viszont arról érkezik értesítés, hogy a késői fagyok miatt a gazdaság egyáltalán nem szállíthat majd vetőmagot, mert a vetés kipusztJÍt a késői fagyok miatt. Igazolja ezekeknek aláírója BukovszJd János, a Szeghalmi Járási Tanács főagro mómusa. Mikor volt május-júniusban fagy és olyan nagy, hogy egy áttelelő növényben ekkora " kán okozzon? Semmikor! Erről parki meggyőződhet, mint ahogyan bebizonyosodott a Magtermeltrtí Vállalat főagronómusa előtt a helyszínen, hogy a szerződött vetőmag szállítható lesz. Termelési akadályok híján most az akadály jelentések elhárítása van soron, hogy a vátlaiiai annakidején mégis vetőmagot kapjon. Vonatkozik ez Mezőhegyesre is (fű- és kendermag miatt), Dombegyházára is (ricinusmag miatt) és több állami gazdaságra. nyen János. Erre aztán kitört megnyomni a csengőt. Lassan el- anyja szíve és milyen jó, kedve- már inkább a menyére nézett, a háborúság. El is ment a fiú, be indult a lépcsőn. Csak az unoká- sen beszélget most Katicával; vajon mit szóil az. Találkozott tesem várva az ünnep végét, azóta Ját nézi meg, aztán megy az ál- Rántott csirke került az asztalra, kintetük. A fiatalasszony arcán se látták. Néha-néha ír egy-egy tomásra — határozta el. Már az János kivett egy combját, meg egy huncutkás mosoly bujkált, de levelet, az apjának küld ezt is, azt aitó előtt állt. megnyomta a csen- melle darabját, nagy gusztussal nem szólt. Ez aztán még jobban is, egyszer egy pipát, másszor gőt. Egy perc múlva az a kis beleharapott a húsba, egy pilla- megzavarta Erzsi nénit, egy gumicsizmát, de azt a kendőt fiatalasszony állt előtte, akinek natra otthon, a szülői háznál érez- N . . . . isB ami most Erzsi néni fején van, a csirkét eladta Elvörösödött, te magát, persze ott is olyan rit- ,>er" l,KK>m, aPam m,t »«*- is, ami mosi cr/.si ne J , , rántott csirke mint itt na ha ilyen aranyban emelget. ő küldte tavaly karácsonyra. Az- még jóformán hang se jött ki a ért ő mégsem megy hozzá, any- száján, már fordult volna vissza, nyi az út Gyomára, mint onnét ide. rte^ maris az előszobában volt, kább kellett a pénz. Most, hogy nek az árát. Azt hiszem károni- ■Kint állt már a Rákóczi térén, majd onnét tuszkolta kedvesen Zm. v>,tJL , vir.-wmt kán volt rántott csirke, "mint itt na> ha ilyen arányban emelget- náluk. Az anyja, ha fölnevelte is n<^c odahaza a sónak meg a a csirkét, másoknak nevelte in- paprikának, vagy éppen az ingamikor ezeket gondolta. Egy fia- beljebb az asszonyka, úgy, mint- talasszony szőke fejű kisgyerek- ha megsejtett volna valamit. A kel a karján, ment el mell »tte. szobában egy szőke apróság állt Erről aztán eszébe jutott az unó- e'ötte, teli szaladt a szeme köny- kája. Ilyesmi legényke lehet, ti- nvel. aztán felkapta a meglepett zenöt, vagy tizenhat hónapos, gyereket és csókolta, csókolta, fényképről már ismeri, mert Jan- csókolt»; eszébe, hirtelen kodna, szidná a városiak atya úristenit — mondta János és — Mennyit adtál ezért a cár- nevetett egyet hozzá. Az anyja is kéért? kényszeredetten mosolygott. Er— Kilencven forint volt egy r* sem ssóM, már hogy ad- pár, a másik, majd jó lesz hol- hatna ebben igazat a fiának, minap délre — felelte a felesége, kor a másikban sem adott. Jácsi azt is küldött. — Az első _ janikéin, Janikám, kis unó- A férfinek egy- pillanatra meg- nos jóízűen szopogatta le a csirke akadt a falat a torkán. csontját, még meg is ropogtatta — Kilencven forint! — ismé- azt, de bizony Erzsi néni ét- a játéküzlet tett most már mindent s talán telte meg rekedtesen. Az öreg- vágyát meg ez sem tudta viszasszony nem szólt semmit, csak szakozni, tán egy kicsit megmelegedett a , füle s megköszörülte a torkát. unokája. — Még könny is szaladt kám. — A fiatalasszony ott állt a szemébe. Aztán megindult a mögötte, nem szólt semmit, érKörúton, megállt előtt, nézegette a kirakatot. Be- egy-egy könnycseppet is széjjelnyitott s megvett egy igen szép dörzsölt a szeme sarkában. Er- kis lovacskát, szekérrel együtt, ÍSi néni leült. Nem tudott elmozVégighúzta a pulton, még mo- dúlni a kis legény mellől, hiszen lopva pillantott a fiára, j j -llt a2 pgyjjt sarokba. Kutyafáradt volt, de ment jött álom — Látja, anyám, kilencven fo- a szemére. Minduntalan azon rint. Csaknem két napot dolgo- töprengett, hogy tán éppen most solygott is hozzá. Mit csináljon olyan egészen, mint az ő fia volt most újra megszólalt vele. Postára adja? Igen, úgy ilyen korában, meg aztán haza- kellene. De, amikor a postához jön az apja is, 3-ig dolgozik. PeH ázafelé menet Erzsi néni beért. hát csak túl ment s befordult dig mindig lesütötte szemeit, el- mm érte. A múlt héten hetven mondja meg Katica Jancsinak, a Népszínház utcába, .nézegette a vörösödéit mint, aki igen nap forintot sokait Katica egy pár hogy ő volt az a kofa, akitől házszámokat. dologban ludas, ha a menye lejött csirkéért, de hát kell az ember- olyan drágán vette a csirkét. YaEnérte a 23-at, megállt egy ki- a konyhából. rsit. — Szóval itt laknak — E*é1 4-kor már otthon z- f gondolta. — Na odaadom a ház- János. Nagy örömre mesternek — de hiába, a keze nem Nem tudott betelni azzal, hogy nek néha egy-két jó falat. — lami olyasmit érzett, hogy biz fl volt Az öregasszony erre sem vála- tán sohsem tud pirulás nélkül jött. szolt. Nem volt ereje azt monda- majd a fia szemébe nézni, meg ni, hogy igaza van a fiának, tény- aztán az is sokszor eszébejutott, engedelmeskedett, nem tudta lám csak, mégis meglágyult az Leg drága volt a csirke. De most hogy nem lehet könnyű a menyének a dolga, ha ketten keresnek is. Hiszen milyen könnyen kimondják a kofák, meg hát a parasztok is a nagy árat, de biztosan egyik se gondolkozott még azon, hogy milyen sokat kell azért a pénzért dolgozni. Elszaladt a hét újra Pén- tek délután Erzsi nénit az ura megkérdezte. — Hát nem mégy ? — Az öregasszony megrettent a kérdés hallatára, mert bizony nem mondta meg vén párjának hogyis volt, mint is volt, csak annyit mondott, hogy Janiéknál is járt. Az öreg most őszintén szólva arra számított, hogy most ő is felmegy. De nem szólt eddig az asszonynak. Most egy kicsit meglepte, hogy Erzsi nem készülődik. Azon töprengett, hogy mi ütött bele. De az' nem szóit, nem magyarázkodott, csak ült a lócán, * nézte a borotválkozáshoz készüli embert. — Pedig én is mentem volna — törte meg az öreg a csendet. — En pénteken többet nem utazom, utazzanak azok, akiknél ráfér a képükre a kofái kodás. — Az öreg a szavak hallatán megcsóválta a fejét, majd letette a borotvát, s csak annyit mondott. — Jói van Erzsi, akkor menjünk szombaton. Szabó József
