Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-01 / 153. szám

AZ HDP B É K ÉS ME GYEI P ÁR T B I Z O TTS ÁGÁN A K LAPJA 1955. JULIUS 1., PÉNTEK Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM ÍV Egészségünk védelmezői Negyedszerre emlékeznek meg megyénk dolgozói júllius 1-én az orvosok munkájáról Kormányunk az ország száz legjobban dolgozó orvosát kiváló, illetve érdemes orvosi címmel tünteti ki ezen a napon 195% óta. kz a nap egybe­kapcsolódik Semmelweisz nagy tudós nevével, akinek neve nemcsak fényt áraszt erre a napra, de egyben kötelezettséget is jelent. Jelenti elsősorban a harcot az újért, a jobbért, a múlt rossz, elavult hagyományai ellen. Ma ez a harc öss., - hasonlíthatatlanul könnyebb, mint Semmclweisz idejében volt. Ma az orvos, aki 'a dolgozó emberek egészségéért, a beteg emberek gyógyításáért harcol, nem egymagában áll, mint Semmehveisz. Ma társadalmunk berendezkedése, dolgozó né­pünk törekvése, a fejlődő tudománynak kedvez és elszigeteli a korlátolt maradiságot. Mérhetetlen a fejlődés. melyet egészségügyünk a felszabadulás óla eltelt tíz évben tett meg a Szovjetunió példája nyomán, pártunk vezetésével. A mull kap:talista korszakában a közegészségügy egy vékony erecske volt, amely mellett néppusztító ártalmak, cse­csemőhalandóság, tbc. és más betegségek szabadon garáz­dálkodhattak. A gyógyítómunka a kórházakban folyt — de a kórházak a dolgozóknak megfizethetetlenek voltak — csuk jómódú, kiváltságos réteg vehette igénybe. A tömegek szá­múra a kórház a végső kényszert jelentette, ahová éppen ezért igen gyakran késve mentek. Népi aemokráciánk az egészségügyei népünk közkincsrvé tette. Szovjet elvtársak segítségével a meglévő intézményeket kiszélesítette, újakat létesített, l ő jelszóvá vált: a betegség megelőzése. Szinte lemérhetetlenek eredményeink, amelyek közül csak a csecs mövédelmet említve, arról beszélhetünk, hogy felét sem teszi ki a felszabadulás előttinek a csecsemő­halandóság. Jelenti ez a szám a terhesvédelem fokozását, a szülőotthont ágyuk szaporodását, gyarapodását, a bölcsődék elterjedéséi, stb. Megyénk lépest tart az általános fejlődéssel, hímek el­ismeréseképpen több szakorvos, körzeti orvos, egészségügyi cfótgozó részesült kormánykitüntelésben, érdemes orvosi ki­tűnt lésb n. niz egészségügy k váló dolgozója« megtisztelő cím adományozásában. A kórházak mindinkább kilépnek hajdani elzárkózQltságuklól és megértik, hogy a betegellátásért, az orvosok állandó továbbképzéséért végső fokon ők a felelősök. A legnagyobb feladata van a Megyei Kórháznak, mely köz­vetve, vagy közvetlenül felelős az egész megye betegellátásá­nak jó minőségéért. Dr. Juba Adolf elvtárs, a Megyei Kór­ház igazgatója, akit kormányunk jó szakmai tudása és szer­vező képességei alapján alkalmasnak tartott ana, hogy a testvén Albániába egy évrei kiküldje az albán egészségügy segítségére. Biztosíték ez arra, hogy a Megyei Kórház mind több támogatást adjon megyénk egészségvédelmének. Megyénk túlnyomóan mezőgazdasági jellegű, ezért a gyó­gyító-megelőző munkát a falun a dolgozó parasztság között kelt m y nősíteni. Közegészségügyünk fejlődése és szervezése ma már nem kizárólag »orvosi problémai. A közegészség- ügy közkincs, amelynek kialakításában az egész társadalomnak részt kell venni. Kz az új szemlélet az, amelynek célja az egészségügy társadalmasítása. A feladatok elvégzésében igen komoly szerepe van az egészségügyi szakszervezetnek, var uk ruszin k, tömeyszei rezeteknek. Lz a munka úgy lesz eredményes, ha a dolgozó nép közül minél löbpen megértik jelentőségét és minél több aktívát sikerül bekapcsolni. Dr. Krajcsovics Bál megyei főorvos, L)r. Szenlkereszti László KÖJÁL igazgató, az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet terü­leti bizottsága igen lelkesen, nagy hozzáértéssel szervezik ezt a munkát. IJe nem szabad elfelejtkezni a körzeti orvosok munkájáról sem. Ok a közvetlen kivitelezői a gyógyító-meg­előző munkának. Ebben az odaadó munkában a szarvasi körzeti orvosokat kell megdicsérni, akik több éve rendsze­resen, sikeresen támogatják egészségügyi munkájukkal a me­zőgazdaság szocialista szektorait. Köszönet illeti a megye többi körzeti orvosait is, akik lelkiismer lesen, becsületésen igyekeznek ellátni a feladatokat. Ilyen áttekintés után öröm- teljes érzéssel tekintünk az orvosok nagy napja, július 1-c elé és bízunk abban, hogy ez a nap megyénk egészségügyi dolgozóinak külön is megadja az elismerést. dr. laikus Enő, az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet területi bizottsági tagja. J Arat. csépel a kombájn ^ KUN PÉTEK MEGÁLLÍTÓ ! - TA lovait a kombájoszérü mel­lett. A ponyvával bélelt kocsiban ömlesztett őszi árpaszemek sár­gállanak. A fogatos gyorsan le­ereszti a »súberts és könnyed mozdulattal túrja le az első be­takarított termést kocsijáról. A szérűn dolgozó tsz-tagok és csa­ládtagok vödörrel merik azután serényen a két tisztítóba a ma­got. A két kalmár-rosta zakato­lása felveri a szérű csendjét. A tisztított, kirostált őszi árpát fe­dett szín alá szállítják pony­vára és ott forgatással szárítják. Alig indul el Kun Péter új teherért, máris megérkezik a má­sik megrakott kocsival Soós Já­nos Gyakran kell fordulniok, mert sűrűn megtelik a kombájn tartálya szemmel. Ügy látszik, bő őszi árpa termésük lesz a gerendási Petőfi Termelőszövet­kezet tagjainak. Ma — június 29-én — kezdték meg kombájn­nal aratni, csépelni 20 hold ke- resztsorosan vetett őszi árpáju­kat. Kőtár Péter, a Gsorvási Gép­állomás kombájnvezetője büsz­kén ül gépén, amint a táblán \ kőrös-körül járva vágja, csépeli az érett gabonát. Igyekszik mi­előbb végezni a 20 holddal, mert sok lábonálló kalászost kell még learatnia a szövetkezet földjein. Kombájnja még új, óvatosan, vi­gyázva dolgozik vele, de holnap — június 30-án — estére le­aratja vele 20 holdról az őszi ár­pát. MÓLNAK MIHÁLY, A SZÖ­VETKEZEI ELNÖKE gyönyör­ködve szemléli az arató-cséplő működését. — Hogyan vélekednek a tagok a kombájn munkájáról? — kér­dezzük tőle. — Gsak egv esetet említek meg — válaszolja. — Tavaly az ara­tás utója felé közeledtünk, alig volt már 5—6 hold lábonálló ga­bonánk, amikor el akarták kül­deni a gépállomás vezetői más területre a nálunk dolgozó kom­bájnt. A tagok »berzenkedtek« ezért és nem engedték addig el a gépet, amíg a mi földünkön le nem vágta az utolsó szál ka­lászost. Ez mindent megmagya- j I ráz. Azt, hogy szeretjük a gé­pet, igénybe is vesszük, mert megkönnyíti munkánkat, segít gyorsan betakarítani tömésün­ket a legkevesebb szemveszttség- get. — Számításunk szerint — mondja az elnök elvtárs — 80 kiló szemet takarítunk meg hol - dánként a kombájnnal aratott te­rületen Ennyi veszteségünk leo­ne, ha kézzel aratnánk. Így a 20 holdról 16 mázsával több árpa kerül a közös raktárba, osztáskor pedig a tagok kamrájába. A KOMBÁJN UTÁN M1ND- JÁKT lehúzzák a szalmát és be is kazlazzák, hogy szánthassanak, vethessenek a tarlóba naprafor­gót, silókukoricát takarmánynak. A termény behordását ügy szer­vezték meg, hogy ponyvával bé­lelt lovaskocsikkal szállítanak: Így négy ember munkáját taka­rítják meg, mert nem keil zsá­kos seju a kombájnra, sem a ko­csikra. A ponyvával bélelt kocsi­val csak odaállnak a gép mellé I és a tartályból teleengedik VersenYvállalás ^ Mi. a Dobozi Gépállomás DISZ- cséplőmunkacsapata az alábbia­kat vállaljuk a cséplési munkák sikeres befejezéséért: 1. 1220 dobmilliméteres cséplő­gép műszaknormáját naponta 180 százalékra teljesítjük; 2. A cséplőgéphez járó pártsaj­tóból rendszeresen felolvasást tar­tunk ebédidő alatt; 3. A szemveszteséget 0,3 száza­lékra csökkentjük; 4. A munkavédelmi és tűzren­dészet! utasításokat betartjuk, s ennek tudatosítására faliújságot készítünk. Balogh M. János munkacsap, vez. Fekete Fereno fel. traktorvez. Vass Gábor etető Lagzi János etető * Megyeri Mihály, a gépállomás másik cséplőmunkacsapata, 1310 dobmilliméteres cséplővel napi 150 százalékos műszaknorma tel­jesítést vállalt. Befejezték az őszi árpa aratását A Ballai Állami Gazdaságban 150 hold őszi árpa aratását jú­nius 29-én estig befejezték. Az aratást teljes egészében kom­bájnnal és aratógéppel végez­ték el. BÉKEGYULÉST tartanak szombaton este Békéssámson dol­gozói, a helsinki béke-világtalál- ! kozó befejezése alkalmából. A békegyűlés előadója Nagy Károly, Békés megyei országgyűlési kép­viselő lesz. 1 Távirat VIHARSAROK NEPE SZERKESZTŐSÉGE Békéscsaba A Szarvasi Állami Gazdaság­ban 27-én megkezdtük az ara­tást. Petrovszky György kom- j bájnvezető 25 munkaóra alatt 24.5 kát. holdról 417,72 mázsa, Gyemján György kombájnve- ! zető 24,5 kát. holdról 407.13 mázsa őszi árpát takarított be. í Átlagtermésünk 16,49 mázsa holdanként. Szarvasi Állami Gazdaság Egész évi sertésbeadásukat teljesítették A nagykamarás! Ságvári TSZ tagjai jól dolgoznak, így gyara­podik a szövetkezet vagyona, kö­telezettségüket is mindig teljesí­tik. 1955. évi sertésbeadásuknak száz százalékig eleget tettek és sertéssel 7494 kg takarnaánygaho- nabeadást is teljesítettek, amely az összes takarmánygabona (ku­korica) beadási kötelezettségűk­nek 23 százaléka. Soványbaromfi- beadást 100, tojásbeadást 101, vágómarhabeadást pedig 135 szá­zalékban teljesítették. Az őszi ár­pa aratását 27-én megkezdték, amelyet a búza aratásáig el is csépelnek. A beadást a csép­lőgéptől teljesítik. Az őszi keve­rék helyén már szépen zöldéi a másodvetés, amit egyszer már meg is kapálták. Minden tsz-csoportunk igyek­szik, hogy az aratásnál, csép­iéinél minél kevesebb legyen a | szemveszteség, minél több ne- j nyérgabonát tudjunk az ipari j munkásoknak juttatni, mert a mi i falunk is több gépet, kerékpárt i és egyéb cikket vár az üzemi \ munkásoktól. Uékány István, VB-elnök h. Aratás — cséplés Csorvásou ^ Gépállomásunkon minden ara- tógép és kombájn kijavítva vár­ja a nyári mezőgazdasági mun­kát, amit hamarosan meg is kez­dünk. Javítási munkánkon felül négy tsz arató'gépét javítottuk ki. A cséplőgépeink is kint vau­nak már a határban A felkészü­lés mellett nem maradt ei az egészségvédelmi és tűzvédelmi oktatás sem. Tehát mindent meg­teszünk, hogy a nyári munká­kat jól elvégezzük. ///. Baranyai János, Gsorvási Gépállomás. Tatársáncon Az Orosházi Kertimag- és Gyógynövénytermelő Gazdaság tatársánd üzemegységeiben jú­nius 28-án megkezdtük az ara­tást. A kiilönbözló apróniagvá­ltat már csépeljük. Július 24-eu megtartott üzemi értekezletet! a dolgozóink vállalták, hogy az aratást és cséplést két nappal a tervezett határidő előtt beieje- zik. Varga Milu'dy, párttitkár. Iteadlúk az első elcsépelt gabonát A szabadkígyósi tangazdaság dolgozói még e hét elején learat­ták a félszáz holdnyi őszi árpáju­kat két nap alatt. Átlagtermésük 15 mázsa lett. A learatott árpát csütörtökre — június 30-ára — el is csépelték és 150 mázsát — a kitűzött határidő előtt két héttel — e szállították a Terményforgal­mi Vállalat raktárába. Első beta­karított őszi árpájukból már gyorsbeadásuk egyrészét teljesí­tették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom