Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-16 / 140. szám

1955 jAnhw HL eelitövtök

ViUaisatoU VUftt

5

: f >:r .. v I *>f. ■ V • '•

A füzesgyarmati téglagyáriak üzenete Gyógyítunk, szeretjSk a gyermeket...

A gép vizes agyagmassza szalagot nyom kifelé. Egy leány egy készülékkel téglákra szeletest. Most azonban hármasával a gép mellé lökdösi.

— Nem jó, repedezett, nem kap elég vizet a föld — mondja a leány.

Milyen lassan jön ki az agyag, s most még ez is„; Bosszantó, hogy így van, amikor tudja az ember, hogy az e havi tervteljesítésben is lemaradás van, s a Füzesgyarmati Téglagyár áprilisi tervét sem teljesítette.

Miért? Mert a vízhúzó motorral baj volt és baj van. Háromszor is volt bent a motor Békéscsabán, a központi műhelyben, mégse jó, csak üres járatban — így mondják. A Békés megyei Tanács Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés műszaki osztályáról nem a legjobbak itt a vélemények. A csabai vezetőség még a megindulás óta ígéri a törőhehgerek és a keverő kiküldését, amelyek segítségével javulna a minőség, valamelyest több téglát is adna ki a gép. Valósággá azóta sem váltotta ígéretét, most már nehezen hisznek neki. Mindezeket többen emlegetik.

A motor gyakran rossz, huzamosabb időn át — a műszaki osztály miatt —, de a tervet teljesíteni kell, ezért a telepvezetőnek ki kellett találnia valamit. Túlórázni a terv túlteljesítéséért igen, de a lemaradás megszüntetéséért nem lehet — valamit mégis tenni kell. Kiss János telepvezető elv- irs megbeszélte a fiatalokkal, hogy júniusban legalább három esetben, munkaidő után, 3—4

órás „rövid műszakot“ tartanak, melyet az idősebbek is végigdolgoznak. Dicsérhető megoldás ez? Nem, mert a délelőtti műszak folytatása, túradíj nélkül. Mit szól a szakszervezet ehhez?

Kiss elvtárs egy érdekes önköltségcsökkentési lehetőséget mondott el. A gyártelep közvetlenül a vasút, az állomás mellett van. Mégis 1300 méter hosszan kell fuvaroztatni az elszállítandó téglát a túloldalon lévő vasúti , rakodóhoz. Ez havi 7000 forint kö- ; rüli kiadást okoz. Ha a telepről (iparvágány vezetne egyenest a j vasúti rakodóhoz — közben átszelve a vasutat, melyre az engedélyt a MÁV megadná, csak egy vasúti őrt kellene állítani a vasútkereszteződéshez — a szállítás jóval olcsóbb lenne. Vagy egy rakodóvágányt kellene építeni a gyár felől. Ki tudja, miért? ■— de ez nem valósul meg.

Vannak még figyelemre méltó „apróságok“, amelyeket a füzesgyarmatiak szintén a műszaki

osztálynak címeznek. A présgép meghajtó motorjának kipufogójára hangtompító kellene, mert a szél gyakran bevágja a présgép mellett dolgozókhoz a füstöt. Hallani egymás hangját alig lehet. A műhelyben jó lenne egy menetvágó. A csavarokat százával kell az ócskavasba dobni, mert menetvágó híján a menetet nem lehet felújítani.

A gépházban hónapok óta pi- henget egy gépezet, egy újítás, téglavágó automata. Kísérletezgettek vele, javítani kellene még rajta, aztán használni lehetne — így tudja Kiss elvtárs. Ha már nem csekély összeget költöttek rá, azt az újítást miért nem fejezik, vagy fejeztetik be, vagy az egyesülés vezetői, vagy a minisztériumi kiküldöttek szorgalmazására, intézkedésére?

Az elmondottak a füzesgyarmati téglagyáriak üzenete, ha Békéscsabán megszívlelnék, a tervteljesítésben sokat segítene.- tg június 21-én és 22-én lesznek a beiraiások az általános és középiskolákban

Június 16-án fejeződnek be az évvégi összefoglalók az általános iskolák I.—VII. osztályaiban és a vizsgák az általános iskola VIII. osztályában, valamint a középiskolák I.—III. osztályában. A bizonyítványosztás a június 19-én,

! illetve 20-án rendezendő tanévzá- ! ró ünnepélyeken lesz.

A beiratkozásokat az általános i és középiskolákban június 21-én és 22-én tartják. Az óvodákból az általános iskola I. osztályaiba ke- j rülő gyermekek együttesen men- | nek majd az iskolai beíratásokra.

Árkus István: Bandung

Az Országos Béketanács külpolitikai füzetsorozatában megjelent Árkus István „Bandung“ című írása. A füzet az ázsiai-afrikai népek bandungi konferenciája eredményeinek tükrében feltárja azokat a történelmi jelentőségű változásokat, amelyek Ázsiában és Afrikában a legutóbbi idők során végbementek. Ázsia és Afrika népei ébredeznek s egyre erőteljesebben és egységesebben foglalnak állást az imperialisták gyarmati elnyomásával, háborús politikájával szemben. Ez azegy- e egységesebb állásfoglalás, amely különösen világos kifejezésre jutott a bandungi konferen- íán, továbbnöveli a béke és demokrácia táborának erőfölényét a háborús gyújtogatókkal szemben.

Ejyy kis tapasztalatcsere sose árt

Azon csodálkozom, hogy a Csaba Szálló vezetőit minden délben ott látom ülni az asztalok mellett, mégsem'intézkednek. Ugyanis arról van szó, hogy az ott ebédet' elfogyasztó dólgözók lűgy ülhetnek tiszta asztalhoz, ha előbb elrámolják az üres tányérokat, utána letörülik az asztalt, széket, megke- j resik a szükséges evőeszközt. Utá- ! na azután következik a verseny:

! ki kap előbb levest? Aki jobban j tud kiabálni. Nem beszélve a második fogás felszolgálásáról. Végre, amikor kihozzák a levest —

| attól függetlenül, hogy a leveses | bögrék egyformák — az egyik tányérból kicsap a leves, úgy tele ; van tésztával és zöldséggel, a má- : sik tányérban hajtóvadászattal sem lehet találni semmit. Sokszor I a figyelmetlenség miatt elmegy az ■ étvágya az ott étkezőknek. így 1

| történt ez június 9-én is. Jó és íz- | letes paradicsomleves volt kockára vágott tésztával. Utána sertés- :ísplC,,,>Mrhcgiyáygll ... ,£Ssálátá- i vaL Igaz, a saláta is ízletesen volt elk^SxptKg,.. aapnbáP a húsra volt rátéve és mellé a tarhonyára öntve a salátához tartozó ecetes víz. Hogy milyen gusztusos volt a tarhonya, arról nem is kell beszélni.

Amikor vidékre megyek, például Gyomára, Körösladányba, vagy Vésztőre, az ottani földművesszövetkezeti étkezdében pontosabb, tisztább, figyelmesebb kiszolgálással találkozom. Javasolom, a Csaba Szálló vezetői menjenek el oda tapasztalatcserére, s alkalmazzák az ott jól bevált szokást.

Vass Ignác,

KIOSZ megyei titkársága

Az 1920—30-as években komor épület állt Gyulán a Kárpát utcában. Az épületet g yennek-menhelynek nevezték. Udvarán daróc ruhás, félénk gyermekek játszadoztak. Az utcai járókelőnek nem egyezer elszorult a ezivec mikor látta a gvermekek könnytől áztatott arcocskáit, s hallotta, a- mint a gyermekek sírással fejezik ki vágyódásukat szüleik és a szeretet után.

Az épület külseje éppúgy, mint a gyermekek külseje, a velük való bánásmód a felszabadulás uián sokat változott. Államunk eltörölte a rossz emberekkel együtt még a menhely elnevezést is. Az épületben a Gyermekvédő Intézet kezdte meg miufVáját.

1952-ben a régi épület ismét | átalakult. Úgy is mond- i hatnánk, újjászületett, persze dolgos kezek nyomán. Újra festettek mindent, korszerűtlen I részeit átépítették, bővítették, j Csak a gesztenye-, tölgy- és a fenyőfák maradtak a régiek.

A gyermekkórház orvosa I, ápolói szakszerű, gondos kezeléssel mindent megtesznek azért, hogy a kis betegek gyógyultan, egészségesen hagyják el a kórházat. Mindez legtöbbször sikerül. A koraszülött csecsemőtől kezdve a serdülő gyermekkorig látni itt gyermekeket, olya- ' nokat, akiket nemrégen hozott be a mentő és csendesen, csak- I nem élettelenül fekszenek a kicsi ágyban és olyanokat, akiknek ar- ; eára az orvosi tudomány már ! visszaadta az élet pírját és kacagni is tudnak.

Ebben a kórházban ilyen

feliratokat látni a falon. »Leg. drágább kincsünk á gy termek, érte dolgozunk.« Hogyan, miként dolgoznak, érnek el jó eredményeket a gyógyításban, erre választ kapni, szóra bírni nagyon nehéz a gyermekkórház »Érdemes orvos« címmel kitüntetett igazgató főorvosát, dr. Boros Gá~ bornét. Csak annyit válaszol * gyógyítunk, szeretjük a gyermekeket, ennyi az egész.

Válaszát a többi orvosnők így egészítik ki — az igazgató főorvos elvtársnőnek nagy az érdeme, fáradságos munkát végez a kis betegek gyógyulásáért, de talán a betegek igazolhatják ezt legjobban. Itt van pl. a vésztői Spilman Imi, aki nagyon beteg volt & most mái' levetette a kórházi ruhát és saját ruhájába öltöztetve, boldogan szorongatja édesany ja kezét, aki ma hazaviszi apukához, nagymamához.

A gyulai Vegraszta Sanyi ka hosszú ideig volt a kórház lakója. Most í\ is gyógyultan hazatérhetett és anyuka otthon ismét megvetette neki a kiságyat, a- mely oly sokáig állt vetetlenül.

A kis koraszülött Szarka Fián ezer grammon alul volt, mikor megszületett. Két hónapja ennek, azóta szépen fejlődik, túlhaladta az 1800 grammot is. De nem é az egyedüli, aki olyan szépen fejlődik.

»Gyógyítunk, szex-etjük a j gyermekeket, ennyi az egész.«

| Sserény megjegyzés, de az igaz- I ságot tartalmazza, mert a Gyu- I lai Gyermekkórházban valóban ; szercicítel gy ógyítják a kis bele- í geket.

Sok mázsa kukoricával termelnek többet1

A Dombegyházi Állami Gazda- j ! ságban jó termést akarnak elérni | kukoricából a dolgozók. Az első | j üzemegységben 170 holdon 36, a második üzemegységben 280 holdon 34, 100 holdon pedig 30 mázsás átlagtermést akarnak betakarítani. Ezt az eredményt a négy- j szeri kapálással és pótbeporzással | kívánják elérni. Augusztusban még egy gazolókapálást végeznek.

A füzesgyarmati Arany Kalász TSZ tagjai 80 holdon 35 mázsás terméstálagra számítanak. Heteró- zis kukoricát vetettek, hogy mázsákkal szaporítsa ez is a hozamot. Négyszer kapálják meg a sorközö- ket, egyszer gazolókapálást végeznek. Címerhányáskor az anyasorokat lecímerezik és amikor az apanövények virágzanak, pótbeporzást végeznek;

fflije fi fáétGORKIJ

1

2

i

4

5

6

7

H

GS

8

9

10

u

12

13

H

m

15

1

a

16

GB

17

m

18 |

I19

20

m

m

21

22

ü

23

24

■

25

26

m

27

28

m

29

m

30

31

a

32

33~

1

34

35

■

36

37

a

38

5

39 |

40

1

41

42

a

ü

L>

43

.

44

45 |

1

9

ü

46

a

47

a

48

49

m

50

51

i

52

a

53

54

55

m

56

57

a

m

58

59“

60

a

61

a

62

63

64

a

65

a

66

m

67

68

69

■

70

m

71

72

a

73

m

74

75~

m

!_>

VÍZSZINTES:

1. Gorkij mondása a. férfiről és a nőről.

8. Férfi, „bizalmas” megszólítása.

14. Változat — közismert idegen szóval.

15. Délamenkai folyó.

16. Esztendőnként.

17. A bróm vegyjele.

18. Kistermetű — tréfásan.

20. Gáz, idegen nyelven

21. Kedves leánynév.

23. Idömutató.

24. Érlelödés.

25. A golyva tudományos neve.

27. Lakásomon.

28. Kérdőszó!

30. Ilyen olaj is van.

32. Két szó: ételízesítő és índulatszó (ékezet felesleges.)

33. Magnézium vegyjele.

34. óra teszi.

36. A mienk Ázsiában volt.

38. Pirkad 50 százaléka.

39. Állati testrész.

41. Hajósok félnek tőle.

46. Adriai félsziget.

47. Nehéz, franciául

48. Maró folyadék 50. Fiúnév becézve.

52. JátéK magánhangzó nélkül«

53. Név utáni rövidítés

54. Rágcsáló emlős.

56. Kórófélc.

58. Ételnek van

59. Erkölci idegen szóval.

61. Vértanú.

62. Ázsiai uralkodó.

63. Fürge.

65. Ázsiai uralkodó címe németül.

67. Hajlású.

68. Nehéz munkát végez.

70. Állati lakheiv (ékezethiány).

7í. Még előtte az-élet

73. Prológus.

74. Lövedékfajta az első világháborúból.

75. Könnyek kőzett gyászol.

FÜGGŐLEGES:

1 A mondás befejező része.’

2 A szélben teszi a hópehely,

3. Vásárlók. öröme.

4. Kutyasztár nevében van!

5. Kényelmes hcidású zsák.

6. Egy — angolul.

7 Göndör Sándor névjele

8 Kivétel elein.

9. Izom végző, lések

10. Számosán

11. Minden győzelem előfeltétele.

12. Tisztogatási szerszámok J3. Kalaposleány.

17. Árendás.

19. Bölcs Frigyes udvari festője volt (Lucas).

21. HTI

22. Vallási célt szolgál.

26. Francia író egyik neve.

29. Felelet

31 Levegő van ilyen 34. Indiai vezeklő

35. Hevesen mozgattok 37. Becézett szülő.

39. 5! Rómában. *

40. Remete, Jozafát indiai király megtéri tője.

42. Angol város

43. ördög olaszul (gyermek)'átéX is).,

44. Mohamedán szekta hívei.

45. Kiss Dániel monogramja.

48. Sehol. 49. Színészünk vezetékneve.

51. Fénfinév.

53. Soksejtű tengeri állat.

55. Rokon jelzője is. .lehet.

57. Borókapálinka

58. Utánoz — közhasználatú idegen szóval.

60. Virágot lép, durván.

64. Ellentétes kötőszó.

66. Birtokold.

69. Régi súlymérték.

71. Hajó része.

72. Szabószerszám névelővel.

74. Kicsinyítőképző.

Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges I.

Szelvény ■ a pályázathoz