Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-02 / 128. szám
IMS június 2.. esiHörtök ViUaisatók Hépi 3 A Békéscsabai Gépállomás felkészült a nyári munkákra Körséta az üzemi étkezdékben A kalászba szökkenő gabona • már hónapok óta készül. Az hirdeti; gazdag termés lesz. Né- ; aratógépek, kombájnok, cséplők , / , , , -Ili . javításán régebb óta szorgahnahány hét cs megindulnak a ge- , J . . 8. , * , , , „ , t san. dolgoznak, hogy amikor a pék az ev ekó termesét, * ga- gzél már viatMárKa g«bonát *w| bénát betakarítani. A Békésceaviaszsarga ringat, ne álljon egyetlen bai Gépállomás erre az időre i gép sem az udvaron tétlenül. A szorgalmas munka eredményét május 31-én megtartott szemlén bizottság állapította meg A bizottság tagjai — akik között a környező gépállomások & a megyei igazgatóság szakemberei is ott voltak — aprólékosan minden gépet körülnéztek, jól vannak-e kijavítva, rendben van- e minden a gépek körül. Tudnak-« majd segíteni a környék teTraelőaaővetkezetemek, dolgozó parasztjainak a nyári csata sikeres megvívásában. Több szem többet lát, tartja a közmondás. Valóhan, sok olyan kisebb-nagyobb hibát vet ek észre a szemlebizolteág tagjai, amelyek a javító-brigád figyelvőben a gépek átvételénél gondosabban megnézik <t javító- brigád munkáját. A bzigá fczállásokau lévő 21 szántótraktor, 21 eke, 10 vetőgép, 16 tárcsa, 5 kazalozó, 4 rend rakó, lő kuli ivótor szép rendben vannak, ápoltak. A szemlebizottaág tagjai itt akármilyen éles szemmel nézték is, met elkerülték. Pl. a c&éutőgé- ... péknél a járókerék tengelyei nln ah» !”bfA btzottsag voltak fölhegesztve, nern lett ki- *«“ beszeltek a perselyezve a kerék, nem voltak gépállomás környékén lévő rendkiszedve és így nem lettek meg; rl^ ®e tisztaságról A Békéscsabai Gépállomás már csaknem öt éve, hogy minden munkában az elsők között van. kenve. A kombájnoknál a csapágy kimosásnál volt baj. A a elevátoroknál is vagy a lánc volt elszakadva, vagy csavar hiány- A gépállomás dolgozói zott, amit gondos átvizsgálás , , ,, , , . Után könnyen lehet pótolni az aratas-cseples idejen IS — Ezeket a hibákat terme- í meg akarják tartani Iszetesen, ha javítás utján gondoson átnézik, még ott ki tudták volna javítani. A gépállomás vezetői tanultak az év tubáiból és a jöKiebrudallák maguk közül Fiam és Uhrman „urat" Amikor először megírtuk a BELSPED-nél lévő Fiam éo .Uh mi au »urak« mesterkedéseit, megörültek a dolgozóit, hogy végre megszabadulnak ezektől az elemektől. Nem így történt. A minisztérium kesztyűs kézzel bánt el velük. Május 15-én meg e'ent cikkünk azonban már nem tőrt halasztást. A két »urat« eltávolították a váPa'a tól. A leg- vi óbhi párttaggvülésen több elviárs elmondotta véleményét. Medovarszki Pál elvtárs a többi között elmondottat »Ideje volt, hogy megkezdjük a söprögetést. Flam, ami or a vállalathoz került, nagy hangon mindig azt mondta: ,engem nem lehet pótolni. sőt amikor átvette , anyaggazdász beosztását, így vélekedett: olyan leltárt c inálak, tuuljyeu még a vállalatnál nem volt«. Hát tényleg olyan rosszat editált, amilyen még a vállalatnál nem volt. Lévai István elvtársnak ez a véleménye: dolgozója megnyugvással vette tudomásul, hogy ezt a két személyt eltávolították a Viharsarok Népe segítségével közülünk. Amíg nem került a vállalathoz, lehet- hogy »jó« fűszeres volt, de nálunk nem ért egy fabatkát sem. Meet nincs közöttünk, mégis megy a munka úgy, sőt még jobban az elsőséget Hogy a tervüket teljesíteni tudják: és a szövetkéz*teknek több segítséget adjanak, a műszaki dolgozók öt szalmalcbúzó szerkezetet készítenek a kombájnok után. így biztosítják a kombájn utáni szalma géppel való vontatását. Nem k áll egy kombájn sem aat aratási időben. Minden gépnek megvan a terve. így gép végzi el a tsz-tagok helyett a nehéz aratási-csépié«! munkát Egy nap alatt egy kombájn 70 ember munkáját végzi el. A szemveszteségnél is sokat lehet megtakarítani a kombájn-aratással. Aratógéppel és cséplő. géppel végzett betakarításnál ”"t anukor ** V<,U'- S“l4wtai legkevesebb 3 százalékos szemA Forgácsolóban: \kiszolgálás és tálalás is hozzájárul ahhoz, hogy a dolgozók jó étvággyal fogy asszák el ebédjüket. Nem könnyű dolog ezt megoldani, mert kiilön-külön csoportokban érkeznek az ebédlőbe. Igaz, torlódás és várakozás így nincs, mert mindenki időben hozzájut ebédjéhez és a szépen megtérített asztalok mellett, gyorsan elfogyaszthatja. Só és paprika hiányzik az asztalról és így nem tudják kellően ízesíteni az Tételeket az ebédelek, mert a nagy tömegben elkészült ételt az Cz-m- élehnezósi Vállalat nem fűszerezheti meg nagyon, mert sokan sem szeretik úgy. A mai ebédről úgy nyilatkoznak, hogy az ízletes. Tar konyáié vés és salátafőzelék fasirttal, a mai menü. — Olcsó nyersanyagból is lehet ízletes ételt készíteni — mondja Pálinkás Mihály, aki lassan kanalazza a levest. — Azonban a levesben keresgélni kell a tésztát. A főzelékről már megelégedéssel nyilatkoznak, csak keve- selik, hagy a zöldáruból ritkán főznek. A Gépjavítóban: _ Csak legalább egyszer látogatnának meg berniünket az üzemélelmezéstől — mondja Eperjesi József lakatos — hogy elmondhatnánk véleményünket. De ágylátszik hiába várjuk őket, mert két év óta nem Jártak nálunk. (!) Tehát kapóra jöttünk, mert valamennyi dolgozó kiönti szive fájdalmát, azt gondolva, hogy mft is a vállalattól vagyunk. szeretnénk helyette idei zöld ómból készített ételeket enni — mondják többen. — Itt az ideje, hogy az étellapok elkészítésénél, erre is gondoljanak. Az Autójavítóban: ami igen nagy szó, itt a tésztára nincs kifogás, inkább az adag. kicsinységére panaszkodnak. — Néha művészet kiosztani az ebédet — mondja Melis Pál ne. Különösen a fiatal tanulók keveslik az adagokat, azt mondják, több kellene belőle. — Azért fizetünk minőségi ebédért, hogy többet kap junk — mondják. Ezt már a szakma sajátossága is magával hozza, hiszen azzal is érvelnek, hogy ők nem papírral dolgoznak, tehát jobb ét- vággyal fogyasztják cl az adagotA Terroényforgalmi Vállalatnál: — Az ételek Ízletességével nem vagyunk megelégedve — mondják a telefonba, ezért kimegy ünk, hogy magunk is megízleljük. Csakugyan a babfőzelék tetejére tett hagymás zsírtól mintha kissé avas ízű lenne. Mindig akad baj. Erre azonban lehetett volna figyelni Igazság az, sokféle embernek főznek és mindenki másképp szeretné elfogyasztani az étek. Mindenkinek más a kívánsága. Sok a panasz ebben az ebédlőben. Nem ízlik egyik-másik étel és itt is kievés az adag. Meggy őződtünk arról, begy sokan esznek fél adagot, igy nehéz kiosztani, elvtárs is elmondta szerény véleményét: »Az igaz, hogy Fiam rossz leltárt készített, de sajnos előre megkapta a célprémiumot érte, mivel azt jelentette, hogy a leltár jó. Utólag azonban bébi :onyoso- dott, hogy ilyen rossz leltár még nem volt a vállalatnál, s újra kellett csinálni.« (Ez tanulságként szolgálhat minden néha veszteség van. Kombájnéi ez «\ könyvel: adnának, amibe szemveszteség felére csökken, bejegyeznénk észrevételeinket — Ezzel a gépállomás 10 kombájn- mondogatják. De az sincs, ja tiz mázsás átlagtermés eseté» Vines a többi üzemekben sem 225 mázsa gabonát tud megta- és azt már Erdei, iizemélelme- ka rí tani. j z&i telepvezetőtől tudjuk meg, . . • . . ! azért nem vásároltak panaszA szemieblzo«t-ág tagjai * , ‘ ,,, i ... könyveket, mert nincs ra »keret«, mega lapított hiányosságok kg»* i Tehát, aki közölni akarja véle- vitásara a gépállomás dolgoz*- j ^ ^ fe| ^ ^ nak 12 napot szabtak meg. 1 esz fon<}n gazdasági vezető előtt, hogy a ideje a gépállomás vezetőségé- célprémium csak az ellenőrzött nek, javító-brigád tagjainak, munka után adható at.) | hogy még egyszer alaposan atnézHogy a sajtó segítségére, j zék a gépeket és kijavítsák azo- erejére lehet támaszkodni, bi- kát, hogy mire azt aratás meg kéz.- zony ttja ez az eset is. j dődik, minden gép üzemképes — Joős — 1 legyen. — Lipcsei — meri, ha jé szive van az adogo- Legalább egv~ ' panasz- j ^nat, hót többet mór a félodag- " ‘ — “ nál és akkor úgy jár, mbit ezen a napon, hogy egy adaggal kevesebb lesz a végén. Tehát nincs köszönet, az ilyen osztozkodásban, különösen, ha az étel ízletes és mindenki megv an elégedve. Általános javulás tapasztalható az üzemi étkezdékben — a dolgozóknak erre vonatkozó véleménye mind amellett szól, hogy Ezen a napén a leve« mellé ( az érvényes szabályok és normák gyümölcsízéé tészta a második fogás. — A tészta kissé ragad és egészen apróra töredezett — mondja Skuraát János. — Sok a tarhonya le, Inkább 1 megtartásával további fejlő.lést lehet elérni. Azt, hogyha kihasználják már most a nyári adottságokat, főznek elég zö'd- főzeiéket, a dolgozók kívánságának eleget tesznek. »A vállalat minden becsületes iiiwiiiiiiiiinimiirini iTinnnnrnimmimninn 11111 ■hbii ■iiiMiiiiwniwinnnniniiiinT-----------------------------------------------------------------------u.u—■—«. em lékszel az utcátokra, senkit át az asszonyt, aki Ijedten hú- kám, te vagy az? Le sem tagad- ta. Besten egy húz előtt álltak hét múlva a szünidő, Be * L___ .«a.«« „i täte nem rvw „verek meg és az apa így szólt; lanak vissza kellett terme aa k isfiú? nem ismersz már meg, hogy ta- zódott el tőle. botod, hogy nem Dóra gyerek meS es 42 aPa 'gy látnánk hát oda. Majd ha vir- — Ki vagy te, kisfiú? vagy. No, ne sírj-hát, én va- — Hazaérkeztünk édes fiam, rád, étitidviunk. Béla megremegett és könnyes _y0jl a nagyapád. itt Jakunk az első emeleten, anyád Csakugyan alig pirkadt, elin- szemmel nézett fel az asszony- . b ,. könnyezve már bizonyára türelmetlen... dultak- ra- E^sanyám,- aKerta monna- ■ ^ lst^ hiu ^la .CS*J «“J*4 haB?W * jó ott az otthonban és most már- Mennyi utca, hej vajon me- ni, de hangja elakadt, ez az asz- öleik át a már Veszettnek hit száguldott is fel a lépcsőn. * 1#M és sael)b> mcrt ,e. lyik lesz az, mind milyen egy- Szouy nem az édesanyja, ezt az unokáját. A gondozouo azzal bu Apja utana. forma... — Béla torkát sírás arcot sohse látta. ’ csúzott Bélától, s a nagyapától, yja, most melyik ajtó lesz az fojtogatta. De csak ment, már _ j^,ra B<ya vagyok... hogy két hét múlva jelentkezzen — állt meg tétovázva a folyótöbb, mint két órája kószáltak a «» t. v-onv a Béla, az otthonban, mert akkor jár nőiskolába. Szüleivel úgy beszélte meg, hogy vizsgáit még leteszi Battonyán és azután tér haza Édesanyját azzal vigasztalta, hogy vétet is kap tő Mik. faluban, amikor a Zagyva gátjára Ku-soda? Te va8y . . hat akkor rokonok vagyunk, a te je a szünidő. Ekkor kinyílt egy ajtó és eiőt- Megvan ez tesz az - Béla an-vád és én • • nem folytathartla A naavapa azonnal táviratozott te állt az az' asszony, akit álmá- fetismerte a Zagyva-gátat és így tovább- mert Bé!a közbevágott: Pestre a tarádnak és estig meg- ban olyan sokszor látott, lassan már a régi, ütött-kopott — Hol van, azt mondja meg. jött a válasz is: »Azonnal utazom — Édesanyám, drága édes- utcácskájukban jártak. Utbaiga- Élnek? a fiamért ?. anvám, itthon, vagyok. — Béla torzításuk után, végül Béla dobogó _ Beluska, csak nem Déia Battonyán így köszöu- ■*-* tőtte nevelőit, pajtásait: — Megtaláltam az édesanyámat. Vele együtt örültek a nevelők cs pajtásai. Azok, akik még semmit nem tudnak szüléikről, titszívvel állt a kis ház előtt, melyebben a faluban. Elköltöztem És kon könnyet törültek ki sze- s elérkezett az a perc is, dei megroggyantak és szinte ájul- műkből és ezen az éjszakán álben született. Lenyomta a ki- CUÜCU “ ■«-'amikor Béla átölelhette tan esett édesanyja ölelő karjába, mukban valamennyien együtt lincset és néhány percig ott állt Pestre.— Béla kis testet rázta a édesapját. Megható látvány volt, akj csókok özönével árasztotta voltak az édesanyjukkal, az ajtóban, előtte állt egy asz- zokogás. Sírt azért, mert örült, SMm nem maradt szárazon a g elveszettnek hitt fiát. Néhány hét múlva levelet kézsaony, egy gyereknek magyará- hogy mégis van remény a vi- két i^Wlg elnber körül. Még besftett a posta a gyermekotthon zott valamit. A jövevényeket nenn szentlátásra, sírt azért, mert AZim a napoft vonatra ültek és Béla elfelejtette a szép szava- igazgatójának, Gémes István elvvette észre. rosszul esett neki,, hogy nem hazautaztak Bestir 4 villamoson kat’ most afcart elmon* társnak. Non volt nehéz kitalálni áfa lábai néhány másod- most találkoztak. iS s“n e^nás mell' ttT^k dani. Sírtak mind a ketten. Ezen ^ vok a toél tartalma, mert periig nem akartak enge- Egy idős ember szere tette mél- , . ‘ . ., .. es a kővetkező napokban Belát p^r nap múlva Dóra Béla örökre delmcskedni, hang se jött ki szá- M hangtára bagvta abba a sí- CS BeU ha!Jgatt* apja^ akl édesanyja apja és testvérei for- otthagyta a* otthont Visszatért a jón csak állt és nézett. Aztán . ^ ® megváltozott életükről beszelt, ró esőkkal árasztottak el. szüleihez. mégis elindult, azaz repült. rast arról, hogy milyen nagy örömet Annyi év után Béla ismét Mnfnh,i Ilona — Anyám, édesanyám — ölelte — Hadd nézzetek meg, kisuuo- szerzett nekik a nagy apa távira- erezte az édesanya szeretetet. Kél oan/aivi B
