Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-12 / 137. szám
ViUaisawk VUpt 1955 június 12.. v»firnap NEMZETKÖZI SZEMLE [ A moszkvai meghívás A nemzetközi élet I mOS' eny.Wtett€ a né,net munk*né|--------------------------------* tani küliséget. Ezért nyíltan bevallva so drában, — amikor az esemé- is, már régebben kacérkodtak nyék egymás sarkára lépnek — kiemelkedő jelentőségű időpont június 7. Vinogradov, a Szovjet-. azzal a gondolattal, hogy felelevenítsék a gazdasági kapcsolatokat. A szovjet jegyzék ebben unió párizsi nagykövete ezen a j az i rányban is kezdeményező lénapon adta át a Német Szövet- pést tett és nem csodálható, ha eégi Köztársaság párizsi diple- j rögtön utána a Die Welt című máciai képviselőjének a szovjet j nyugatnémet lap és több tárkormány jegyzékét, amely ja- j sa már elkezdte boncolgatni »a vaslatot tesz Bonnak: teremtsék két ország közötti kereskedelem meg a diplomáciai, kereskedel- í nagyszerű lehetőségeit.« mi és kulturális kapcsolatokat, s -— ■ ...... ev égett Adenauer kancellár kor- j I A következő lépés, mányküblöttségének élén tegyen amely héz ezen az úton eljutha- Mtogalást Moszkvában. j "tünk, a kulturális kapcsolatok Ha ezt az eseményt kiragadjuk Pumája. Noha minden ora mai helyzet összefüggéseiből, akkor is rögtön kitűnik hordszág kultúrájának megvan a maga Sajátossága és külön-külön ereje, hiszen nyugaton arra ala- “ gazdagítja az egész emberi- poz ák diplomáciai számításai- s®6et> a kultúra egyetemleges, kát, hogy Nyugat-Németország j Nem lchet normálisnak tekinteni ke’et felé teljesen elszigetelt és azt az álífU>olot, hogy két olyan a közeljövőben nem is igen lesz reS‘ ku,túra> mi“‘ az °r°sz * a alkalma ezen változtatni. A szov- j német> nem tart fenn jelenkg vet-nvugatnémet kapcsolatok jó- I .telJes kapcsolatot, nem cseréli , ki egymással új értékeit. Éppen azért tapintott rá a szovjet jegy zék ebben a kérdésben egy másik nagy on is ége tő problémára amikor javasolta a kulturális kapcsolaiok felelevenítését is. Természetszerűen, ezen fontos dolgok mellett akkor értjük vőbeni megteremtése tehát lényegesen másképpen a'akílaná a Német Szövetségi Köztársaság és « nyugati hatalmak viszonyát is és minden kétséget kizáróan arra késztetné Washington és London külpoli álcájának irányítóit, hogy teljesen »átértékeljék« európai politikájukat. Maradjunk meg legjobban a szovjet diplo- meg ebben a vonalban és kisérel- máciai lépés igazi horderejét, ha jük meg bizonyítani, hogy mi- kclcillcsztjük a megfelelő ke- frt‘ j retbe, vagyis a nemzetközi élet | Nómetnrszáír I ^ Kgészébe. Nyilvánvaló, hogy a ‘ , ' . ’ eziPara Szovjetunió és a Német Szővetnak- es all a lábán egesz iparanak , , . . _ , , , segi Köztársaság viszonya és zöine a bonni köztársaságban , , . _ . , „ . .kapcsolata nem «csupán két orván. Itt terül el a nuhr-videk, . , , . . . _ „ . . . ! szag ügye, hiszen a lelenlegi itt vannak a közismert kozpon- , , , tok: Essen, Bochum, Solingen, Í helyzet kulcskérdésé: a nemet lépése egy a sok közül a nemrégen megkezdett sorozatban. Ebbe a sorozatba tartozik az osztrák államszerződés oly régen vajúdó kérkésenek sikeres rendezése, az új leszerelési javaslat az ENSZ leszerelési albizottsága előtt és a szovjet-jugoszláv kapcsolatok nagyjelentőségű rendezése. Ezek, és a most előtérbe került szovjet-nyugatnémet rendezés különösen akkor kan nagy súlyt, ha tekintetbe vesszük, hogy néhány héten belül várható a négy nagyhatalom kormányfőinek találkozása. Mérlegre téve a két oldal erőfeszítéseit a »négy nagy« összeülése előtt, könnyben ki tűnik, ki készül komolyan erre a tanácskozásra. Eisenhower legutóbbi sajtóértekezletén is hangoztatta, hogy »nem lehet sokat várni« a tárgyalástól. Érthető hát, ha az erőpolitika hívei idegesen kapkodják fejüket a szovjet kezdeményezések láttán és olyanokat írnak, mint a párizsi France Soir, a- melyik kifejezve a nyugati politikai körök nyugtalanságát, kijelenti: ...»meglepetést keltett, hogy milyen gyorsan cselekszik a szovjet diplomácia.« J A nyugtalanságot | Szigorúbb ítélete! várnak a dolgozók a mezőberényí malom fosztogatói ellen A Viharsarok Népe március 27-i számában arról írt, hogy leleplezték a mezőberényí malom bűnös fosztogatóit, akik évekig lopták a nép vagyonát. A „díszes társaság“ a békési járásbíróság előtt adott számot tetteiről. Négynapos tárgyalás után, május 28- án a bíróság ítéletet hirdetett a bűnszövetkezet 15 tagja felett. A dolgozók nagy érdeklődéssel várták a bűnösök szigorú elítélését. A nép vagyonának fosztogatását még 1953 decemberében megkezdték, és leleplezésükig — 1955 februárjáig zavartalanul folytatták: Hozzátehetjük, igen ügyesen. Non kevesebb, mint 40—50 mázsa terménnyel (búza, liszt, korpa, stb.) károsították meg államunkat, amit részben jószágaikkal etettek fel, részben pedig a piacon magas áron feketéztek el. Az igazgató | pedig megengedte, hogy a malom személyzete vám nélkül darálhasson korlátlan mennyiségben, s a vámot pedig a bűnszövetkezet | tagjai saját maguknak megtart- ! tották. Ezzel is meglopták az államot A bíróság négynapos tárgyalás után kimondta az utolsó szót. Ig- nácz János igazgató, aki nemcsak elnézte a nép vagyonának herdálását, hanem ő maga is résztvett a korrupcióban, egy év és tíz hónap büntetést kapott. Belencéresi Imrét három év, Vinter Józsefet | — a malom volt tulajdonosának I fiát és vejét, három, illetve két ! év és négy hónapra ítélte a bíró- j ság. Zaharidesz Mihályt két év ! négy hónapra, Grósz Sándort, a | malom gépészét és Pánczél Ádá- j mot két évre, Hajkó Andrást és j Zaharidesz Mihályné orgazdákat egy-egy évre, Gyaraki Endre malmi bemérőt és Almási Istvánt tíz hónapra, Kovács Pált és Fazekas Imrét hat hónapra, ifj. Vértes Jánost négy hónapra, Komlód! Istvánt négy hónapra (felfüggesztve), Komlódi Istvánnét három hónapra (felfüggesztve) ítélte a bíróság. Amikor az ítélet a vádlottak felett elhangzott, a dolgozók elégedetlenül vették tudomásul. Az egyszerű, becsületes emberek sokkal szigorúbb ítéletet vártak a bíróságtól a nép vagyonának meglopói ellen. Különösen Belencéresi Imre és Vinter József osz- tályidegenek büntetése enyhe, az elkövetett bűncselekményükért* De valamennyi vádlott súlyosabb büntetést érdemelt volna etb. Teljesen ki árt dolog, hogy « nemet nagytőkések mege'égedproblétna. Erre a jegyzék teljes világossággal utal, amikor leszöjcnek annyival, hogy a párizsi S™: a rendezést nem lehet el- ezerződések adta lehetőségek kö- szigete!ten tekinteni, hanem előzött egy irányban haladhatnak készítő * elŐ9eSítő lépésként a és nem érvényesülhetnek a ne- ne'met k«r<1é* egészének rendezé- kik kívánatos módon a nemzet- séhez, a független, békés, de- közi piacokon. A nyu|atnémet : mokratikus «»’^8« ^met- tóke kitörni készül ebbal a gaz- j ország megteremtéséhez. Közvet- dasági kalodából - aminek je- k'n kapcsolat útján sok minden lei máris mutatkoznak a dél- megoldható, ami ma még nehez- emerikai, spanyolországi és af- nek látszik: a német választások | rikai konkurreneia-hareban, de igyekszik felújítani korábbi keleti gazdasági kapcsolatait is. Az ipari körök emlékeznek még arra, hogy a két világháború között eredményes gazdasági együttműködés alakult ki a Szovjetunióval, ami hasznára volt » német iparnak és nagyban és minden velejáró, ma még függőben lévő probléma. Méltán ez a rész váltotta ki világszerte a legnagyobb érdeklődést, ez keltette a legnagyobb visszhangot. Nemcsak azért, mert j a németek ügye olyannyira az elő- ! térben áll, hanem azért isimért a szövet kormány diplomáciai ezekben a körökben csak fokozza, hogy a közvéleményben és mindenekelőtt a németországi közvéleményben a moszkvai meghívás igen lelkes fogadtatásra talált. Jelentések érkeztek arról, hogy amióta a jegyzék nyilvánosságra került, a nyugatné- metországi rádióhallgatók szüntelenül figyelik készülékeiket és az újságokat kapkodják a rikkancsok kezéből. Az »utca embere« — ahogy nyugaton nevezik a közvéleményt — azt várja, hogy Adenauer fogadja el mielőbb határozottan a meghívást és egyezzen is meg. A szovjet jegyzék — írta a polgári Hamburger Anzeiger — pozitív értelemben közös nevezőre hozta a német népet. A kettéosztott Németországban élő nép egymás- ratalálása pedig döntő, ha nem az egyik legdöntőbb erő ahhoz, hogy Európa fájó pontjai meggyógyuljanak és meginduljon az egész nemzetközi életben az egészséges vérkeringés. Többek között Ignácz János igazgató is, akinek elsőrendű kötelessí ;e lett volna a nép vagyonának megőrzése,_ ehelyett a bűn- szövetkezet tagja lett. S az ügyész elvtárs helyesen tette, amikor a hét fővádlott esetében súlyosbításért fellebbezett. A bírósági ítélet ellen szól az is, hogy a védőügyvédek közül alig volt olyan, aki fellebbezést jelentett volna be, sőt, nem egy volt, aki az ítélethozatal után úgy vélekedett: nem is gondolta volna, hogy ilyen kevés büntetést kapnak. Az ítélet elhangzott ugyan, de j még nem ért befejezéshez a bűn* I szövetkezet tagjainak ügye. A j fellebbezés következtében ügyük: a megyei ügyészséghez kerül felülvizsgálásra. Úgy hisszük, hogy a megyei ügyészség érvényt szeres a járás dolgozói szigorúbb ítéletet követelő hangjának. A békési járásbíróság pedig, ha újra tárgyalja a nép csalóinak, a közös vagyon fosztogatóinak ügyét, úgy járjon el veiül! szemben, ahogyan a nép törvényei azt előírják. — Balkus —« Szépen sorol a másodnövényként vetett csnmiz a szabadkígyósi tangazdaságban A szabadkígyósi Növénytermesztő Technikum 1600 holdas tangazdaságában, — ahol a tiszántúli tangazdaságok központi csikótelepe van — április végén a levágott őszi takarmánykeverék után, 11 holdon csumizt vetettek. Ezt a Szovjetunióból származó növényt — amely a muharnak tápértékbem és mennyiségben dúsabb szénát adó nemesített fajtája —, a lovak takarmányozására használják fel, ropogós szénáját Igen szeretik a csikók. A csumiz már szépen sorol, 400 mázsás holdankénli termésre | számítanak belőle. A 11 hold termése után három hónapra elegendő, jó tápértékű takarmányt biztosít a gazdaság 130 darab 1—3 éves korú ten\ észcsikójának. Ezenkívül a kaszálás után tovább legeltethetik. IdŐj !árás Várható időjárás ma estig: Csökkenő felhőzet, néhány helyen kisebb eső, lassan mérséklődő északi-északnyugati szél, erős éjszakai lehűlés, a nappali felmelegedés I kissé erősödik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel 6—9, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap: 19—22 fok között. A gerlai Magvető TSZ fiataljai Gerlán, az egykori kastély ud- jtrának csendjét igen sűrűn feléri a motorkerékpárok és vonatók zaja. Itt van a Magvető rSZ központja. Az irodába, ha te is tér valaki, gyorsan távozik, őszen nem bent, hanem kint a lalárban van most a munka. Iárja a kapát a kukorica, a cu- on épa. A tsz-tagok nem is Igen árainak magukra. Két évvel ezelőtt, ha a kapá- áson volt a sor, csak néhányan ndultak kifelé a mezőre, a többek más munkára hivatkoztak. Isszel aztán, mikor az osztásra jerült a sor, nemcsak a munkaegység volt kevés, hanem az egy- egy munkaegységre jutó részesedés is. Az idén a tagok szorgalmasabban kezdtek a munkához, ebben nagy része van a 21 fiatalnak A fiatalos lendület átragadt az idősebbekre. is. Ki ne szeretne nótázás, tréfálkozás közben dolgozni. így köny- nyebb a munka, jobban haladnak. Igaz, nem együtt dolgoznak, mert mindenkinek megvan a saját területe. — Jobb, hogy külön van — mondja P. Nagy Zsuzsika — így jobban meglátszik, ki milyen munkát végez, mert nemcsak azt akarjuk, hogy sokat dolgozzunk, hanem jól is. Nem elég csak tessék-lássék módjára megkapálni a kukoricát, mert azzal még nem lesz több termésünk. P. Nagy Zsuzsikát most választották meg tavaszon munkacsapatvezetőnek az anyja helyett. Zsuzsika csak ez évben dolgozik a szövetkezetben, tavaly még a gyárba járt. Jó itt a szövetkezetben — mondja. — Itt is megvan a jövedelmünk a húgommal együtt szépen. Kell is a pénz, ősszel sok mindent szeretnénk vásárolni. De telik is, hiszen 200—200 munkaegységnél többet teljesítünk. A fiatalok nemcsak a növény- ápolásban, hanem más munkában is megállják a helyüket. Igaz, olyanok is akadnak, mint Gergely Sándor, aki a nehezebb munkától több esetben húzódozik. Mint kocsis dolgozik a tsz- ben és nem egyszer megvan, hogy kora hajnalban kell kelni, vagy későn lefeküdni. Ilyenkor aztán szóváteszi, hogy jobb volna, ha más munkára osztanák be. De ott van Veszelke Bandi, aki mindjárt meg is válaszol neki: »Ejnye Sanyi, hát illik ez egy fiatalhoz! Látod, én is megyek, kora reggel is, késő este is, ha kell. De keresünk is szépen. A fiataloknak ebben a munkában is példát kell mutatni.« Veszelka András az idősebb embereknek is példaképe. Minden fiatalnak megvan a terve, ki ezt, ki azt akar venni, A lányok közt többen vannak, akik bútort akarnak vásárolni, a fiúk kabátot, csizmát, kerékpárt. Azért dolgoznak, mert tudják, nemcsak a munkaegységük lesz több, ha jól dolgoznak, hanem a termés is és több jut egy munkaegységre. (L. M.)
