Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-11 / 136. szám
W5S június 1!., szombat ViUaisúuk Hfytt Hegedűs András elvtárs elésa&Sél lesiette a Központi Vezetőség 1955 június 7—8*1 ülésén (Feitixtás a I. »Mairól.) | Az állami gazdaságokban és ter- j vetőmaggal rendelkezünk. Az ed-' ezt a rájuk bízott új feladatot tása katasztrális holdankint lega- j nielőszö vetkezői ékben a fejlettebb digi eredmények azt mutatják,! eredményesen és közmegelégedés- lább ótven kg-mal, országosan j termelési eljárások alkalmazásé- j hogy az egyszerű heterózis kuko- re oldják meg. mintegy másfélmillió mázsával j val még további nagy lehetőségek ; ricavetőmag használata tíz-tizenöt több kenyérgabonát jelentene. | ''annak a kukoricatermelés foko- százalékkal növeli a termést. ! zásánál. Ilyen elsősorban a kukomölcsfacsemetét kívánunk forgalomba hozni, Nagyszabású gyümölcstermelési Fokozottabb gondot kell fordí- programunk végrehajtásában meAz elmúlt évek tapasztalatai : rica négyzetes fészkes vetése, Ennél nagyobb hasznot hajthat i ra nagyjelentőségű munka folyik a Martonvásári Növénytermelési A múlt évben a Baranya me- | Kutató Intézetben. Ez az intézet gye mohácsi járásában lévő i állította elő a kiváló termőképesazt bizonyítják, hogy a kenyér- j amely lehetővé teszi a gépesített j és 20-25 százalékos terméstöbble- gabonatermelés betakarítása növényápolást és ezzel a munka tet jelenthet a beltenyésztéses hib- nem egyszerű termelési folya- | termelékenységét mintegy kétsze- ' rldkukorica, amelynek előállitásá- mat csupán, hanem igen fon- résére fokozhatjuk. I fa nagyjelentőségű munka folvik tos politikai és gazdasági fel- j adat, amely nagy erőfeszítést követei, nemcsak a dolgozó pa- ! rasztság részéről, hanem a mezőgazdaságot irányító párt- és állami szervek részéről is. Ossz- j népi feladat ez, melynek jó vég- j rehajtásával sokezer vagon ga- í bonával többet nyerhetünk. A mezőgazdaság szocialista szektorában különös gonddal kell foglalkozni a gépi aratás helyes megszervezésével. Már jó előre szembe kell szállni a gépellenes nézetekkel, amelyek az elmúlt évben sok helyen akadályozták az aratógépek és kombájnok jó kihasználását; ez nagy szemveszteséget okozott, amit a folyó évben el kell kerülnünk. Kenyérellátásunk mellett legfontosabb feladatunk, hogy biztosítsuk dolgozó népünk bőséges ellátását állati lermékekkel; hússal, tejjel, tojással, stb. Bár a hús és Boiyi Állami Gazdaságban a négyzetesen vetett kukorica 27,3 mázsás átlagtermést hozott, a sorosan vetett kukorica 15,2 mázsájával szemben, egyidejűleg a négyzetesen művelt kukorica önköltsége ebben a gazdaságban alig érte el a soros művelésű kukorica önköltségének felét . ségű M-5-ös beltenyésztéses hib- ridkukoricavetőmagot, amelyből 1957-re már százezer kát. hold ve- ! téséhez elegendő vetőmagot sza- ; poríthatunk el. A fajtaheterózís kukoricavetőmag használatával már igen sok termelőszövetkezet és állami gazdaság ért el ]ó eredményt és a jövő évben már 500-600 ezer katasztrális hold bevetéséhez szükséges A kukoricatermelés mellett, a szálastakarmány növényei közül a legnagyobb figyelmet a lucerna termelésére kell fordítanunk. vetésterületén belül e növény vetésterületi arányát kell elsősorban növelnünk és sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk a betakarítási veszteségek csökkentésére is. tani elsősorban a Sárköz—Sajó &>’e< tanácsainknak és pártbizott- —Hernádvölgy, a Szigetköz ! ság-inknak igen fontos felada- . . ... , . _ taik vannak. A Szabolcs-Szatmár zoldsegtermelesenek fejlesztésé- megyei tanácsnak a vi5ághírű re, mert ezek a vidékek kivá- | szabolcsi Jonathán-alma és a szatlóan alkalmasak zöldségtermelésre. De tovább kell fejleszteni a hagyományokkal rendelkező Békés, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár megyei, a makói, szentesi, valamint a Balaton környéki zöldségtermelést is, A kertészet fejlesztésében — a zöldségtermelés mellett — legnagyobb jelentősége a gyümölcstermelésnek van. A decemberi párt- és kormányhatározat által A szálastakarmányok nyújtott támogatás következtében ez a termelési ag is fellendült. Megnövekedett a telepítési kedv, Távlati fejlesztési terveink szerint mintegy kétszázezer katasztrális holddal kívánjuk növelni üzemi gyümölcsöseink területét. E program jelentőségét még fokozza az, hogy a telepíté- j kötelezettség alól. A beadásra ke- I seket nagyrészt mezőgazdasági rülő bor átvételi árát 2.50 forint- A takarmány termelés, elsősor- j Az üszőnevelés elősegítése ér- művelésre kevésbé alkalmas, rész- tai emeltük. Javult a szőlőkaróban a kukoricatermelés növelésére ; dekében a határozati javaslat in-1 ben futóhomok területeken és j és védekezőanyag ellátás is. Rézkopár hegyoldalakon kívánjuk ! gálic megfelelő mennyiségben áll mári szilva, Bács-Kiskun és Pest megye tanácsainak a hires kecskeméti kajszi-, őszibarack, cseresznye és meggy termelését kell felkarolniok. Nagyjelentőségű feladat többek között a Balaton északi partvidékén az őszibarack és mandula termelésének nagyszabású fellendítése. Az állattenyésztés további fellendítéséért támaszkodva minden lehetősé- ■ tézkedéseket tartalmaz olyan Az 1953. évi párt- és kormány- határozat után fokozódott a szőlőtelepítési kedv és megkezdődött a kiöregedett szőlők felújítása. A felújítás és pótlás megkönnyítése céljából az elmúlt évben mintegy nyolcezer hektoliterrel csökkentettük a borbeadási kötelezettséget a felújított szőlők után és 6800 kát. hold fiatal, még nem termő, újonnan telepített szőlőt mentesítettünk a beadási más állati termékek fogyasztása | §ünk megvan arra, hogy tovább- üszőnevelési szerződéses akció ; elvégezni. Uj gyümölcsösök te- rendelkezésre. 1938. évihez viszonyítva jelen- í fejlesszük állatállományunkat és megindítására, amely a termelő- j lepítésével az egy katasztrális 1 tűsen növekedett, mégsem mondatjuk, hogy a mind magasabb fényekhez képest az ellátás megfelelő lenne. Mi az oka ennek? növeljük az állattenyésztés hoza-, szövetkezeteket és egyénileg dől- | holdra eső termelési érték ezeken mát minden fontos állattenyésztési ágban. Az 1953. decemberi határozat megjelenése óta a növénytermeléshez hasonlóan állattenyészetünk több fontosabb ágában is jelentős eredményt értünk el. Sertés- és baromfiállományunk — dolgozó parasztságunk állattenyésztési kedvének növekedése folytán — a határozatban előírAllatállományunk számszerűleg elérte, sőt túl is haladta a felszabadulás előtti mennyiséget. Ez az állomány jóval nagyobb hozamok elérésére képes, termelő-, , , , képessegét azonban még távolról I ,tak"ak megfelelően alakult, s nőtt sem használjuk ki, főleg azért, , 03,0manjun is. tOttaialŰ TŰ* rifififflííí* J .»«.«áclcllö ölő mennyiségű és értékű takarmányt, i refaaladás —sőt visszaesés ta- Ebbe a helyzetbe nem nyu- pasztaiható — az állattenyésztés godhatunk bele. Takarmányszükségletünk biztosításának nem le- ; hét módja a vetésterületek nőve- | lése, mert többi növényeink terű- j letét sem csökkenthetjük. Az a ; feladatunk, hogy a mostani takar- | aányvetésterúleteken a helyileg megtermelhető legértékesebb, leggozó parasztokat fokozottan érdekeltté teszi az üszőnevelésben. E' célt szolgálja az a javaslat Is, I hogy ‘az eddig egyéves korban j adott négyszáz forintos üszőneve- í lesi adókedvezményt a jövőben féléves kortól kezdve írjuk az üszőtartók javára és azt hatszáz forintra emeljük. a területeken 20—30-szorosára is emelkedik. A nagyüzemi gyümölcstermelés fejlesztése mellett többet kell törődnünk a szétszórt háztáji gyümölcsösök pótlásával. Elő kell segíteni, hogy ipar- és bányavidékeink dolgozói is kertjeikben Szőlőtermelésünkben a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy nincs elés gyökeres vesszőnk, főleg oltványunk, elsősorban a történelmi borvidékeken, a» új telepítésekhez és a régiek felújításához. Ezért mindenekelőtt a gyökeres oltványok termelését kell fokoznunk, felhasználva azokat a nagyösszegű beruházásokat, amelyeket állami gazdaságaink minél több gyümölcsfát ültesse- A húsbeadási tervek maradék-1 nek. 1956-tól kezdve a háztáji tálán teljesítésének biztosítása — í gyümölcsfaállomány fejlesztésére ; az elmúlt évben erre a célra kap a tervezettnél nagyobb állatkivá- évente körülbelül kétmillió gyű- tak. eás nélkül — megköveteli a vágó- ...... , . , . Következetesebb harcot a kulaksag és a spekulánsok ellen legfontosabb ágában, a szarvastöbb tápanyagot adó takarmánynövényeket termeljük, azok termésátlagait felemeljük és így te- j súly emelését. Minden lehetőség megvan arra, hogy a szarvasmarhánál a vágósúlyt darabonként marhatenyésztésben. Különösen e§y mázsával emeljük: ez negyed- a szarvasmarhaállomá- j hússzükségletünket fedezné, egyidejűleg javítaná a marhahús minőségét, s ez egymagában is megszüntetné a húsellátási zavarokat. rossz nyon belül a tehenek aránya: a tehén és előhasű üsző az ösz- szes állománynak mindössze 45,7 százaléka. Tisztelt Központi Vezetőség! j szabadpiacra, ami számára ma- | Dolgozó népünk kenyérrel, hús- gasabb árat, nagyobb jövedelmet sál és egyéb élelmiszerekkel va- biztosít. Ezért a begyűjtési kötélé zavartalan és kielégítő eilá- | lezettség teljesítése nincs ellenA tehénállomány csökkenésében i szerepet játszik az is, hogy a mezőgazdaságot irányító szervek: a A hús mellett a szarvasmarha- tenyésztés legfontosabb terméke a tej. A tehénállományunk zömét képező, jó lejelőképességéről isfermékek termelésének jelentős sősorban az állattenyésztésért fe- mert_ magyar piros-tarka marha m£g ez év I. negyedében is — amelyre az ellátás szempontjából fokozásához. I lelős miniszterhelyettes Magyar! \ megfelelő tenyésztésével és gon- j annak ellenére, hogy a termelő - : íe tet enul szükség van. | András elvtárs, a megyei tanácsok i ozasava jelentősen meg tudjuk szövetkezetek élenjártak a be- Takarmánynövényeink közül a és a mezőgazdasági igazgatóságok J +=.<«•— ’ remisünk szilárd alapot az állati í Földművelésügyi Minisztérium, el- 1 tása érdekében, a mezőgazda- sági termelés fejlesztésével egyidejűleg feltétlenül biztosítani kell a beadási kötelezettség maradéktalan és időben történő teljesítését. Az elmúlt évben és részben tétben a mezőgazdasági termelés fellendítésével. Az állam azonban még a csökkentett kötelező begyűjtési tervek maradéktalan teljesítése esetén sem rendelkezik olyan mennyiségű mezőgazdasági termékkel. kukorica és a lucerna a legértéke- ■ valamint a megyei pártbizottságok sebb, ezért más, kevésbé értékes nem foglakoztak és még ma sem takarmánynövények rovására elsősorban ezek vetésterületét keli foglalkoznak kielégítően a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésével növelni és fokozni termésátlag«- ■ Egyes megyékben olyan káros békát- \ gyűjtési és felvásárlási gyakorlat A kukorica termésátlagai az >;1- a,akult ki> a begyűjtési, illet- mult évtizedekben alig növeked-1ve a felvásárlási terveket a szarvasmarhaállomány, különösen j a tehénállomány rovására jgye- \ keznek teljesíteni. Mindezekért súlyos felelősség terheli a begyűj- | tési és élelmiszeripari miniszté- I riumot — személy szerint Mihályi j jól és rosszul termelő gazdaságok i Lászlót az Á llatforgalmi Igaz- j kukorica-termésátlagai között hu-! hatóság vezetőjét valamint e szonöt-harminc mázsás, sőt egyes ! k®^ mihisztérium vidéki begyűjtő | esetekben még ennél is nagyobb j es feivasarlo s^rve^nek vezetőit, j Dolgozó „épünk táplálkozását a különbség. ak,k a könnyebb ellenállás in- változatosabbá és egészségesebbé Inyaban haladva ily módón akarták , kell tennünk> ezért biztosítani tek, pedig úgyszólván nincs mén olyan növényünk, amelynek termésátlagát úgy fokozhatnánk, mint a kukoricáét. Ennek a legkézenfekvőbb bizonyítéka, hogy azonos termelési viszonyok mellett, a emelni a tejtermelést és ezzel a adásban — az állampolgári fete]- es tejtermékek fogyasztását is. gyelem meglazulása és a speku- A mezőgazdaságot irányító ál- láció elharapózása következtében lami szervek, valamint a megyei a mezőgazdaság egészében még- párt- és tanácsi szervek az ed- i sem teljesítette a csökkentett be- digieknél fokozottabban segít- adási terveket. 1954-ben a pa- sék a termelőszövetkezeteket rasztság mintegy ezer vagon hí- abban. hogy saját erőforrásaik, zottsertéssel, többezer vagon ke- az állam által nyújtott hitelek nyér- és takarmánygabonával ma- és kedvező feltételű akciók fel- radt adósa az államnak. használával nagyhozamú tehenészeteket alakítsanak ki és az egy tehénre jutó évi fejési átlag már az elkövetkezendő évben egyetlen termelőszövetkezetben sem legyen kevesebb kétezer liternél. Kedves elvtársak! Mit kell tennünk a nagy állag- j pótolni a sertésbegyűjtésben írni- kelj termések eléréséhez a kukorica tatkozó elmaradást, termelésben? Az állampolgári fegyelem lazulása — amely a beadási, tervek nem teljesítésében nyilvánult meg — mindenekelőtt azért következett be, mert a jobboldali elhajlás következtében megnőtt a kulák szarva, erősödött az üzérkedés a falun. Emellett sokan még pártunk és államunk vezető szerveiben sem értették meg a begyűjtési törvénynek azt a sajátosságát, hogy ez nem ideiglenes Mindenekelőtt országosan alkalmaznunk kell mindazokat az agrotechnikai eljárásokat, amelyekkel biztosítani lehet a magas kukoricatermést: őszi trágyázás, őszi mélyszántás, jó vetőmag, legalább háromszori kapálás és nyári gazoló kapálás, a kukorica idejében való törése és a szár haladéktalan felhasználása silótakarmány készítésére. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztése érdekében mindenekelőtt ezen a tűrhetetlen helyzeten kell változtatnunk. Meg a bőséges zöldség- és gyű- , rendszabályt rögzít, hanem gazdamölcsellátást. I sági rendszerünknek egyik legSokezer vagon kenyérgabonát, takarmánygabonát, húst állami szabad felvásárlás útján kell beszereznünk. Ezt az elmúlt évben megnehezítette a spekuláció elburjánzása, a szabadpiaci árak spekulatív felhajtása. Az állami szabadfelvásárlás növelése1 érdekében pártunk és kormányunk bevezette azt a rendszert, hogy egyes fontos iparcikkeket (építőanyagokat, motorkerékpárt, drótfonatot, stb.) elsősorban azoknak a dolgozo parasztoknak juttat, akik beadási kötelezettségük teljesítése után fennmaradó terményeik egy részét az államnak szabadfelvásárlási áron adják át. Emellett a szabadfelvásárlás) terveket le kell bontani a községekig. és megkívánjuk a közA dolgozók folyamatos és olcsó I fontosabb, alapvető vonása, zöldségellátásának további gyors j A többéves begyűjtési rendszer 1 ségi, járási és megyei tanácsok javítása érdekében az idén szer- alapján a termelőszövetkezetek végrehajtó bizottságaitól, hogy a vezettebbé kell tennünk a zöld- ■ és a dolgozó parasztok érdekeltsége a termelésben nem csökken, kell óvnunk a tehénállományt, ségellótást. Ezért szüntettük meg Ezért a húsbeadási terveket a bürokratikusán és drágán dolmas állattenyésztési ágak, el- gozó MEZÖKÍ.R Vállalatot és a hiszen a beadási kötelezettséget nem a terméseredmények, hanem szabadfelvásárlási terveket is teljesítsék. Az áh ami szabad felvásárlás mellett továbbra is fenn kell taFsősorban a sertésbeadás, a na- dolgozók olcsó és friss zöldséggel ja megművelt föld mennyisége és tanunk a szerződéses termelési gyobb ökörkivágás, a tinó és való ellátásának megszervezését minősége után állapítják meg. [rendszert, sőt azt a jövőben to- bika-növendékállomány maga- a földművesszövetkezetekre biz- j Minden termelőszövetkezeti tag ‘ vább kell szélesítenünk, sabb súlyra való hizlalása, ál- tűk. A SZÖVOSZ-nak és a föld- és egyénileg gazdálkodó paraszt | Az a lehetőség, hogy a beadási tatában a vágósúly növelése ré- művesszövetkezeteknek egyik leg- | érdekelt abban, hogy többet tér- kötelezettség teljesítése után a vén kell biztosítanunk. . fontosabb kötelessége most, hogy i meljen, mert így többet vihet a i (F«*jiaU* * «. »l«t»le«.i
