Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-05 / 131. szám

1955 június 5., vasárnap Víkauai&k héf*e A legutóbbi megyei ta­nácsülés megtárgyalta Bé­kés megye 1955. évi központi és összesített költség- vetését. A párt és a kormány ál­tal megszabott tanácsi felada­tok végrehajtásához szükséges anyagi eszközöket biztosítja a költségvetés, többek között a la­kosság szociális, kulturális, vá­ros- és községgazdálkodási igé­nyeinek kielégítését, valamint a tanácsi apparatás működésével kapcsolatos kiadásokat. A taná­csok gazdálkodási tevékenysége egyre szélesebb körre terjed ki, tehát mind nagyobb a tanácsok felelőssége a lakosság életkörül­ményeinek állandó javításáért, zavartalan biztosításáért. 281 millió 984 ezer forint kiadás Tanácsaink 1955. évi költség­vetéséljen, a reális igények ki­elégítése es a takarékosság leg­messzebbmenő figyelembevételé­vel, 284.9Í11ÜOO forint kiadást irányoztak elő. Ugyanannyi a be­vételi előirányzat is. Az 1954. évi költségvetési előirányzatnál az ezévi költségvetési hitel 13 mil­lió forinttal több. A 284,984.000 forint költségvetési hitelből kul­turális és szociális feladatok megvalósítására 56,4 százalékot, gazdasági feladatok megvalósítá­sára 27,2 százalékot fordít a me­gye. Államunk nagyarányú gondos­kodása tükröződik a költségve­tésnek kulturális és szociális cé- jkra előirányzott összegéből. A megye oktatási intézményéinek fenntartására 1955-ben 82 mil­lió 505.000 forintot fordítanak, közel 4 millióval többet, mint 1954-ben. Lnnék az összegnek több mint felét — 41,771 000 forintot'— az általánosiskolai költségvetés teszi ki. A tavalyi­hoz képest emelkedés mutatko­zik az általános iskolák fenntar­tási ’költségében, mert új iskola i sen épült Kaszaperen, Muronynan, | nak. As emberről való gondoshodúst tükrözi megyénk 1955• évi költségvetése Kisdombegyházán, Kertészszige­ten. Társadalmi munkával pedig Gyulaváriban 3, Nagyszénáson 4, Sarkadon 1, Kondoroson 2, Szeg­halmon 3, Battonyán 4 új tan­terem épült. Az általános isko­lák további felújítására 2,407.000 forintot fordítanak 1955-ben. Az általános iskolák fenntartására előirányzott összeg több mint 61.000 gyermek — a megye min­den általánosiskolai kötelezettsé­gű gyermekének — tanulási le­hetőségét biztosítja. A megye középiskoláinak fenn­tartási és működtetési költségei­re 6,419.900 forintot biztosit a költségvetés. Ez 4562 középisko­lás gyermek tanulását teszi lehe­tővé. A középiskolák felújítására több mint félmillió forintot for­dítanak 1955-ben. A diákottho­nokban elhelyezett közel 1500 vidéki tanuló ellátására, az ott­honok üzemeltetésére és a tanu­lószobás gyermekek élelmezési költségére 9 millió forinton fe­lüli összeget fordít megyénk. Ezerháromszáz gyermek van el­helyezve nevelőotthonokban, gyógypedagógiai intézetekben és gyermekotthonokban. Ezen gyer­mekek nevelésére, oktatására, el­látására előirányzott összeg 7 millió forint. A szemléltető ok­tatás fejlesztésére, az iskolák, új szemléltető eszközökkel való el­látására, valamint régi tantermi bútorok kicserélésére és az újon­nan létesült tantermek felszerelé­sére a költségvetés közel három és félmillió forintot biztosít. A költségvetésből nemcsak az iskolásokról való nagyfokú gon­doskodás sugárzik, hanem az óvodások szeretete is. A dolgozó szülők kisgyermekeit bölcsődék­ben, napközi otthonokban és óvodákban gondozzák, A megyei költségvetés az óvodák, napközi otthonok fenntartására, zavarta­lan működésére 12,197.000 fo­rintot fordít. Ebből biztosítja az újonnan épült, vagy épülő óvo­dák ellátását is, pl. Ecsegfalván, KörösLadány Rákosi-telepen, Kö« rösnagy harsány ban, stb. Kulturális létesítmények fenntartására 3,5 millió forint miiből forintot irányoz elő a me­gyei költségvetés. A megye terü­letén jelenleg működik két zene­iskola, egy állandó és egy idő­szaki színház, 59 kultúrotthon és 141 könyvtár. A lakosság kulturális igényei­nek kielégítését szolgálják a kü­lönféle népművelési intézmények: színházak, kultúrházak, könyvtá­rak, stb. Ezek üzemeltetési költ­ségeire több mint három és fél­Egészségvédelemre 72 millió forint A megyei költségvetésben nem szerepei kisebb súllyal, a kultu­rális gondoskodásnál, a lakosság egészségügyi es szociális ellátásá­nak kérdése sem. A megye dol­gozóinak egészségvédelmi és gyógykezelési költségeire össze­72,280.000 forintot fordíta- A megye kórházaiban 2257 kórházi ágy fenntartási és működtetési költségét biztosítja a költségvetés. A békéscsabai kór­ház gyermekosztálya 10 ággyial bővül, ugyancsak fejlődik a Vér­adó Szolgálat is, ahol ebben az évben — a tavalyihoz képest — 1000 literrel több vért biztosíta­nak az életet mentő vérátömlesz­Kétszáznyalcvan tonna cementára terven felül! A Gyulai Cemeniipari Vállatai | bontva. A dolgozó ellenőiizheti ipar kivá'o dolgozója, sztahano a tervezett munkáslétszámát má-I időközönként, hogyan áll terv é- jusban csak 94,6 százalékra vet- \ nek, vállalásának teljesítésével. '« igénvbji s tervét mégis jelen- ' Ezt elősegíti a válla'at vezetőeé- aősen túlteljesítette. Betoncsőből j ge, pártszervezete és szakszerve- és kiútgyűrűbőll 116, vlegyeá bdton- ! sete azzal, hogy a dekádonkénti ruból pedig 164 tonnát tér- teljesítéseket értékelik és n)il- melt terven felül. Mindezt helyes | vánosságra is hozzák. A verseny és tervszerű munkával értük el, J alapján 118.6 százalékos volt a azzal, hogy a v állalat do’gőzéi a j termelékenység májusban, márciusi határozat szellemében [ Hozzájárult ehhez, hogy az ig ekeztek minél több anyagot j újonnan felvett dolgozók igye- m g’akarítani és a termelékeny- kéznek a szakmájukat elsajátí- séget növelni. Ezt a törekvésüket! tani. A vállalat sztahanovistái se- bizonyítja, hogy 11,9 százalékos gitséget nyújtanak nekik mim- lap-gyártók is: Oláh János, Alb önköltségcsökkentést éltek el, a- kamódszer-á adásukkal. A leg- | György, Kádár Mihály es Perjé- miből az anyagköltségnél 8.7 j jobb eredményt elérő dolgozók si Jáms. százalékos volt a megtakarítás, közül néhányat szeretnék felső- j Rcne Lajos Az új gépek beállításával új rolni: Varga Ferenc, a könnyű-) • igazgató dolgozunk ki nagy cement-megtakarítást ista, brigádja május havi tervét 162 százalékra teljesítette. Kiss András sztahanovista — a párt- szervezet titkára -—I 135 száza­lékot ért el, és így sorolhatnánk tovább Mózer Mihály 129, Be- rekszászi György 122, Tarr Fe­renc 119, Lesán György 117 százalékos teljesítményét, vala- menmien élenjáró dolgozók. Ok a betoncső készítésénél érték el ezeket a szép eredményeket. Tervszerűen dolgoztak a cement­anvagnormákat ami eredményezett. Az eddigi 300— 320 kg keverék helyett most a vibrátorok beállításával 270 ki’ogrammos keveréket alkalma­zunk. Ezenkívül a kútgyűrűnél a vas felhasználása elmaradt, mi­vel a vibrátorcsőbe vas nem szükséges. Említésre méltó, hegv a különféle költségek is csökken­tek. 2,8 százalékos volt a meg­takarítás. Az operatív számvitel bevezetésével naponta figyelem­mel tudtuk kisémi a költségek alakulását és csak a legszüksé­gesebbeknél engedélyeztük a ki­fizetést, így 32 ezer forintos volt a megtakarítás. A terv túlteljesítését úgy érte Rendőrségi hírek A BM Békés megyei Főosztály | eljárást indított Petrovszki j György békéscsabai lakos és két testvére ellen, mert társadalmi és személyi tulajdon ellen soroza­tos lopásokat követtek el. A Bé­késcsabai Vasipari Vállalattól és a Békéscsabai Gépállomásról kb 1600 forint értékű szerszá­mot loptak el, de előszeretetlei foglalkoztak kerékpárlopással és kerékpárűzérkedéssel is. Neve­zetteket a főosztály átadta a bé­késcsabai ügyészségnek. Endrődi Tibor budapesti la­kos, volt papírkereskedő, a sar­fl a vállalat, hogy a dolgozókkal ]iaj; járásban nyolc sertést fel- minden hónapban versenyszerző- vásárolt, azokat engedély nélkül dést köt. Ezen a szerződésen fel levágta. A sertésáruval űzérke- van sorolva a dolgozók terve, dett: Budapestre szállította és v állalása és az dekádokra van! ott értékesítette. A sarkadi járási osztály Endrődi Tibort őrizetbe vette. A BM szeghalmi járási osz­tálya büntető eljárást indított ifj. Pápp János vésztői lakos ellen, mert 1954 augusztusától 16 darab uégy-öthetes borjút vágott le engedély nélkül. A borjúhúst 16 forint kg-kénti áron értéke­sítette. Ifj. Papp János a borjú­vásárláskor járlatot nem állítta­tott ki, sőt a legtöbb esetben az eladónál mindjárt le is vágta a borjút. A borjúbőröket Martin­csek Pál békéscsabai volt tim ár­mester felesben készítette Ki. A fenti bűncselekmények miatt a szeghalmi járási osztály őrizetbe vette ifj. Papp Jánost és Mar­tincsek Pált és átadta a szeghalmi járási ügyészségnek. Rövidesen bíróság elé kerülnék. tűsekhez. Tovább javiu a rende­lőintézetek munkája is, mivel na­pi 20 órával több szakrendelés költségeit biztosítja a költségve­tés a tavalyihoz képest. Népünk, kormányunk fokozott gondoskodását láthatjuk abban is, hogy az anya- és gyermekvé­delemmel kapcsolatos kiadások­ra közel tíz és félmillió forin­tot irányoz elő a költségvetés. Például: Békéscsabán 25 férő­helyes, állandójellegű bölcsődét vett át a tanács, Orosházán, fü­zesgyarmaton és Gyomán pedig az eddigi hathónapos idényböl­csődéket kilenchőnaposokra ál­lítják át. Ezzel is lehetővé válik az anyák termelőmunkában való fokozott részvétele. ^ Az öregekről való gondoskodás is jelentős összeggel szerepel a megyei költségvetésben, több mint 9 millió forinttal. Ez a tavalyihoz képest 460 000 forint emelkedést mutat, ami a szociá­lis ellátásra szorulók lényegesen jobb ellátását teszi lehetővé. Még néhány szót a gazdasági ágazatba tartozó kiadásokról, me­lyek költségvetési összege 77 mil­lió 339 500 forintot tesz ki. Ezen belül történik gondoskodás az állattenyésztés, az állategészség­ügy, a tanácsok kezelésében levő gazdaságok, az árrendezés, a he­lyi utak, hidak, a közvilágítás, a köztisztaság, stb. kiadásairól. Pél­dául: államosított lakóházak fel­újítására 400.000 forint, utak, hi­dak felújítására 1,400.000 forint, köakutak felújítására, mosatására 1,800.000 forint összeget bizto­sít a költségvetés. A megyei költségvetés szám­adatainak csak kisrészét soroltuk itt fel. De ebből is világosan lát­ható, hogy népi államunk, leg­fontosabbnak az emberről való gondoskodást tartja: biztosítja művelődési lehetőségeit, kulturá­lis igényeinek kielégítését, óvja egészségét, gondoskodik a gyer­mekekről és az édesanyákról ép- úgy, mint a munkából kiörege­dettekről. A több mint negyed- ■milliárdos költségvetés nagysze­rű célok megvalósítását teszi le­hetővé. Ehhez azonban szükséges a tanácsi dolgozók, a megye min­den dolgozójának becsületes köz­reműködése, összefogása. Min­denki a maga munkaterületén hozzájárulhat a költségvetés szá­mainak élettéválásához: ki a pénzügyi fegyelem betartásával, ki az állam iránti kötelezettségei­nek teljesítésével, mindnyájan a helyi erőforrások gyümölcsöző felhasználásával — és múlt az egyik legfontosabb dologgal: a minden területen való takarékos­sággal. tydonerH A kút mélyén... 1 alán furcsán hangzik, de csütörtökön délelőtt Olasz János gépkocsivezetőt egy 7 méter mély kútban találtam meg. Azt elárul­hatom, hogy egyenesen odaigyekeztem, mert tudtam, hogy ott lesz. No, nem esett bele, hanem magától ment le. Ha nem tudnák, hát elmondom, hogy az Eleki Téglagyárban van egy artézi kút, de mi­vel idők folyamán 7 méter mélyen a vadvíz betört a csőbe, így nem lehetett inni a vizéből. Ezt a hibát javítja most odalent Bartoíák elvtárssal, a Téglagyári Egyesülés igazgatójával — ő segédkezik, ha kell és irányít. Vállalták, hogy megjavítják ezt a kutat az üzem lakatosával. Fejükbe vették, hogy akármi lesz, ivóvizet kerítenek a föld alól is a téglagyár dolgozóinak. Itt van a kút kihasználatlanul, csak meg kell javítani, igaz, sok­szor próbálkoztak már vele, de nem kaptak megfelelő szivattyút és így leginkább félmunka elvégzése után abbamaradt a kút javítása. Bartoíák elvtárs az 5-ös Mélyépítő Vállalat főmérnökével, Markóczi Cézárral beszélt néhány nappal ezelőtt. — Nem adnák-e kölcsön a kút javításához az egyik szivattyú- motorukot? Szívesen segített és most tényleg a föld alól kerítik elő a kút vizét, mert Olasz János harmadik napja, hogy térdig vízben mester­kedik odalent. Sokszor fel kell jönnie, mert a homok elzárja a szi­vattyút és ilyenkor feltör a víz. Mire újra indulnak, ugyanannyi víz van a kútban, mint előtte. Így a perceket is ki keli használni. A telepi dolgozók látva ezt a küszködést, nem egyszer méltatlan- kodnak. — Nem lesz abból semmi. — Csak akkor hisszük el, ha majd működik. De ők nem csüggednek, akármi lesz, megcsinálják, ha már hozzákezdtek, mert sokba került eddig a vízellátás a téglagyárban. Négy és fél kilométerről lajtban hordták a vizet. Egy ember és egy ló több órát töltött el ezzel naponta. Amellett, hogy sokba került — nyáron, ha meleg volt, mégis hiányzott a víz, míg a lajttal meg­fordultak a kúttól az üzemig. Zpimúlt dél csütörtökön, amikor a vadvizet sikerült elzárni és az ■*-* ezt követő néhány óra alatt felszerelték az új szivattyúberen­dezést, amely mától kezdve artézi vizet ad a dolgozóknak. Kedves lett most már az új kút, a dolgozók örömmel szemlél- gették a vizet a kanosában, amely kissé „tört“ még, de ízével máris meg vannak elégedve. Sorban kóstolgatják, ízlelik, mintha éppen tokajit szopogatnának. —n— Békéscsabai egészségvédelmi gondozás A békéscsabai I. sz. egészség­védelmi gondozási körnél (Tre- fort-u. 3. sz.) terhes anyák ré­szére tanácsadás hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön 10 órától 12 óráig, pénteken fél 11-től 12 óráig. Rákszűrő-vizsgálat ugyaneze­ken a napokon 12 órától 1 óráig. Csecsemők és gyermekek ré­szére tanácsadás hétfőn, pénte­ken délelőtt 9 órától 11 óráig, kedden és csütörtökön délután 4 órától 6 óráig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom