Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-05 / 131. szám

19"

>5 junuiä 5., vaaaruap

ViLai&awU Hépt

Többszöri kapálás — több termés

Látogatás a begyűjtési hivatalban

Mikor a lőkösházi Május 1 TSZ-ben az egyik növénytermesztési munkacsapat vezető más beosztásba került és másikat kellett választani, egyhangúlag határoztak : Kiss András lesz a munkacsapatvezető. Hogy miért éppen Kiss Andrásra esett a választás, annak hosszú története van.

Tavaly, amikor a kapálás megkezdődött, a szövetkezetben felosztották egyénekre a területet. Kiss Andráséknak is kimérték a 17 kvadrát, 24 négyszögöl répát és a nekik járó kukoricát.

Ekkor Kiss András azt mondta: — Majd meglátjátok, jó munkával mit lehet elérni — Többet nem is igeu beszéltek erről.

Kiss András nem egyedül, hanem családjával együtt dolgozott. Becsülettel kapáltak, egyeltek Nem mulasztotta el Kiss elvtárs azt sem, hogy "»tel ne olvasson egy-két szakkcikket, vagy szakkönyvet a növénytermesztésről, a cukorrépatermelésről. Az új eljárásokat aztán a régi tapasztalatokkal együtt kipróbálta. Eredménye: 317 mázsás cukorrépatermést ért el egy holdon.

Kapott is 5 ezer forint prémiumot

— Ha az ő területén jó eredmény l ért el, mutassa meg most, mit tud nagyobb területen! — mondták a tagok. Így lett munkacsapatvezető.

— Ha összetartunk, jól dolgozunk, ebben az évben is tudunk jó termést betakarítani — mondta Kiss András a munkacsapat tagjainak. Azok hallgattak is rá. Nemcsak gyorsan, hanem

jót is végzik munkájukat, Igazolatlanul senki nem marad el. feleségeik, családtagjaik is kimennek a sürgős munkákra. A munkacsapatnak csak nyolc tagja van, de ha arról van szó, hogy be kell fejezni a kukorica kapálását, vagy a répa kapálását, 14—15-en is dolgoznak. Igyekeznek, mert nagy elhatározásaik vannak:

250 mázsa répát akarnak termelni egy holdon,

a 160 mázsás tervvel szemben. Kukoricánál is el akarják érni a 30 mázsás termést.

— Nem olyan könnyű ám 250 mázsa cukorrépát, 30 mázsa kukoricát megtermelni holdanként

— mondja Kiss elvtárs. — Sok ellensége van a növényeknek. A kártevők, a gyom, szárazság és még sok minden, ami ellen lehet ugyan védekezni, csak állandóan figyelni kell, mikor mit tegyünk. Pár héttel ezelőtt például a mi répánkat is nagyon ette a bolha. Sokan attól féltek már, nem lesz répánk. Egy reggel aztán permetezővel véget vetettünk a bolhák kártevéseinek. Hamarosan meg is egyeltük, s most kapáltuk meg a napokban. Szép is inár. Többen mondják azt is, hogy nincs eső, kiszárad a répa. Ezt is meg lehet akadályozni. Kapálunk. Aratásig még egyszer a répát is meg akarjuk kapálni, ami felér egy esővel.

— Így van ez a kukoricánál is. Igaz, hogy újra is kellett vetnünk négy holdat, mert van kilenc hold heterózis kukoricánk és rossz vetőmagot kaptunk. Amit nem kellett újravetni az már szép. Most a második kapáláshoz kezdünk, s aratásig azt is még egyszer megkapáljuk. Így több lesz a termés, s ha többet termelünk, több lesz a jövedelmünk, mert munkaegységenként többet tudunk osztani, és prémiumra is számíthatunk.

Lipcsei

Szemle a Dobozi Gépállomáson

Igen sokan összejöttek a Dobozi Gépállomás udvarán a június 2-án megtartott szemlére. Nemcsak a gépállomás dolgozói, hanem a környező szövetkezetek elnökei, szakemberei, de a község egyéni dolgozó parasztjai közül is sokan eljöttek megnézni, hogyan javították ki a gépeket.

A gépállomás dolgozói igyekeztek a gépeket jól előkészíteni a

nyári munkákra. Hiszen csak jó gépekkel tudják valóraváltani a legutóbbi termelési értekezleten tett fogadalmukat. Ugyanis a a gépállomás dolgozód vállalták, hogy nyári idénytervüket 104, aratási tervüket 113 százalékra teljesítik. Az aratás és cséplés ideje alatt a tarlóhántást is elvégzik.

Egyéni gazdák a szemlén

A szemlén nemcsak a szakemberek nézték,' íigjyetaasan a héjú rátett gépek mozgását, hanem az egyéni gazdák is. A községi termelési bizottság elnöke és több

középparaszt igen sokáig nézegetett egy-egy gépet. Legtöbb időt mégis talán az arató'gépeknél, kombájnoknál és a cséplőgépeknél töltöttek. A kombájnoknál

A közös utat választották

Az orosházi határban a szente- tornvai részen levő Tóth-tanyan III-as típusú, Dobó Katalin néven új termelőszövetkezet alakult. Elnöküknek Árvái Nagy Isi' ánnét választották. A gyermeki ipőbe-n járó fiatal tsz-ben már élénk munka folyik. A kilenc család már meg is kezdte a közös gazdálkodást. Az Október 6. TSZ jó munkája a közösbe csalta az eddig egyénileg dolgozó parasztokat is. Az idősebb tsz-ek, mint az orosházi Dózsa is, nem nézik tétlenül a most született gyermek vergődését. A Dózsa TSZ valamennyi vezetőségi tagja —különösen Ilorváth Mihály elvtárs, az elnök — naponta látogatják a fiatal tsz-t. Nemcsak szakmai segítséget adnak, de gépekkel is kisegítik őket.

sokkan mondták: »Könnyű lehet ezzel az aratás, nem kell a port nyelni«. Mikor az igazgató elvtárs elmondta, hogy a szövetkezetek gabonáinak levágása után, ha lesz még az egyéni gazdáknak aratni- valójuk, segítenek a kombájnnal, a gazdák még nagyobb figyelemmel 'nézték a gépeket. Szabó Á. Isvtán, T. Nagy Sándor, Gábor Lajos, Szabó Sándor és a többiek, akik ott voltak a gépállomáson, a falu többi gazdáinak is elmondhatják, hogy ez évben a gépállomás jobban felkészült a nyári munkákra, mint tavaly.

Segített a pesti üzem

A gépállomás szemléjén a patronáló üzem, a Budapesti f úró- gépgyár igazgatója is ott volt. A pesti üzem tanácsokkal, munkaerővel, de sok esetben gépekkel, alkatrészekkel is segítette a gépállomást. A gyár dolgozódtól már négy villanymotort, esztergapadot, fúrógépet, szerszámokat, kombájn-alkatrészeket kaptak. A szemle is matatta, hasznos volt ez a segítés.

Az előadó asztalánál idős férfi ül. Kalapját egy darabig kezé_ ben szorongatja, majd leles/i az asztal sarkára. Sereeg a toll, a- hogyan Szabó Viktória begyűjtési előadó jegvezget a nyilvántartó kartonra.

— No, mi újság, Ambrus bácsi — szólítja meg az idős férfit?

— Hát azért jöttem volna, hogy ütemezze át az árpabeadásom más terményre. Nem hiszem, hogy be tudom adni. gyengének mutatkozik a vetés.

— Ejnye, ejnye. No, nézzük csak, mennyi is a beadása. 54 kiló. Vetett 800 négyszögölet. Jó földek veszik körül községünket. Az éjjel esőt is kapott a halár, 5—6 mázsa termésre számíthat. Még a malacának is jut a beadáson kisül.

— De én mégis azt szerete ném, ha mást adhatnék be árpa helyett. Maga innen az irodából nem tudhatja, mennyi termést ígér az a 800 négyszögöl föld.

— Az igaz, hogy nem tudhatom, de semmi akadálya sincs, hogy megnézzem. Azután meg majd a cséplés dönti el, átütemezhetjük-e vagy sem az árpa beadását más terményre.

— Hát jó, akkor megvárjuk a cséplést — mondja Ambrus bácsi, fejére nyomja kalapját, köszön és elmegy.

| mikor lesz az még 126 kiló.

— Hát maga jobban ért hozzá, régen munkálja a földet, jóI szagot tart, hizlal, ügy gondolom, két hónap alatt szed magára az a sertés annyit, hogy megüsse a 126 kilót. Meg azután nem jár rosszul, ha előbb beadja, meri a rendes áron kívül 2 forint prémiumot is kap kilójáért.

— Igazán, no akkor megpróbálom még gondosabban e V ni és akkor július végén beadom.

Közben az előadó elkészült a jegyzéssel. Miiály bácsi átveszi tőle a beadási könyvét és elsiet. Nem ér rá sokat időzni, mert kapálni kell a kukoiicát,

m

2

Alig csukódik be az ajtó mögötte, újabb termék? érkezik. Zrak Mihály személyében. — Tessék már bejegyezni a beadási könyvembe, hogy nem tartozom isié baromfival, se tojással, itt a vételjegy is — szól az előadóhoz. Szabó Viktória megnézi a vételjegyet és ír.

— Mihály bácsi — mondja neki közben — maga már beadta a vágómarhát is, mindig becsületes, kötelességtudó ember volt, jól teljesített. A hízotlsertés van még hátra, szeptemberre ütemeztük be. Mondja, nem lehetne azt hamarabb beadni, júliusban.

— Nem hiszem, alig 90 kilós,

Tajárt Mihály beszélgetés közben nyitott be. Csendesen meghúzódott a tetem egyik szegletében, míg az előadó más termelővel foglalkozott. — Itt van ez a marhalevél — lép végül az asztalhoz — nézzék már meg, ideküldtek magukhoz vele. — A- tníg a megbízott a marba'evclet nézegeti, csendesen megkérdem az előadótól — ez hátralékos?

Tajárt Mihály meghallotta. Méltatlankodva szól.

— Én hátralékos, hisz most is fizetni jöttem, ezer forintot az adóba. Üszőt viszek a csabai vásárra eladni. Beadtam én kérem már mindent, mit gondol maga.

— El is hagyja a helyiséget mindjárt, a marhalevéllel k zé- ben.

Később tudtam meg az előadótól, hogy a község egyik legjobb teljesítője. 11 holdas középparaszt. Az elmúlt héten adott be két hízott sertést, 140—150 ki'ósakat. Takarmány- gabonabeadását is bízoltser- téssel teljesítette.

Ezen a napon, június 3-án, piac volt Pusztaottlakán. Ilyenkor sok egyéni'eg dolgozó paraszt látogatja meg a begyűjtési hivatalt. Elintézik ügves-bajoa dolgaikat. Az előadó és megbízott szívesen foglalkozik ve’ük, tudják, a falu begyűjtési tervének teljesítése attól is függ. hogyan gy őznek meg türelmes felvilágosító szóval minden termelőt a beadás fontosságáról.

— Medve találkozott, azt mondta: „A Mák- sát. Közelebb húzódik, úgy, hogy ^ázz' ,ho^ nekiszaladsz ft Ifocsi fordul a dűlő végén. ka. A legény meg hol az egvik, kos Gyurihoz megyek, segítek hátúlr61 iól szemü„vre ve„se okoskodsz es meg ^ Trapban hajt a kocsis , aki hol a másik lábápa neh^zk^ik.

.. .taa Q *_« naiuiroi jói szemugyre vegye, azt találod hinni, hogy rossz em- lassít, amikor megismeri az ore- ; T,, , , . ,,

nek! hogy be^eg * f , miféle jövevény. Látja, hogy az ber vagyok. get, majd megáll, « hangosan “, Josk,a ««P * kocsiról,

Makkos arrébb 3 idegen mennyire biztos a dolgá- , . , , köszön: végignéz a legényen, aztanmegtői vagy két dűlővel, került az 8 . 8 Az élettapasztalattal rendel- fogja a zsákot, és feldobja a deöreg, visszafelé meg a tarlókon ' ’ m “ g 083 11 ” kező Gombár András azt — Jlo napot, András bácsi! rékba. — üljön fel, András báment Egésznap küzködött a tét- log sem jobbra, sem balra. De ;s tudta, hogy tanú kell a tetten- Úgy látom hazafelé készül. Te- tyám. Men jünk! — A legény meg

lenséggel, meg a szeptemberi me- a kezemre játszik — gondolja, éréshez, mert könnyen megle- gye fel ezt a zsákot, elviszem a néz utánuk bosszant,

leggel. Az első nap semmi gya- nagyliangon megszólalj hét, hogy tagad majd a legény, falu sarkáig. *

nusat nem észlelt, de a máso- — Hogy gondolod szép öcsém? s „ f€ne sem tudja, milyen nad- _ Köszönöm, Jóska fiam, de Az esemény után hamar bebi- dik nap, úgy déltájban, «aho- Ez így is jo lesz?! rágban lesznek azok, akik az hát elMrta volna ez a legény, zonyosodott, hogy azt a zsákot

gyan ki-ki lesett a dűlő felé, Az meg csak bámult, bámult ügyben döntenek. A legény köz- erős gyerek hozzá. is a Polgár gyerek hagyta ott,

s egyetlen szó nem jött ki a tor- ben kérleli az öreget: Nézze, >... ? n . '' amelyet Gombár János talált. A

kán András bátyám, duplán megté- :h°*L*y “«“J bíróságon elmondotta, hogy aPiki-ki lesett a dűlő egyszercsak látja ám, hogy a föld túlsó végén valaki lopva széttekint. Majd bekanyarodik a tarlóra és az ő kukoricája leié igyekszik.

— Ez az én emberem! — gondolta az öreg —. Na az anyád szentségit, most jól kifogtad. Ö

Hát te vTcrv 'a knrm-ét me rítem a kárt, csak ne hozzon Meg gondoltam is, m: v . « . , , , ,

~ * SÍ ten szégyenbe. Nte mondja el sen- bízik magában, ha ilyen mész- er azért ugatott, mert varnt anul

zei tolvaja?. Te, a Polgar Jam k.^ hogy ,engem itt tajAit. sziről vállon akarja hazavinni a ő ele toppant, amikor a kukonfie'íl _ _ ° - fél zsák kukoricát. cásban volt. ö meg akarta ijeszBo-bocs-bocsásson meg Már engedett volna az öreg, — Hát bizony, Jóska fiam, én teni, de nem szaladt el, hanem

András bátyám, nem tudtam, __,a'!! méc bízok macámban. Azért ugatni kezdett. Mikor ő észrevetv

atosan elindu’ M. » Is , fold ^ . maga földje! SÄÄ5RÄ“ ÄJ?sLpTÄegOng. is, I», hogy Gombi, Jta. nemes.k

»S nem XS> *“* “ 5 4y U. • T“.

idő odaérni, amíg szed egy — Azt tudtam — süti le fejét gyerek járt itt akkor is, s csak Igaz> kapalm nem jött. íol, gyorsan dicket oh ott. Ez

félzsákra valót. Már hallja is a a Polgár-gyerek — Na fogd azt a ennyit mondott: — Amit főztél — Ejha! Hát így állunk! — mar nem volt feltetelezes.

zörgést kukoricacsövek ropogá- zsákot, öcsém és menjünk. Úgy' magadnak, azt edd is meg. Mondja a kocsin ülő Tímár JósSzula Imre

0202010002020200010201000101020248535348532323020123530001532323530002000201010001022323020132234823232323482353235323482323482348530002010201000102010001025323482353484848534853233201020100010002000100022353234823020123