Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-01 / 127. szám
1955 június 1., szerda ViUateaiíaU 3 A Zsarói utcában mindenki teljesíti beadását Jó» még jobban ís lehet.. Csak annyit tudtam, hogy Oláh Jáuosék a Zsarói utcában laknak. Azt mondták a tanácsnál, hogy mindenki ismeri őket, könnyű meg alálr.i. .Uközben egy idősebb asszonyt megkérdeztem. Nem ismeri véletlenül Oláh Jánosékal ? — Én? — nézett rám kicsit méltatlankodva. — Már hogyne ismerném. Sarkadon mindenki ismeri őket. De mi, akik a környéken lakunk, különösen jól ismerjük, hiszen az ősszé! tanácstagnak választottuk — teszi hozzá bizalmasan —. Jöjjön, megmutatom hol laknak. Útközben egy mánk asszony is csatlakozott hozzánk, akit Ilona néninek szólított ismerősöm. Igen nagy beszédbe kezdtek. — Láttam, hogy Szabóné vitt ma reggel egy pár tyúkot — mondja Ilonka néni. — Kérdem tőle: — a beadásba? Oda én — mondja, mert csak nékem van még hátralékom, úgy tudom, már mindenki bev ittc a félévit. — Nékem még van egy kiló negyven deka, de holnap én is viszem — mondom néki. — Majd beadja azt a pár kilót csirkéből is. Sose siessen vele, van még idő, — így a másik uram, csak beszól, hogy »elmen- ! | A nyers téglái lem a gazdakörbe egy kicsit be- rakják le a kiskocsiról, szélgetni.« női munkáskezek asszony. — Hová gondol? Én legyek csak hátralékos? Mit szólnának a szomszédok? Oláh Jani bácsi mondta, hogy az utcában már csaknem mindenki teljesítette félévi beadását. Közben odaértünk Oláhék házához és nem hallgattam tovább a vitát. Előre sejtettem, hogy a gazdát nem találom portáján. — Nagyon sajná’om, hogy nincs itthon a férjem — fogadott egy idősebb, pirosarcú asszony, akit — később megtudtam — mindenki Erzsi néninek hív. — Kiment a határba a kis- echhik fiammal. íreg a mentemmé.. Szénát gyűjtenek. Esténél előbb nem jönnek haza, mert egy kaska palántát is vittek. Azt Hát fontos néked mindig ott lenni? — kezdtem lebeszélni. — Persze, hogy fontos — feleli vissza, itt tájékozódok arról, hogy a szomszédok hogyan haladtak a kapálással. így niegyen ez hétről-hétre. — A multkorában meg képzelje, azt mondja az én emberem. »Nem tudom, az utcabe'iek közt van-e hátralékos?« Ejnye, mit avatkozol te a más dolgába — így én. — Elég az, ha a magad bajával törődsz. A miénk már rendben van, a disznót beadtuk. Egész évre a tojást és a tyúkot is. Mindenki tudja kötelességét. Azt mondja erre az uram: »"Nem, lesz az úgy jó anyjuk, ha mindenki csak 6aját magával törődik. Azokat, akik elhanyagolják állam iránti kötelességüket, figyelmeztetni kell, hogy az ország rájuk is számít.« Én aztán nem kérdeztem tőle, beszélgetett-e az utcabeliekkel, vagy sem. A multkorában azonban szóvátette, hogy nincs hátralékos a mi utcánkban. Kiss Já- nosék is a négy hold után már egész évre beadták a sertést, vágómarhát. Debreceniék a hét, Kiss Lajosék meg a nyolc hold után az egész évi sertést é 6 tojást bevitték. — Hát így élünk — fordít VIHARSAROK NEPE SZERKESZTŐSÉGE h^dolgo^ Békéscsaba. zun]í; megvan a megélhetésünk. elülte!ik és meglocsolják, eltelik az idő. — Nincs az itthon soha — teszi hozzá kissé szomorkásán. — Mióta tanácstagnak választották, még vasárnap sincs maradása. Egész héten kint van a határban, azt mondja, minden munkáját jól kell elvégezni, mert egy tanácstagnak nem lehet' rossz termése búzából, kukoricából sem. Ha nincs a határban, akkor a gazdakörben található. Mert nemrégen a mi utcánkban egy gazdakört alakítottak — teszi hozzá. — Minden vasárnap reggel, ha a jószágot ellátja az I evél a Kubik-iigyről A Békéscsabai Dózsa Sporíb r elnöksége fegyelmi határozatot hozott Kuhik János sportoló ügyében. Kubik Jánosnak a Szeghalmi Traktor mét közéi- n tanúsított sportszerűtlensége ösz- s-’egyezlet heteden a szocialista sporttal. A sportkör elnöksége, vezetői sokat foglalkoztak a játékos nevelésével és ennek ellenére, magáról megfeledkezve, a legutóbbi mérkőzésen is sport- s-eriiUcn V viselkedett. ■ Az ilyen sportoló nem felel meg a szocialista sport követelményeinek. A sportkör elnöksége Kubik János ügyében a kővetkező határozatot hoztaKubik Jánost, a Dózsa Sportegyúsület, tagjai sorából kizárja, egyb n eltiltja a sportkör látogatásá;ó'. A játékos cselekménye annál is inkább súlyos, mivel már eggízbf n hasonló sportszerűtlenségért fegyelmileg felelősségre vonták. A törtélekből, úgy látszik, nem tamilt. Reméljük, hogy az elnökség határozatával egy tért Békéscsaba sportszerető közönsége is és a közeljövőben más viszony alakul ki a játékosok és a közönség között A Békéscsabai Dózsa SK Elnöksége. öt és fél holdon gazdálkodunk, jószágot is tartunk, így aztán van mit aprítani a tejbe. Most egy lovat akarunk venni az idősebbik fiamnak. Igaz, sok kell ért®, de azért meglesz. Mikor elköszöntem az asz- szonytól, arra gondoltam, ha minden községben sok olyan ember volna, mint Oláh János tanácstag, aki nemcsak a saját kötelességére gondol, hanem fi- gye'emmel kíséri válasz óit is, teljesítették-e bea !á ukat, megyénk nem az utolsók; hanem az elsők között leime a begyűjtésben. — Lipcsei — 0, Herter Erzsébet, brigádvezető — mutatja be Balogh Dá- nielné elvtársnő, a Gyomai Téglagyár OB elnöke, aki égető és mii szakkérdés előtt van. Majd így folytatja: —. Herter Erzsébet is azok közé tartozik, akik szíwel-lélek- kel dolgoznak. Ha leesik a takarócserép, nem megy csak úgy tovább, mintha semmi sem történt volna, hanem visszahelyezi azt. Műszak után segíteni szokott a takaróknak, nehogy a tégla tönkremenjen. Amikor van még egy kis takarnivaló, s a többiek már hazakészülnek, szól nekik, hogy azt még végezzék el. A régibb munkások ilyenek. Magukénak érzik az üzemet, ami meglátszik munkájukon. — A bányászokon sok múlik, mind az öten nagyon igyekezned — mondják többen. mindig túltelA napi tervet jesítik a Gyomai Téglagyárban. Ez azt mutatja, hogy az ottaniak általában mind jól dolgoznak. Jobban megy a munka, mint tavaly. Szervezettebb. Többen dicsérik Dankó János telepvezetőt. Mindig a dolgozók között van, ahol szükséges, ott segít. Nem így volt ez tavaly, amikor más volt a telepvezető. A telep most rendezettebb, külsőleg is meglátszik, a jobb vezetés. Sok itt a fiatal, jórészük alighogy az iskolából kikerült. Gyuricza Gizella DISZ-titkár azt mondja, hogy ők még nem foglalkoztak a kongresszusi felajánlással. Az ebédszünetben a lányok a fűben hevernek, ülnek, a fiúk- labdával játszadoznak. Csak egy kis kezdeményezés kellene, valaki érdekes, rövid írásokat, újságcikkeket olvashatna fel. Szórakoztató és nevelő lenne. Ha nem is naponta, de legalább időnként megtehetnék ezt. Sokminden iránt felkeltenék ezzel a fiatalok érdeklődését. — Nem érünk rá olvasni — mondja az egyik lány. | — Nem szeretünk ' ^ csak ülni, meg aludni — így viccesen a másik, Bárdos Róza. Komolyabbik oldaláról nézve a dolgot, ez azt jelenti, hogy van a fiatalok között érdektelenség Ezen persze lehet változtatni úgy is, hogy ilyenkor az idősebb munkások elmesélgetuek tanulságos eseteket a múltból és közelmúltból. A versenyről is, élmény- szerűen. Megteheti ezt a telepvezető, a művezető is. Persze, mindezt nem erőltetett módon hanem a körülményekből adódóan, de mégis előre elhatározva, tudatosan. Gyakran munka közben is vannak lehetőségek arra hogy egy ikhez, vagy másikhoz, nevelő szóval közeledjenek. Hiszen olyan jól nem megy a munka a Gyomai Téglagyárban sem, hogy ne mehetne még jobban. A pedagógus nap előtt Befejezéshez közeledik az isko- la első-második osztálya sem. Jái- lai év és most mutatkozik meg az ; nak ide gyermekek, akiknek szu- az eredménv, amelyért a pedagó- j leik keveset törődnek a tanula- gusok gyermekeinkkel együtt, sukkal. Ennek ellenére mégis szép egész éven át dolgoztak. Mint szülő, felkerestem az I. sz. iskola igazgatóját, Sajti Károly elvtársat. A gyermekekről, az iskola életéről beszélgettünk. Megkérdeztem, hogy ebben az iskolában miért nagyobbak a követelmények, mint egy másik helybeli iskolában? — Azok a gyermekek, — mondotta, — akik ebből az iskolából kerülnek a középiskolába, még a jó, közepes tanulók is, megállják helyüket az élet bármely szakaszán, Nem egy középiskolai tanulóval beszéltem, aki örömmel mondotta el, hogy olyan alapot kapott ebben az iskolában, hogy nem okoz nehézséget a kezépiskovolt, mennyit keres. Szülei is ki- jen Pestre gyárba dolgozni, talán mit szólna, ha belépnék a tsz- idő miatt sok volt a kiesése, de váncsiak voltak. szépen keresne, de a hazautazás, be, a Dózsába. ebben a hónapban már igyekszik A nehezen várt nap — ha las- a lakás, élelem sokba kerül. Haza Gál bácsi nem ellenkezett, rö- pótolni, minél több miinkaegysésan is — mégis csak elérkezett, nem sokat adhat keresetéből. Meg síden válaszolt. Keresett elég szépén, de valami azután itthagyja öreg szüleire a nem hagyta nyugton. Vonzotta a földet? Töprengett üres óráiban, föld, a mezők illata, százféle durú- de munka közben is. zsolása. Kenyérnekvalót termelni, minél többet... — fogta el nem egyszer a vágy. Ott, ott érzi ő jól magát a barázdában, ízlelni a szembecsapó langyos szelet, a föld szagát. Hiszen ő azt szereti, a földet. — Nem jól van ez így, máshol keresek munkát — mondta apjának, ha úgy hozta a szó. — Hát fiam — rándított egyet rröbbször eszébe jutott a termelőszövetkezet. A Dózsa, amelynek két testvére is tagja. Mi lenne, ha ő is ott dolgozna merte — Lépjél fiam, ha ügy tetszik, de jól gondold meg. Közben az öreg örült fia elhatározásának. Hiszen ö is mondani akarta néki már régebben, hogy talán a közösben jobb lenne, csak nem harmadiknak a testvérek közül. Még katona vö t Veszprémben, sokszor segített ő is a többiekkel az otíani térinélőszövetkezetek tagjainak aratni, vagy kapálni. Nem is volt olyan rossz az a közös munka, de idegen sem, hiszen ő is paraszt és szereti a folget szerezni. A tsz-vezetők úgy vélekedtek róla, hogy becsülettel végzi munkáját. Lováért — mely mostmár közös vagyon — megkapta az első rész összeget, azonkívül előleget is osztottak és négy malacot kapott jutányos áron. * fiatal, 22 éves Gál lstván- nal kint találkozunk a szövetkéz: t halárában Másodvetésű Igen ám, de mi lesz a lóval, a »Manóival« ? Bevigyük azt is, vagy eladjuk? — A »Manci« jön velem, ha én megyek — döntötte el Pista, takarmánynövény alá készíti elő A szövetkezetiek is megadják az a talajt, lovával. Kérdésünkre árát, ha nem is egyszerre, há- szerényen válaszol, romszorra is jó lesz az a pénz. — Nem bántam meg, hogy a Hiszen a bizottság felértékeli és közöst választottam — mondja, rendes árat fizetnek érte Tekintete a tsz hatalmas búza* tábláján nyugszik. Jó termésünk 1 gy történt, hogy Gál 1st- lesz búzából — folytatja beszédét * vánt a márciusi közgyűlé- —, kukoricából, de mindenből, sen, ebben az évben, a magyar- mert megadtuk a módját. Jut vállán Gál bácsi —, ott dolgozol, (j^t. Mi lenne, ha megpróbálná ahol kedved tartja. Csak olyan a közös gazdálkodást. Ügy hal- munkakört válassz, ahol meg tu- iotta, a korábbi, kezdeti hibák dód alapozni jövődet, ahol kerese- megszűntek már a Dózsában. Jól tedből jól megélhetünk. Mi már gazdálkodnak most tagjai. Tavaly anyáddal nem sokat tudunk se- js több volt az átlagtermésük, gíteni, az a hét hold terem, terem, mint az egyénieknek és nyíl- bánhegyesi Dózsa TSZ tagjai fel- osztásra bőven és gondtalanul, ha jól megmunkáljuk, de azzal az ván a jövedelmük is több volt. vették magük közé. Hét hold boldogan élhetek öreg szüleimegy lóval, ami nekünk van, nem A testvérei nem szűkölködnek, földjét és lovát is magával vitte mel. A barátom, Sódar János is tudjuk úgy megmunkálni a föl- Sokáig gondolkozott, míg rá- a közösbe. Mindjárt meg is kezd- is be akar lépni ősszel az öt det, mint ahogy .az megkívánja, szánta magát. Egyszer azután te a munkát. Kocsisnak állították holdjával. Jól teszi, ha közénk Pista igazat adott apjának. Azon szóvá tette az öreg szülőnek. be. Az első hónapban 22 munka- jön, mert ö sem bánja meg. törte a fejét, mit tegyen. Elmen- — Apám — mondta neki — egységet szerzett. Igaz, a rossz Medve Mária eredményeket érnek el. A fel- szabadulásunk ünnepére rendezett tanulmányi versenyben magyarból és számtanból a mi iskolánk nyerte el az első helyezést és az elismerő oklevelet. Később a VII. számú iskola versenykihívásáhc csatlakoztunk és fizikából — város, viszonylatban — szintén elsők lettünk. Majd a május elsejei felvonuláson az ötletesség és a példamutató fegyelmezettségért elnyertük a városi pártbizottság vándorzászlóját. Ahhoz, hogy ezek az eredmények továbbra is megmaradjanak, sőt, fokozódjanak, abban nekünk szülőknek is segítenünk kell. A dolgozó szülők egy része nem segíti eléggé a nevelők munkáját, nem érdeklődik gyermeke iskolai előmenetele iránt. Nem szívesen osztja meg a pedagógusokkal a gyermeknevelés gondjait. Pár nap múlva a pedagógus napot ünnepeljük. Népünk és ifjúságunk mély, őszinte megbecsüléssel fordul nevelőink felé ezen a napon. De az első sorokban mi, szülők segítsük őket nagyszerű feladataik megvalósításában, ök valóban az „új ember kovácsai“. Munkájuk nyomán formálódik az új nemzedék. A legnemesebb emberi tulajdonságokat kell kibontakoztatni gyermekeink leikéből. Nagy és szép kötelesség ez. De az egyre növekvő feladatot csak akkor tudják igazán jól megoldani, ha az eddiginél fokozottabb támogatásban részesülnek úgy a szülők, mint az illetékes szervek részéről. Kurillá n< [dőjárásjelentés Várható időjárás ma estig: Kisebb felhőátvonulás, legfeljebb egy-két helyen záporeső, mérsékelt északkeleti-keleti szél. Hűvös éjszaka, több helyen még talaj- toienti fagy. A felmelegedés fokozódik. Legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: 2—5, legmagasabb nappali hőmérséklet: W—22 fok között.