Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-26 / 149. szám

1#55 június 26., vatánap

ViUaU&itk Héf#

Mikor költözhetünk be az új lakásba?

Ok nélkül csend veszi körül a íelsökörössori lakásépítkezést Békéscsabán. Már olyan hiedelmek is járnak a városban a már elkészült „B“ épülettömbről: azért nem léhet beköltözni, mert süllyed az alap és a kémények is rosszak.

— Az elmúlt év decemberében elkészült, de azóta sem lehet beköltözni — mérgelődik állandóan az a 48 család, amely megkapta az engedélyt, hogy ide költözzön. — Mindez miért van? — érdeklődnek állandóan.

Meglátogattuk az építkezést és a Békéscsabai Építőipari Vállalat segédmunkásaitól, akik az újonnan épülő „C“ épülettömb körül készítik a habarcsot, érdeklődünk, merre lehet megtalálni a kőműveseket. Ök a legilletékesebbek, hogy válaszoljanak.

— Második emelet, balra «— hangzik az útbaigazítás.

önkéntelenül is elmosolyodunk, amikor a megszabott irányban a lépcsőket rójuk, mert a csupasz falak azt bizonyítják, hogy két héttel előbb ezek a falak még nem voltak itt. A második emelevízszolgáltatást nem lehetett meg- j nyibe került ennek a költsége, oldani. Ezért mérgelődik az a 48 Amikor látták a hibát, gyorsan család is, amely hónapról-hónapra kiadták a 29/2. Ut- és Vasútépítő várakozik a beköltözésre. Egy Vállalatnak, hogy azonnal készit- ideiglenes derítőt ugyan készítet- ' sék el a nagy derítőt. Későn ké- tek a télen, de az Egészségügyi j szült el azonban a terv és de- Minisztéruim nem fogadta el, | cemberben nem lehetett hozzá- mert megfertőzte volna a Körös i kezdeni. Újabb határidők szülétA Kölcsönös Segítő Takarékpénztárt hasznosnak tartják a kötöttárugyáriak

vizét a lakásból kifolyó szennyvíz. így a 40 ezer forintot szinte kidobták az ablakon — mert enytek a beköltözésre, március 15, június 1 és most legutóbb július 31;

Mit mondanak a derítő készítői?

— Egy kis késés van, mert a talajvíz feltört és a búvárokat >s segítségül kellett hívni, hogy 10 méter mélyen, a víz alatt dolgozni tudjunk — mondja Lendvai János építésvezető.

Nem volt tehát könnyű dolguk, mert a futóhomok akadályozta munkájukat és ha nem ügyelnek, a hat méterre lévő emeletes épüösszedüléssel. Ezt sikerült megakadályozni és most már az utóülepítő betonozását végzi Fábián Lajos békési kubikos brigádja. Univerzális emberek valameny- nyien a békési kubikosok, mert csatornafektetéssel, kubikolással, ha kell, vasbetonszereléssel és még a betonozással is megbirkóznak. Elismeréssel nyilatkozik róí letet is veszélyeztették volna az I luk munkavezetőjük.

I

Mibor lesz készen a vízszolgáltatás és a szennyvíz levezetése?

— Határidőre, augusztus 1-re imég kétkedve kell fogadnunk várni elkészülünk — hangzik a vá- jlaszaikat, mert a sok határidőlasz —, ha a gépészeti és szivattyúberendezést addigra elkéváltoztatás már megingatta a bizalmat. A trafóház is kész, a trafó

ten téglát farag, betont rak Reinhardt András kőműves brigádja. | szí«, beszereli a Békéscsabai J már ott van, de a kőművesek még

Szépén kéz alá dolgozik a Piros __. , 1 ’ esea meg

s

egédmunkás-brigád. Jól tudiák. I ^ a a a . ölünk akár | nem tudták beépíteni, mert a

segédmunkás-brigád. Jól tudják, mikor kell téglát, vagy habarcsot készíteni a kőműveseknek.

1— A jövő héten a födémmun- ákat végzi már a Domokos segédmunkás-brigád — dicsekszik Reinhardt Jakab, a brigád helyette vezetője, mert András most üdülni van a Mátrában. — A födémeket szakszerűen el tudják helyezni a segédmunkások és mi a belső falazásokat végezzük addig. ...

A kőműveseket, a segédmunkásokat gépek segítik, felvonószalagok, emelődaruk könnyítik, gyorsítják a munkát. Az ablakpárkányhoz szükséges betonelemeket

az udvarról a második emeletre í , ,, ,„. ,

Brunn-daru emeli. Szinte fut fel- i

felé az anyag, mert a villanymo- k" d?U

. , ; levelet nem kozolju-k, mivel tető r ugyancsak tekercseli a hu... ................ , , .. lepukon négy illemhely van, sót

Me

gyénk több munkahelyén ! megalakultak a múlt évben a 1 Kölcsönös Segítő Takarékpénz- j tárak, melyeknek célja, hogy a dolgozók megtakarított pénzüket saját szervezetük útján össze- gyttjthessék.

A Békéscsabai Kötöttárugyárban csaknem egy évvel ezelőtt alakult meg a KST 72 taggal. Azóta több mint kétszeresére nőtt a taglétszám. A havi befizetések átlagösszege meghaladja a 30 forintot. Nagy segítséget jelent a tagoknak az is, hogy rövid lejáratra kölcsönt vehetnek igénybe a takarékpénztártól.

Balázs Judit elmondta: azért takarékoskodik, hogy üdülésre összegyűjtse a szükséges összeget s hogy szükség esetén kölcsönnel is segítsen dolgozótársain. Az egy év leteltével ismét tagja kíván lenni a KST-nak és még nagyobb összeget fog havonta félretenni.

Szlancsik Judit korábban is ta- ! karékbetétkönyvbea gyűjtögeti* pénzét, ez most a KST mcgala- i kuiásával még könnyebbé vált, hiszen az üzemen belül eüntés- heti betételhelyezéseit. Most az összegyűlt pénzen ruhát vásárol, további terve pedig az, hogy bútorra fog havonta félretenni

Knapcsik Béla rádiót akar vásárolni azon a pénzen, amit egy esztendő alatt szinte észrevétlenül befizetett a KST-ba. Véleménye szerint ezt a mozgalmat még szélesebb körben kell kiterjeszteni, hiszen ereje a nagyobb tömegek összefogásában rejlik. Az elkövetkező időszakban kétszeresére emeli a befizetett összeget.

Tóth János azért lépett be a KST-ba, hogy így összegyűjtve, pénzéből ajándékkal lephesse meg hozzátartozóit. Hasznosnál, és életképesnek tartja a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárt.

csütörtökön is hozzákezdhetnek ehhez a munkához.

Erre a válaszra ők az illetékesek, tehát nézzük meg őket is;

— A gépek már készen vannak, csak egy részét kell már odaszállítani. Rajtunk nem múlik, hogy határidőre legyen kész a derítő berendezése — mondja Zanóni István, a szakipari részleg vezevillanyszerelők nem jelölték ki eredeti helyét. Ha ilyen és ehhez hasonló apróságok akadnak még a hátralévő időben, akkor a végén lehet, hogy a villanyszolgáltatással lesz baj %*! de lehet, hogy mással;

Kíváncsiak vagyunk, hogy legközelebb, amikor két hét múlva megnézzük új bői az építkezést,

Mit készítsünk korai gyUmCIcsből 1

tője. 1 mennyire haladtak előre?

Biztató ígéretek, de egyelőre *- Nagy —

Szerkesztői üzenetek

zalt. Igyekezni kell, mert a kőműves-brigád 12 tagjának legutóbbi teljesítménye 154 százalék volt.

A „B“ épületbe mikor tehet beköltözni?

t— érdeklődtünk tőlük.

— A mi részünkről már régen át lehetett volna adni — adják a felvilágosítást a kőművesek mérgelődve és elmondják, hogy december óta kész van és mivel nem készült el ■> derítő, így a

hamarosan igénybe lehet venni az angol illemhelyeket is. Azért, hogy nem lehet belőlük csak egyet használni, az ottani telepvezető a felelős. Ha az ajtóikat rendbehozzák, mind a négy illemhely használható lesz.

Gyímesi Józscfné, Mezőberény: Keresse fel a Megyei (Tanácsi ipari osztályát, ha nem tud személyesen megjelenni, akkor levélben kérjen tőle tanácsot.

Szalxidkígyósi dolgozók: Máskor írják alá nevüket. Panaszukkal keressék fel a tanáesot.

Wiszt Adóm, Gyula: A hársfavirágszedők figyelmét már felhívták, hogy csak a fa virága szedhető. Keresse fel a városi tanács mezőgazdasági osztályát és jelentse a hársfavirág-szedők helytelen munkáját, biztos intézkednek.

Czirkó t erenc, Endröa: Érdekes esetet ír le öltönye csinálla- tásával kapcsolatosan. Legközelebb, ha öltönyt készíttet, a szövetkezetét keresse lel igényeivel és biztos meg lesz elégedve, nem | úgy, mint i arkasinczki Ede szabó | munkájával. ‘

EPERLEKVAR: Egy kiló eperhez háromnegyed kiló cukrot veszünk. A cukrot fél, illetve egy egész szál vaníliával, két deciliter vízzel főni tesszük. Amikor a szirup kásásodni kezd, beletesszük a megtisztított, jól megmosott epret. Kétszeri foralás után levesz- szük a tűzről és egy napig hideg helyen állni hagyjuk. Másnap ismét főzzük. Amikor besűrűsödött, üvegekbe tesszük, kevés szalicillal meghintjük és lekötözve kigőzöljük. U'-l.-' . t «»<'{**1

EPER-JAM: Szép, hibátlan epret veszünk, megmossuk és szitán lecsurgatjuk róla a vizet. Egy kiló eperhez 75 deka cukrot veszünk és sűrű szirupot főzünk. Beletesz- szük az epret és 15 percig főzzük. Vigyázva keverjük, ne törjön össze a gyümölcs. Üvegbe rakjuk, szalicillal meghintjük, lekötjük és

és hat deci vizet teszünk. A cseresznyét jól megmossuk, szárát levagdaljuk és a vizet szitán lecsurgatjuk róla. Ezután tiszta, száraz üvegekbe rakjuk. A hat deci vizet cukorral együtt felforraljuk, ráöntjük a cseresznyére, s szalicilozás, lekötözés után kigö- zöljük.

CSERESZNYE-JAM: Szép, hibátlan cseresznyét megmosunk, kimagozunk és szitán át lecsur- Lgatjuk róla a vizet. Egy kiló cse- 1 resznyéhez 60 deka cukrot számítunk/ s ezt két deci vízzel , főzzük. Amikor a szirup már jó sűrű, beletesszük a cseresznyét. 15—20 percnyi főzés után üvegekbe rakjuk, a tetejét szalicillá'! meghintjük, lekötjük és kigőzöljük. Ugyanígy rakjuk el a megy- gyet és az egrest is, azzal a különbséggel, hogy minden savanyjól kigőzöljük. lunuseggei, nogy minden savanyCSERESZNYE-KOMPÓT: Egy kásabb gyümölcshöz 60 helyett 70 kiló cseresznyéhez 30 deka cukrot —75 deka cukrot számítunk.

Egres, meggy, cseresznye és ribizli eltevése mártásnak

A gyümölcsöt megmossuk (cse- j CUKORBORSÓ ELTEVÉSE resznyét, meggyet kimagozzuk) s j Friss cukorborsót cukros, sós vizílklfOra ínrOtíűlrbQ -------- ’ " **"

lo

ma előtt, újságárusok kiabálták rekedten a címeket, cigarettaárusok és kiflisek tülekedtek a homályban csillogó áruház ajtajában, ablakokra és ajtókra nagy zajjal zuhantak a vasredőnyök és a kis kertben, ahol minden pádon, minden hely foglalt volt, verebek csipogtak, szoros, egymás mellett az ágakon — mindez lassan beleveszett a nyári est kék árnyékaiba. E pillanatban Varsó szívét hallottam lüktetni és, mintegy önvédelemből, a tömeg között maradtam, hogy még egy ideig az emberekkel együtt érezzem a városra leszálló est szelídségét.

LJirtelen egy fiatalembert vet- tem észre, aki a Bednarska utca irányából egy villamos előtt oktalanul áthaladt a síneken, majd elérve a gyalogosok részére fenntartott járdaszigetet, hátat forditott a villamosoknak és az úttestre pillantva, nyugodtan folytatta útját, kezében könyv, amely- lyel nyomban kiemelkedett a sötétségből. Legfeljebb 15—16 éves lehetett. Olvasásba merűlten, megrázta néha szemébe hulló vöröses haját. Zsebéből könyv kandikált ki, a másikat visszára

kihajtva, maga előtt tartotta, szemét le nem vette a betűkről. Lehet, hogy egy barátjától, vagy egy zug-könyvtárból kölcsönözte és még az utcán el akarta olvasni. Sajnáltam, hogy nem láttam, milyen könyv; kézi könyv* hoz hasonlított, azonban kétségesnek látszott előttem, hogy egy kézikönyv olyan érdeklődést ébresszen egy fiatal fiúban. Versek voltak? Vagy talán egy köz- gazdaságtan? Nem tudom.

így maradt néhány pillanatig olvasmányába merűlten. Nem törődött az őt lökdöső emberekkel és a minden villamost megrohamozó tömeggel. Több villamos nagy zörgéssel elment mögötte anélkül, hogy egyszer is felemelte volna a fejét. És orra előtt a könyvvel — akár, mert zavarta a körülötte lévő tolongás és zaj, akár, mert tudattalanul érezte, hogy sietnie kell — láttam, amint lelépett az úttestre, éppen egy száguldó autó elé.

LJallatszott a fékek csikorgása, az aszfalton a gumik csúszása és az autó, éppen elkerülve a fiút, eltarolt és megállt, pontosan a Trebacka utca sarkán.

Rémülten vettem észre, hogy a Gestapo rabszállítója volt. A fiatalember meg akarta kerülni a kocsit, de ebben a pillanatban a hátsó ajtó kinyílt és két halálfejsisakos német ugrott a kövezetre. A fiút közrefogták. Az egyik valamit torokhangon kiabált, a másik széles karmozdulattal a kocsi belsejébe tessékelte a fiút.

Még most is látom annak feszélyezett, majdnem szégyenlős mozdulatát a nyitott ajtó előtt..-: Látom, amint naiv tiltakozással nemet int, mint az a gyerek, aki megígéri, hogy ezentúl jó lesz..: „Nem "csináltam semmit — némán ezt fejezte ki — nem az én hibám...“ és rámutatott a könyvre, mint szórakozottságának okára. Mintha meg lehetett volna azoknak magyarázni, hogyan lehetséges ez! A beszállás megtaga- dásávál elitéit életének egész kétségbeesését, egész makacsságát kifejezte.

A csendőr elkérte papírját, elvette személyi igazolványát és gorombán a kocsi belsejébe tuszkolta. A másik segített, a fiú beszállt, mögé a két csendőr, az ajtó becsapódott és a kocsi felakkora üvegekbe tesszük, ameny- nyi gyümölcsre egy mártás főzésénél szükség van. Négy-öt kanál cukrot és kevés szalicilt hintünk rá, lekötjük és gőzben erősen kifőzzük.

szökve, a Szuch-fasor* irányába elszáguldott;

/í eltűnt szemem elől. Körül* néztem, vajon látok-e szánalmat néhány arcon. Hiszen a fiú el van veszve! Megrökönyödéssel láttam, hogy senki nem vette észre az esetet. Amit leirtam, oly gyorsan történt, az emberek annyira el voltak foglalva saját sietségükkel, hogy senki nem vette észre a fiatalember elhurcolását. Két nő mellettem arról beszélt, hogy az egyik vagy a másik villamos lenne megfelelőbb; az oszlop mögött egy férfi tüzet kért a másiktól; a járdán gyümölcskosara mellett egy asszony kitartóan, mint mágikus formulát ismételgette: „Citromot, citromot, hölgyeim, szép citromot!“ S más fiatalemberek futva szelték át az úttestet, hogy élérjék a villamost, kockáztatva ezzel, hogy más autók elé kerülnek... Mickie- wicz mozdulatlan maradt, a virágok erősen illatoztak, a szobor körül néhány nyírfa és bergenye- fa rázta leveleit a könnyű szélben; a fiatalember eltűnése sen- *A Szuch-íasorban volt • Gestapó szék- hcl>e.

ben főzzük. (Egy kilóhoz 4 kanál cukrot, egy késhegyni sót teszünk.) Huszonöt percig főzzük gyenge tűzön, azután üvegekbe tesszük, ráöntjük a levét és félóra hosszat gőzöljük;

kinek nem volt fontos. Egyedül én láttam Ikaruszt elmerülni.

Hosszú ideig helyben maradtam, várva a tömeg ritkulását: Gondoltam, hogy Mihály — magamban Így neveztem el — talán visszajön. Elképzeltem a lakását, szüleit, akik várják öt. édesanyját, aki vacsorát készített neki és hihetetlen volt számomra, hogy ezek az emberek ne tudják meg, hogyan halt meg a fiúk Ismerve megszállóink szokását, nem reméltem, hogy kiengedjék a körmük közül. Milyen ostoba módon fogták el őt! E letartóztatásnak bárgyú kegyetlensége lelkem mélyéig megrázott és megráz ma is*

A zok, akik harcban estek el. akik tudták, hogy miért haltak meg, talán elmondhatnák, hogy haláluk nem volt hiába, haláluknak értelme van. De hányán voltak olyanok, akik — mint az én Ikaruszom — elmerültek a feledés tengerében, egy olyan kegyetlenül ostoba ok miatt!

(A „Les lettres francaises" 1955 május 4-i számából.)

Ford.: Papp Imre.