Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-26 / 149. szám
1935 június 26., vasárnap ViUcMawk Hifit Elsők akarnak lenni a gabonabegyűjtésben Hasviunk minél több lucernát magfogásra ak __... ... A nannkhan megtartott tanácsi iárás és a fiubacsléav — amelv ö rménykút megyénk legifjab- bik községei közé tartozik. A szétszórt tanyavilágban csak egyetlen épület jelzi a község létezését, ez az új tanácsháza. A tanácsházán itt is, mint mindenütt szorgalmasan dolgoznak. Legtöbben az adónyílvántartónál, begyűjtési hivatalnál forulnak meg. Most is hárman állnak a begyűjtési megbízott előtt. — Tessék már az én kartonomat kikeresni, hadd lássam, hol munkák, az aratás, cséplés, begyűjtés idején ne legyen gondunk rá. Az ilyen és ehhez hasonló beszélgetések naponta elhangzanak az örménykúti tanácsházán. Nem tartok a beadással — hangzik jls lehet csodálkozni ezen, hiszen számolás után választ kapnak: — Maguk már a harmadik negyedévre járó tojás-, baromfi- és húsbeadást is teljesítették. — így is akartuk — mondják kicsit büszkén —, azért is iparkodtunk a beadással, hogy a nagy most is. Sőt a május 1-i értékelés szerint országos első volt ez a kis község. A jó munkájuk jutalmául 40 ezer forintot kaptak. A nyilvános tanácsülésen együtt örültek a község dolgozói a jutalomnak, közösen határozták el, hogy mire használják fel az összeget. — Uj járdát kell építeni a két kövesút között — mondogatták többen. — Ez nem kevesebb, mint 100 ezer forintos költség — számolgatták. — Hatvanezer még így is hiányzik. — Fizessük pontosan, idejében az adónkat — mondotta a tanácselnök —, bizonyos százaléka a községünkben marad, arra fordítjuk, amire a községnek legnagyobb a szüksége. — Ezt is megértette örménykút dolgos népe s ma már az esedékes adófizetésüket 162 százalékra teljesítették. Több mint 35 ezer forint maradt vissza az adóból is, gyarapodik a kis község vagyona. Azonban nem elégszenek meg ennyivel. Az elhatározást tettnek is kell követni — járda kell a községnek. parasztjai túlteljesítették az első félévi beadási kötelezettségüket, Hasonló, jó rhunkát végez a Viharsarok TSZ-ben Bobvos Pál elvtárs is, aki a párt határozatait, a kormányrendeleteket kommunista módra ismerteti a dolgozókkal. így lehetne talán felsorolni a község minden kommunistájának a nevét. Minden párttag nevéhez fűződik valami, amely elősegítette a begyűjtésben elért megyei, sőt országos elsőséget is. A kommunistákkal együtt harcolnak az állam iránti kötelezettség teljesítéséért a tanácstagok is. A tanácstagi beszámolók, a kisgyűlések , , . ........ I újabb és újabb ösztönzéseket ad^:d0’g0,Z0^ParaSZA°k 1®gJobbjal’_a inak arra, hogy a félévi terv felmegyénk első községe A szétszórt tanyavilágban élnek község kommunistái. De nem resjesítése közben felkészüljenek a rázzák meg, hogy mennyire fon- | — Csepkó — tos az első félévi terv teljesítése, hanem azt is elmondják, hogy e beadás pontos teljesítése a dolgozó parasztok hozzájárulása a szocializmus építéséhez, saját községük boldogulásához. Hozzájárulás a nehézipar fejlesztése útján, a mezőgazdaság gépekkel való ellátásához, ami megkönnyíti a falusi ember nehéz testi munkáját. A község kommunistái most újabb vállalást tettek: „Megtartjuk a nagy begyűjtés alatt is az országos elsőséget.“ Nagy vállalás. De bíznak erejükben. A pártonkívüliek nem hagyják cserben őket, hiszen a csendes kis tanyai házakban naponta hangzanak el olyan fogadalmak, hogy „az első gabonát a begyűjtő helyre szállítjuk...“ Maglóczki András. az Október 6. I. tipusú tsz tagja az egyetlen párttag a csoportban, Amikor kijelentette, hogy A napokban megtartott tanácsi és termelési bizottsági üléseken élénk viták és különböző vélemények voltak. A termelők azon vitatkoztak, melyik kaszálást érdemes meghagyni magfogásra lucernából, a másodikat vagy harmadikat. A lucerna magtermesztésünk lehetőségeit vizsgálva, a gyakorlati és kísérleti tapasztalatok azt bizonyítják, hogy országosan rendszerint az első sarjú, az az a második kaszálás meghagyása a leggazdaságosabb. Ennek virágzása esik kedvező időszakra. Járásunk földterületén is a második kaszálás hoz jobb termést, különösen, ahol már lucernásaink több évesek és ritkásabbak. A vita során többen a harmadik kaszálást pártolták, hivatkoztak arra, hogy a második kaszálás időszakában sok az esős időjárás és a gubacslégy — amely • a nedves időt szereti — sok kárt' okozhat a magfogásra hagyott lucernában. Az igaz, hogy a gu-í bacslégy kártétele ilyenkor van,j de helyes védekezéssel megelőz-' hetjük a kártételt, 16 kiló Hun- ; gária-matadorport szórjunk ki egy hold lucernára; Járásunk területén minden kö- zös és egyéni gazdaságban hagy* , janak lucernát magfogásra. E fontos takarmány vetésterületét csak úgy tudjuk fokozni, ha magot termelünk. Kiöregedett lucernásaink helyett is újat kell vetni. Helyes és jövedelmező, ha nemcsak a gazdaságok szükségletét termeljük meg, hanem eladásra is termelünk. Államunk 2500 forintot fizet egy mázsa szerződésesen termelt lucernamagért. Kiss Máté járási tanács mezőg. oszt., Békés, Könnyebb, gazdaságosabb géppel aratni az államnak adja az első gabonát, valamennyien csatlakoztak ffelvilágosító szava jelentősen hoz- hozzá. ígérték, egy percet sem Izájárult ahhoz, hogy a tsz min- késlekednek a beadással. Az ő idén tagja és a környék dolgozó A körösladányi Uj Barázda TSZ-ben az a szokás, ha a kö- zieli földeken dolgoznak, akkor a központba mennék ebédelni. — Legalább amíg eszünk, beszélgetünk — mondják. Ilyenkor aztán szóbakcrül ,a jelen, a múlt. Az idősebbek leginkább arról beszélnek, hogy is volt, amikor ők cselédek voltak, vagy napszámba jártak. A fiatalok a jelenről szeretnek beszélni, hol szórakoztak vasárnap, hogyan varrassák ruhájukat. Szóval akad mindig miről beszélni. Az utóbbi hetekben, hogy a gabona kalászba szökkent, s helyenként már szűkülni is kezd, mind gyakrabban terelődik a szó1 az aratásra. Június 16-án ebédidőben is erről beszéltek. — Ha nem éri valami elemi csapás a gabonát, jő termésünk lesz. — Vélik többen. — Jól neki Hielt gyűrközni, hagy idejében, learassuk az ezer. holdat — teszi hozzá egy középtermetű, szalmakalapos ember. — Segít az aratógép is — szól közbe a brigádvezető, hiszen két kombájn és négy aratágép munkájára kötöttünk szerződést. — Kár- arra a masinára szerződni. Tavaly is mindig haj volt vele, hátráltatott bennünket — szól közbe egy idősebb ember — Bezzeg most már nem jó a kasza meg a cséplő. Az én Aratás előtt Felsőnyomáson Péntek estig 20 hold őszi árpát arattak le A napokban jelentette Horváth Pál főmérnök elvtárs, az állami gazdaság kiváló dolgozója: „10 kombájn, 9 arató- gép, 9 cséplőgép, 8 álló-traktor, 21 G és 9 35-ös tipusú traktor az aratási, cséplési és tarlóhántási munkára készen áll. Kombájnjainkat bejárattuk, valamennyi gépünk várja a munka kezdetét. Jelenleg társgazdaságainknak javítunk.“. Balázs Jenő gépészmérnök-hallgató, aki mint a főiskola harmadéves növendéke, már másodízben kérte magát nyári gyakorlatra az Itteni gazdaságba, így beszélt: >— Az aratás ideién kombájnvezető leszek. ígérem, gépem végig üzemképes állapotban lesz. Vállalom. hogy gépemmel 2 százaléknál kevesebb szemveszteséget érek el. Úgy dolgozom, hogy legyőzöm versenytársamat. Durkó Pistát Merza elvtárs a növényápolásról számolt be: „A kukoricát háromszor megkapáltuk. Megkapáltuk a magrépát, magkendert, cirkot és fűmagot is. Jelenleg a cukorrépát és a takarmányrépát kapáljuk, valamint a gyapot negyedik kapálását és a másodvetésű silókukorica hidralikus kulti- vátorozását végezzük.“ E napon a vezetők bejárták a gazdaságot és este megbeszélést tartottak, amelyen a következőket állapították meg: a kenyérgabona 90 százalékát, a takarmány1 gabona 94 százalékát géppel vágjuk. Füle Ferenc főállattenyésztő indítványára a cséplesek az álla- j lók, az állatszállások közelében j lesznek és így a gazdaság meg- ! takarítja a téli nehézkes takarmányszállítással járó bonyodalmakat. A Csernus ifjúsági-brigád — mely tavaly az országos ifjúsági versenyben a harmadik helyen végzett — teljesen együtt van. Megfogadták tagjai, hogy Bred- juk-módszerrel az idén megelőzik az örménykúti Zalka Máté- brigádot. A tűzvédelemről Rück bácsi, az önkéntes tűzoltók parancsnoka számolt be. — A gazdaság három magas figyelőt állít be. Ezekről az egész terület áttekinthető. Az intézkedések zöme a tűz megelőzésére irányult. A dolgozókat kellőképpen kioktatták különböző tűzvédelmi jellegű oktatófilmekkel. A járművekre szikrafogókat szerelnek fel, a cséplőgépeknél víztároló edényeket helyeznek el. De gondoskodik a gazdaság a nehéz munkát végző emberekről is, részükre bőséges és jó ételeket, hűsítő italokat biztosít, a dolgozókat munkahelyükre kényelmes ülésekkel felszerelt vontatók szállítják. Az aratás a napokban megkezdődött a gazdaságban és péntek j estig 29 hold ftszi árpát, 10—10 j hold francia perjét és rétiesenkeszt, I 20 hold csomósebirt vágtak lej nagyapám fiatal korában még kézzel aratott és lóval csépelt, mégis kenyeret evett. Most pe- j aratni, vagy helyesebb volna a dig mindig valami újabb gé- j régi módszert kivetni,, A vitába pet találnak ki. Ebből aztán vita keletkezett. Erdemes-e valóban géppel a tsz elnöke is beleszólt. — En amondló vagyok, hogy kár lenne Kekünk annyira ragaszPostások, kézbesítők a megyei lap több olvasójáért! A múlt hónapokban sok dicséretben részesültek az endrődi postás dolgozók, kézbesítők, akik többszázzal növelték a pártsajtó olvasóinak számát. Az* elmúlt Olvasd a Viharsarok Népét! hónapokban pedig a lap árusításában értek el napi 35 példányos emelkedést. Képünkön a hivatal vezetője, a hírlapfelelőse (középen) és a kézbesítők. Üdvözöljük a kétegyházi hivatal dolgozóit, kézbesítőit, akik a társadalmi szervezés eredményeit megtartva, tovább növelik lapunk olvasóinak számát. ♦ A tótkomlóst hivatal dolgozói, kézbesítői a múlt vasárnap helyi cikk segítségével 50 lapot adtak el a falu dolgozói között. Elismerést érdemel a hivatal a jő eredménnyel folyó hivatali árusítás meszervezéséért. A battonyai postahivatal dolgozói, kézbesítői kiváló munkát végeznek tápunk terjesztésében. Június havi tervüket az eddigi lehívott példány szerint 185 százalékra fogják teljesíteni. Üdvözöljük Tóth Andrást, a niedgyesegyházl posta kézbesítőjét, akinek fény képét a megyei lapot népszerűsítő képes tájékoztatóban találjuk meg. kodat a régihez — kezdi kissé magasabb hangon a rendesné hogy azok is meghallják, akik még vitatkoztak — kezdjí nk esik számolni. Van nekünk 743 hold búzánk, 80 hold tavaszi, 70 hold őszi árpánk, 70 hold zabunk. 12 hold rozsunk, 60 hold bor sióink vágnivaió. kint a földeken pedig van 80—90 tagunk, akik dolgoznak. Hogy tudnánk mindezt saját erőnkből elvégezni? Mert a 80 ember sem tud mind kint aratni, kapálni kell a kukoricát harmadszor. A répát is meg kell gazolni. Mielőtt a tarlót leforgatnánk jó volna kihordani azt a 25 000 mázsányi trágyát is. közben a szénát is be kell takarítani, a síliógödröket is meg kelt tölteni. Az /aratást [>edig legkésőbb nyolc nap alatt el kelt végezni. Lzt a sok munkát, ha mindenkinek négy keze volna, akkor sem tudnánk elvégezni, a gépek segítsége nélkül. Ha a kombájn segítését nézzük csupán, meggyőződhetünk róva menynyi munkaerő szabadul fel. A két gép egy nap alatt 140 ember munkáját végzi el és csupán 32 ember szükséges hozzá. Est mennyivel j > . olcsóbb is a gépi arafás, mint a kézzel végzett munka. Egy hold gabona levágása kottt- bájnual az elcsépeltnek 4.2 százalékába és 56 forintba kerül. A magot is kitisztítja/-a gépállomás gépje, mázsánként két forintért. Most a szalma sem mU- rad kint a tarlón, mint tavaly. Két gyári, és két, gépállomás által készített szalmalehúzó végzi kombájn után a szalma ietakiarí- tását. De sok gabonát meg is takarítunk a kombájn-aratással. Kevesebb a szemveszteség, mint a kézi aratásnál. Ezért beszéltünk arról a legutóbbi vezetőségi ülésen — amit majd közgyűlésen is megbeszélünk — ha tudna a gépállomás még több gépet adni az aratáshoz, minden gabonánkat géppel aratnánk le. Hiszen aratógéppel is olcsóbb aratni, mert egy hold levágása mindössze 63 kg. búza, vagyt 126 forint. De nemcsak olcsóbb, könuyeoh a gépi aratás, hanem sok Inai gyorsabb is. Ha kézzel aratunk, hetekig eltart ez a munka. A gabona utolja már elpereg. A gép nyolc nap alatt elvégzi. Nem érik el a gabonánk. Még sokáig vitatkoztak volna az aratásról, de többen már lei- álltak, hogy ideje lesz kapálni menni. A vitát majd holnap folytatják. De a tagság többsége azon a véleményen volt, csak jobb előre haladni, mint visszamenni a régihez. Hiszen a kombájnnal mégiscsak sokkal köny- nyebb dolgozni. Lipcsei.
