Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-24 / 147. szám

J9SS. június 24., péntek ViUoxsawk Hépi A Békéscsabai Téglagyár lultelfesíáelle féléves tervéi Szilárd begyűjtési fegyelmet Híre sincs már az éveleji le­maradásnak a Békéscsabai Tég­lagyárban. Sőt! Csütörtökön reg­gel közölték- „22-én túlteljesítet­tük a féléves tervet.“ Kétségtelenül szép eredmény ez, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az esős tavasz és fagy sok kárt tett az éveleji nyersgyártásban. De megbirkóz­tak a tervvel és a fagykárból származó kiesést is megszüntették az üzemben. Nem véletlenül születtek ezek az eredmények. — Jól előre fel­készültek az esetleges hibákra. •Elegendő tartalék-alkatrészt gyár­tottak és ez a tervszerű megelő­zés lehetővé teszi most számukra, ha valami hibásodás történik, percek alatt ki lehet javítani. Az egyik műszakban legutóbb a gőz­gép fő csapágya kiolvadt. A kar­bantartók azonnal hozzáfogtak a javításhoz és egész éjjel dolgoz­tak, hogy másnap újból termel­hessenek a gépek, Termel­tek is. A jó versenylen­dület, az, hogy a 3-as tég­laprés kollektívája magával ra­gadta az 1-es és 2-es prés dol­gozóit is ebben a versenyben, nem egyszer meghozta az ex-edményt, hogy a napi 60 ezren felül tel­jesítettek műszakonként; Égetett téglából 1 millió 669 ezret, égetett cserépből pedig 700 ezret gyártottak terven felül eb­ben a félévben. A gyár törzsgár­dája megfeszített erővel igyeke­zett eleget tenni ígéretének, amit az éves vállalás megtételekor pa­pírra vetett. A Il-es telepen Nagy Józsefné női égető, valamint az I-es telep égetői, Prósz István, a szakma kiváló dolgozója, munka- érdemrendes műszaki vezetésé­vel kiváló munkát végeztek; De büszkék lehetnek az üzemben a kihordókra és berakókra is, akik nem ismerve a fáradtságot, dol­goznak, hogy mennél nagyobb eredményt érjenek el az égetés­ben; A további siker érdekében most hozzákezdtek az üzemben egy porőrlő-berendezés készítéséhez, hogy nedves Időben is kiváló mi­nőségű téglát és cserepet gyárt­hassanak. Nem szabad elmenni azonban a még meglévő hibák mellett sem, amit a következő időben meg kell szüntetni. A sín­hálózat javítása nem halad kellő ütemben, ami gátolja a szállítást. A bányában a földelosztás, az anyagmozgatás még nem meg­felelő. Ezért Tomka Mihály és Békészki Mihály művezetőknek nagyobb segítséget kell adni ah­hoz, hogy a gépek ne álljanak földhiány miatt. Ha mindezt ha­marosan megszüntetik, akkor a jpvő negyedévben még nagyobb sikereket érnek el. Jáíékoi kérnek a gyerekek A na fiókban Vésztőn a Kossuth ÜAijos utcai napközis óvodába látogattunk el. Az óvodák kör­nyéke mindig hangos a gyermek­zsivajtól. így hát igen m glepett most bennünket az óvoda nagy csendje. Az udvaron mintegy 70 gyernv k játszadozott, azaz csak játszadozott volna, ha lett volna mivel. De játék hiányában csak álltak, néztek egymásra, volt aki az ujjait szopogatta, mások a tűben üldögéllek, vagy az óvó­iévá állták körül, aki mesél mondott nekik, hogy valahogy teljen a nap. ■Igen szomorú látvány volt ez, a sok gyermeknek alig lehetett hangját hallani. Persze, miért is lett volna kedvük, hiszen csak meg kg(7[ nézni a dohányos em­bert, ha nincs cigarettája, mi­ly m mogorva arcot vág. Hogy­ne lenne hát szomorú az a gyer­mek, ^akinek nincs játéka. Jó­nás Ida, C'süllög Juliska és Varga Attila is csak turkált a homok­ban, mert nincs homokjáték: szita, kis formák, talicska. Ezért a homokot kis köténykéjükbe szórták és ruhájuk mögé. A kis B. Szabó Miska Is nagyon unta már a tétlenséget és a szomszéd ház kerítéséből egy nagy lécet szerzett magának és diadalmasan mutatta társainak a nagyszerű játékot, amivel szerinte jói lehet játszani a homokban. A Kossuth Lajos utcai óvodában nincs olyan játék, amivel az udvaron a ho­mokban lehetne játszani. Ezért nincs is kedvük a gyermekeknek és egyre szótlanabbak. Játékot várnak. Adjanak hát nekik, se­gítsék őket az illetékesek, mert játék nélkül nfnós nevetés, jó kedv. Márpedig vidám gyermek­nél nincsen kedvesebb Mély gyökeret vertek vítva. A gépállomás kombájnnal arat náluk, nem félnek a géptől. Gabonájuk jó termést ígér. Úgy számítják, hogy búzájuk átlagosan jóval többet ad 10 mázsánál. Ár­pából átlag 16 mázsa termésre szá­mítanak. Kukoricából 30 mázsa termést várnak. Aratás idején a gazolókapálóst is elvégzik. A jó munka meghozza gyümöl­csét és ősszel bizonyára jó jövede­lemben lesz része az Előre TSZ tagjainak. FIATAL NYÁRFÁKKAL szegé­lyezett út vezet a mezőberényi Elő­re TSZ központjába. A fákat nem régen ültették, néhány nem is ta­lált kedvező talajra, elszáradt, ki fellett cserélni. A fák legnagyobb észét nem volt 1 ö nyű megtarta­ni. Gondos ápolásra volt szükség, de sikerült. Amelyek megmarad- ak, mélyen vertek gyökeret és áll­ják a sarat, a vihart, terebélyesed­nek. A nyárfákéhoz hasonló a ter­melőszövetkezet élete és fejlődése is. A szövetkezetét 1949-ben alakí­tották azok az emberek, akik ezen *~*^*^,^^^*^^~*^<**^* Újtipusn eteelon-harienyábat gyártanak Lengyelországban A Lengyel Népköztársaságban szüntelenül fejlesztik a steelon (olvasd: sztiion) harisnyák gyár­tását. Az egyik üzem áttért az úgynevezett matt steelon-hans- nyák készítésére. A harisnyák olyan vékonty fonalból! készül­nek, hogy szabad szemmel nem is láthatók. Minőségük felveszi a versenyt a külföldi nylon-haris­nyák minőségével; viszonylag ol­csók és kivitelük igen tetszetős. Nagyszerű kultárpark épül a sziléziai iparvidéken Sziléziában igen sok bányát, ko­hót és más üzemet találhatunk, viszont igen kevés a zöid te­rület. A népi kormány teljesítette a sziléziai dolgozók régi vágyát, a nagy ipari központban hatalmas kultúrparkot létesített. A munkálatok 1952-ben kez­dődtek. Stallnogród és (Jhorzów között több mint 500 hektár te­rületen nagy park épült. Vasár­naponként körülbelül 50.000 szi­léziai dolgozó tölti itt pihenőnap­ját. Vidámpark, csillagvizsgáló, kultiirotthonok szolgálják a szilé­ziai dolgozók szórakoztatását és nevelését. Hétezer személyes sza­badtéri színpadot, valamint 80 ezer személyt befogadó sportsta­diont is építenek itt. Ez a sport­stadion még nagyobb lesz, mint a Varsóban jelenleg épülő V1T- stadion. Megyénkben a dolgozó parasz­tok többsége megértette a beadási kötelezettség fontosságát. Tudják, hogy tervszerűen gazdálkodni csak úgy lehet, ha az állam megfelelő tartalékokkal rendelkezik. Látják azt is, hogy az állam messzeme­nő támogatást nyújt nekik. Pél­dául a nyári hizlalás után kg- ként 2 forint felárat fizet azok­nak a termelőknek, akik május és szeptember közötti időben tel­jesítik évi sertésbeadási kötele­zettségüket és korpajuttatásban részesíti azokat, akik kenyérga­bonabeadási kötelezettségüknek közvetlenül a cséplőgéptől tesznek eleget; Termelőszövetkezeteink és az egyénileg dolgozó parasztok ezrei a kötelezettség példamutató tel­jesítésével bizonyítják egyetérté­süket a népi demokratikus állam- hatalom intézkedéseivel, a párt, tanács és a begyűjtési szervek szavára hallgatnak. így volt ez az orosházi, szarvasi járásban és Bé­késcsabán. Eleken a helyeken jó politikai munkával győzték meg a dolgozó parasztok százait és ez­reit az állampolgári kötelezettség teljesítéséről. Nem így tettek a mezőkovácsházi, a sarkadi és a szeghalmi járásban, ahol a terv­teljesítésben le is maradtak. Igen sok a tennivaló a békési, a gyulai és a gyomai járásban is. A leg­főbb hiba ezekben a járásokban, hogy nem léptek fel — és még ma sem lépnek fel — a tanácsi és begyűjtési szervek a törvény kellő szigorával a beadást szabo­táló kulákokkal szemben. Csupán a kovácsházi járásban sertésből közel 200 mázsa a kulákok hátra­léka. Ha a megyében a beadásu­kat eddig elszabotáló kulákok hátralékát behajtják, a megye hús- és zsírellátását két hónapig bőségesen tudjuk biztosítani. A törvény teljes szigorával kell eljárni a kulákokkal szemben, a dolgozó parasztságot pedig állan­dóan nevelni, felvilágosítani kell; De, aki nem hallgat a jó szóra, alkalmazzuk ilyen esetben itt is a törvényt. Nem lehet megenged­ni, hogy a kulákok és a hátra­lékosok jogtalan előnyt szerezze­nek a kötelezettség nem teljesíté­sével. Nem lehet megtűrni a fe­lelős megyei szerveknek, elsősor­ban a megyei begyűjtési hivatal­nak, hogy egyes községekben el­hanyagolják a beadási kötelezett­ségek teljesítését, mint Kisdomb- egyházán, ahol csak egy dolgozó paraszt teljesítette ez évi sertés­beadási kötelezettségét és az I. negyedévről a termelők 30 száza­léka tojásbeadással is hátralékos Súlyos kárt okoz az olyan tanács­elnök, aki elnézi, hogy a hátralé­kosok száma növekedjék, mer! sógor, koma, sőt közeli rokon i> akad a hátralékosok között Okányban Barát Imre VB-elaök sógora: ifj. Varga Elek, és apja id. Barát Imre 1954 és 1955-ről is a sertésbeadási kötelezell.se gükkel hátralékosok, Zsadányban pedig 30 beadásra kötelezett köz­ségi tanácstag közül 28 hátralé­kos. Ezek után nem csoda, he ezekben a községekben a kulá­kokkal szemben sem jártak el a törvény szigorával. Vannak olyan kulákok Okányban, mint G Egri Benjámin (közismert nevén Halódi báró), aki évek óta adós;: államunknak. A községi pártszervezetek irá­nyításával a népnevelőknek, a ! tanácstagoknak, a tömegszerve­zetek vezetőinek szé'esköríí po­litikai munkával elő kell segí­teni a begyűjtési fegyelem meg. szilárdítását, hogy a gabona be- i gyűjtéséig minden termelő telje - j sjtse félévi sertés-, tej-, tojás- és j baromfibeadási kötelezettségéi Takarékbetétkönyvbe gyűjti a stafirungra valót A gyulavári Dózsa TSZCS a mult esztendőben versenyre hívta a megye valamennyi tsz-ét és tszcs-jét, hogy valamennyi tagja belép a takarékos emberek sorába, mindnyájan vá'tanaik takarékbetétkönyvecskét. A tsz-tagok közűt a gazdasági év ve­gén sokan váltottak betétkönyvet, s az elhelyezett pénz kamatoz­va, megnövekedve bármikor rendelkezésükre áll, biztos tartalé­kot jelent számukra. Darvasi János elnök az évvégi elszámolás­kor kapott jövedelmének jó részét és a háztáji baromfi, tej. to­jás eladásából származó jövedelmét is takarék betétbe helyezi el. Az fgy összegyűlő pénzből azután könnyen meg tudja vásárolni a jóiszágállományáinak kiegészítéséhez szükséges állatokat P. Dobra János, a tszcs párttitkára is már huzamosabb ideje rendelkezik állandó takarékbetéttel. Beregszászi Margit a bútorra, stafirungra valót betétkönyvecskéjében gyűjtögeti össze. A bú­tort már ki is nézte magának és nem sok hiányzik már anhoz, hogy meg is vegye. a főidőn verejtékeztek ugyan, de más haszrr^rt. A tagság is úgy cserélődött, mint a fák. Volt, aki nem tudott itt gyökeret verni, máshová vágyott, mert megijedt a nehézségektől, nem tudta elkép­zelni a csoport terebélyesedését. A férgesét az alapító tagok maguk távolították el. A Kiss-, Kiszely-, Kohuth-, Zolnai- és a Feldmüller- család és más alapító tagok meg- küzdöttek a nehézségekkel. MA MÁR EGYETÉRTÉSBEN dolgoznak, gazdálkodnak 614 kát. hold földjükön. A kezdeti nehézsé­gek megszűntek. Ezt bizonyítja jó munkájuk és annak helyes meg­szervezése. A kukoricát már har­madszor kapálják, a cukorrépa negyedik kapálását is befejezték. Mindenki tudja, mindig, hogy másnap mit dolgozik. Munka nél­kül senki sem lézeng a központi tanya körül. Aki befejezte terüle­tén a növényápolást, az munkát kér, és a 60 hold széna betakarí­tásában vesz részt, vagy éppen a kertészeti brigád munkáját segíti. AZ ARATASRA IS felkészültek, amit nyolc nap alatt akarnak el­végezni. Kalászosaikat géppel arat­ják. Három aratógépük ki van ja­Megtalálta A Békési Nyomdában hangosan zörögnek a gépen. Ké­szülnék a különféle nyomtatvá­nyok. A gépek körül munkások szorgoskodnak, gondos és szak­értő figyelemmel végzik munká­jukat Mert nem könnyű az, amit csinálnak: komoly szaktu­dást igényel. Elsajátításához évek szükségesek. Olyan nyom­dász például, amilyen a Békési Nyomdában jó néhány van — pa­zar kiállítású cikkeket gyártanak exportra — tjz évig is tanulja a mesterséget, amíg a megrendelt, különlegesen finom minőségű munkákat el tudja készíteni. Ügyesség, sok tapasztalat és fő­leg intelligencia kell hozzá. Ne­héz mesterség, de aki megtanulta és megszerette, hivatásának te­kinti egy életen át. Ilyesféle gondolatok fordulnak meg a fiatal Malatinszky József fejében, ahogy gépe mellett fog­lalatoskodik, két munkadarab el­készítése közben. Négy hónapja dolgozik ebben a* üzemben, de ez a rövid idő is elegendő volt ahhoz, hogy csak a gép mellett érezze igazán jól magát, hogy véletlenül se jusson eszébe az irodai munka utáni vágyakozás. Pedig Malatinszky József négy hónappal ezelőtt még kényelmes irodahelyiségben dolgozott.., 1 Érettségi után [ J^lZri menni, de a műszaki egyetem szakmai gyakorlat nélkül nem vett fel növendékeket, ezért elő­ször dolgoznia kellett. Mire a szakmai gyakorlat ideje letelt volna, éppen abba a korba lé­pett, amikor a hazával szembeni szent köjtel-essiég) Ueljidsilléséinetó ideje érkezett el — behívták Ka­tonának. Leszerelés után gondol­kodott, mit tegyen, mihez kezd­jem. Az egyetemre jelentkezett újra A szerencse azonban most is elpártolt tőle: éppen a felvé­teli vizsgák idején betegedett meg. Tovább nem próbálkozott, elfogadta az első felkínált állást. A Békéscsabai Pamutszövőben lett irodai munkás. Kezdetben tetszett neki — kényelmes, nyu­galmas hely volt, ahoi dolgozott, és a munka sem volt nehéz. Las­sanként azonban egyre jobban unalmassá vált számára, semmi olyan érdekeset nem talált benne, amilyet egy fiatalember a mun­kájában keres, amikor elindul az életben. Változatosságra, furcsa­ságokra áhítozott. S várt... El­határozta, hogy az irodai helyi­ség falai közül — előbb vagy utóbb, de — kitör. Nem kellett sokáig várakoznia, Botyánszky elvtáxs, a Békési Nyomda veze­tője gépmester-tanulókat kere­sett. Jelentkezett, felvették ... képzettséget. Meg tudja valósí­tani elgondolását, szorgalma és akarata erős: franciául és ango­lul is megtanult érettségi után. pedig nem volt ráutalva. A köz- gazdasági Technikumban néme­tül tanult — így már bárom nyelvet tud. Ez most majd meg­hozza a gyümölcsét: nagyon sok megrendelésük van külföldről, szükség van az ő tudására. De ez hozzásegíti ahhoz is, hogj a nyomdászat külföldi eredmé­nyeit megismerje és annak ta­pasztalatait felhasználja. Nem bánta meg, | /'"P 1110 forintos I sé, rintossal cserélte fel Eleinte min­denkinek különösnek tűnt ez a lépése. Nem is igen tudta meg­magyarázni, miért tette. Ma azon­ban már egészen világos előtte: mihelyt vége: lesz tanuló évé­nek, 1500 forintnál is (többet fog keresni. S munkája nem olyan egyhangú, mint az irodá­ban volt. Visszatért régi tanulási kedve, s most azon gondolko­zik, hogy a nyomdász szakmá­ban megszerzi a legmagasabb érett­ségi bizonyítványát így haszno­sítja. Nincs lezárva előtte sem az út, haladhat tovább, csak akarjon. Ö pedig akar... S két társa is hasonlóképpen — Ge- csei Lajos és Teván János — akikkel egyidőben érettségizett és most a nyomdában együtt dolgo­zik Ok mosolyognak azokon, akik érettségi után irodáért, író­asztaléit törtetnek, ők a gépet már három íróasztalért sem cse­rélnék el. Megtalálták hivatásu­kat, szocialista iparunk kulturált szakmunkásai lesznek (Örsi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom