Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-19 / 116. szám

-—» ■ ............... . — ViUaumak Héftz M ódot kell találni a nemzetközi feszültség enyhítésére Csou En-laj beszámolója a bandungi értekezletről 1955 májas 19,, csütörtök Peking. (TASZSZ) Csou Én-laj, pi Kínai Népköztársaság minisz­terelnöke május 13-án, a kínai országos népi gyűlés elnökségé­nek ülésén beszámolt a Bandung­! )an tartott ázsiai-afrikai értekez- etről. Beszámolójában a többi között a következőket mondotta: Az ázsiai-afrikai értekezlet ösz- ■zehívása nagy történelmi jelen­tőségű esemény volt. Olyan or­szágok értekezlete volt ez, ame­lyek forrón remélik, hogy ma­guk, a nyugati gyarmattartó ha­talmak részvétele nélkül fogják Irányítani sorsukat. Az értekezlet tükrözte Ázsia és Afrika népei­nek közös vágyait és követeléseit. E népek a földkerekség lakossá­gának több mint a felét teszik ki. Az ázsiai-afrikai értekezlet alapvető kérdése — hangsúlyoz­ta Csőn En-laj — a gyarmati rendszer ellen, a nemzeti füg­getlenségért és az annak védel­mében vívott harc volt, Az értekezlet sok küldöttsége együttes erőfeszítéseivel végső soron egyhangú megegyezésre ju­tott a gyarmati rendszer ellen, a nemzeti függetlenség biztosításá­ért vívott harc különböző kérdé­seiben. Az ázsiai-afrikai értekezlet folytatta — komolyan megvizs­gálta a béke és a háború kérdé­sét és úgy vélte, hogy utat-mő- dot kell találni a nemzetközi fe­szültség enyhítésére, valamint az atomháború veszélyének elhárí­tására. Az értekezlet e kérdésben határozatot hozott és nyilatkoza­tot fogadott el az egyetemes béke és együttműködés kérdéséről, alátámasztotta Ázsia és Afrika népeinek azt a közös kívánságát, hogy harcoljanak az agresszív háború ellen és támogassák az egész világ békéjét, Az ázsiai-afrikai értekezlet az ázsiai és afrikai országok ba­ráti kapcsolatainak elősegítése céljából határozatot hozott a gaz­dasági és kultaráiis együttmű­ködésről is. A Szovjetunió és Kína gazda­sági kapcsolata példájául szolgál ennek az újfajta gazdasági együtt­működésnek. Az ilyen együttmű­ködés alapja a kölcsönös segít­ségnyújtás és közös gazdasági ha­ladásra való őszinte törekvés, Az osztrák államszerződés elősegíti a nemzetközi helyzet enyhülését F.É.CS I megnyitja az utat az országok j unió kezdeményezésének és hála _ . ! közötti együttműködés megterem- | a moszkvai tárgyalásoknak, elő­Szamos becsi ap azt íja ' tése felé. Az osztrák kérdés meg- j készítették a talajt a megegye­eércikkében, hogy az állarr.szcizo- oldása napirendre tűzi más vitás , zésre és az osztrák államszerző­dés aláírásával új korszak kezdő­dik Ausztria történetében. „Az osztrák nép — írja az Ös­terreichische Neue Tageszeitung — május 15-én egybeforrottságá- nak napját ünnepelte. Mindaz, ami szétválasztotta a népet, hát­térbe szorult. Az elmúlt tíz év során új hazafiság, a nemzeti ön­tudat új érzése jött létre, amely e vasárnap örömteli óráiban kife­jezésre talált. Az öröm és meg­elégedés érzése társul jövendő fe­lelősségünk tudatával.“ Az österreichische Volksstim- me írja: „Az államszerződést min­denekelőtt a Szovjetuniónak kö­szönhetjük, amely ismét bebizo­nyította, hogy országunk és né­pünk legjobb barátja“. PRÁGA A csehszlovák lapok részletesen kommentálják az osztrák állam- szerződés aláírását. Az osztrák kérdést már a múlt évben meg lehetett volna oldani, ha a nyugati hatalmak jóakaratot tanúsítottak volna a berlini ér­tekezleten — írja a Práce. — Az osztrák államszerződés aláírása nemzetközi kérdések, mindenek­előtt a német kérdés békés meg­oldását. BUKAREST A Rominia Libera a követke­zőket írja: »A világ népei őrömmel üd- vözlik az osztrák állam szerződés aláírását, amely új alapot nyit nemcsak Ausztria, hanem az eu­rópai államok közötti kapcsola­tok történetében. E szerződés aláírása kétségtelenül elősegíti a nemzetközi helyzet enyhülését és az országok közötti kapcsolatok meg javulását e VARSÓ Az osztrák kérdés megoldása nem volt könnyű — írja a Try- buna Lwdu. — Hála a Szovjet­dés ténnyé vált. Az osztrák ál­lamszerződés megkötése — mu­tat rá a lap — - megjavítja a nemzetközi légkört és emeií a legmagasabb színvonalú értekez­let sikerének esélyeit. ÚJDELHI A Hindustan Times timü indiai lap arról számot be, hogy Lj- Delhi hivatalos és nem-hivatalos köreiben egyaránt osztatlan örö­met keltett az osztrák államszer­ződés aláírása, amelynek a világ békéje szempontjából igen nagy jelentőséget tulajdonítanak. A lap leszögezi, hogy az osztrák semlegesség nyilatkozatot olyan tényezőnek tekintik, amely alá­támasztja a békés egymás mel­lett élés alapeíveit. Vasárnap éjjel két órától nyári Időszámítás előre igazítani. A nyári időszá­mítás 1955. október 2-ig tart, ezen a napon három ókakor az órákat vissza keli igazítani két ólrára. A Minisztertanács április 15-i határozata értelmében május 22- én, vasárnap éjjel két Órakor nyári időszámítás lép életbe. En­nek megfelelően 22-én két óra­kor az órákat három órára kell VIHARSAROK NÉPE SZERKESZTŐSÉGÉNEK, Békéscsaba. Szeretettel köszöntjük a Viharsarok Népét, a Viharsarok harcos lapját 10. évfordulója alkalmából. Kívánjuk, hogy ered­ményesen harcoljanak továbbra is a szocializmusért, dolgozó népünkért. Kovács Pál, a Kötöttárugyár igazgatója, s az üzem dolgozói, ♦ Hasonló szövegű táviratokat kapott szerkesztőségünk a Kö­töttárugyár pártszervezetének ''t kárától, Vereska Pál, valamint a gyár főmérnökétől, Erdős Károly elvtárstól. Szabadlábra helyezték a Japán Kommunista Párt egyik vezetőjét Sangháj. (TASZSZ). A tokiói rádió jelentése szerint a közvéle­mény nyomására május 16-án Tokióban óvadék ellenében sza­badlábra helyezték Hirosi Ha- szegevát, a Japán Kommunista Párt egyik vezetőjét, akit három héttel ezelőtt bebörtönöztek. I nyugat-német rendőrség eredménytelen akciója Duisburg. (ADN). Vasárnap a demokratikus jogok megsértésé­vel erős rendőr-különítmény ha­tolt be a Német Kommunista Párt Duisburg-Mejderich-i zárt rendezvényére. A különítmény­nek az volt a feladata, hogy le- t art áztassa Max Reimaimt, a Né­met Kommunista Párt vezető­ségének első titkárát. A rendőr­akció azonban eredménytelen volt. Amerikai munkásak tiltakoznak az Imerik&'elteBes tevékenységet vizsgáié bizottság akciéi ellen New-York (TASZSZ). A newyorki szakszervezet több mint ezerkétezáz tagja tiltakozó tünte­tést szervezett az »Amerika-elle­nes tevékenységet vizsgáló bizott­ság* akció ellen, minthogy New Jersey körzetében megin­dította a »nyomozást« az úgyne­vezett »bomlasztó« befolyás el­len. A bizottság mindenekelőtt szakadást akar előidézni a villa­mos- és rádióüzemi dolgozók egyesült, független szakszerveze­tében. E céljának elérése érde­kében szokásos módszerét, a le­pénzelt tanukat alkalmazza. Traktorosvontatású bogárfogó gépek az állami gazdaságokban A Gorzsai Állami Gazdaságban j az Agrártudományi Egyetem ro- szakértők előtt bemutatták az vartani tanszékének vezetője — újtípusü gumikerekes traktorra] j megállapította, hogy a gépek a vontatott, nagy munkaszélessé­gű bogárfogó gépeket. A szakértő bizottság — amely­nek tagja volt többek közt Man- minger G. Adolf egyetemi tanár, gyakorlatban igen jói beválnak. A gépek 8—10 kilométeres sebes­séggel haladva tíz óra alatt 30—40 hold lucernát tisztítanak meg a kártevőktől. Új munkás érkezik Sztálinvárosba Vasárnap éjjel Sztálinvárosba utaztam. Munkásvonattal men­tem. Az egyik (fél lnomjáílyos, füstös! kocsiban kaptam helyet. Én is rágyújtottam. Körülnéztem, a sa­rokban kemény »ulti csata« folyt, mögöttem pedig három legény összehajolva, vicceken hahotá- zott. Mellettem mélyen aludt egy fülig olajos vasutas. Szemben ve­lem pedig egy részeg, őszhajú, vörös arcú ember ült bekecs­ben, vattás nadrágban. Még ülő helyzetben is dülöngélt. A vonatkerekek egyhangúan zakatoltak. A részeg órdítani kez­dett: — Hol az utasellátó, szomjas vagyok, a szentit 1 — Az ordí­tás leírhatatlamü hamis ének­lésbe csapott át; — ...elvesztet­tem a zsebbe való késem! — Majd lassan halkulni kezdett, még dünnyögött egy kicsit, egy-két perc múlva el is hallgatott. A viccelődök is már ritkábban és halkabban nevettek, az ultizók némán, unottan játszottak. Ki­néztem az ablakon, az elsuhanó tájat borító hó az éj sötétjén is átvilágított. Már-már álomba rin­gatott az egyhangú, zakatolás, amikor különös hang csapta meg fülemet. Hegedűszó! De nem Is akár­milyen. Szép, kellemes, szivbe- markoló. A kocsi belsejében, a padok között katonaládán ülve egy alig 22 éves szőkehajú fia­talember játszott. A nevetgélés abbamaradt. — Jól játszik a gyerek szólt egy öblös hang. — xMegteszi — válaszolt reked­ten valaki. A kártyázók is félretették a la­pokat és mindnyájan a fiú játé­kát hallgatták. A hegedűstől bal­ra, a háromszemélyes pádon, két alvó katona mellett, egy 30 év körüli munkaruhás cigánylegény és vele szemben egy szép, fiatal cigányleány ült. Minden idegszá- lukka! igyekeztek felfogni a dal­lamot és az ütemet. A részeg a zene ritmusára, ül­ve bokázott és nagyokat kurjon­gatott. Szemlátomást meg volt elégedve a fiú játékával. — Na, mit szólsz hozzá Szekfű Laci? —kiáltott át a cigány le­génynek, miközben újával a fiú felé bökött. — Jól húzza a vo­nót, mi? A te bandádban is el­kelne, ml? — Szekfű Laci Is tud így ját­szani szólalt meg mögöttem az öblös hangú. — Megteszi — felelt a rekedt. — En azt mondom, jobban ját­szik, mint Laci — erősködöft a részeg. A cigánylegény összenevetett a lánnyal és egy szempillantás alatt elővette a hegedűjét, 6 is játszani kezdett. A szőke fiú fel- tápászkodott a kényelmetlen ka­tonaládáról, odalépett Szekfű mellé és most már együtt ját­szottak. Hol az egyik, hol a másik vitte a prímet. Egy szót sem szóltak, csak játszottak, ké­szültén figyelte mindenki, hogy mi lesz a zenei párviadal vége, ki győzi le a másikat. A cigány­lány mosolygott, fehér fogai ki­villantak és a szeme úgy csil­logott, mint a fekete gyémánt, amikor a fiú tekintetével talál­kozott. A szőke fiú kezében ek­kor egy pillanatra megállt a vo­nó. A másik megértve társát, térdére eresztette a hegedűt, ké­szült csend támadt. Ezt a csen­det a részeg ordítása törte meg: — Hol a nyavalyába kódorog az utasellátó? — És ismét éne­kelt. — Elvesztettem a zsebbe való késem... A fiú tekintetét le sem vette a lányról, úgy folytatta hegedű­vel a részeg által megkezdett dalt... — Késem után a karika­gyűrűmet. ., A zenét csaknem* elnyomta a részeg hangja. Azt hitte szegény, hogy a dal neki szól. Mellettem a mélyen alvó vasutas a borzalmas (hangokra meg se mukkant. Úgy látszott, már hozzászokott az ilyesmihez. Uj dalt csendült a fiú hege­dűjén, ujjai fürgén táncoltak a húrokon. — Feketeszem éjsza­káján. .. Az ajtó nagyot csattant. — Bort, fröccsöt, pálinkát — mondta verkliszerűen az étszol­gálatos. — Három féldecif — rikkan­tott a részeg. — Sok lesz az, Péter bácsi — figyelmeztette a leány. — Ne beszélj az emberek dol­gába Szekfű Sári — kiáltott az vissza. — Nem vagy még pallér, — De még lehet, — mondta nevetve az egyik kártyás. — Könnyű neki— dünnyögta a részeg. — Technikumot végzett. — Maga is mehetett volna, miért nem ment ? — incselke­dett vele a leány. — Mert jobban esett neki a féldeei, mint a tanulás — vála­szolta nevetve az öblös hangú. — Menten kihasítalak — or­dított és vérbeforgó szemekkel nézett végig az utasokon a ré­szeg. Csend lett! t— így iátok hiangjászok —- mondta kis idő múlva megbé- külve és a viccér nevet­ve. Tántorogva nyomta a két fiú kezébe a papírpoharakat. A szőke elgondolkodott és szeré­nyen visszaadta. — Köszönöm, nem élek vele és nem vagyok hangász, még ze­nész sem. — No, no, de kényes az úr. Tán a vicispán fia? Ha Bordáét Péter kőműves szakmunkás va­lakinek fizet, azt illik elfog dni nálunk ez a szokás. A fiú elkomorodott, 8 a ré­0053482300024801015348234800020000004853300001488953485353480102230102010002010000010100002353485353534823232300010200534848534801000223484853234823484848232348534823482348309123235348532323482323234823482353534848483148

Next

/
Oldalképek
Tartalom