Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-19 / 116. szám
-—» ■ ............... . — ViUaumak Héftz M ódot kell találni a nemzetközi feszültség enyhítésére Csou En-laj beszámolója a bandungi értekezletről 1955 májas 19,, csütörtök Peking. (TASZSZ) Csou Én-laj, pi Kínai Népköztársaság miniszterelnöke május 13-án, a kínai országos népi gyűlés elnökségének ülésén beszámolt a Bandung! )an tartott ázsiai-afrikai értekez- etről. Beszámolójában a többi között a következőket mondotta: Az ázsiai-afrikai értekezlet ösz- ■zehívása nagy történelmi jelentőségű esemény volt. Olyan országok értekezlete volt ez, amelyek forrón remélik, hogy maguk, a nyugati gyarmattartó hatalmak részvétele nélkül fogják Irányítani sorsukat. Az értekezlet tükrözte Ázsia és Afrika népeinek közös vágyait és követeléseit. E népek a földkerekség lakosságának több mint a felét teszik ki. Az ázsiai-afrikai értekezlet alapvető kérdése — hangsúlyozta Csőn En-laj — a gyarmati rendszer ellen, a nemzeti függetlenségért és az annak védelmében vívott harc volt, Az értekezlet sok küldöttsége együttes erőfeszítéseivel végső soron egyhangú megegyezésre jutott a gyarmati rendszer ellen, a nemzeti függetlenség biztosításáért vívott harc különböző kérdéseiben. Az ázsiai-afrikai értekezlet folytatta — komolyan megvizsgálta a béke és a háború kérdését és úgy vélte, hogy utat-mő- dot kell találni a nemzetközi feszültség enyhítésére, valamint az atomháború veszélyének elhárítására. Az értekezlet e kérdésben határozatot hozott és nyilatkozatot fogadott el az egyetemes béke és együttműködés kérdéséről, alátámasztotta Ázsia és Afrika népeinek azt a közös kívánságát, hogy harcoljanak az agresszív háború ellen és támogassák az egész világ békéjét, Az ázsiai-afrikai értekezlet az ázsiai és afrikai országok baráti kapcsolatainak elősegítése céljából határozatot hozott a gazdasági és kultaráiis együttműködésről is. A Szovjetunió és Kína gazdasági kapcsolata példájául szolgál ennek az újfajta gazdasági együttműködésnek. Az ilyen együttműködés alapja a kölcsönös segítségnyújtás és közös gazdasági haladásra való őszinte törekvés, Az osztrák államszerződés elősegíti a nemzetközi helyzet enyhülését F.É.CS I megnyitja az utat az országok j unió kezdeményezésének és hála _ . ! közötti együttműködés megterem- | a moszkvai tárgyalásoknak, előSzamos becsi ap azt íja ' tése felé. Az osztrák kérdés meg- j készítették a talajt a megegyeeércikkében, hogy az állarr.szcizo- oldása napirendre tűzi más vitás , zésre és az osztrák államszerződés aláírásával új korszak kezdődik Ausztria történetében. „Az osztrák nép — írja az Österreichische Neue Tageszeitung — május 15-én egybeforrottságá- nak napját ünnepelte. Mindaz, ami szétválasztotta a népet, háttérbe szorult. Az elmúlt tíz év során új hazafiság, a nemzeti öntudat új érzése jött létre, amely e vasárnap örömteli óráiban kifejezésre talált. Az öröm és megelégedés érzése társul jövendő felelősségünk tudatával.“ Az österreichische Volksstim- me írja: „Az államszerződést mindenekelőtt a Szovjetuniónak köszönhetjük, amely ismét bebizonyította, hogy országunk és népünk legjobb barátja“. PRÁGA A csehszlovák lapok részletesen kommentálják az osztrák állam- szerződés aláírását. Az osztrák kérdést már a múlt évben meg lehetett volna oldani, ha a nyugati hatalmak jóakaratot tanúsítottak volna a berlini értekezleten — írja a Práce. — Az osztrák államszerződés aláírása nemzetközi kérdések, mindenekelőtt a német kérdés békés megoldását. BUKAREST A Rominia Libera a következőket írja: »A világ népei őrömmel üd- vözlik az osztrák állam szerződés aláírását, amely új alapot nyit nemcsak Ausztria, hanem az európai államok közötti kapcsolatok történetében. E szerződés aláírása kétségtelenül elősegíti a nemzetközi helyzet enyhülését és az országok közötti kapcsolatok meg javulását e VARSÓ Az osztrák kérdés megoldása nem volt könnyű — írja a Try- buna Lwdu. — Hála a Szovjetdés ténnyé vált. Az osztrák államszerződés megkötése — mutat rá a lap — - megjavítja a nemzetközi légkört és emeií a legmagasabb színvonalú értekezlet sikerének esélyeit. ÚJDELHI A Hindustan Times timü indiai lap arról számot be, hogy Lj- Delhi hivatalos és nem-hivatalos köreiben egyaránt osztatlan örömet keltett az osztrák államszerződés aláírása, amelynek a világ békéje szempontjából igen nagy jelentőséget tulajdonítanak. A lap leszögezi, hogy az osztrák semlegesség nyilatkozatot olyan tényezőnek tekintik, amely alátámasztja a békés egymás mellett élés alapeíveit. Vasárnap éjjel két órától nyári Időszámítás előre igazítani. A nyári időszámítás 1955. október 2-ig tart, ezen a napon három ókakor az órákat vissza keli igazítani két ólrára. A Minisztertanács április 15-i határozata értelmében május 22- én, vasárnap éjjel két Órakor nyári időszámítás lép életbe. Ennek megfelelően 22-én két órakor az órákat három órára kell VIHARSAROK NÉPE SZERKESZTŐSÉGÉNEK, Békéscsaba. Szeretettel köszöntjük a Viharsarok Népét, a Viharsarok harcos lapját 10. évfordulója alkalmából. Kívánjuk, hogy eredményesen harcoljanak továbbra is a szocializmusért, dolgozó népünkért. Kovács Pál, a Kötöttárugyár igazgatója, s az üzem dolgozói, ♦ Hasonló szövegű táviratokat kapott szerkesztőségünk a Kötöttárugyár pártszervezetének ''t kárától, Vereska Pál, valamint a gyár főmérnökétől, Erdős Károly elvtárstól. Szabadlábra helyezték a Japán Kommunista Párt egyik vezetőjét Sangháj. (TASZSZ). A tokiói rádió jelentése szerint a közvélemény nyomására május 16-án Tokióban óvadék ellenében szabadlábra helyezték Hirosi Ha- szegevát, a Japán Kommunista Párt egyik vezetőjét, akit három héttel ezelőtt bebörtönöztek. I nyugat-német rendőrség eredménytelen akciója Duisburg. (ADN). Vasárnap a demokratikus jogok megsértésével erős rendőr-különítmény hatolt be a Német Kommunista Párt Duisburg-Mejderich-i zárt rendezvényére. A különítménynek az volt a feladata, hogy le- t art áztassa Max Reimaimt, a Német Kommunista Párt vezetőségének első titkárát. A rendőrakció azonban eredménytelen volt. Amerikai munkásak tiltakoznak az Imerik&'elteBes tevékenységet vizsgáié bizottság akciéi ellen New-York (TASZSZ). A newyorki szakszervezet több mint ezerkétezáz tagja tiltakozó tüntetést szervezett az »Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság* akció ellen, minthogy New Jersey körzetében megindította a »nyomozást« az úgynevezett »bomlasztó« befolyás ellen. A bizottság mindenekelőtt szakadást akar előidézni a villamos- és rádióüzemi dolgozók egyesült, független szakszervezetében. E céljának elérése érdekében szokásos módszerét, a lepénzelt tanukat alkalmazza. Traktorosvontatású bogárfogó gépek az állami gazdaságokban A Gorzsai Állami Gazdaságban j az Agrártudományi Egyetem ro- szakértők előtt bemutatták az vartani tanszékének vezetője — újtípusü gumikerekes traktorra] j megállapította, hogy a gépek a vontatott, nagy munkaszélességű bogárfogó gépeket. A szakértő bizottság — amelynek tagja volt többek közt Man- minger G. Adolf egyetemi tanár, gyakorlatban igen jói beválnak. A gépek 8—10 kilométeres sebességgel haladva tíz óra alatt 30—40 hold lucernát tisztítanak meg a kártevőktől. Új munkás érkezik Sztálinvárosba Vasárnap éjjel Sztálinvárosba utaztam. Munkásvonattal mentem. Az egyik (fél lnomjáílyos, füstös! kocsiban kaptam helyet. Én is rágyújtottam. Körülnéztem, a sarokban kemény »ulti csata« folyt, mögöttem pedig három legény összehajolva, vicceken hahotá- zott. Mellettem mélyen aludt egy fülig olajos vasutas. Szemben velem pedig egy részeg, őszhajú, vörös arcú ember ült bekecsben, vattás nadrágban. Még ülő helyzetben is dülöngélt. A vonatkerekek egyhangúan zakatoltak. A részeg órdítani kezdett: — Hol az utasellátó, szomjas vagyok, a szentit 1 — Az ordítás leírhatatlamü hamis éneklésbe csapott át; — ...elvesztettem a zsebbe való késem! — Majd lassan halkulni kezdett, még dünnyögött egy kicsit, egy-két perc múlva el is hallgatott. A viccelődök is már ritkábban és halkabban nevettek, az ultizók némán, unottan játszottak. Kinéztem az ablakon, az elsuhanó tájat borító hó az éj sötétjén is átvilágított. Már-már álomba ringatott az egyhangú, zakatolás, amikor különös hang csapta meg fülemet. Hegedűszó! De nem Is akármilyen. Szép, kellemes, szivbe- markoló. A kocsi belsejében, a padok között katonaládán ülve egy alig 22 éves szőkehajú fiatalember játszott. A nevetgélés abbamaradt. — Jól játszik a gyerek szólt egy öblös hang. — xMegteszi — válaszolt rekedten valaki. A kártyázók is félretették a lapokat és mindnyájan a fiú játékát hallgatták. A hegedűstől balra, a háromszemélyes pádon, két alvó katona mellett, egy 30 év körüli munkaruhás cigánylegény és vele szemben egy szép, fiatal cigányleány ült. Minden idegszá- lukka! igyekeztek felfogni a dallamot és az ütemet. A részeg a zene ritmusára, ülve bokázott és nagyokat kurjongatott. Szemlátomást meg volt elégedve a fiú játékával. — Na, mit szólsz hozzá Szekfű Laci? —kiáltott át a cigány legénynek, miközben újával a fiú felé bökött. — Jól húzza a vonót, mi? A te bandádban is elkelne, ml? — Szekfű Laci Is tud így játszani szólalt meg mögöttem az öblös hangú. — Megteszi — felelt a rekedt. — En azt mondom, jobban játszik, mint Laci — erősködöft a részeg. A cigánylegény összenevetett a lánnyal és egy szempillantás alatt elővette a hegedűjét, 6 is játszani kezdett. A szőke fiú fel- tápászkodott a kényelmetlen katonaládáról, odalépett Szekfű mellé és most már együtt játszottak. Hol az egyik, hol a másik vitte a prímet. Egy szót sem szóltak, csak játszottak, készültén figyelte mindenki, hogy mi lesz a zenei párviadal vége, ki győzi le a másikat. A cigánylány mosolygott, fehér fogai kivillantak és a szeme úgy csillogott, mint a fekete gyémánt, amikor a fiú tekintetével találkozott. A szőke fiú kezében ekkor egy pillanatra megállt a vonó. A másik megértve társát, térdére eresztette a hegedűt, készült csend támadt. Ezt a csendet a részeg ordítása törte meg: — Hol a nyavalyába kódorog az utasellátó? — És ismét énekelt. — Elvesztettem a zsebbe való késem... A fiú tekintetét le sem vette a lányról, úgy folytatta hegedűvel a részeg által megkezdett dalt... — Késem után a karikagyűrűmet. ., A zenét csaknem* elnyomta a részeg hangja. Azt hitte szegény, hogy a dal neki szól. Mellettem a mélyen alvó vasutas a borzalmas (hangokra meg se mukkant. Úgy látszott, már hozzászokott az ilyesmihez. Uj dalt csendült a fiú hegedűjén, ujjai fürgén táncoltak a húrokon. — Feketeszem éjszakáján. .. Az ajtó nagyot csattant. — Bort, fröccsöt, pálinkát — mondta verkliszerűen az étszolgálatos. — Három féldecif — rikkantott a részeg. — Sok lesz az, Péter bácsi — figyelmeztette a leány. — Ne beszélj az emberek dolgába Szekfű Sári — kiáltott az vissza. — Nem vagy még pallér, — De még lehet, — mondta nevetve az egyik kártyás. — Könnyű neki— dünnyögta a részeg. — Technikumot végzett. — Maga is mehetett volna, miért nem ment ? — incselkedett vele a leány. — Mert jobban esett neki a féldeei, mint a tanulás — válaszolta nevetve az öblös hangú. — Menten kihasítalak — ordított és vérbeforgó szemekkel nézett végig az utasokon a részeg. Csend lett! t— így iátok hiangjászok —- mondta kis idő múlva megbé- külve és a viccér nevetve. Tántorogva nyomta a két fiú kezébe a papírpoharakat. A szőke elgondolkodott és szerényen visszaadta. — Köszönöm, nem élek vele és nem vagyok hangász, még zenész sem. — No, no, de kényes az úr. Tán a vicispán fia? Ha Bordáét Péter kőműves szakmunkás valakinek fizet, azt illik elfog dni nálunk ez a szokás. A fiú elkomorodott, 8 a ré0053482300024801015348234800020000004853300001488953485353480102230102010002010000010100002353485353534823232300010200534848534801000223484853234823484848232348534823482348309123235348532323482323234823482353534848483148
