Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-15 / 113. szám

?- * » f r~7.-----------------^ A láírták a varsói értekezleten résztvevő országok barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését A bírálat, önbírálat éltető erőnk V*___________J A Z MDP B ÉK ÉSME 6YEI PÁ RT BIZ O T T S Á G Á N A K L A P 1 A 1955 MÁJUS 15., VASÁRNAP Ára SO fillér XI. ÉVFOLYAM 113. SZÁM Gépállomásainkon a sor! Néhány nap múlva befejezik kapásnövényeink vetését. Kez­detét veszi megyénkben is a mezőgazdaság egyik legfonto­sabb munkája: a növényápo­lás. A dolgozó parasztcsaládok ezrei mennek ki a földekre la­zítani a talajt, irtani a gyomo­kat, hogy ősszel majd a kuko­rica, a cukorrépa s egyéb nö­vényekből minél több termést takaríthassanak be. Szövetke­zeti gazdaságainkban is szám- baveszik az erőket — gondol­nak minden épkézláb emberre. Felosztották a kapásnövények földjét, mindenki azon igyek­szik, hogy a jó növényápolás, többszöri kapálás után meglel­je számítását a közösben, minél több legyen a termelőszövetke­zet bevétele, jövedelme. Termelőszövetkezeti gazdasá­gaink, az egyénileg dolgozó pa­rasztok a növényápolási mun­kában is számítanak a gépállo­más segítségére. Ha az előző év­ben végzett gépi kapálásokat vizs­gáljuk — kevés kivétellel —, gép­állomásaink kevésbé feleltek meg a követelményeknek. Néhány be­szélő számot: 1953-ban az egy kul- tivátorra eső gépi kapálás 165,8 kát. hold, 1954-ben pedig csupán 84,3 kát. hold volt megyei átlag­ban. A gyakorlatban azt jelentette ez, hogy a még „óvatosan“ elké­szített kapálási tervet is alig 30 százalékban teljesítették gépállo­másaink. A két évben több mint 50 ezer hold gépi kapálással ma­radtak adósai termelőszövetkeze­teinknek. A fentiekből a tanulságot első­sorban gépállomásaink vezetői­nek, a pártszervezeteknek, a kom­munistáknak kell levonni. Nekik kell elgondolkozni azon, hogy a gépi kapálás elmaradása miatt' milyen kár érte szövetkezeteinket. A drága pénzen külföldről beszer­zett növényápoló-gépek kihaszná­latlanul álltak, elgyomosodtak a kultúrnövények, holdanként csak három mázsa kukoricát számítva, 150 ezer mázsa terméssel lettek szegényebbek szövetkezeteink. Az elkövetkező napokban kell bebizonyítani, hogy a gépállo­más hathatós segítséget tud ad­ni a növényápolásban is. Van­nak, ahol körültekintően, jő:l fel­készültek a kapálásra. A Békéscsabai Gépállomáson kijavítva, gondosan vannak elő­készítve az U—3-as, Zetor, Lanz- buldog traktorok, kiélesítetlék a kapálógépek késeit. A növények fejlődése sorrendjében, ahogy a helyzet megkívánja, úgy látnak a munkához, a kihelyezett agro- nőinusok örködnek majd azon, hogy olyan munkát végezzenek a gépi sorművelésben, amellyel megelégszik a szövetkezet tag­sága. A Nagyszénása Gépállomá­son is a legkiválóbb traktorosok, munkagépkezelők végzik majd a növényápolást a nagyüzemi táb­lákon. A munka tervszerűségé­ben sem lesz hiány, hiszen gépi kapacitásuknak megfelelően szer­ződésileg biztosították a kanál ni­val ót. Nem lehet elmondani azon­ban, hogy valamennyi gépállo­másunk jól és alaposan felké­szült a növényápolásra. Több­ségük még a felét sem biztosí­totta a kapálni való területeknek. A Dévaványai Gépállomás ka­pálási tervének eddig 30 százalé­kára kötött szerződést. Az ilyen és ehhez hasonló gépállomások vezetői, kihelyezett agronómusai érzik-e a felelősséget ezért, és gondolkodtak-e mit tesznek az­ért, hogy a termelőszövetkeze­tek — de a lehetőségeken belül az egyéni parasztok is — igény- bevcgyék az olcsóbb, de minő­ségileg is jobb gépi munkát a kapások művelésében. Megyénk több termelőszövet­kezetében — mint az endrődi Rákóczi — maga a tagság, de sok esetben a vezetőség is húzó­dozik a gépi kapálástól. A bé­kési járásban a termelőszövet­kezeti gazdaságok az elvetett ku­koricaterület alig egyharmadát akarják géppel sorművelni. Első­sorban gépállomásaink agronó- ! ralisainak az a feladata, hogy eb­be ne nyugodjanak bele, a gépi munka előnyéről a növényápo­lásban is győzzék meg a vezető­séget, a tagságot, végezzenek be­mutatásképpen három-négy hol­don gépi kapálást. Bizonyítsák be a kétkedőknek a gyakorlatban, hogy a jó minőségű gépi művelés nem marad mögötte a fogattal vagy kéziérővel végzett sorközi kapálásnak. A jó munka agitál magáért. Nincs ez másképp a növényápo­lásban sem. Ahol a gépállomás felületes, hanyag munkát vég­zett tavaly, ott a tagság nem tud a gépi kapálásért lelkesedni, nem akarja a traktorost viszontlátni földjén. Traktoristáink többsége azonban kiváló, lelkiismeretes munkát végzett már az (előző években is, a kapások művelé­sében arra törekedett, hogy a termel ő szövetkezete k tagjainak minél könnyebbé tegye a mun­kájukat. A Nagyszénás! Gépállo­más körzetében éppen ezért nincs baj a területbiztosítással, nem félnek ott a tsz-tagok a gépek­től, már úgy végezték a tavaszi talajelőkészítést, vetést, hogy mi­nél tökéletesebb legyen a sormű­velés. Gépállomásaink traktoristái, dolgozói, vezetői számtalan eset­ben adták már tan újelét, hogy dolgozni tudnak és akarnak a mezőgazd aság felvirágoztatásáért, termelőszövetkezeteink megerősí­téséért, a nagyobb termésátlagok eléréséért. Évenként többszázezer hold föld szántása, vetése di­cséri munkájukat. Ok végzik áz aratás, cséplés, a nyári ,bete- karítási munka zömét. Most is gépállomásainkon a sor. A párt, a termelőszövetkezetek, egyéni dolgozó parasztok az elkövetke­ző hetekben a növényápolásban, a gépi kapálásban jó munkát várnak tőlük. f arkas Sándor, Megyei Tanács. A Békéscsabai Kötöttárugyár csatlakozik a húsz budapesti vállalat felhívásához Mi, a Békéscsabai Kötöttárugyár dolgozói örömmel csatlakozunk a húsz budapesti vállalat verseny- felhívásához. Felmérve üzemünk adottságait, az alábbiakat vállal­juk: 1. Az 1955. évi termelési ter­vünket december 20-ra befejez­zük, és 102 százalékra teljesítjük. Exporttervünket december 15-re teljesítjük. 2. A tavalyi 89 százrdékos mi­nőséggel szemben ez évben 94.5 százalékos minőséget érünk el, olymódon, hogy fokozzuk a folya­matban tevő fonalőrök felszerelé­sét kötőgépeinkre. Ezenkívül a mi­nőség javítását célzó újításokat fo­kozottabban alkalmazzuk.’ 3. A tavalyi tervszerűségünk 93,5 százalékos volt, ez év végén programozásunk továbbfejleszté­sével 96,5 százalékos lesz. 4. Termelékenységünket úgy növeljük, hogy az év végére gyárt­mányaink 55 százalékát zárt cik­lusú blokkban termeljük. A ICO százalékon alul termelők létszá­mát 5,5 százalékra csökkentjük. A körhurkolóban és a lánckötőben generáljavított gépeink fordulat- számát 10 százalékkal neveljük 5« önköltségünket egy és fél­millió forinttal csökkentjük a ta­valyihoz képest, elsősorban a sza­bászai hulladék csökkentésével, a technológiában előírt készáru-sú­lyok betartásával, a 48-as ts 85/3-as varrócérnák fokozottabb felhasználásával. Elősegítésére önköltségcsökkentési brigádokat szervezünk. 6. A munkavédelem tnegjaví« tása céljából a biztonsági bereu« dezéseinket rendszeresen íelíilvlzs» gáljuk, a hibákat megszűntetjük. A festődé korszerűsítését szolgáló építkezést úgy szorgalmazzuk, hogy az év végén teljesen befője« ződjön, ezzel a festődet dolgozók munkakörülményei megjavulnak. Egyéb beruházásainkat, felújítá­sainkat is úgy irányítjuk, hogy idejében elkészüljenek. Vereska Pál párttitkár, Kovács Pál igazgató, Pintes Gyuláné ÜB- elnök, Erdős Károly főmérnök, Ancsin Zsófia DISZ-titkár, Ka- szács Andrásné kiváló dolgozó, Gáspár Ilona, Kasza Jáoosné, a szakma kiváló dolgozói. Traktorosok: versenye A Szarvasi Állami Gazdaság traktorosai között a tavaszi mun­kák végzésében DT géppel leg­jobb eredményt Bércesi György és váltótársa, Kozsuch Pál érték el, 665 normálholdnak megfelelő ta-, Iajmunkát végeztek. Jó eredményt j érték még el DT géppel Kiszely Mihály és váltótársa, Zima János,1 akik 600, Janurik Pál és váltótár­sa, Sztvorecz István, 542 normál- holdnak megfelelő talajmunkát végeztek. A G 35-ös erőgéppel legjobb í eredményt Szirony György és vál­tótársa, Nagrand János érték el. 358 normálholdnak megfelelő mun­kát végeztek. Szrnka János és vál­tótársa, Vida János 278, Darabos György és váltótársa, Kiss György 242, Kasuba Pál és váltótársa, Brusznyiczki András 241, Pataki Pál és váltótársa, Arnóczki György 214 normálholdnak megfelelő mun­kát végeztek. Hajdás Erzsébet, Szarvasi Állami Gazdaság Termelőszövetkezeteink életéből 'WIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIH Megsarabolluk a cukorrépát Távirat VIHARSAROK NE RE SZERKESZTŐSEMNEK, Békéscsaba X dombegyházi Békebarcos TSZ május 14-én befejezte a cukor­répa, cirok és takarmányrépa egye- lését és 40 kát. hold kukorica kul- tivátorozását. Békehareos TSZ Dombegyház» Építkezünk Szövetkezetünkben jól haladnak a tavaszi munkák. A kukorica vetését befejeztük. Megkezdtük a cukorrépa kapálását. Szövetkeze­tünk tagjai nemcsak a vetéssel, nö* ** vényápolással foglalkoznak, ha­jói halad szövetkezetünk a tavaszi munkák végzésével. El­vetettük a kukoricánkat; 78 holdból 20 holdat négyzetesen vetet­tünk. Megkezdtük a növényápolást is. Igyekszünk ezzel a mun­kával, hiszen ettől függ egész évi jövedelmünk. A mákot, borsót, zöldséget már megkapáltuk. Ezenkívül 10 hold takarmányrépát, 20 hold cukorrépát megsaraboltunk, 15 hold napraforgót, 12 hold cirkot megkapáltunk. Kalászosainkon a kézi gyomirtást 150 holdon, a vegyszeres gyom irtást pedig 50 holdon végez­tük el. Az állatok takarmányának biztosítására megkezdtük az őszi takarmánykeverékek silózását, ötven köbméter silót készítet­tünk. Baromfiállományunk is szépen fejlődik. Eddig 450 darab csi­bét keltettünk. Van 120 libánk Is, még hetven kotló ül tojásom Stecz Adóm, a magyarbánhegyesi Dózsa TSZ elnöke. Megkezdték a kukorica kapálását A kétsopronyi Hunyadi TSZ tagjai a tavaszi vetéssel a já­rásban elsők között végeztek. A növényápolást is az elsők között kezdték meg. A 20 hold cukorrépa sarabolását már egy hete be­fejezték. 20 hold napraforgó kapálását is a napokban fejezték be. A 107 hold kukorica kapálását s zombaton kezdték meg. Igyekez­nek ezzel a munkával is, mert a jövő héten a cukorrépa egye- léséhez kezdenek hozzá. A növényápolási munkában sokat segítenek az asszonyok és a fiatalok. 15—20 asszony jár rendszeresen dolgozni. Nemrégen alakult meg a tsz-ben 32 taggal a DISZ-szervezet. Ezek a fia­talok is mindennap kiveszik részüket a munkából; Befejezték a here kaszálását A gádorosi Gerő TSZ tagjai a jó időjárás minden percét ki­használják. A tavaszi vetéssel igyekeztek, hogy jusson idő a nö­vényápolásra. A cukorrépa sarabolását már befejezték. De a nö­vényápolás mellett jut idő a szénabetakarításra is. Pénteken .be­fejezték a széna kaszálását; Sijóznak A nagyszénási Lenin TSZ tagjai a tavaszi növényápolás mel­lett, az állatok takarmányozására is gondolnak. Megkezdték az őszi takarmánykeverékek silózását. Úgy határoztak, hogy három silógödröt töltenek meg zöldtakarmánnyal. Hogy jobban haladjon a silózás, a gépállomástól silótöltő gépet kértek; nem építkeznek is. Felépítettünk ! egy 300 férőhelyes juhhodályt, a- melynek hossza 44 méter. Még egy juhászlakás építését vettük tervbe, i Úgy határoztunk, szoba-konyhás ! juhászlakást építünk. Fekete József, Gyulavári, Felszabadítók Hagyatéka TSA Országjáró kirándulásra készül a geszti iskola Vasárnap (május 8-án) az anyák napján szép ünnepélyt rendezett a Geszti Áll. Ált. Iskola VII.—VIII. osztálya. Két mesejátékot adtak elő nagy sikerrel. A 12 tagú tánc­csoportnak is kétszer kellett meg­ismételnie a gyönyörű népi táncot. Az anyagi és erkölcsi siker igen nagy volt. Sok olyan öreg néni je­lent meg a geszti kultúretthonban, aki még nem volt soha ilyen elö-i adáson. A tiszta jövedelemből or­szágjáró kirándulásokat szerve­zünk. A 30 tagú kis kultúrcsoport szívvel-lélekkel dolgozik, hogy vá­gyuk teljesüljön. Elsősorban ha­zánk fővárosát szeretnék megnéz-” ni, ha a pénzünkből telik, a ma­gyar tengert is: a Balatont. ökrös István, igazgató — A Bánya- és Építőanyag­ipari Egyesülés a felszabadulási j versenyben elért kiváló ereclmc- ! nyélért megkapta a Miniszter- I tanács és a SZOT oklevelét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom