Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-13 / 111. szám

1955 május 13.. péntek ViUoAS-awk faíftrt 3 (Folytatás a 2. oldalról.) >lf olyan kapcsolatokat kívánna 'élűnk fenntartani, amelyek megfelelnek az államok közötti normális viszonynak és amelyek­nek kialakítására mi a magunk löszéről a világ minden országá­val törekszünk. Az Egyesült Államok imperia­lista körei támogatják a kül­földre szökött magyar hazaérn­iük aknamunkáját, gazdasági diszkriminációs politikát folytat­nak a Magyar Népköztársasággal szemben és rágalmakat szórnak népünk békés építőmunkajara. A nyugati nagyhatalmak ag­resszív intézkedései közül a leg­súlyosabb veszélyt a világ népei­nek békéjére és biztonságára a német imperializmus feltámasz­tása jelenti. A magyar nép történelme so­rán évszázadokon át szenvedett a német uralkodó körök hó­dító törekvései következtében, jól­ismeri e törekvések módszereit és ezért számára — látva Kyugat-Németország felfegyver­zését — üres fecsegésnek tű­nik mindaz a szóbeszéd, amely a rémet militarizmus ellenőrzéséről és korlátok közé szorításáról nyu­gaton elhangzik. A történelem minden tanulsága, a magyar nép évszázados német elnyomásának keserű tapasztalatai t zonyítják, hogy az ilyen megnyugtató kije­lentések valójában a német hódí­tó törekvések érvényesülését ál­cázzák és segítik elő. Tisztelt értekezlet! A magyar munkásosztály, a dol­gozó parasztság, a haladó értelmi­ség, egyszóval az egész magyar dolgozó nép osztatlan véleményé­nek megfelelően a magyar kor­mányküldöttség maradéktalanul helyesli az előttünk fekvő barátsá­gi, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási, valamint a közös katonai parancsnokság felállításá­ról szóló szerződés tervezetét, mint amely teljes mértékben megfelel s jelenlegi nemzetközi helyzet kö­vetelményeinek, azt elfogadja, ma­gáévá teszi és alá fogja írni. Meggyőződésünk, hogy a szerző­dés nemcsak az értekezleten részt­vevő országok népeinek, hanem a kapitalista, valamint a függő és gyarmati országok népeinek he­lyeslésével és támogatásával is találkozik, A Magyar Népköztársaság kor­mányküldöttsége feltétlenül he­lyesnek tartja, hegy a szerződés- tervezet bevezető része leszögezi, miszerint országaink változatla­nul az európai kollektiv bizton­sági rendszer megteremtésére tö­rekszenek, továbbá aztj heg. az európai kollektiv biztonsági rendszer megvalósulása esetén a ielen szerződés érvényét veszti. Népünk legigazibb nemzeti érdekeit szolgálja az a biztosíték, amelyet a szerződés nyújt azzal, hogy agresszió esetén a szerződő felek minden rendelkezésre álló eszközzel az ENSZ alapokmánya 51. cikkének megfelelően hala­déktalanul a megtámadott segít­ségére sietnek. Ä Magyar Népköztársaság kor­mányának küldöttsége, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­tól kapott felhatalmazása alap­ján aláírja a szerződést, mert ez megfelel népünk nemzeti érdekei­nek, az európai béke megőrzése és az összes többi békeszerető népek érdekeinek. Szilárd meggyőző­désünk, hogy a jelenlegi helyzet­ben a magyar nép számára ez az egyetlen, helyes út. A mezőberényi tsz gondoskodik a takarmányul G?AVj*^°ßpi,'n‘,k Békés megyei Nagyszénás Nem kis gondot okoz 94 ló. 121 szarvasmarha, 386 sertés takarmánnyal való ellátása. Ez még olyan nagy tszr-ben is el­gondolkoztatja a tagokat, mint . mezőberényi Petőfi, ahol 1500 holdnál több szántó van. Mert mi tagadás, volt már eset, hogy nem vették számba előre, mennyi takarmány szükséges az átteleltetéshez és tavasz felé csak búzaszalma- és pelyva­készlet volt. Ettől pedig csak a szőre nő meg a teheneknek, de tejet nem igen adnak. Tavaly ősszel azonban — az állattenyésztők javaslatára ** pontosan kiszámolták mennyi takarmány szükséges a téli hónapokra. A takarmányt aztán meg is termelték és nem volt hiány. Még most is van 240 köbméter siló, 400 mázsa árpaszalma, 500 mázsa kukori­ca, 100 mázsa ocsu, széna is akad jó néhány mázsa. A tsz tagjai azonban már gondolnak e nyári jó takarmányozásra is. ’tervbe vették, hogy ez évben bevezetik a zöld futószalagot. Az ősszel elvetettek 30 hold rozsos bükkönyt, melyet most tavasszal zölden etetnek, Mire a bükköny elfogy, a csalamádét is lehet etetni, melyet szaka­szonként vetnek. Negyven hold csalamádé vetőmagját földbe tették. Ebből 20 holdat há­rom héttel előbb vetettek, hogy azt hamarabb etethessék, A 30 holdas régi rizstelepbe is takarmányt vetnek, mait öntözni akarnak. Van a szövetkezetnek 112 hold lucernája. Ennek a beta­karítását időben, pontosan akar­Í ák elvégezni. Erre minden le- letőségük megvan. Igaz, a szé­na betakarítását a kapálással egvidőben kell végezniük, de a kapálást a gépállomás gépei végzik. Leszerződtek az összes kapásnövények gépi művelésé­re. így a fogatok nem lesznek az ekézéssel elfoglalva, jut idő a szénabehordásra. A szövetkezet tagjai úgy ter­vezik: ez évben tovább szapo­rítják az állatállományt, mert hiszen lesz takari lányuk bőven. községben igen magasfokú, bő­vizű hőforrás buggyajnt fel ta­valy, amelyet melegágy! növény­termesztésre és fürdésre akar­nak felhasználni. A helyi pártszervezet javas­latára a tanács a községfejlesZi- tésd tervbe vette a fürdő létesí­tését. Egyelőre strandfcrdőt épí­tenek, amelyet a későbbiekben gyógyfürdővé fejlesztenék. A Ha­zafias Népfront-bizottság kezde­ményezésére a lakosság 65.000 forin t értékű társadalmi mim Kát ajánlott fel, ebből a helyi ktsz- ek 25.000 forint értékű ipari munkát vállaltak. A Dózsa és a Lenin TSZ tagjai pedig több minit 10.000 forint értékű segítséget adtak; a tsz-tagok ásták ki a napokban a vízlevezető aknát. Öéw! vagyunk a Rákóczi TSZ-ben ! Két gyakorlaton levő agráregyetemista levele Szeghalomról Agráregyetemi hallgatótársainkkal egy hónappal ezelőtt in­dultunk el Budapestről az ország különböző vidékein lévő álla­mi gazdaságokba, termelőszövetkezetekbe. Mi, ketten, a szeghalmi Rákóczi TSZ-be jöttünk, hogy öt hónapon át megismerked­jünk a nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodás gyakorlati részével, a tsz tagjainak életével, munkájával, s különösen annak szervezésé­vel. Hivatásunkat, amelyre most készülünk fel, a gyakorlatban is megszerettük, s tanult tudományunkat a szövetkezet javára is hasznosítani akarjuk. Első jeladatként igyekeztünk alaposan megismerni a termelőszövetkezeti tagokat, s az itteni gazdálkodás adottságait. Eigyelmesen — nem a felületesen és felülről szem­lélő kiránduló, hanem a közöttük élő, segítő munkatárs sze­mével vizsgáljuk a tsz életét. S az egy hónap eltelte után bíz­vást mondhatjuk: örömmel vagyunk itt a sZieghalmi Rákóczi TSZ- ben, amelynek tagjai szorgalmas, igyekvő, nagyszerű jövőjükért dolgozó emberek. Ezt bizonyítja az is, hogy tavaly 308 volt az egy személyre jutó átlagos munkaegység. Mutatja a tavaszi növé­nyek üdezöld je, biztató terméskilátásaik, az elárasztott rizs telep, ahol a mezőgazdaságilag értéktelen talajon, az idén is vagon­számra terem majd értékes növényünk. A sok lehetőség közül is, amelyek a szövetkezet további gazdagodását szolgálják, megemlítünk néhányat. Ilyen adottság például az előbb említett rizs termesztése is. A Berettyó és a Kutas-csatorna közt terül el a Rákóczi TSZ birtoka. Ezen a területen mintegy 200—250 hola beépített rizstelep van, amely­nek csak mintegy ötödén termelnék rizst, a többéi évek óta sem­mit sem vetettek a vízhiány miatt. Mily sók hasznot jelentene, ha itt is termelhetSfiériek a Kutas-csatornában tárolt vízzel! Vagy itt van az öntözéses 'konyhakertészetnek a lehetősége, amely ugyancsak jelentősen növelheti a szövetkezet jövedelmét, s amelynek nincs is akadálya. Sorolhatnánk a példákat a szövetkezet ki nem használt adott­ságairól. Ezek azért is jelentősek számunkra, mert az egyetem elvégzése után ugyancsak hasonló nagyüzemi gazdaságban hasz­nosítjuk tapasztalatainkat és tudásunkat. Természetesen, munkánk nem merül ki a felsoroltakban Ezenkívül sok más probléma adódik, amit tisztázni szerelnénk úgy a szövetkezet javára, mint tudásunk szélesítésére. Ilyen például a tsz talajainak vizsgálata tápanyagtartalom szempontjából Ehhez a Vésztői Gépállomás vezető mezőgazdászának segítségét kértük, aki szívesén bocsátotta rendelkezésünkre a szükséges vegyszereket. Sajnos azonban, a színskálák, amelyek az ösz- szehasonlításhoz kellenének, nincsenek meg; ezeket vagy nem küldték el, vagy — nem ismerve használatukat — elvesztek. Ez­ért sem a gépállomás, sem mi nem vehetjük hasznát. A Szeg­halmi Járási Tanács vezető .mezőgazdásza megígérte, hogy segít ezeket megszerezni valamelyik járásban dolgozó mezőgazdasági szakcsoporttól. j..»i Másik tanulságos feladat a talajok gyomosságának vizsgá­lata. Ez egyrészt a gyomok ellen való védekezés miatt szükséges, másrészt a talajúk gyomossága a legfontosabb mutatója a gaz­dálkodás minőségének. Gyakorlati időnk alatt számos ezekhez hasonló munkát aláí­runk elvégezni. így akarjuk bizonyítani az elméleti és gyakor­lati tudomány szoros egységét. Mészáros István és Tóth József, az Agrártudományi Egyetem IV. éves növénytermesztő hallgatói. Az agronómus egy napja Orosz György agronómust alig egy hónapja küldte a Szarvasi Gépállomás a Táncsics és az Uj Élet TSZ-be. Nagyon megörült, teljesült vágya: a mindennapi ktízJelemben vesz részt. Neki is gyűrkőzött, minden energiá­ját, ami 26 évéből telik, bele­adja a munkába. Nem rest haj­nali háromkor kelni. így volt május 3-án is, s (Lipcsei) négykor már a Táncsics TSZ tehenészetében volt Tizenkét mázsa vasat ásott ki a földből egy sarkadi úttörő Alig jelent meg a hivatalos | kola VI. osztályos tanulója, aki rendelkezés a fémgyűjtésről, a | egy elhagyatott telepen fede- Békés megyei úttörők máris nagy szorgalommal hozzáfogtak b gyűjtéshez. A Szarvasi I-es sz. Általá­nos Iskola „Dobó Katica“ út­törőcsapatának tagjai fémgyűj­tési versenyre szólították fel a megye valamennyi általános is­kolájának tanulóit. Felhívásuk­ban ígéretet tettek arra, hogy ötven mázsa vasat és ötven ki­logramm színesfémet gyűjte­nek. Több lelkes tanuló már te­kintélyes mennyiségű vashulla­dékot gyűjtött össze az elmúlt napiokban. Kiemelkedő ered­ményt ért el Mári István, a Sarkadi I-es sz. Általános Is­zett fel nagytömegű vashulla dákot. Az ócskavasra rárakó­dott vastag földrétegből áldoza­tos munkával tizenkét mázsa vashulladékot ásott ki eddig. Kutatását folytatja, mert első akar lenni a tanulók között a fémgyűjtésben. A békéscsabai úttörők is ház- ról-házra járva gyűjtik a vas­hulladékot. Szegedi József, a III-as sz. általános iskola VI. osztályának tanulója eddig 470 kg vasat, 4 és fél kg színesfé­met, Kupecz Miklós, az I-es szá­mú ált. isk. V. osztályának ta­nulója pedig 460 kg vashulla­dékot és 2 kg színesfémet gyűj­tött. Ellenőrizte, hegy betartják-e azokat az) (előírásokat, jamelyekbeií megállapodtak s kifüggesztették - e az előző nap eredményeit, hegy minden tehenész lássa, hegvan dolgozott. Megvizsgálta Orosz György elv társ, hogy a megálla­podásnak megfelelően keverik-e a zöldtakarmányt. Ezen a napon kezdtek zöldtakarmánnyal etet­ni. Ténylegesen kétharmada-e az árpaszalma az előző nap levá­gott őszi keveréknek, hiszen szaktudásának csak úgy lesz ér­téke, ha azt a gyakorlatban meg­valósítják. Már pedig a zöld­takarmányra való áttérés olyan dolog, ha szakszerűen csinálják, állandóan emelkedik a tejhozjam, ha pedig nem. az állatok egészsé­gileg leromlanak. Ezért az első napokra kétharmad árpaszalma keverést szabott meg. majd fo­kozatosan növelik a zöld arányát. Fáradhatatlan munkával hozzá­segítette a Táncsics tehenészeit, hogy a május 3-át megelőző tíz nap alatt az 5,75 literes fejési átlagot 6,02 literre növelték. Reggel 8 órakor már a tsz községben lévő irodájában talál­juk Orosz elvtársat; az elnökkel együtt indulnak a rizstelepre, megvizsgálni milyen a talaj, mennyi ég milyen gépekre van szükség a talajelőkészítéshez. S délután 2-kor már ott is volt három erő­gép, e|gy tárcsia és egy; Bnnr olóeke. ö maga délután 2-kor pedig olyan rizstelepet látogatott meg, mely nem volt felszántva, mert vize­nyős volt (a Körös mentén van), s nagyon ellepte a gaz. Javasolta, hogy égessék el a gyomot és ta­karítsák le, mert csak úgy tud­nak jó magágyat készíteni. A tsz tagjai megfogadták a tanácsát. Délután 6-kor meg az Uj Élet­ben vizsgálta a talaj állapotát. Ez is a körösmenti részen fek­szik. Itt kukorica alá kezdtek szántani, de nem volt megfele­lő a munka. Az erős kötött ta­laj felső rétege száraz volt, alól pedig vizenyős, s így az ekével felfordított szántás »szalonnássá* vált. Azt tanácsolta, hogy se­kélyen, kis ekefejekkel szántsa­nak. Az Uj Élet tagjai megfo­gadták a tanácsot s csütörtö­kön már kitűnő magágyat készí­tettek. Sorosan vetik ugyan ide a kukoricát, de átvágják majd a sorokat, hogy négyzetesen mű­velhessék. Ezt is Orosz elvtárs javasolta, így segíti a tsz tagjait, hogy minél több takarmányt termelhessenek, s hogy munká­jukat megkönnyítse. Ahogyan útbaigazította az Uj Élet tagjait — bár elég későre járt már az idő — átment a Tán­csics szomszédos üzemegységébe. Megnézte mit csinálnak a 18 ezer halivadékkal, mely egy csatorná­ban van még, míg a rizstelepet nem árasztják el. Majd újra ke­rékpárjára ült és elindult haza­felé. Nagyolva számolva is 50 km-t biciklizett ezen a napon, legtöbbet dűlőutakon. Ekkor érezte, hogy elfáradt, de csak egy pillanatra, mert máris a holnap járt eszében! mit Is fog tenni, hogy a két szövetkezetben több legyen a hújsa, a kukorica, a hús és a tej. —Cserei —

Next

/
Oldalképek
Tartalom