Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-11 / 109. szám
1955 májas 11., szerda 3 ViU&isaiaU Hé$%t 99 Szorgalmasak az új tagok11 Tennivalóink az önköltségcsökkentésbe i 1 Mezőhegyes egyik | részén terül el a Szikra TSZ 327 holdnyi földje. Tavaly és a korábbi években nem sok jót hallottunk a közös gazdáinak munkájáról. Dicsekedni éppenséggel nem volt nekik miről, mert gazdálkodásuk kevés eredménnyel végződött. Osztásra alig jutott valami zárszámadáskor, hiszen a gyenge termésből nem is kheieit mit aratni. Vajon miért ment rosszul a szövetke- ■etieknek? A válasz erre egyszerű: a nem kielégítő vezetés, a helytelen munkaszervezés, az irányítás, ellenőrzés és fegyelem hiánya miatt. Eredményesen gazdálkodni csak jó vezetőkkel, fegyelmezett tagokkal lehet Az 1954-et rosszul zárták. E- miatt sokan kiléptek a tsz-ből. Mindössze 17-en maradtak egy fitt a legjobb, legliarcosabb tagok. Ezek azután segítettek magukon. IJj vezetőséget választottak. Elnöknek Gonda Pál elvtársat tették meg, aki a járási pártbizottságról ment vissza közéjük. Újult erővel kezdték ezt az évet, elhatározták, úgy dolgoznak, hogy az idei zárszámadáskor legyen mit osztani bőven. Már a kezdetnél, is értek el sikereket. Megszilárdult a mim- kafegvelem, mert a becsületes tagok nem tűrték a lógásokat. Ma már a gazdaság határa igazolja, mennyire megváltozott a szövetkezeti élet. Május 1 -re — a gépállomás segítségével minden tavaszi növény vetőmagját földbe tették. Olyan vetőágyat készítettek, hogy a kívülállók is elismeréssel beszélnek róla. Az eredmények láttán több egyénileg dolgozó paraszt kérte felvételét a szövetkezetiek kőzá. A tavalyi kilépettek is jónéhá- nyan visszamentek. így 19 új taggal erősödött a szövetkezet1, Szei etet tel fogadták soraikba a közös gazdálkodás kezdőit, úgy osztották a munkába őket, hogy mindenhová jusson belőlük, persze figyelembe vették, hol szeretnének dolgozni. Eóris József kocsisnak kérte magát. Meg is állja becsülettel helyét. Molnár Péter, a párttitkár elvtárs így vélekedik róla; — Egyik legjobb dolgozója a szövetkezetünknek. A rábízott két lovat lelkiismeretesen ápolja, sok esetben már hajnalban kint találjuk az istállóiban, eteti a jószágokat. Belépése óla 46 és fél munkaegységet szerzett. Vetésben ő és Eóris Sándor — aki szintén új tag — 130 százalékra telje- jesítették a normát. Kilenc holdon tették földbe a magot, a hét holddal szemben. tehenész lett. Varga Mihály Zsilák János növénytermesztési munkacsapatvezető, ifj. Búza Bálintod ugyancsak a mezőn dolgozik. Az újak keresetben nem maradnak le a régiektől, havonta igencsak egyforma munkaegységet szereznek. — Szorgalmasak az új tagok — mondja Gonda elvtárs —, meg is becsüljük őket, mert most már együtt küzdünk szövetkezetünk erősödéséért, a magasabb termésátlagok eléréséért. Az egyénileg dolgozó parasztokkal szoros barátságban élnek a közös gazdái. Sokan úgy nyilatkoztak, alig várják az őszji betakarítást, hogy földjükkel növeljék a tsz határát. — Mi megmutatjuk az idén — mondja a párttitkár és az elnök elvtárs —, hogy tagságunk munkája nyomán eredmény fakad. Medve Piros bársony kötés, díszes felirat... A bejárati kapu felett kis tábla: »Békési Nyomda, élüzem«. Büszkék is rá az üzem dolgozói, a géptermekben fokozódik a verAz ígéret szép szó, ha megtartják úgy jő A gyomai határból, a halmagyi részről iok olyan levelet kézbesít a posta különböző városokba, falvakba, amelyekben így írnak a halmagyiak; „Kedves fiam, ne nyugtalankodj, jól vagyunk, leveledre azért válaszolunk késve, mert messze van a gyomai ./osta, és nekünk még mindig nincs postaládánk.“ Vagy; „Édes Pista! Azért, mert csak sokára válaszolok leveledre, egyedül a postaláda az oka, de gondolatban veled vagyok“. „A postaláda az oka“, „ha postaládánk volna, nagyon jó lenne“, Ezek a mondatok majdnem minden Halmagyról írt; levélben ott szerepelnek. Bizony a postaláda sok keserűséget okozott már eddig a hal- magyiaknak. A fiatalok összevesztek, mert nem győzték kivárni a levelet, a szülők is sok szemrehá- nyő levelet kaptak gyermekeiktől. De hát hiába, ilyen nagy dologidőben nem lehet hét, vagy sok esetben 10 kilométert is megtenni azért, hogy a levelet Gyo- mán postára adják: A halmagyiak régen kérik a postaládát. A Szegedi Postaigazgatóság végre meg is ígérte ezt március 14- én, amikor levélbeh közölte szerkesztőségünkkel, hogy megtették az intézkedést, a levélszekrényt rövidesen beszerzik és felszerelik a Halmagyi Földművesszövetkezet előtt. Telt, múlt az idő, múltak a napok, hetek, de postaláda még nincs sehol. A halmagyiak még mindig Gyomára viszik feladni a levelet. Vajon meddig? Meddig tart még a postaláda beszerzése? Erre várnak választ a halmagyiak. seny, a második negyedévi élüzem cím elnyeréséért. Az egyik sarokban Timkó András elvtárs, a »könyvkötészet legjobb dolgozója« vándorzászló tulajdonosa a Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács dicsőség- könyvét készíti. Többen végzik ezt a munkát, de az utolsó simítás az övé. Büszkén veszi elő, s bontja ki a már összeállított, 150 u lapból álló könyvet. A legfinomabb fehér kartonpapírból késVülí.'“Lapjait á Békési Nyomda országoshírű munkája díszíti. A könyv szövegét Tóth Béla elvtárs, a Viharsarok Népe laprészleg »kiváló dolgozó« oklevéllel és jelvénnyel kitüntetett munkása szedi. Egyik dicsőségkönyvnek már a piros bársonnyal, művészies felirattal és a köztársasági címerrel díszített fedőlapja is elkészült. A napokban mind a négy könyv elnyeri tetszetős formáját, s megkezdődik a legjobb dolgozók fényképeinek, munka- módszereinek bejegyzése, amire büszkék lehetnek a tsz-ek, üzemek, falvak, városok dolgozói. Még 1954-ben megalakítottuk az önköltségi bizottságot, dei munkája nejm volt kielégítő, miért’ sem a vállalat igazgatója, sem a műszaki igazgató nem adott konkrét feladatot a bizottságnak. Ezt a hibát felismerve, a felszabadulási versenyben már jobban foglalkoztunk az önköltségcsökkentéssel. A felszabadulásunk 10. évfordulójára vállaltok, hogy 5000 méter anyagot takarítunk meg. Ezt a vállalásunkat 900 méterrel túlteljesítettük, ami száznyolcvanezer forintnak felel meg. Vállalatunk költségeiben az alapanyag játszik a legdöntőbb szerepet, ezért tovább kívánjuk fejleszteni az anyaggazdálkodás, az anyagelszámolás módszerét. Amihez nagy segítséget nyújtott, hogy márciusban a Hazai Fésűs- fonó és Szövőgyárban jártunk. Az első lépés az önköltségcsökkentésnek tömegmozgalommá szélesítésére ápr. 7-i műszaki értekezleten megtörtént. A megbeszélésen műszaki vezetőinknek konkrét számokkal mutattuk meg,/hogy a műszaki vezetés hogyan befolyásolja az önköltség alakulását. Elmondottuk azt is, hogy pl. naponta felhasználnak több ezer gombot és ha abból egy is a földre kerül, 30 fillér veszteség éri a vállalatot. A megbeszélésen résztvett elvtársak dicséretére válik, hogy az április^ ban megtartott termelési értekezleteken a tanultakat tovább adták. Elmondták a dolgozóknak, hogy minden méter feleslegesen fogyasztott cérna, minden elpazarolt gomb, minden felületességből leértékelt áru, gátolja a gazdaságos termelést. Meg kell említeni Budai László és Mácsai Sándor teremmester elvtársak ilyen irányú munkáját. A termelési értekezleteken a varroda dolgozói megválasztották a varrodai önköltségi brigádok tagjait. A brigádok feladata, hogy a dolgozók figyelmét felhívják, mennyi veszteség éri a vállalatot, ha pl. hosszú cémaszálat hagynak a munkadarabon. Sok dolgozónk van, mint pl. az I-es varrodában Bíró Irén, a III-as varrodában Szabó Lászlóné, a IV -es varrodában Bartolák László, a VI-os varrodában Szántóné, akik a művezetőket is figyelmeztetik, hogy szedjék össze a cérnát, mert már nem dolgoznak vele. A technológiai előírások betartásában jó munkát végez az I-es varroda. Az itt gyártott cikkeknél köpperszalagra van szükség, a köpperszalagból az előző időszakban, januárban és februárban nagyon sokat használt el a varroda. Az üzemrész művezetői, Budai László és Mácsai Sándor elvtársak, megbeszélték a dolgozókkal, akik vállalták, bogy egy centiméterrel sem hagynak több szalagot a munkadarabon, mint amennyit a technológiai utasítás előír. Ezzel elérték, hogy nemcsak megszűntették a lemaradást^ hanem 2000 méter köpper- szalagot takarítottak meg. Szép eredményt ért el a VI-os varroda és az ott dolgozó önköltségi brigád. Itt az I. negyedévben a 3—7-es szalagon gyártott fehér ingekből 'több száz került leértékelésre, gondatlan kezelés, munkaközbeni szennyeződés miatt. Mielőtt beindult vobia a gyártás, a II. negyedévien a (műszaki vezetők, Máté Pál és Ki- szely Jánosné elvtársak megbeszélték a dolgozókkal, hogyan kell kezelni a fehér árut, hogy elkerüljék a piszkolódást. Az önköltségi brigád tagjai naponta ellenőrzik, hogy vajon a gépeket megfelelően kezelik-e. Ilyen kollektív munkával elérték, hogy a második negyedévben eddig legyártott több mint 2000 darabból csak hármat értékeltek le. A szépen meginduló önköltségcsökkentési mozgalomban természetesen a pártszervezet, a gzakszervezet, valamint a DISZ- minőségi őrjárat mozgósító munkája is jelentős. A pártszervezet népnevelőértekezleteken, a szak- szervezet bizalmi-megbeszéléseken, a DISZ pedig az ifi-napokon foglalkozik rendszeresen az. önköltségcsökkentéssel. Célunk, hogy május 15-én ankétot hívunk össze, amelyre meghívjuk a párt-, szakszerve el és DISZ-szervezetiken kívül a vállalati és a varrodai önköltségesökkentési brigádok tagjait, műszaki vezetőket. Ezen az ankéton ismertetjük az egész évi intézkedési tenet. Blalmt Jánosné, igazgató Békéscsabai Ruhagvár hogy eltörpülnek az eredmények mellett.“ Ilyen eredmények csakis termelőszövetkezeti gazdálkodás esetében lehetnek. Erről beszélt Kocsis Pál elvtárs, a felgyői I. típusú Petőfi TSZCS elnöke. „Az itt látottak is arra késztettek, hogy mielőbb III. típusra térjünk át" e— mondta. A Földművelésügyi Minisztérium és az Országos Termelőszövetkezeti Tanács által indított országos tsz-látogatás a füzesgyarmati Vörös Csillag TSZ-ben kezdődött. A Csongrád megyei szövetkezeti elnökök, szövetkezeti párttitkárok és egyénileg dolgozó parasztok népes csoportját két hatalmas autóbusz szállította szombaton reggel megyénk legnagyobb termelőszövetkezetébe. A tsz tagsága nagy örömmel fogadta vendégeit, akik között Fapp Sándor elvtárs, a Csongrád megyei Tanács elnöke is ott volt. A szívélyes vendéglátás legszebb megnyilvánulása volt, hogy a másnapra is ott maradó látogatóknak a tagok saját hajlékukban adtak éjszakai szállást. 60 holdból 5000 hold A kétnapos látogatás első mozzanataként — röviddel a megérkezés után — Barkóczi Pál elvtárs, a szövetkezet elnöke ismertette közösségük létrejöttét, fejlődését, a jelenlegi munkát és terveiket. Nagy érdeklődés kísérte, amikor elmondta, milyen kitartó harc kellett ahhoz, hogy a 12 taggal 60 holdon létrejött tsz-ből a megye legnagyobb közös gazdasága leA Vörös Csillag: TSZ vendégjei Beszámoló a füzesgyarmati országos tsz-látogatásról gyen. Ezt követően a határjárásra került a sor. Szombaton délután a Csikér- és Hosszúpusztán elhelyezett juh-, szarvasmarha-, sertés-, baromfi- és csikóállományt tekintették meg a vendégek. Elragadtatással beszéltek a tavalyi Országos Mezőgazdasági Kiállításon első díjat nyert 1200 juh kondíciójáról és gyapjújáról. Ugyanezen ^ napon nézték meg a látogatók az akkor éppen befejezett rizsvetést, majd este a szövetkezet közgyűlésén vettek részt. A Vörös Csillag TSZ tagsága ezt az alkalmat ragadta meg, hogy a felszabadulási verseny győztesét, a kiskirálysági Ifjú Gárda TSZ-t augusztus 20. tiszteletére nyilvánosan is párosversenyre hívja. A versenykihívást Kiss Tamás elvtárs, az Ifjú Gárda TSZ Kossuth-díjas elnöke, társai nevében elfogadta. A határjárás másnap folytatódott. A vendégek ezúttal a csaknem 5000 holdas gazdaságnak a község ellenkező oldalán lévő területei — Hagymás, Macskás, és Kétpuszta-felé indultak. Vagyis, ahol túlsúlyban növényi- termelés folyik. Itt többek elismerését váltotta ki a kender, a cukorrépa és a napraforgó fejlettsége. Vélemények, felszólalások A közbe-közbe is elhangzott vélemények megismétlődtek a vasárnap délutáni értékelésen. A felszólalók mindegyike alig győzte köszönetét kifejezni a baráti fogadtatásért, ami — ahogyan Bállá János elvtárs, a szentesi Felszabadulás TSZ Kossuth-díjas elnöke kifejtette — abból ered, hogy a közösségben új típusunkká formálódnak az emberek. Ez a tagság képes arra, hogy életét boldoggá tegye. Kiss Tamás elvtárs elmondta: »Szinte csodálni való, hogy a szövetkezet minden építkezést saját erőből hajt végre. (Még a téglát is magtik égetik!) S ezek az épületek nem is akármilyenek. Olyan tehénistáilőt még seholsem láttam, mint amilyen ennek a Esznek van.« Elismeréssel nyilatkoztak többi között a helyes trá- gyakezelésröl, s különösen arról, hogy a rossz talajadottságok ellenére is milyen sikeres a növénytermelés. Hasznos javaslatok Többen szóvátették, hogy milyen szépek az állatok, ugyanakkor azt is elmondták; »Azért mégis van tennivaló — a területhez mérten kevés a jószág.« Szó- esett még egyéb javítanivalóról is. fejes Pál elvtárs, a hódmezővásárhelyi Dózsa TSZ párttitkára javasolta, hogy foglalkozzanak fokozottabban a hizlalással. A növénytermelés hozamát pedig az öntözés kiterjesztésével növeljék. Mert mindehhez — mint mondotta — megvannak az adottságok. A látogatók leplezetlenül tárták fel a hibákat, de egyezően azt is megállapították: „Azok olyan csekély számban vannak, A kívülállók is meggyőződtek Ha az értékelésen nem is tette szóvá, két nap alatt Arany Tóth Imre és a megjelent többi egyénileg dolgozó paraszt hangoztatta: „Meggyőződtünk, hogy jól járunk, ha a közösségi életet választjuk.“ Az alapos értékelés után Barkóczi Pál elvtárs elmondotta, hogy sokan jártak már szövetkezetükben, de munkájukról így még nem nyilatkoztak. Majd hozzátette: „Az érdem a sok jóért a szövetkezeti tagokat illeti, akik mostanában is kora reggeltől késő estig dolgoznak, hogy az Idei évet az eddigieknél gokkal sikeresebben zárják.“