Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-08 / 107. szám

1955 május 8., vasárnap VikaisatűU Hipi Egy kis összehasonlítás... Május 9 — a Győzelem Napja Ha ezelőtt három hónappal meg­kérdezte valaki a Békéscsabai Vasipari Vállalat kályhakészítő dolgozóitól, ki készítette az össze­szerelt tűzhelyekre a platnit, szé­gyenkezve mondták: az Orosházi Vasöntöde. Az utóbbi hónapokban azonban már jobban ki mernek állni szaktársaik munkájáért, s büszkén mondják el jó tulajdonsá­gait a platninak. így nyilatkoznak az üzletekben az eladók és a ve­vők is. Nem ment ez a változás egyik napról a másikra. Több hónap kel­lett. hogy Gulyás elvtárs, a főmű­vezető, Kertai Ferenc elvtárs, a vasöntöde művezetője, a dolgozók­kal ezt meg tudta változtatni. Az emberekkel való állandó foglalko­zás eredménye ez. A nagyobb változás még ezután következik — mondja 1 Gulyás elvtárs. Elmondta a legutóbDi termelési értekezleten, hogy az eltelt tíz évben „kísérleti üzem“ volt a vasöntöde. Ezen változtatni kell. mert nem lehet, hogy egyik hónapról a másikra „sor- banálló“ üzemek legyünk. Többen elgondolkoztak ezen és munkájuk jobb megszervezé­sével, a munkaidő teljes ki­használásával, a technológiai fe- pvelem betartásával úgy dol­goztak, mint még eddig soha. igaz, nem lehet elmondani ezt minden dolgozóról. Vannak pél­!amutatók, s ezekről a selejt- gyártók is úgy vélekednek: jó munkások, lehet tőlük tanul­ni. Az üzem dolgozói közül so­Egészséglink a legfontosabb «A tisztaság fél egészség«. Er­re az iskolánkban is ügyelünk. Tisztán Tartjuk padjainkat, köny­veinket és így óvakodunk a beteg­ségtől. A napokban volt orvosi vizsgálat az iskolában, majd him­lő- és tífusz-oltás. Akiket beteg­nek talált Kupec doktor bácsi, azokat felülvizsgálatra küldte, ne-- hogy elkapjuk tőlük a betegsé­get. Közösen harcolunk egészsé­günk megvédéséért. koloh Mária Apponyi-földi iskola úttörője kan vannak, akik jó minőségű munkájukért jutalmat kapnak. A selejtgyártókkal pedig megfi­zettetik elrontott munkájukat. Az elmúlt hónapról egy p-’r számadat. Név: áprilisi selejt százalék premiz, összeg: Lantos János 1,2 106,40 Ft Bodnár József M 92,40 Ft Ifj. Baksa János 3,1 13,20 Ft Ifj. Hoik Balázs 2,9 8,88 Ft Név: áprilisi selejt százalék kártérítés: Baranyai József 13,2 1425,90 Ft Dénes Ferenc 13,0 855,90 Ft Pálfi Aladár 7,7 396,80 Ft Darvas Sándor 5,3 13,50 Ft (Az említett eredményeknél és az öntödei megtűrt négy szá- és hiányosságoknál a súlymeny- zalék). nyiség is figyelembe van véve Az új műszaki vezetés nem tűr semmi lazaságot, amit az említett táblázat is bi­zonyít. Van mit tenni az üzemi bizottságnak és a pártszerve­zetnek is. A kommunisták pél­damutatását, a legjobb szak­munkások munkamódszerét ál­landóan ismertetni kell, ami segítség lesz a további munká­jukhoz. Csak így érhetik el, hogy az üzemből minőségi áru kerüljön ki. A vásárlók is csak úgy érdeklődnek elkészített gyártmányaik iránt, ha minősé­gileg kifogástalan árut gyárta­nak, «■* Joős ái de segíti a dolgozókat munká­jukban. Homok-keverőt készí­tettek, ami a napokban meg­kezdi munkáiét, s így egyenle­tes nedvesre tudják elkészíteni a formázó homokot. Bevezették azt is, hogy az önti be az elké­szített formát, aki készítette. Ez az intézkedés már az első nap megtetszett a dolgozóknak, mondván: így mindenki felel saját készítményeiért. Ez az intézkedés még mindig kevés ahhoz, hogy az üzem va- mennyi dolgozója a megtűrt százalék alá szorítsa selejtjét, A TECHNIKA ÚJDONSÁGAI Épül a Szovjetunió legnagyobb hűtűháza Moszkvában ezenkívül több kis- sebb hűtőházat adnak át a ren­deltetésének, amelyek befogadó- képessége egyenként 17.000 ton­Moszkvában befejeződött a Szovjetunió legnagyobb bűtőháza építkezésének első szakasza. A liőtőház 35.000 tonna élelmiszer raktározását teszi lehetővé. Uj textilgyár Pekingben Pekingben üzembehelyezték a 2. számú textilgyárat, amely száz­50.000 orsó van. Az új gyár tex­tilgépeit és egyéb felszereléseit ezer orsóval dolgozik. Az 1. szá- a sangháji, mukdeni, cingtaoiés mú textilgyárban, amely 1954- csengesoui gépgyárakban állítot- ben kezdte a termelést,! ták elő. „M 21 - Volga“ gyobb sebessége 130 km óránkint. A 75 lóerős motor rendkívül ke- | vés üzemanyagot fogyaszt. Az »M 21—Volga« egyik előnye a Pobjedával szemben, hogy auto­matikus sebességváltója van. A gorkiji Molotov autógyárban új személygépkocsit szerkesztet­tek. A kényelmes és tetszetős öt­üléses kocsit rádiókészülékkel, villamosórával és fűtőberendezés­sel látták el. Az új kocsi legna­A legszebb tűzijáték Ki ne emlékeznék a tíz év előtti május 9-re. Ez a nap va!amennyiönknek niagy élmé­nye. Hisz ekkor tűnt el fejünk felől a háború lidéroe. A szov­jet hadsereg barlangjában zúz­ta szét a fasiszta fenevadat. Ezen a napon az egész vilá­gon ünnep volt. Ünnepeltünk mi, akik itthon voltunk, de ün­nepeltek demokratikus álla­munk katonái is, akik már néhány héttel előbb elindultak, hogy résztvegyenek a fasizmus! leverésében. Láda András szeg­halmi dolgozó Jászberényből vonult el. Gyér felszereléssel, gyenge ruhában, de egészsé­ges, nagy szívvel, s azzal a tudattal, hogy törleszteni akar hazánk tönkretételéért, hazánk kirablásáért. Csapata Bécsúj­hely környékén telepedett meg, ők néhány an 1945 május 8-án este arra kaptak parancsot, hogy a Bécsújhelyen tartóz­kodó hadtáp részlegektől ve­gyék fel ruházatuk és fegyver­zetük kiegészítését, hogy né­hány nap múlva, már mint jól felíegyverzett katonás, a frontra indulhassanak. — Hajnalban indultunk — emlékezik vissza Láda elvtárs, aki most a szeghalmi JB titkára — már indulása r feltűnt, hogy az egyik köze­lünkben lévő páneé'tírőágyú egyre-másra tüzel, másbonnét is hallani az ágyúdörgést, kis- f egy verek hangját. Ez a zaj fronthangulatra emlékezteti bennünket, pedig a front ide már messzi volt. A harcoló csaptatok Berlinben voltak. Nem értettük, de nem volt kitől megkérdezni, mert az utak egészen népieknek vol­tak. Ezen is csodálkoztunk, mert hadifelvonulási út sohsem szokott néptelen lenni. Kiér­tünk a hegyek közül, elénk tá­rult a bécsi síkság. Kápráza­tos, gyönyörű tűzijáték foga­dott bennünket. Életem egyik legszebb élménye, a legszebb tűzijáték volt ez, amit valaha láttam. Mindennünét rakéták, fényszórók világították az eget. Csodálatosan gazdag színekben hulltak alá a világító lövedé­kek. Még mindig nem tudtuk, hogy mi történt, csak lenyűgö­zött bennünket a látvány, de nem álltunk meg. Az ég pere­mén lassan derengeni kezdett a hajnal. De bizony a csatazaj, s a tűzijáték még mindig nem ült el. — Beértünk Bécsújhelyre. Itt találkoztunk az első szovjet ka­tonával. Megkérdeztük, hogy miért e nagy lövöldözés. O abba sem hagyva a tüzelést, csak annyit kiáltott vissza: — Vojna kaput. — Megértettük a szót. Vége a háborúnak, ezért hát e nagy ünneplés, ezért hát felejthetet­len tűzijáték, most már a mi kezűnkben is ropogni kezdett a fegyver. Sohasem felejtem el azt a szovjet elvtársat, akit megkérdeztünk. Ült a kövezet szélén és egyre csak lőtte a rakétát a levegőbe. Megértet­tem őrömét, vége a háborúnak, vége a nagy harcnak s ezt ő is, én is s mind, akik életben maradtunk megérhettük. Nagy boldogság ez. Mit tehet hát a katona? örömében tűzijátékot rendez, vagy kilövi az utolsó töltényét is, mert arra már nem lesz szükség, mert néhány hét múlva már a katonagon­dok helyett a béke, az újjá­építés gondjai lesznek úrrá az emberen és felejtetik el a har­cok viszontagságait. A győze­lem napja után alig egy héttel mi is elindultunk hazafelé. De a győzelem napját nem felejt­jük el soha. S azt sem, hogy aznap katonák voltunk, ez a tudat ma is erősít bennünket, s ha bárki békénkre törne, megmutatnánk, hogy nem fe­lejtettük el a fegyverforgatás mesterségét. Katonák voltunk; az utolsó napon és ma mun­kával harcolunk békénk meg­őrzéséért. Tíz évvel ezelőtt, 1945 május 8-án, a fasiszta Németország ka­tonai főparancsnokságának kép­viselői, a romhalmazzá változta­tott Berlinben, aláírták a féltétel nélküli fegyverletételről szóló ok­mányt. Ezzel véget ért az a ször­nyű öldöklés, rombolás és rab­lás, amelyet Hitler hordái éveken át folytattak Európában. A világ, de különösen Európa sokat szen­vedett nép>ei is örömujjongással, a jövőbe vetett határtalan biza­lommal fogadták Sztálin elvtárs szavait: iA háború időszaka Eu­rópában véget ért. Elkezdődött a békés fejlődés időszaka.« A történelmi jelentőségű győ­zelem óriási anyagi és emberál­dozatot követelt, elsősorban a szovjet néptől, mely a háború súlyának nagyrészét viselte. A szovjet nép azonban, a kommu­nista párt vezetésével, a legtelje­sebb egységben megvédte hazá­ját és saját otthonában zúzta szét a támadót. A világ első szo­cialista államának sok nemze­tiségű munkásai, parasztjai, ér­telmiségei megmutatták a szovjet társadalom erkölcsi-politikai egy­ségét, a szocialista rendszer ha­talmas erejét. A szövetségesekkel közösen vívott harcban nem­csak arra volt ereje a szovjet haderőnek, hogy kiűzze a beto­lakodókat hazájából, hanem arra is, hogy más népieket — köztük hazánkat is — felszabadítsa a fasiszta elnyomás alól. Az imperialisták azonban nem tanulták a történelmi leckéből'. Tíz évvel a borzalmas világégés után, újabb, még szörnyűbb há­ború előkészítésén mesterkednek. Nem tudják azt elviselni, hogy a kommunizmust építő Szovjet­unió, a szocializmus útjára lé­pett népi demokratikus országok, a 600 milliós Kína, s a Német Demokratikus Köztársaság népei szorgalmas munkával boldog éle­tet tudnak biztosítani minden dolgozóinak, s hogy nem dik­tálhatnak ezeknek a népeknek, nem zsákmányolhatják ki őket. Nem tudják azt sem elviselni, hogy ezeknek az országoknak né­piéi és vezetői nemcsak beszél­nek a békéről, hanem küzdenek is azért. Hiszen ők is szónokol­nak a békéről, közben atom- és hidrogénbombával fenyegetőz­nek. Az Egyesült Államok — mint fő imperialista hatalom — vezetésével különböző támadőjel- legű katonai szövetségeket hoz­nak létre, melyek! éle a Szovjet­unió, a Német Demokratikus Köztársaság, a népi demokratikus országok és Kína ellen irányul. Azonban, ha háborús elképfze- léseiket próbálnák megvalósítani, ugyanúgy járnának, mint Hitler: a teljes megsemmisülés várna rá­juk. És ez az imperializmus vé­gét is jelentené. A becsületesen gondolkodói százmilliók, szerte a világon, tudják, hogy az atom- és hidro­génfegyverek és más tömegpusz­tító eszközök alkalmazása a civi­lizáció elpusztítását, egész orszá­gok pusztasággá változtatását je­lentené. Azt is tudják, hogy mindez elkerülhető és a legbo­nyolultabb kérdések is megold­hatók tárgyalások útján, az atomenergia p>edig felhasználható az emberiség javára. Mindezekre példa a Szovjetunió békepolitikája, mely a különféle rendszerek békés egymás mel­lett élésének elvén alapul. A szov­jet kormány keresi a vitás kér­dések tárgyalások útján való megoldását, mint jelenleg az osztrák államszerződés mielőbbi megkötésének lehetővé tételében. Az osztrák kérdés rendezése óriási jelentőségű Európa szem­pontjából és bizonyára kiha­tással lesz a német kérdés mi­előbbi rendezésére is. A Szovjetunió az atomerő bö­kés célokra való felhasználásá­ban is élenjár: a világon az első atomvillanytelep a Szov­jetunióban működik. A szovjet kormány segíti a baráti álla­mokat atomfizikai kutatásaikban, felszereléssel, izotópokkal és más módon. Ezek és az ehhez hasonló tények nem maradnak hatás­talanok az. imperialist a áhamok dolgozóira sem és mind erőseb­ben követelik kormányaiktól, hogy keressék a tárgyalások út­ján való megegyezést és szüntes­sék be az atomfegyverek gyár­tását, tegyék az emberiség köz­kincsévé az atomerőt. Az imperialisták most mégdü- höd'tebben folytatják a fegyver­kezést és még nyíltabban fe­nyegetőznek. De a szocialista tá­bor országai nem nézik tétle­nül az imperialisták készülődé­seit, összehangolják védelmi ter­veiket, hogy ha az agresszor meggondolatlan lépésre szánná magát, Hitlerhez hasoniólan, a teljes vereség és megsemmisülés legyen osztályrésze. M agyar hazánk is a szovjet nép győzelmes harcának köszön­heti felszabadulását és- az elmmt tíz év alatt elért hatalmas fejlő­dését. A magyar nép is kitörő örömmel fogadta Sztálin elv­társ május 9-én mondott szavait: »Mostantól kezdve Európa fö­lött a népek szabadságának és a népek közötti békének nagy zászlaja leng.« Erejéhez mérten azon lesz, hogy ezt a zászlóit senki sárba ne tiporhassa, Euró­pa népiéire rá ne szabadíthassa az újjáélesztett Wehrmachtot, a nyugatnémet fasiszta hadsere­get. Munkával és fegyverrel védi hazáját és a békét minden be­csületes magyar ember. Erre kö­telezi is a szovjet nép áldozatna harccal kivívott győzelme: má­jus 9, a Győzelem Napja is. A beadásról sem feledkeznek el Gabonáinkról a csutkatövet be takarítottuk és hazaszállítottuk a tagoknak. A cukorrépa és napra­forgó sorai is látszanak. A hideg időjárás nem tett benne kárt. Tagjaink szorgalmasan végzik a tavaszi munkákat, de nem felejt­keznek meg a beadási kötele­zettségeikről sem. Április 4-re egész évi bíző-, sovány baromfi- és szarvasinar- habeadásunknak. tojásból pedig első félévi kötelezettségünknek tettünk eleget. Május 1 tisztele­tére egész évi tojásbeadásunkat ée félévi adónkat rendeztük. Bokros Ida Zalka Máté TSZ, Nagybánliegyes, A Csendes-óceántól Kínától Belgiumig több tízezer kilométer utat tett meg repülő­gépen, gyorsvonaton, autóbuszon az Állami Népi Együttes. Termé- szele-en nem egyfolytában. Az élményekben, tapasztalatokban és sikerekben gazdag külföldi szereplésekről előadást tartott Békéscsabán, Rábai Miklós, az Állami Népi Együttes Kossuth­ats Atlanti-óceánig díjas koreográfusa. A békéscsabai származású Rábai Miklóst a 100 éves fennállását ünneplő Ró­zsa Ferenc Fiúgimnázium kérte fel élménybeszámolóra. A »Csen­des-óceántól az Atlanti-óceánig« című előadást május 7-én, szom­baton este tartotta a Partoklatók Házában Jelszólfüták Sík Frigyes és Danielisz László, az együttes táncosai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom