Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-26 / 122. szám

1955 MÁJUS 26., CSÜTÖRTÖK Ára 50 fillér XI. É\FOt\AM 122. SZÁM r~-------;---------^ A z Örménykút! Állami Gazdaság növénytermesztői csatlakoztak a kukoricatermesztési versenyhez Ma: Keresztrejtvény AZ HDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TANÁCSKOZOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Hegedűs András elvtárs beszédéből A kormány kötelességének népek közötti gazdasági és fcul- tartja, h gy a varsói értekezlet- turális kapcsolatok erősítése és rőí. a m; gvar kormánydelegáció- továbbfejlesztése is. A Szovjet­Köztársaság ideiglenes ügyvi­vője, továbbá a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság, Nagy- Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyság és az Ame­rikai Egyesült Államok követ­ségének képviselői. Rónai Sándor, az országgyű­lés elnöke nyitotta meg az ülést, majd Boldoczki János külügyminiszter a Miniszterta­nácstól kapott felhatalmazás alapján az országgyűlés elé ter­jesztette a Varsóban, 1955 má­jus 14-én kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés tör­vénybeiktatásáról szóló tör­vényjavaslatot, A nagy tapssal fogadott elő­terjesztése után Hegedűs And­rás, a Minisztertanács elnöke, a törvényjavaslat előadója emel­kedett szólásra. lyeket a kormányok közös megál­lapodása alapján az egyesített katonai parancsnokság hatáskö­rébe utalnak. E szövetségünk legyőzhetetlen, mert igaz ügyet véd, a népek békéjének, szabadságának és füg­getlenségének magasztos eszmé­jét tűzi zászlajára. E szerződés eredményeként nemcsak a magyar nép és nép­A Varsóban létrehozott szövetség maga mögött tudja nemcsak a szerződésben részvevő országok népeinek, hanem a világ valamennyi békeszerető népének rokonszenvét és támogatását Az országgyűlés szerdán dél­előtt összeült, hogy törvénybe­iktassa a Varsóban, 1955 május 14-én kötött barátsági, együtt- működé i és kölcsönös segély- nyújtási szerződést. Az ülésen megjelentek a párt és a kor­mány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata Ist­ván, Piros László, Matolcsi Já­nos, Vég Béla s a Miniszterta­nács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt Sepp Schwab, a Vémet Demokratikus Köztársa­ság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete, Stefan Major, a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, An Jen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­nak az értekezleten kifejtett te­vékenységéről az országgyűlésnek és ra jta keres '.tül a m g ar nép­nek számot adjon. A kormány egyben jóváhagyásra előterjeszti G mcgk'tött barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély­nyújtási szerződést és kéri a tisz­telt országgvűlést annak tör­vénybeiktatására. A szerződés megkötésével az abban résztvevő országok nem mondanak le az európai kollek­tív biztonság megteremtéséről, sőt éppen ellenkezőleg, a szerző­désben is kifejezésre juttatják azt az elhatározásukat, hogy kö­vetkezetesen folytatják harcukat az európai kollektív biztonság megteremtéséért. A szerződés húsz évre szól, de érvény ét vesz­ti, ha létrejön az európai kollek­tív biztonsági rendszer és meg­kötik az általános európai kol­lektív biztonsági szerződést. Országaink e szerződés értel­mében tanácskozni fognak egy­mással a közös érdekeiket érintő minden fontos nemzetközi kér­désről és haladéktalanul tanács­kozásra ülnek össze, ha a szerző­dés egy vagy több tagját fegyve­res támadás veszélye fenyegetné. Abban az esetben pedig, ha a szerződés bármely részvevő álla­mát fegyveres támadás érné, va­lamennyi szövetséges ország — az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya 51. cikkelyének megfelelően — minden szüksé­gesnek mutatkozó eszközzel a megtámadott ország segítségére siet. A szerződés nemcsak az abban részvevő országok népeinek biz­tonságát szolgálja, hanem célja a j ság rendkívüli és meghatalma- ! zott nagykövete, Piro Koci, az Albán Népköztársaság rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe, Borisz Manolov, a Bol­gár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, J. V. Andropov, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­sége rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete, Hao De­cin, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Kari Braunias, az Osztrák Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott mi­nisztere, Katriel Katz, Izrael állam ügyvivője, Kazimierz Ko- rrlczyk, a Lengyel Népköztár­saság ideiglenes ügyvivője, Pét­re Gheorghiu, a Román Nép- köztársaság ideiglenes ügyvi­vője, Osten Lundborg, a Svéd Királyság ideiglenes ügyvivő- 1 je, Olivier Deleau, a Francia unió es a népi demokráciák kö­zötti együttműködés — amint ezt saját tapasztalataink is teljes mértékben alátámasztják — rendkívül jelentős tényzője a népi demokráciák gazdasági, tár­sadalmi és kulturális fejlődésé­nek. Ez a sokoldalú barátság és együttműködés, most a szerződés végrehajtása során még maga­sabb szinten valósul meg. Tisztelt országgyűlés! A most megkötött barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtási szerződés meggondolásra kell, hogy késztesse az Egyesült Ál­lamok és más kapitalista orszá­gok imperialista köreit, amelyek új világháború kirobbantásán mesterkednek. Nem nézhetjük tétlenül, hogy az imperialisták — élükön az Egyesült Államok agresszív kö­reivel — katonai tömböket lé­tesítenek a békeszerető országok, köztük hazánk ellen, előretolt katonai támaszpontokkal vesznek körül bennünket és atomháború­val fenyegetnek. Minden intéz­kedést meg kell tennünk védel­münk erősítése érdekében. Ilyen szükségessé vált hatásos intézke­dés az országaink közötti barát­sági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés! (Hosszantartó, nagy taps.) Ez a szerződés az önvédelem jogán le­rakja a készülő agresszió elleni védekezés és visszavágás céljá- ' ból az európai békeszerető álla­mok közös akcióinak megingat­hatatlan alapját. Ez a szerződés többszörösen megnöveli a részvevő országok védelmi képességét azzal, hogy a szerződés alapján védelmünk biztosítása céljából megteremtet­tük azonos fegyveres erőink egyesített parancsnokságát, ame­A Kínai Népköztársaság meg­figyelőjének a varsói értekezleten elhangzott nyilatkozata nyilván­valóvá teszi, hogy a nagy Kínai Népköztársaság nem marad tét­len szemlélője az Európában megnövekedett agressziiőS ve­szélynek, amely károsan hat az egész nemzetközi helyzetre. Eu­rópa népeinek biztonsága szem­pontjából is hatalmas jelentőségű az a tény, hogy a Kínai Nép- köztársaság kormánya, a hatszáz­milliós kínai nép teljes mérték­ben szolidáris a szerződést alá­író nyolc országgal és minden­ben támogatja szövetségüket. (Taps.) Tisztelt országgyűlés! A var­sói értekezlet nagyszerű meg­nyilvánulása annak a következe­tes békepolitikának, amelyet a nagy Szovjetunió, a béke és a demokrácia országai, köztük a Magyar Népköztársaság folytat­nak. Az ENSZ Londonban tanács­kozó leszerelési albizottságának ülésén a Szovjetunió képviselője nagyfontosságú leszerelési javas­latokat terjesztett elő, amelyek alkalmasak arra, hogy véget vessenek a világ népei számára súlyos terheket jelentő fegyver­kezési versenynek és az atomhá­ború veszélyének. hadseregünk áll őrt hazánk ha­tárain. E szövetségben részvevő minden ország — és így köztük a magyar nép — szabadságának és függetlenségének megvédésé­re készen állnak megbonthatat­lan szövetségben a nagy Szov­jetunió és az európai népi de­mokratikus országok. Szerződé­sünk megszünteti annak a lehe­tőségét, hogy az esetleges ag- resszor szövetségünk bármelyik tagját, mint magára hagyott, el­szigetelt országot támadhassa meg, A magyar nép bátran és maga­biztosan tekinthet a jövőbe. A Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés elősegíti, hogy békés körülmények között valósíthassuk meg azokat a nagy­szerű célkitűzéseket, amelyeket népünk anyagi és kulturális szín­vonalának emelése, a népgazda­ság fejlesztése, a szocializmus építése terén magunk elé tűz­tünk. Ez a szerződés teljes mérték­ben megfelel a magyar nép, a Magyar Népköztársaság legköz­vetlenebb érdekeltiek, mert vé­delmezi hazánk szabadságát, or­szágunk függetlenségét, erősíti Európa és egyben a világ béké­jét is. Ezért fogadta örömmel a varsói szerződést a magyar dol­gozó nép minden rétege, mun­kások, dolgozó parasztok, értel­mit égiek. Gyárakban, falvakban, hivatalokban megtartott gyűlések ezrein már eddig is száz- és százezrek tettek hitét a varsói szerződés mellett. Különös jelentőséggel bírnak s jelenlegi nemzetközi helyzetben a leszerelés nemzetközi ellenőr­zése hatékony módszerének meg­szervezésére vonatkozó tervek. Megvalósításuk lehetővé tenné, hogy már a kezdeti szakaszban olyan feltételeket teremtsenek, amelyek módot adnak arra, hogy idejében felfedhetők és elhárít­hatok legyenek bármely állam agresszív szándékai. Az osztrák kérdés megoldása az imperialista hataltnak úgyne­vezett erőpolitikájának kudarca, és hatalmas győzelme a szovjet kormány békepolitikájának, a- mely keresztülhúzta a nyugati hatalmak számításait, hogy Ausztriát egy új háborús felvo­nulási területté, tervezett »alpesi érődé-jükké változtassák. Az ál­lamszerződés értelmében Auszt­ria szabad, független és demok­ratikus országgá válik, nem csat­lakozik semmiféle katonai szö­vetséghez, nem engedélyez terü­letén külföldi katonai támasz­pontokat és a semlegesség állás­pontjára helyezkedik, A magyar nép minden béke­szerető néppel együtt nagy je­lentőséget tulajdonít a Szovjet­unió és Jugoszlávia vezetői kü­szöbönálló tanácskozásának, melynek célja a két ország kö­zötti viszony megjavítása és a béke megszilárdítása. A magyar nép bízik abban, hogy e tanács­kozás hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, az orszá­gok közötti közeledés és együtt­működés fejlődéséhez. A Szovjetunió békehezdemé- nyezései világszerte hatalmas mértékben növelték a békcsze- rető tömegek aktivitását és arra kényszerítették az amerikai kor­mánykörök vezetőit, hogv — ko­rábbi álláspontjuktól eltérően —1 hozzájáruljanak a legfelső síkon tartandó négyhatalmi tárgya­lásokhoz. A magyar nép őszinte örömmel fogadta a tárgy alások le­hetőségének hírét, de nem hagy­hatja figyelmen kívül, hogy ve­zető amerikai kormányférfiak lehetetlen feltételek megszabásá­val, már eleve sikertelenségre akarják kárhoztatni a tanácsko­zásokat. Meggyőződésünk szerint a vi­lág békéjének megvédése céljából valamennyi ország népének — ma inkább, mint valaha — meg kell sokszoroznia erőfeszítéseit, hogy a különböző nagy és kis ál­lamok közötti kapcsolatokat a né­pek baráti együttműködésére ala­pozzák. Ennek érdekében az or­szággyűlés magyarországi látoga­tásra hívta meg néhány ország törvényhozó testületének küldött­ségeit. Ez a meggyőződés késztet ben­nünket arra is, hogy fokozzuk tevékenységünket a különböző nemzetközi szervezetekben. B szervezetekben kifejtett eddigi te­vékenységünk, a Magyar Népköz- társaság kormányának politikája, az a körülmény, hogy mindenben eleget teszünk az ENSZ alapok­mányában lefektetett elveknek, szilárd alapot teremt azon követe­lésünk számára, hogy teljesüljön a magyar nép jogos kívánságáéi felvegyék hazánkat az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. (Taps.) Tisztelt országgyűlés! Az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköz­társaság, a Magyar Népköztársa­ság, a Német Demokratikus Köz­társaság. a Lengyel Népköztársa­ság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Csehszlovák Köztár­saság barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer- _ ződésének létrejötte, valamint az egyesített katonai parancsnokság megteremtése történelmi jelentő­séggel bir. Ez a szerződés új típusú, min­den eddigi, az államok bármely csoportja által kötött szerződés­nél magasabbrendű: legfőbb cél­ja az európai és világbéke fenn­tartása és erősítése, az európai biztonság megszilárdítása. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a varsói értekezleten részt­vevő országok között létrejött ba­rátsági, együttműködési és kölcsö- (FolytatSä a 2. oMalon.l

Next

/
Oldalképek
Tartalom