Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-16 / 89. szám

2 VLUaxsauk lic^c Í9").> április 16, szombat Egy taggyűlés előkészületei A szeghalmi községi párta.ap- j hanem arról is, az egyes tagok- > ségtől, hogy harcosabb, a párt szervezetben a pártbizalmiak, két! nak milyen feladatuk van, hogy • határozatáért küzdő párttagokat elvtárs kivételével, valamennyi- alapszervezetäket lüktető, harcos j bízzon meg népnevelő munka Szovjet—osztrák közlemény az osztrák koa'ináiaykiiEdöttség* moszkvai tartózkodásáról en megjelentek már harmadszor Is az összejövetelen. A titkár és a párlbizaliniak — Hét óra, két elvtárs még hiányzik, ne várjunk tovább — mondja Mártha elvtárs, a köz­ségi pártbizottság titkára —, majd kimegyek hozzájuk, személyesen beszélek velük. A mai pártbizal­mi értekezletünk — folytatja to­vább — a KV határozataival, a küldöttválasztó taggyűlés előké­születével foglalkozik. A mi fa lusi pártmunkánknak új kel! haladni, azon az úton, ame­lyet a KV jelölt meg számunkra. Ennek hirdetői a pártbizalmi elvtársak. A párttagság előtt bát­ran mondják el a hibákat, de az eredményekről se feledkezzenek meg, közösen, kollektiven javít­suk meg a pártmunkánkat. Ezt szolgálja a küldöttválasztő tag­gyűlésünk is. Dolgozzanak úgy az elvtársak, hogy pártunk min­den tagja ismerje meg a. beszá­moló anyagát, jó javasltaival se­gítse a taggyűlést. A pártcsoport tanácskozik A pártbizalmiak nem sokat vá­rattak magukra, mert az értekez­let után mindjárt munkához is láttak. Előbb személyesen láto­gatták meg a párttagokat, azután közös összejövetelre hívta meg minden bizalmi a saját csoport­ját. fekete István elvtárs párt- bizalmi az iskolába hívta meg az elvtársakat. A 11 tagú párt- csoportból kilencen megjelentek. Senki sem bánta meg, hogy ott volt, hiszen sokat tanult. Nem­csak arról volt szó, hogy milyen munka vár az alapszervezetre, pártszerv esetté tegyék. Sokan ar- j val. Ne hanyagolja el az állandó nevelésüket sem. A pártcsoport több tagja bírálattal és önbírá­lattal segítette a taggyűlést. Hoz­zászól ásaikbó! érezhető volt hogy el mély ültén tanulmányozták a párt határozatait. A küldöttválasztó taggyűlésen többen arról szóltak, így Nagy Sándor elvtárs is, hogy minden taggyűlésnek ilyen népesnek, ilyen aktivnaK 1 ellene lenni, hogy a pártszervezetük új úton halad­jon. Ez nem lehetetlen, és vala­mennyien meg is fogadták, hogy úgy kell dolgozni, mint most a küldőt (.választó taggyűlés előtt Valamennyi párttag tegyen eleget pártmegbizaiásának. Ez lesz egyik feltétele annak, hogy megjavul­jon a pártmunka a szeghalmi községi a'apszervezctben. —ex— ról is érdeklődtek, mikor lesz a járási, városi küldöttértekez­let. Ezekre a kérdésekre a párt­bizalmiak elmondották, hogy most csak kizárólagosan a falusi partin unka megjavításáról vau szó, sem a járásban, sem a vá­roshaji küSdötterte,kéziét nem lesz. Arról is beszéltek a párt- cső por (értekezleten, hogy eddig a párt politikájának ismertetése nem volt megfelelő. A párttagok közül is csak azok ismerték, akik útón I taggyűlésre jártak. A pártönkívü- 1 Írek. közül meg nagyon kevesen, pedig a párt politikájának a meg­valósítása nem csupán a pártta­gokra korlátozódik, aktív részt kell vállalni a párton kívüliek­nek is. Ez abból adódott, nogy a párt első sorban harcoló kato­nái, a népnevelők nem kellően érzik a munkájuk iránti felelős­séget. A 80 tagú népnevelő gárda közül 20 végez megfelelő mun­kát. Kovács Bálin (né pártcsoport­ja is közösen beszélte meg a pártmunka fontos feladatait. Hő- gye Imre elvtárs, aki Kovács elvtársim pártcsoportjához tar­tozik, így mondotta: »Mi úgy lát­juk, íiogy a párttagok között ké- nyelmeskedők vannak. A párt győzelemre viszi a célkitűzését, de csak úgy, ha abból minden párttag, minden dolgozó kiveszi' részét. Így gondolkodjanak a mi alap szer vezeti tagjaink is.« Eredményes taggyűlés Ez a feltevésük nem ment fe­ledésbe. Mészáros Margit elvtárs­nő, pedagógus a taggyűlésen ar­ról is beszélt, hogy a pártcso- portjuk azt várja a pártvezelő­Moszkva. (TASZSZ) 1955 áp­rilis 12-től április 15-ig Moszk­vában tárgyalások folytak Ju­lius Raab szövetségi kancellár és dr. Adolf Schärf alkancelláv vezette osztrák kormánykül­döttség és V. M. Molotov, a Szovjetunió Miniszterié nácsá- nak elnökhelyettese, a Szovjet­unió külügyminisztere és A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökhelyettese vezette szovjet konnánykül- döttség között. A tárgyalások barátságos szellemben folytak. A tárgyalások eredménye­ként a felek megállapították, hogy mind a Szovjetunió kormánya, mind pedig az Osztrák Köztársaság . kormánya kívánatosnak tartja a független és demokratikus Ausztria visszaállításáról in­tézkedő' államszerződés mielőbbi megkötését, Feketéző kulákbansfál ítélt el a bíróság amtaek osllrák népinem. Gellény János, gerendás! Icu- zeti érdekeit és az európai bé­pe -kulák ebben az évben öl ser­tést vágóit ie engedély nélkül, vagy hamisan megszerzett v ágá­si engedéllyel. A spekulációban segítségére voltak testvérei: Jó­zsef és Pál Í6. Hocz Pál geren­dás! lakos és Fehér János beké - csabai lakos pedig kölcsönadták nevüket a hamis sertésv ágási en­gedélyek kiváltásához. A fekete- zésből nem maradt ki a Gellény család feje, id. Gellény József, volt sertéskereskedő és főldbér- lő sem. ö az Állaíforglami Vál­ke szilárdítását kell szolgálnia. Az osztrák küldöttség határo­zottan kijelentette, hogy az Osztrák Köztársaság az 954. évi beriini tanácskozáson et­vetseghez és nem szándékozik megengedni, hogy területén ka­tonai támaszpontokat létesít­senek. nek. A Szovjetunió és Auszt­ria küldöttsége kifejezi remé­nyét, hogy jelenleg kedvező le­hetőségek vannak az osztrák kérdés rendezésére, olymódon, hogy megfelelő megegyezés jön létre a négy hatalom és Ausztria között. A szovjet kormány 1954. évi berlini értekezleten tett nyilat­kozatának szellemében hajlan­dó továbbá az államszerződés 35. cikkelyében feltüntetett 150 millió dolláros összeg ellenérté­keként teljes egészében osztrák áruszállítmányokat elfogadni. A szovjet kormány kijelentet­te, hogy az Ausztria szov jet megszállási övezetében lévő né­met vagyontárgyak korábban tervbevett átadásán kívül, az államszerződés hatálybalépése után haladéktalanul hajlandó megfelelő ellenérték fejében átadni Ausztriának a Duna Gőzhajózási Társaság <DDSC) vagyonát is, beleértve a komeburg-i ha­jógyárat, a társaság összes ha­jóit és kikötőberendezéseit. A szovjet kormány továbbá hr;^ hangzott nyilatkozat szellemé- landónak nyilatkozott átei 'tett­ben — nem szándékozik csat- j n' Ausztriának az osztrák oítej- lakozni semmiféle katonai sző- mejiőrue és olajfeldolgozó üze­mekre vonatkozó jogot, amely az államszerződés 35. cikkelye értelmében a Szovjetuniót illeti meg, beleértve az olajke­reskedelmi részvény társasagot (OROP), annak ellenében, hogy Ausztria a felek között meg­egyezés útján megállapított ., .Ausztria valamennyi állammal kilátnák, a leszerződött^ sajal kapcsolatban függetlenségi po- j seittsci l.ei\el). tónus jailai..- Útikat fog folytatni. E politiká- j mennyiségű nyersolajat szállít, vellet más sertéseket adott áu i nak biztosítani kell e nyüatko- ! ,;u+ izt„o . Ezenkívül megegyezés jött létig. A békéscsabai városi bíróság j za^ ■ “ ‘bel «zését \ arról, hogy a legközelebbi idär feketevágásért és az ehhez való! \ v. [ 0V1 nicn; ^en tárgyalásokat kezdenek 8effítsé<^iviiitácért börlönbiinfeo a^)^>a» SY ^ Ausztria és a Szovjetunió ke­Bcgusegn}ujtatéii. conoaDunic 'nagyhatalom megszálló csapa-! .• , , . , , ; . . lésre. ítélte a feketéző, üzérkedő j telf az Ausztriával kötendő ál- ^edelmi kapcsolatainak ren­igen jó eredményeket érnek e! j tettek el és adtak át n hereshe- kulákbandát és cinkosait. Gellény ] hnnszerződés érvénybelépte az utóbbi időben emelkedik á - delemnek április elejéig. Eme!- János 3 évű és 6 hónapi börtön- j után, legkésőbb 1955 decem­landóan a termelékenység, emel- !ett állandóan gondoskodnak ar- büntetést kapott és a korábban *— ,1-’* A Szarvasi Cipész KSZ-ben deziésére. A szovjet küldöttség közölte i*1“', .T T /r“ . lói hoev a lakosság iavílási i«,'- kegyelembő elengedett 1 év és kedik a dolgozók átlagteljesit- 101> nogV a lakosság javnasi ig- »f, . ® , ,. . ,. 8 , . nyeit is kie'égítsék. Hogy ezeket az 8 hónapi börtönbüntetését is ki menve, mert a versenyben szít — _ 1iI A L1 ti...rn.■ í. b ér 31-ig kivonják Ausztriából, i az osztrák küldöttséggel, hogy A Szovjetunió, illetőleg . a Szovjetunió Legfelső Tajvj Ausztria küldöttsége figyelem- ' csának Elnöksége hajlandó keó ­menye, mert a versenybei te valamennyien résztvesznek. E lelkes verseny eredménye, hogy a szövetkezet dolgozói 3262 pár férficipőt, 771 pár női cipőt, ezenkívül 7 pár csizmát kész:-. eredményeket továbbra is meg­kell töltenie. A két testvérnek, ifj. Gellény József és Pálnak a be veszi az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Ang­lia kormányának ez év április vezöen megvizsgálni dr. Körner osztrák köztársasági elnök ké­rését, hogy bocsássák haza a 5-én közzétett nyilatkozatát, j szovjet bírósági szervek döntése amely szerint ezek a korma- ' alapján büntetésüket a Szovjet­tarthassák, a második negyedév- bünt€tés<5 8_g hónapi börtön, ben is úgy dolgozzanak, hogy míg fo. Gellény József, Fehér ne maradjanak szégyenben a sző- János és Hocz Pál 4—4 hónapi 1 nyok az osztrák államszerződés ! unióban töltő osztrákokat. A vetkezetek közötti versenyben. 1 börtönbüntetést kaptak. J mielőbbi megkötésére töreked- szovjet megszálló csapatok . , . »_»_»_»_„». Ausztriából való kivonása után Szovjetunió területén nem 4P p ban. Mihelyt azonban felenged- — Mióta? : marad majd egyetlen osztrák tek tagjaimban a fáradtság gör- — Tegnap délután indultam,; állampolgárságú hadifogoly, csei, s az öntudat kitisztázta a úgy két óratájt. j vagy fogvatartott polgári sze­tegnapi nap eseményeit, akara- — Ember — szörnyűlködött ; mély sem. tóm az út folytatására sűrűsö- Imre. — Még tíz óra sincs és már ötvenöt küométer van mögötted. Al ELSŐ PRÓBA irta: DÉR ENDRE De hát hogy akarsz eljutni ha­záig? Mindjárt felbukol itt az út­ban! Sárga vagy, mint a kender­vászon. S mintha valahol szalmá­ba bújtál volna. Mi ez, komám? Nem szóltam semmit. Álltunk, (63) dött. Le kéne feküdni az árokba. Jó kutya vicsorgott felám és ugatott Csak huszonnégy óra telt el az- avarból megágyazni és belealud- fulladásig. Azt, hogy miképp kín- kogy a nadály megmart, ni magam a természet készülő ál- lódtam el az útmenti árkon át a j^gis, mintha jó hónap válasz­mába. De nem engedhettem a csá- pusztai kút közelébe, s hogyan jQ|y volna el azoktól a pilla­ntásnak. Valamelyik tanyára is derengett fel emlékezetemben, natoktól. bekéredzkedhettem volna; a Bér- hogy itt a szíkmenti parasztok $a-major tájékán jó távolról még szérűjének maradék szalmakazlait Irgalmatlanul nehez volt íelta- álltunk mindketten, s egyszerre nótaszót és bőgőbrummogást is annyiszor láttam már, — ma sem pászkodnom, nagy Ielkierővel imre meglódílja a kerékpárt, s hallottam. Ahol most járok, ez tudom. De arra jól emlékszem, mégis kikászolódtam valahogy a visszafelé fordítja a kormányt. már a nyarankénti forróságban hogy amikor kínnal-keserwel ki- szalmából. A csordakut vize segí- _ csak nem hagylak tovább j tetlen anyag. A ruházaton kívül fehéren izzó vad szik kietlen vájtam az egyik kazal oldalát, s tett rajtam valamit, a deres haj- vergődni, hisz olyan lassan mász- ^ mas hasznos célra felhasz­sávja. Innen kristálytiszta napos felnéztem az időközben kitisztult nal serkentett, s a keletről pi- hatsz már, mint a tetű. Gyere, náljuk. Hemyóselyemből készül a ég alatt már messze-messze, a hal- októberi ég ragyogó csillagaira, rosl° biztatóan mutatta az utat. hazaviszlek, kapaszkodj a vallani- malomszita-szövet, ezzel szigete­ványüvegű végtelen boltozat leg- már tudtam, hogy azért sem ha- a hosszúfoki gát elején vadró- ba- A gyulai vásár megvár engem. ■ uk a telefon-, rádió- és egyéb alján, ezüst tűként csillan meg gyom magam, nem fogok koldul- zsabogyót szedtem. A Tölgyeshát- M^g álltam valamelyest Azt mechanikai alkatrészeket, hasz­Köröshalom tornya. Ott kezdődik ni, nem kéredzkedek fel alkalmi nál kifújtam magam egy korhadt méricskéltem maiamban hogy ha tólják kórházakban sebvarró fo­07 ar, cviiL-^Kh iiarám szekérre, nem keresek útközben a fatönkön. Az újhelyi csatornaelá- ez a váratlan segítség elém nem r-alnak és még sok más egyébre. bukkan, vajon hazajutottam vol­Teriüeiiititft sefvesiguMt Békés megye községeinek ut­cáin sok-sok eperfa díszük. Ez lehetővé teszi, hogy minél na­gyobb számmal kapcsolódjanak be a falvak lakói a selyemher- nyótenyésztésbe. A hernyóselyem a társadalom számára fontos, sőt, nélkiilözhe­az én szűkebb hazám. „Szülőföldem szép határa, meg- tanyákon és a falvakban távoli ro- gazás zsilipháza tövében talál­Iátlak-e valahára?“ E sorok mo- konokat, hogy megpihenjek ná- koztam az első ismerőssel. Balogh na_£ egyedül gyalog étien és pi­toszkáltak bennem igen halkan, luk, hanem elküzdöm magam ha- Imre volt. Amikor meglátott, le- ken^s néikül' a fáradó öntudat legszélén és záig, úgy, ahogy idáig jöttem. ugrott kerékpárjáról, s ijedt arc­kemény menetem már kínos ván- Több, mint negyven kilométer cal, szinte kiabálva kérdezte: Teljes szilárdsággal éreztem, szorgásá fajult Hű társam, az út állt mögöttem. ................................. _ . hogy igen, mert nem lohadt a gyű­út közben nyesett bot segített még, * hogy végkép össze ne roggyam. Érdemes a selyemhernyó-te­nyésztéssel foglalkozni. A selyem­gubó beváltási árát lényegesen felemelte a Minisztertanács a ta­valyihoz képest. Tavaly 25 fo­rintot adtak egy kiló elsőosztá­lGlt?! CSak 151etem tüze Csepkó és más ha- lyU) i6 forintot a másodosztályú nem vagy beteg? sonszőrű zsiványok ellen, és nem j gs j forintot a harmadosztályú gu­mafészek zsibbasztó melege úgy — Nem, nem... — mondtam bi- fáradt meg, csak erősödött szív- j bőért. A.z idén már 32,50 forint elernyesztett, hogy talán két na- zonytalanul, két kézzel dőlve rá héli indulatom, meleg szeretetem ; az e]sg. £s másodosztályú gubó A kökényesi útőrházig vergőd- pót is itt tölthettem volna vala- botomra. — Csak tem el. Itt az élősövény mögül mi furcsa aléltságban, félálom- Csabáról. gyalog jövök az enyéim iránt. (folytatjuk] átlagos ára, 5 forint a osztályúé. harmad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom