Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-10 / 84. szám
ViUdis-awU Hé fit 1935 április 10.. vasáMESp A termelés pártellenőrzése üzemeinkben ÍTzemi pártszervezeteinknek ^ a termelés pártellenőrzése igen fontos feladatot jelent, köntös ez azért, mint ahogy a 111. párt- kongresszus leszögezte, hazánkban az utóbbi években a termelékenység nem emelkedik, sőt az elmúlt esztendői«« visszaesett. Igen fontos e kérdéssel foglalkozni — mint ahogy a KV márciusi határozata kimondja — »egyesek lebecsülik a termelés, a termelékenység állandó növekedésének. valamint az önköltség á'landó csökkentésének szerepét és jelentőségét'!.. A termelékenység állandó, rendszeres emelésének Lenin nagy fontosságot tulajdonított és azt tanította, hogy ia munka termelékenysége, ez végeredményben a legfontosabb, a legfőbb az új társadalmi rend győzelme szempontjából«.. Szükségszerű a munka termelékenységének emelése azért is, mert enélkül hazánk gazdasági felvirágoztatása nem lehetséges, enélkül. viszont a dolgozók életszínvonalát emelni nem lehet. Ahhoz, hogy végre tudjuk -t*- hajtani a 111. pártkongresszus, valamint a KV márciusi határozatát, fokozottabb gondot kell fordítani a termelés pártellenőrzésére. Annak ellenére, hogy pártunk több határozata felhívja figyelmünket e kérdés fontosságára, mégis előfordul, hogy megyénkben egyes üzemi vezetők, mint például a Békéscsabai Kötöttárugyár főkönyvelője, még az MB által kiküldött brigádnak sem akarta megmutatni a termelés menetének egyes mutató szántait. De ehhez hasonlóan más helyeken is lebecsülik a termelés pártclíeuőrzését. Előfordul az is, hogy üzemi pártszervezeteink nem érti« megfelelően, és ezért leszűkítik és nem az egész pártmunka megjavítását értik alatta, hanem az igazgatók beszámoltatásával befejezettnek tekintik. A termelés pártellenőrzése alatt mindenekelőtt az üzemi pártszervezet egész munkáját, helyes nmnkamódsze- rét, a pár!munka egészének megjavítását érijük. Ebbői világosan következik, hogy a pártszervezet csak akkor lesz képes a termelés pártellenőrzését sikeresen megoldani, ha egy-egy üzemen belül a pártmunka egészének — a politikai munka, oktatás, a tag- és tagjelöltfelvétel, stb. — megjavítását tűzi feladatúi. Mert a termelés pártellenőrzésének feladata: az üzem összes dolgozóinak mozgósítása a termelési tervek teljesítésére, a termelékenység emel étére, az önköltségcsökkentés betartására. Ez viszont a pártszervezet egész munkájának megjavítását követeli meg. Ili agy a termelés pár teile nőr- zése megfelelő sikerrel, várt eredménnyel járjon, szükséges ismernünk a termelés párt- ellenőrzésének feltételeit, először is azt, hogy a párttitkár elv társak ismerjék üzemük termelési tervét, a legfontosabb termelési mutatókat; a termelékeny ség, önköltségcsökkentés, stb. mutatóit. l>e mindenekelőtt az üzem dolgozóit, akiken múlik a tervek teljesítése. A tárgyi ismeret elengedhetetlen feltétele a termelés pártellenőrzésének. A tárgyi ismeret biztosítja azt, hogy egy- egy üzemben a pártszervezetnek tekintélye legyen, biztosítja, hogy a hibák okaira, azok kijavításának módjára rá tudjon mutatni, helyes javaslatokkal tudjon élni, mert hiszen a termelés pártellenőrzése a hibák megelőzését is szolgálja. Csak az üzem sokoldalú, alapos ismerete biztosítja, hogy a pártszervezetet ne tudják félrevezetni. Ezért igen fontos feladat, hogy üzemi párt- szervezetek titkárai a politikai oktatás mellett gondot fordítsanak j szakmai ismereteik bővítésére. Ilyen helyes kezdeményezés van például a Gyulai Harisnyagyárban, ahol a párt- és szakszervezeti vezetőknek szakmai továbbképző tanfolyam indul, ahol megismerkednek a gazdaságos termelés elméleti és gyakorlati feladataival. \,ff ’Igen módszerei vannak a termelés pér elő nőrzésének? A termelés pártellenörzésénck igen fontos, elengedhetetlen módszere az igazgatók beszámoltatása, mélyet a szervezeti szabályzat 33. pontja is rögzít: »a termelő üzemek... pártszcrvczete;- nek jogában áll ellenőrizni az üzem... igazgatójának, vezetőségének tevékenységét«. De ennek ellenire mégis előfordul, hogy egyes igazgatóink, mint Hámori Bál elv- társ, a Békés megyei Téglagyári Egyesülés igazgatója megtiltotta a telepvezetőknek, hogy a községi pártszervezeteknek adatokat adjanak — másszával beszámoljanak. Az igazgatóik beszámoltatásával pártszervezeteink ellenőrizni tudják az üzem pénz- gazdálkodását, azt, hogy a béralapot betartja-e a vállalat, hogy megfelelően gazdálkodjon az anyaggal, hogy gazdaságosan termeljen. Az igazgatók beszámoltatása azonban nem jelentheti azt, hogy a pártszervezet az igazgató munkáját helyettesítse, ellenkezőleg, elő kell segítse, hogy annak munkája megjavuljon, az igi zgató tekintélye nőjön. Meg lehet állapítani, hogy a termelés pártellenőrzésének ezt a módszerét üzemi pártszervezeteink többsége már alkalmazza. Hiba az, hogy egyes helyeken még nem rendszeresen, és tervszerűen végzik. T egfőbb hiba az, hogy üzemi ^ pártszervezeteink nem követelik meg a pártcsoportoktól, I hogy azok is ismerjék a terme- j lés helyzetét. Ezért arra kell törekedni, hogy a termelés kérdé- sével, a termelékenység emelésével, a takarékossággal, az önkölt- j ség csökkentésével a pártcsoport- vezelök. az egész pártcsoport fog- ! lalkozzon. Ahhoz, hogy ezzel a pártcsoport eredményesen tudjon foglalkozni, biztosítani kell, hogy ismerjék az üzemrész, vagy részleg termelési tervét, az igazgatók utasításait, mert csak így lehet eredményes a végrehajtás ellenőrzése. Ezért fokozottabban kell foglalkozni a pártcsoportvezetőkkel, azzal, bogy a párt- cső por lók állandó, rendszeres politikai munkát végezzenek a tervek teljesítéséért. Igen fontos módszere a tér- * melés páiteLenőrzéiének a taggyűlés. Üzemeinkben a taggyűlések még nem minden esetben töltik be szerepüket, több helyen csak általában foglalkoznak a termelés helyzetével, másutt viszont nem a legfontosabb kérdéseket tűzik napirendre. Például az Orosházi 1. sz. Téglagyár párttitkára csak általánosságban beszélt a KV határozatáról, nem foglalkozott a határozatból adódóan az üzem dolgozóinak, kommunistáinak sajátos tennivalóival. Ezért igen fontos feladat, hogy egy-egy taggyűlés napirendjét alapos, sokoldalú ellenőrző munka előzze meg. Helyes az, ha a pártszervezet szakemberek és jói dolgozók bevonásával előzőleg felülvizsgál egy-egy fontos tervfeladatot, mint például a termelékenység emelését, vagy az önköltségcsökkentést, a t akarékosság kérdését, a munkaverseny helyzetét, stb. Ez biztosítja, hogy a legfontosabb dolgok kerüljenek a taggyűlés elé, és így konkrét javaslatokat tudnak tenni a hibák kijavítására. Ugyanakkor ez fejleszti is a kommunisták érdeklődését és aktivitását. Ez a PÁRTÉ let JVL módszer megköveteli, hogy a pártszervezetek állandó kapcsolatot tartsanak a műszaki vezetőkkel, mesterekkel, becsüljék meg őket, hallgassák meg javaslataikat. ezzel segítsék elő a kölcsönös bizalom kialakítását. A taggyűléseken személyre szólóan keli értékelni a kommunisták munkáját, i a termelésben elért eredményeit, vagy a hiányosságokat. Azokkal a kommunistákkal, akik megsértik a terv- és munkafegyelmet, nem teljesítik tervüket, türelmesen és állandóan foglalkozni kell. ásik igen fontos módszere a termelés pártellenőrzé- sének a termelési " értekezletek felhasználása. A termelési értekezletek helyes, jó felhasználása lehetővé teszi áz alulról való bírálat, a dolgozók véleményének, javaslatainak, alkotó kezdeményezésének kibontakozását, biztosítja az alulról jövő ellenőrzést. A termelési értekezleteken el lehet érni, hogy a dolgozók a gazda szemétéi nézzék a munkát, javaslataikkal előrevigyék a meglévő hibák kijavítását. Az alulról jövő bírálatnak nagy szerepe van abban, hogy egy-egy üzemben, a kezdeti sikerek láttán gazdasági (vezetőink nje Vfü.jiana/ki öntőitekké, mert dolgozóik olyan hibáiéra is rámutatnak, amelyek megvannak ugyan, de részletkérdéseknek látszanak, és melyeket a vezetőik szem elől tévesztenek. Ezért hiba, hogy helyenként a párttitkár elvtársak ritkán mennek el a termelési értekezletekre, vagy ha el is mennek, nem készülnek fel megfelelően, ugyanakkor a termelési értekezleteken felvetett hibák kijavítását nem kérik számon az üzem igazgatójától. A termelés pártellenőrzésében " nagy sz repe van a kommu. nistálc munkájának, ezért gondot kell fordítani egy-egy üzemen belül a kommunisták elosztására. Nem szabad megengedni, hogy az igazgatók a kommunistákat a pártszervezet tudta nélkül, indokolatlanul áthelyezzék, mert ez oda vezet, hogy egyes üzemrészekben nem marad kommunista. A párttagok állandó helyezgeté- sével, akarva, nem akarva a pártmunka kifejlődését, megjavítását gátolják. A termelés pártellenőrzése megköveteli azt is, hogy pártszervezeteink biztosítsák a tömegszervezet k összefogását, egységes fellépését. Ezért helyes az, amit már egyes üzemekben alkalmaznak: a DISZ és a s?a'-szervezet közös intézkedési tervet készítenek a párttal. A közös intézkedéseikben foglaltakat minden Szervezet a saját vonalán hajtja végre. Az intézkedési terv előnye, hogy megszünteti a szét- forgácsoltságot, s ugyanakkor a tömegszervezetek konkrétan ellenőrizhetők. A termelés pártellenőrzése igen sokrétű, bonyolult feladat, de ha. tékony fegyver a ill. pártkongresszus és a KV márciusi határozatának végrehajtásához. A termelés pártellenőrzésének megjavítása biztosíték, hogy üzemeink rendszeresen teljesítsék és túlteljesítsék terveiket. Juhász József KöselebJt as élethez A . községi pártszervezet kül-|tyi viszonyoknak megfelelően döttválasztó taggyűlésén Rauszj szóljanak hozzá a kérdésekhez«, A beszámoló valóban az övé volt, mert maga készítette. A vezetőség többi tagjai keveset segítettek, így nem tükrözhette azt sem, hogy mi a községben a legégetőbb probléma. Hiányzott a párttagság véleménye, elvtárs, az alapszervezet párt- titkára így fejezte be beszámolóját: »Most már az elvtársakon a sor, és a Központi Vezetőség határozásának szellemében a liea lakosság jelzése a beszámolóból. Hogy mennyire hiányoztak ezek a jelzések és javaslatok, azt bizonyítja a beszámoló, mely csak álía- lánosan foglalkozott a Központi Vezetőség határozatával, úgy any- nyira, hogy ha a »reform á tuskovácsházi viszonylat« szót kihagynánk belőle — az ország bármely pártszervezetére rá illett volna. Szó volt abban a párttagok passzivitásáról, de nem volt ennek okairól. Hangoztatta azt, hogy hiányzik a lelkesedés, igen nagy az »érdektelenség«. K. Hajdú István és felesége sem látogatja a rendezvényeket, taggyű- seket, idestova egy éve tagdíjat sem fizetnek, s elérkezett az idő, hogy sorsuk felett döntsenek, mert a vezetőség kizárásra javasolta őket. K. Hajduék ügye szinte mozgásba hozta a tagságot, mivel mondhatni, ez volt az egyetlen élő, megfogható példa a beszámolóban. A kizárás szó szinte szeget ütött Egresi Pál fejébe. Hát lehetséges ez — futott át gondolatán. Eddig jutott volna az ő régi harcos társa, akivel együtt ütötte az asztalt a párt igazáért a reakció ellen? — Nem hiszi, hogy Hajdú megkülönbözött volna a párttal. Ennek valami oka lehet, ő is hallotta, de még nem került nyilvánosságra. — Beszélni kell velük, hogy mi a hiba, hátha segíthetünk rajtuk — mondta rövid hozzászólásában. Még egy két szó esett a határozalról, Hajduék »ügyéről«, ki mellettük — ki ellenük — míg végül a kizárásuk mellett döntöttek. Ez a taggyűlés nem múlta felül az előzőket Most sem alakult ki élénk vita és hozzászólás, de nein hangzott el javaslat sem a tagság részéről. A határozati javaslattal, ami a beszámolóhoz hasonlóan általános volt — egyetértettek. Hajduék példája sok mindenre figyelmezteti az alapszervezet vezetőségét és tagságát Nevel arra, hogy ha sérelmeink vannak és egyes vezetők' nem intézkednek, vannak felsőbb szervek, ahová joggal fordulhat minden párttag. Int arra, hogy némely vezető közömbös vagy rossí munkája nem azonosítható a párttal. Eigyelmezlet arra is, hogy vezetőink sokkal közelebb kell, hogy kerüljenek a párttagokhoz és orvosolják sérelmüket, bátorítsák és áldozatos munkára neveljék őket K. Hajdú István egyike azoknak, aki saját bőrén tapasztalta, hogy a falusi pártmunka hiányosságai, a lenini hármas jelszó be iiénF tártás'a miatt, mit jelenteit az igauzsora. hogy valami séretem érbe őket, Érezte azt is, hogy nincs egységes politikai irányítás a faluban, s nem érvényesül megfelelően a | bizottságot, a legjobb, teg’ejlet- párt vezető szerepe^, mert a la-f tebb párttagokból s legyen fele- nács nem egyszer helytelenül intézkedett, s a helytelen munkának nem birt minden esetben ellenállni a községi alapszervezet. A beszámoló ezeket az okokat nem tükrözte, pedig az elkövetett hibák megszüntetésére hozta a pártunk a falusi pártmunka megjavításáról szóló haiározalát. A taggyűlésre éppen azért jöttek össze a párttagok, hogy számot vessenek eddigi munkájukról, megvitassák közösen a további tennivalókat és megválasszák küldötteikéi, akiket megbíznak azzal, hogy a nevükben is szavazzanak majd a pártbizottsági tagokról. Hogy létrehozzák a községi pártlős politikai vezetőszerv a községben, amely segíti az alapszer- vezebeket az elvi és gyakorlati munkában úgy, hogy a márciusi párthatározat valóraváljon a községben: Ez a taggyűlés a mezőkovács- házi járási bizottságot is figyelmezteti, hogy a jövőben nagyobb segítséget adjon a taggyűlések előkészítéséhez. Hívják fel a párt- szervezetek figyelmét, hogy gon- sabban és sokoldalú vélemények alapján készítsék el kollektíván a beszámolókat, s jobban utaljanak a határozatból adódó helyi tennivalókra. —De;k— Szerkesztői üzenet Szarvas Mátyás, Békéscsaba: Kérése jogos. Pénzét az adóügyi osztálytól 1—2 héten belül megkapja. Már kiutalták, de az elkönyvelése még időt vesz igénybe. Nyíri Lajos, Csárdaszállás, » EGY HÉT LEVELEI = Az elmúlt héten 88 tevéi ér-1 kezelt szerkesztőségünkbe. Legtöbbjét lapunkban közöltük. Legtartalmasabb tevéiét Somogy vári László mozdonyfelelős küldte a békéscsabai MÁV-fülőházból, a május 1-i készülődésről tájékoztatta szerkesztőségünket. Hegyest Margit (Szeghalom) az óvoda építkezésről írt tartalmas levelet. Foglalkozott a dolgozók szociális ellátásával, de megírta azt is, hogy ezért a gondoskodásért ők is jó munkát végeznek. Dávid Vinoéné az endrődi sortűz húszéves megemlékezéséről írt, de azzal is foglalkozott, hogyan változott meg életük azóta. Bokros Ida, nagybánhegyesi levelezőnk, a Zalka Máté TSZ-ből tájékoztatott bennünket a tavaszi munkák végzéséről Kossuth TSZ. Ha a gépállomással a gépi munkára kötött szerződésig benne van, hogy a bri- gádszállásra az éjjeliőröket a tsz-eknek kell biztosítani, úgy ezen változtatni nem lehet. De, ha a szerződésben ez nincs benne, úgy erre senki nem kö!e- lezheli a községi termelőszövetkezeteket. Földi György, Endréd: A dolgozók gimnáziumának levelezési tagozatán a Népművelési Minisztérium jóváhagyásával vehet ré ;zt. Először a munkáltató vállalat személyzeti osztályának kell javasolni és jóváhagyásra felkül- deni. De a dolgozók gimnáziumának esti tagozatára már tehet jelentkezni. Ehhez nem kell mi- niszlériumi jóváhagyás.
