Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-13 / 86. szám

Í955 április ÍJ, saerdi VLUat&ataU Képe A Bánk bán Gyulán A GYULAI HARISNYAGYÁR kultúrotthonának székso- sait megtöltő közönség néma csendben figyeli a játékokat. A szemek a megvilágított színpadra szegeződnek, ahol főúri ösz- saeesküvök tanácskoznak a haza sorsáról. Senkinek sem jut eszébe arra gondolni, hogy Bánk bán tiszteletet gerjesztő sza­kállas maszkja mögött ránctalan, fiatal arc húzódik meg, hogy Petúr mély hangja néha talán nem is olyan természetes, s hogy a Ritter Biberach legfőbb vágya lenne: néhány centivel ma­gasabbnak látszani. Mindez most senkit sem zavar. A lelkek szomjasan fagadják be Katona József örökszép sorait. A cselek­mény fojtó légköre mindenkit magával sodor, néha még a színfalak mögött izguló rendező is egyszerű, őszinte, lelkesedő nézővé felejtkezik. A Gyulai Gimnázium diákszínjátszása szép múltra tekint­het vissza. Már szinte hagyományossá vált, hogy a ballagni készülő, öreg diákok egy-egy klasszikus darabbal búcsúznak el a várostól, érettségi előtt. Az elmúlt években a „Kérők“, „Dorottya“ és a „Helység kalapácsa“ aratott emlékezetes si­kert. Minden megelőzőnél nagyobb erőpróbára vállalkoztak most a gimnázium IL osztályosai. Hónapok óta tartó szívós munka eredményeként a felszabadulás 10. évfordulója tisztele­tére, bemutatták a magyar dráma világhírű büszkeségét: a Bánk bánt SOKAN KÉTKEDVE FOGADTAK a hírt; lehetetlennek tartották, hogy tintásujjű diákokkal meg lehessen oldani ilyen nagy felkészültséget kívánó feladatot. Voltak olyanok is, akik csúfos kudarcot jósoltak az előadásnak. De a szinte gyermek­ember szereplők kimondták a szót: csak azért is. Nem volt könnyű a munkájuk, hiszen tanulmányaik mellett kellett el­járniuk a próbákra, napi kötelességük elvégzése után ülhettek neki szerepet tanulni. Napról-napra esiszolgatták, formálták az egyes jeleneteket. Ádáz szócsatákra keltek a rendezővel, na­pokig vitatkoztak egy-egy felvonás díszleteiről. Az ifjúság töretlen energiájával harcoltak a darab sikeréért; leveleztek, kértek, agitáltak, még végre együtt volt minden szükséges kel­lék. Az utolsó napokban aztán felborult az igazgatói iroda rendje is: nagy meghívó halmazok tornyosultak az íróaszta­lokon, régi ruhák dísze csillant meg a bevetődő napsugárban, a szünetekben pedig fontoskodó arcú alakok robogtak ki-be nagy kardcsörtetéssel. így érkezett el az előadás napja. A fényszórók megvilágították a kultúrotthon színpadának ízléses díszletét, az első pillanatok lámpalázas izgalma után tisztán, csengőn keltek szárnyra a patinás sorok. A hónapok során szőtt álom valóra vált. ALIG HANGZOTT EL néhány mondat — az előítéletek nyomtalanul eltűntek. Előadás közben is többször csattant fel a taps egy-egy sikerült rész után, s amikor az 5. felvonás vé­gén legördült a függöny, mindenki örömmel állapította meg, hogy sikerült az, amit sokan lehetetlennek tartottak. Az alakítások sorából kimagaslik a tehetséges Rózsa Róna fioonap mélyérzésű Izidórája. A; többi szereplők közül Winkler Lajos. Rátkai József és Pálfalvi Erzsébet keltett különösen jó benyomást, de a sikerben méltán osztozik velük a kis kollek­tíva minden tagja. Nem „csodagyerekek“, nem nyújtottak em­berfölöttit. De szívvéHélekkel, szocialista diákhoz méltóan ol­dották meg nehéz feladatukat, épp ezért érdeklődéssel figyel­jük további terveiket, célkitűzéseiket Küényi Geyza — Gyüi*ölcsíecmesítés cím­mel a 100 éves Békcscsalrai Fiú- i gimnázium rendezéséin előadás lesz a Balassi Kultúrbázban áp-j rilis 17-éu, délelőtt 10 órakor. J Előadó dr. Mohácsy Mátyás, Kossuth-díjas, békéscsabai szár­mazású egyetemi tanár. Kulturális hírek Hanoiban, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság fővárosában hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából magyar filmhetet rendeztek. E. C. Kazakevics, az 1954. évi magyar—szovjet barátság hónap­ján hazánkban járt Sztálín-cKjas író f,. Magyar találkozások“ cí­mű útinaplója megjelent a Szov­jetunióban, * A fővárosban és vidéken mű­ködő vasas képzőművészeti körök tagjainak munkáiból március 15- én országos kiállítás nyílt a pest- erzsébeti Vasas Kultúrotthonbnn. A kiállítás záróünnepségét áp­rilis 9-én tartották. Ezalkakimból az ország területén legjobban dol­gozó vasas képzőművészköri ta­gok és körvezetők találkozóra jöttek össze. Meddig várjunk? Szövetkezetünknek a szerző­désben vállalt munkát az Oros­házi Gépállomás tavaly nem vé­gezte el. De ebben az évben is a segítség helyett csak ígérgetése­ket kapunk. Március 25-én a gé­pek elosztásakor is ígéretet kap­tunk arra, hogy egy Zetorral hengerelhetünk és fogasolhatunk, 2S-án már azt ígérték, hogy egy gumikerekű MÁVAG-ot kapunk. Csak ígérgetnek, de gépet nem adnak. Kung Gyula, mezőgazdász, Az enyém is... Tegnap, egyik iskolában hivatalos jártasságban érdeklődtem, miként élnelí, s tanulnak az apró népek. Kérdezgettem, felelgettek — ez gyengébben, az jelesnek —, s csak úgy, két más kérdés közben egyiktől megérdeklődtem: „— Mi az édesapád, pajtás?...“ Szomszédja szólt: „— Mondd mán' András...“ Büszkén állott fel a gyermek, kis gazdája az új rendnek és kivágta a nagy csendben; s,— Tsz-tag az Uj Életben!..“ Mintha világ holydult volna, felállt még, vagy tíz-húsz sorra s úgy harsogták — jaj, de szép ss — „—Az enyém isi...“ „— Az enyém is!...” Azok, akik nem hevültek, irigykedve némán, ültek, érezve a szegénységük, tsz-rangra éhült éhük. S gondolatban tán néhány*, szüleit már tagnak látta. UJ RE1SŰ „Ifjú mester"~prőfoák! Büntető eljárás indnft a cukorrépa termelési kötelezettséget megtagadó kulák ellen Ifj. Babos Ferenc balogunyomi | kulákot 1800 négyszögöl cukorrá- i pa vetésére kötelezték. Nevezett 400 négyszögöl cukorrépa vetésé­re szerződést kötött. A feritma- radó terület bevetését — noha ennek előfeltételei rendelkezésé­re álltak — megtagadta. Ifj. Ba­bes Ferenc ellen a Vas megyei ügyészség vádiratot nyújtott be a bírósághoz.- »100 éves a Békéscsabai Fiú- gimnázium« előadássorozat kcre lében a megy ei népművelési ősz-1 tály a TTIT támogatásával Gyér ni Géza irodalmi-estet rendez, I április 16-án, délután fél 6 óra­kor a Balassi Kullúrházban. Elő-| adó dr. Szakmáry Gyula gimná­ziumi tanár. | — 6,163.700-an írták alá eddig hazánkban az atomháború és a Nyugat-Németország felfegyver­zése elleni tiltakozást — .4 -zegltalini járásbíróság Sándor Ferenc büntetett előéletű személyt, sertéstermékekkel való üzérkedés miatt 1 ék* és 3 hónapi börtönre ítélte. *9* WF* ¥%^ V** 1 De még nem is nikkelből, hanem baton egy rossz koronással tet- ciokhőf hamisították... ízeit fizetni ... ölt álltunk üülőül ten a kassza Mutattam neki a rossz pénzt, előtt. Én hófehéren, édesanyám Ordítani kezdett. »zintjátszva kapkodta cl égszín- — Engem gcmdolsz, te csirke­kék tekintetét a kereskedő gya- fogó? nakvő nézése elől. Lemondott mindennek, aztán —* Kérem eat a pénzt nem fo— utesre emelte a kezét, futni kezd- eadhatom el, tessék kicserélni! tem. futottam lefelé az állvá- Igen, tessék ki cserélni. De nem nyokort. Hakker káromkodva sza- voíi nekünk hetedik koronánk. És ladt utánam, felkapott egy mal- azfán a segéd elvette tőlem a teros kanalat, bogy az zaj majd csomagot és kiszégvciikezlünk a agyonüt. boltból. Kint az utcán úgy tűnt — Csirkefogód... Én attam né- fel, mintha édesanyám ezalatt a két róisz koronáit par pere a’alt öregasszonnyá vált Utánam dobta a malteros ka- volna, pedig még alig volt túl nalat, nem talált ei és nem bírta a harmincadik életévén. szusszal, abbahagyta a futást, — Csalók!... El akarták sóz- Leszaladtam anyámhoz, aki az ni a hamis koronást! —• hang- épülő háztól távolabb várakozott zott utánunk a holtból. rám. Hallotta Hakker szitkait, s * már indult is, hogy ő beszéljen Hakker előtt álltam fent az vele személyesen. Tétovázott, állványon. Hakker szája okádta meg-megáRt. a füstöt és a szilvapálinka illa- Hat ólra volt már, »fájroutots mf, csengettek az épületen. Gyula bá­— Mit akarsz?... Nem vesz- esi sietett felénk, mai tere san, me- lek vissza, mert három napot la- szeseu. Már előre kiáltotta: zen kád tál!... — Mi történt veled, kisfiam, — Nem ezért jöttem én,Hak- barátom? Miért akart IlakkeT kér úr kérem! — mutattam neki agyonütni? felsebzett ujjaimat. — Hanem Elmondtuk, Gyula bácsi go it­alért jöttem én, mert szom- do lkodott. — Adja csak kle, asszonyság, azt a hamis koronát: Majd én megpró'bákma! Azzal otthagyott bennünket, sietett és bement a szemben levő kocsmába. Szív szorongva vártuk. Hátha sikerül neki »felváltani«? f igyeltük a kocsma ajtaját. Egy- szercsak — nem is jó erre gon­dolni — látják, hogy lökdösi ki a kövér kocstnáros Gyula bácsit, rendőrséggel, csendőrséggei fe­nyegeti... Tizenkét esztendő, nem az a km*, mely megérti a világfolyá­sát, de gyerekfejjel már tud­tam, hogy a szegény emberek olyan elhagyatottak benne, mint az égi madár. Pityergősen feküdtem le az­nap este. Kisebzett ujjaim is fáztak, a rossz korona pedig felborzolta nagyon gyermeki lelkem bársonyát. Rosszakat ál­modtam. Cigányasszonyok lep­ték el a házat és elvittek min­dent. Ott volt Ceee néni is és elcsalta édesanyám ünneplő ru­háját, azt a krinolin ruhát, me­A PISI Ko/pontl Vezetősége haláro­íalot hozott az útlörő jlfjú mester <-prö bak bevezetéséről, bogy az iskolán kí­vül is hasznosan töltsék el az Ifjak ide­jüket. No a eigorettázásbaa, ne a nagy Itiástodáshani, hanem a szabadban, az érdül járva, a medencében, egy mást meg­előzve vranwsúk meg képességüket. A versenyben való részvétellel fejlesztjük fii úttörők ismereteit, változatosságét njvi- frrak az iskolai életben. .Mozgat# erői {esznek az Örsük, rajok imm&ájának, s az egymás küzötti verseny még jobb, még sz«Kb eredmény elérésire serkenti a pajtásokat. Hogy minden korú és a különböző érdeklődésű pajtások részi­vel vess«»« k, ejért három «söpört Indul üt főcsoporttal. A főcsoportok »lap­csoportokra oszlanak, s így harminchat (éle próba letétele biztosítja a bő vá­lasztékot, mert egy úttörőnek esupán há­rom alcsoport próbáját beH letenni, hogy főesoportjának ifpí mestere Tegyen. A próbák anyagát nagyszerűen szer- tesztéit könyvekben lebet megtalálni. (FI. A csoport ifjú mcstero, e. könyvben.) A jelvényszerző próbák őt féle főcso­portjai f. Természeti utalás Ifjú mestere. J. A teehnfta ifj« mestere. 1. A sport ifjú mestere. 4. A turisztika Ifjú mestere. #. A népművészet ifjú mestere. lyet csak nagy ünnepek alkal­mával vett fel és úgy festett benne, mint, akit hódító nyári pirkadatban rózsák leheltek er­re a világra. Mikor felébredtem, úgy tet­szett, mintha Cece néni libbent volna ki az ajtón s követte édesanyám. Másnap reggel ébredéskor, amint félrepillantottam, érde­kes dolgokat láttam. Egy pár tornacipő, egy fehér sapka, fehér tornaing és finom fekete klott-nadrág kivoltak sorjában rakva egy széken... Kiugrottam az ágyból, meg­dörzsöltem a szemeimet. Vág­tattak az álmok bennem. Lib­bent Cece néni a szobából, vitt valamit. A szekrényhez rohan­tam, kinyitottam. Édesanyám egyetlen ünneplő ruhája nem volt ott... Az. udvarról nóta szállt be. Édesanyám dalolt Tiszta, szép volt a hangja, mint amilyen tiszta, szép volt az élete. Ha az úttörő megszerezi* a (ő«a&- parluak megfelelő jelvényt, aSAor aaw.it » tárgykörnek Ifjú mester* lesz. A tf»- próbák jencudjét a vizsgázd pajta» szab­ja meg. A főcsoport rfszprobái: I. Tccmészetlt'utalás Ifjú mesterei 1. Mezőgazdász. 2. KenyhaBerKet 1 GyüutölesfcerKsz. A Erdész. S. Cydggnd- vénykutatö. A Meteorológus. £ Háziak taUeuyésztvh 8. -Méhész, 2. Sfilymiftyv- uyötenyésztő. fí. A kehiül a Ifjú mestere: t. Híradás, X Elektrotechnik sis. A Lakatos. 4. Asztalos. 5. Hepúiömedef- i'cző. 8. Fényképész. 7, Könyvkötői *„ Üzabd-varrd. III. A sport ifjú mester»; L AttéKka. i. Játekvozelos. 3. Vizit nport. 4. Kerékpár. 5. Tétlsporf. í. Törj». 7. Céllövészet, Íjászat. 8, Elsősegét*!»- nyajtő. IV. A turisztika UJÚ mestere: 1. Térképes». 2. laborvezető. 3. lfvi<- nyékkutald. 4. Szakács. S. KftSsegéty- liynJW. V. A népművészet ifjú mestere: , L Nála fa-. 2. Népi tánc«, A Bíülúd- tnüvész. 4. Bábjátazd. 3. Szúijátszd, 0. Könyv-barát. A próbák letételével együtt aludom Uyfllk arra, hogy kirámluIjOB as úttörő- csapat, mert a sport 4* tuelszftta prí- liáínak letétele legtöbbször esaft szahaék lian történhet. Pajtások! Ebire as iItjm mesteri-jelvény megszerzésére. Uttőrőfe, kt p szabadba! Thnry Mi újság Orosházául Nagy sikerrel adta elő április 9-én Orosházán a Saairvasi Pe­tőfi Kultúrház színj átsző együt­tese Csizmareh: Bújáeska című háromfelvonásos színművét. Orosházán befejezték, as árpa- vetést. A termelőszövetkezetek a borsó vetését is befejezték. A zab 98 százalékát, a cukorsépa 96, a takarmányrépa 95, a naprafor­gó 20 százalékát vetették el. A tavaszi szántás 85 százalékát vé­gezték el. „Minden erőt a földekre“ jel­szóval kezdték a tavasai smtnkát az orosházi Rákóczi TSZ-ben. Nem hiába, mert munkájukon te észrevehető. Március 2H-ig elve­tették * tavaszi magvakat. „Ter­melj többet és olcsóbbak" jelszó­val dolgoznak tovább. Jó mu-nkä- val köszöntik májust 1-ét. (Dón Lászlóné, tudósító)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom