Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-10 / 84. szám
1955 április 10«, vasárnap l/ikaisaioU Hifit, Képzőmíiveszeti kiállítás a felszabadulás 10. évfordulóján Milyen jó is... Békéscsabán, a Munkácsy vaszi táj« című festményén, k fí- Mihály Múzeumban rendez- ! nőin, derűs hangulata. Ha sziták J meg a Békés me- ! neki ül beszélünk, meg kell em- gyei kiépzőművészjek kiállttá- j litenünk Bíró György munkáit,’ sukat április 4-ére, hogy ezzel \ Bíró a végtelenség és a nagy bizonyítsák együttérzésüket a vizek szerelmese, akvarelljei mindmegannyi gyöng jszemei a kiállításnak. Kolián György drá- maiságra hajló művész, mégis a »Csellózó férfi« sötét kompozíciójától eljutott a »Kapálók« és »Falu vége« ragyogó színű (»pti- rnista művek megoldásáig. Miklós István tematikája jó, de festményein erősen érződik a formalista vonás. A mullévi bajai alkotó szabadsága idején közelebb került a természethez és azt tanácsoljuk, tovább folytassa a természet tanulmányozását, mert ez az egyedüli út, amély- lyel gazdagíthatja művészetét. Nagy grafikai kollekcióval szerepel a kiállításon Kerti Károly. A felszabadulás tíz esztendejét ábrázoló tíz linóleum- metszete kiemelkedik tematikájával a kiállítás anyagából. Tájat ábrázoló ceruza- és tusrajzai, valamint a »Kommunisták letartóztatása« című grafikája bizodolgozó nép nagy ünnepével. Figyelemre méltó ez a kiállítás már csak azért is, mivel egész Déf-Magya.országon ez az egyetlen képző műves réti kiállítási, mely tematikában mélyrehatóan foglalkozik azzal a változással, mely népüuk életében tíz esztendő alatt \ égbement. Túlnyomó részben életképekből Itevőlik össze a kiállítás anyaga. És ezek a művek azt tükrözik, hogy a szocialista fejlődés miként alakítja át az emberek társadalmi viszonyát. A bíráló bizottság elé —* a mu't ki Ili tások beküldéséhez viszonyítva — kevés anyag érkezett és ez a tény bizonyos szem- no t ól hátrányosan befolyásolta a kiállí ás s ínvonalát. De eredménynek kell venni, hogy ^ nem szocialista művészeink is készültek a felszabadulás ünnepére. Dicséretet érdemel a rendező hi ottság. amiért e nem1 nyitják azt a magas fokot, ame- egységes művek szerencsés cső- Jyet Kerti országos viszonylatban portosítása lévén mégis színvo- jajzai révén elért. Mészáros Jenő na as kiál í ást hozott létre. Az coléi kiállítások anyagához mérten művészeink be aíóban iar u'mányo ták népünk életét és számos olyan művet hoztak létre, amelyek a szocializmus építésé. el fog atkoznak. E művek többsége adja meg a hi- áliítás szocialista jellegét. Amióta a békéscsabai kollektív műleiem létrejött, két művész, Sass Árpád és Lipták Pál szorgalmasan dolgoznak. Csak az n kár, hogy ez a kollektív' szellem nem ha ja át a söbbi békéscsabai művészt is. Sass Árpád »Újságol , a ó« és a »Békéscsabai vidám vásár« című festményei nagy lépést jelentenek a szocia- U ta-ienlbmus íe'é. Színei egyre derűsebbek. Iiptak Pál a íre- g, e leggazdagabb k-oloiistaja. Minden egyes műve színkölle- mény. 8 é’c- skáláját bizonyítja »Behavazott vagonok« komor színei és ennek ellentéte a »Tamonochromjai messze tűk zárnyalják színes képeit. Igen kedves hangulatú akvarell kép Gyö- lcössy »Disznóölés«-e. Pusztai Lajos pasztelljei egy jó felkészültségű művész, műnk i egyben példaképül szolgálnak, hogy miként lehet elmélyült érzéssel művészi igényű képeket létrehozni. Különösen szépek a »Pajtás« és »Napköziotthon« című pasztelljei. Két, tőle megszokott színvonalas tájképpel szerepel Mokos József, Kerekes György szintén régebbi témájának változatát dolgozta fel. »Este a technikumban« kiérlelt kompozíciója és részletes kidolgozása dacára hiányérzetet kelt. Jól illenek a kiállítás anyagába Tarr színházi díszlettervei. E sorok írója hét szoborral szerepel a kiállításon. A megyei népművelési osztály megrendelésére másfélszeres életnagyságban műkőből készült Balassi Bálint mellszobra. A kiállítás április 18-ig marad nyitva. Rajkl József szobrász. Megindult a vásárlás a képzőművészeti kiállításon A megye képzőművészeinek kiállítása iránt, mely ápr. 3-án nyílt meg Békéscsabán a Munkácsy Múzeumban, igen nagy az érdeklődés. A megye minden részéből érkeznek látogatók a kiállításra és gyönyörködnek a kiállított ‘képzőművészéti alkotásokban. A vásárlás is meg* indult, néhány magánszemély, de főként közület vásárolt több alkotást. A Megyei Tanács végrehajtóbizottsága három képet vásárolt: Lipták Pál egy tájképét, Kerti Károly Olvasó leányát és Pusztaitól egy pasztellképet. A Megyei Tanács népművelési osztálya: Rajki József Balassi szobrát s újabban Sass Árpád Vidám vásár című kompozícióját vásárolta meg. Az érdeklődés a kiállítás l iránt tovább fokozódik, hiszen az üzemek dolgozói és az iskolák szervese Um eddig még nem nézték meg megyénk képzőművészeinek legújabb, a feHsaa" badulással kapcsolatos alkotásait. A kiállítás rendezősége csoportos látogatás esetén tárlatvezetőt is biztosított. E?gy koratavaszi hűvös napon, ■*-' hetekkel ezelőtt egy mezőherényi asszony kerékpározott a gyomai tanyavilágban. Ugyan mit kereshet Braun Petemé tsz- tag idegen határban? Miért ke- rékpározgat 10—12 kilométereket, talán rokonlátogatóban volt? Látogatóban járt, persze, csakhogy nem rokonoknál, hanem a tanyai iskolákban. A megyei tanácsba választották be, oktatási állandóbizottsági tag. A gyomai járás az ő területe, ahol ellenőrzi az iskolákat. Feljegyzi magának, hol mit kell segíteni. Az egyik helyen például kerítés kell,mert forgalmas az országút, amely az iskola mellett vezet el. Meglátogatott olyan szülőket, a- kik nem engedik, vagy nem küldik iskolába a gyermekeiket. Társadalmi munka szervezésére buzdítja a nevelőket, ahol így rendbe lehet hozni a* iskolát. ^Jyomán két napot töltött. Pénzébe nem került, tanácstag-igazolványa ingyenes utazásra jogosítja őt. A fáradtságot, ami ezzel jár, szívesen viseli el a közért. A köz szerény embere Braun Péterné. A termelőszövetkezetben, kezdte ezt az iskolát, az nevelte. Egymás megsegítésének jelentőségét ott értette meg igazán. Szívesen segít hát, eljár közügyekben, hogy más szülők gyermekei műveltek, tanultak lehessenek. Jól dolgozott a szövetkezetben. — Jó leszek e tanácstagnak is? — kérdezte magában, mielőtt Gyomára utazott. Mit szólnak ott a tanítók, igazgatók, hiszen azok okos emberek? Napokon át belső izgalom feszült benne. Arról álmodott egyszer, hogy bizalmatlanul fogadták, s megkérdezték: mit akar itt ez a fejkendős asszony? Tflmúltak már az első izgalmas napok. Tapasztalja: hajlanak szavára a helyi vezetők. Igen, hiszen ő a néphatalom egyik képviselője. Derék asszony! Aki ismeri őt, munkáját, közéleti tevékenységét, lelkesedését — nyugodtan mondhatja: milyen jó is, hogy a közéletből eltűntek az urak, s ilyen asszony képvisel minket. T. G. A baromfinevelésről Érdemes korai naposcsibével vesződni, de úgy, hogy ne legyen elhullás. Az elhullást a háziasz- szony maga is szabályozhatja. Nagyon sok gazdasszony nem fordít különösebb gordot a naposbaromfiakra, s takarmányozására. Egyoldalúan, legtöbb helyen csak kukoricadarával takar- mányoznak. Nemcsak kukoricadarát, hanem állati eredetű fehérjét is kell a naposbaromfiaknak adagolni. Ez az állati eredetű fehérje köny- nyen beszerezhető, mivel tojásé« túró majdnem mindegyik gazd- asszony konyháján található. Nem kell sajnálni azt az egy tojást, melyet naponta egyszer, délben lágy eleségbe — ami kukoricából, árpadarából és korpából áll — apróra reszelve adagolnak. Ezenkívül elengedhetetlen a takarmánymész — futor — és a só adagolása. A csirkék takarmányozását egészíti ki a zöldtakarmány. A zöldtakarmány vitaminokban gazdag, azért nagy szerepe van a baromfi fejlődésében. Áprilisban már nem okoz gondot a vitamin pótlása, mert a ház táján csipegethet zöldet a baromfi. Különösen akkor fontos a vitamin pótlása, amikor korai csirkénk van, s azt nem lehet még kiengedni. Zöldet mégis tudunk adni a baromfiaknak, ki sem kell menni az udvarról. Sárgarépa, hagyma, cékla -valamennyi háziasszony kamrájában található. Ezeket apró, egy centi méteres nagyságúra felaprítjuk és lágy eleségbe keverve adagoljuk. séa vízkár, igen rossz termés) van egy nagy hiba. Még pedig Az Uj Elei TSZ példája n«m sajnálják a fáradságot, és ahhoz hoßv hátraléka felgyűl- az, hogy a kulákok ekkor is egy kicsit a maciik hasznát is jön. A két év alatt hét vagon- ki játszották a törvényeket, if előttük áll az okányiaknak. realizálják a tartozások behaj- nézik^ udvarán tízesével futkán « 1 JJ i __1__J._TUT/\»>i- n n/Vfim'il/’í’Q r a talán rrzzzzzsz’ mutatja, nem vetné vissza a még jobban látszik spekuláció- tagságának is van mivel dicse- fsesz sertésállománynál mutat- m az «iszemtelenedett kulá- községet. Rossz hasonlat ez, az- juk. Százhatvannégy mázsa he- kedni, hiszen az 52 család több kozo visszaesésen segít. Igen kokat, hogy elmen jen a kedvük a ért mert a begyűjtési szervek lyett csak 79 mázsát teljesítet- mint 60 vágási engedélyt ka- naSy hiba, hogy egyszer sem szabotálástól, az izgatástól. Kényey°nseségét is tükrözi az 1952- tek. A globális teljesítés elfedi pott. végeztek összehasonlításokat, szerítsék rá őket, hogy minél es statisztika. Ebben az évben ezt a kulákmesterkedést. De Igy az állattenyésztés lema_ Észrevették. ugyan, hogy a csűr- előbb rendezzék tartozásit, száz százalék fölött teljesítette aljas munkájukat mégis meg- radásának okai naííyjából is- - , ,mmt, néhány Mindent összevetve: Okány a község a sertésbegyüjtési tér- ismerhette eddig már minden meretesek De még egvről a evvel ezelott’ de nem keresték község lemaradt, messze kertit vét. De a szán. mén. »kinyi MM« dolgozó. ŰS'ntabbrtl Xj£Tkell S, * **’*?*• * »*« «bbségétai s ‘ Keu> tátorai sem vették fel kellően Nagy adóssága van, de megvan A kulákok, a kitelepítettek célja fZ pedlg a P°ldikf munka ál: a harcot az ellenséges propa- az ere je ahhoz, hogy felzárkózzék. lapota. A párt- es az állami gandával szemben. Nem szá- üe eh!l<AZ minden dolgozó együtazzal, hogy az állattartás ellen Okanyban, hanem oiyanoK is, szervek csak későn eszméltek moltak le a káros nézetekkel tes akarata kell. Az kell, hogy i dolgoznak, a kisparaszti gazda- akik már az 1955-ös évi egész rá a bajokra Nagyjából helyi Nem beszéltek csak elvétve i a Szabó Istvánok, Forrás Lajosok tönkretétele. Most már sertesbeadasukat is teljesítet- gyógymódot alkalmazva> igye. IÓ1> hogy a paraszt- gazd7ságok S°k’ Máthé Ferenc€k me^rtsékegyre többen láthatják Ok any- tek. Somogyi Gyula, Nagy Vik- keztek rábírni az elmaradókat, egyik fő szerves része az állat hogy az állam mindannyiunké, ban is, hogy még egy 15 holdas tor és mások. Ezeknek a gaz- hogy egy_két hízó beállításával tenyésztés hogy a városok éMmezése a fa" parcella rideg földművelése sem dáknak, Király Józsefnek, Ve- ' lu ügye is, hogy a haza senkit tudja biztosítani egy paraszt- rés Gábornak sem nagyobb a Ma már folyik a felviláqosító munka S6m akif lehdtetíeané tenni, hacsalád jólétét. Csak az állattar- földterületük, mint Szabó 1st- _ f em ellenkezőleg; azt akarja, tás, nevelés, szaporítás teszi váné, Szabó Gergelyé és még- Többszáz elmaradóval elbeszél- ják meg minél hamarabb azt, *°gy.,”v rentábilissá az ilyen gazdasá- ;s minden megerőltetés nélkül gettek a tanács dolgozói. De h°gy mit tehetnek a sertésáUo- . " , '.... ' J ... got is. Tehát maguknak árta- tudják teljesítem az állarn irán- most már gokkal nehezebb, hi- ^a^y gy°ra ^°yel&ere- Me^ tagjai legyenek' társad^rnunfeiak. nak azok, akik a kulakokra, ti kötelességüket, mert Király ^ va ^ « radá f S ll UJ& f"3’ Éljenek hát a rendszerünk bizkitelepítettekre hallgatva, meg- Istvánnak fiaskocája van és , ' aog- a továbbiakban ne fényé- tosította naavszerű lehetőséaeKfeledkeztek állattenyésztés- annak a szaporulatát is maga Tehat nem lehet eg>'lk naPro1 gesse Okány községet ilyen le- kel. Ne halhassanak' a gándosről. A saját káruk, szomszédaik neveli fel. Veres Gábornak 6 a másikra felszámolni. Ebben a maradási veszély. kodé ellenségre, és minden erejüés a termelőszövetkezet jó pél- _7 süldője mellett eléri a hú- munkában pártmunkások Értessék meg minden gazdával, két liatbavetve fogjanak hozzá dája buzdítsa hát őket az ál- szat a malacok száma. Nincs dolgoznak a tanács szer- h°gy az állam nem kíván lehetet- a sertéstenyésztéshez, hogy lattenyésztés újrakezdésére. panaszuk, jut pénz mindenre, gyUtt dolgoznaK; a tanacs szer" ----többet soha ne nyomja ilyen tarlen t. Bizonyítsák be — hiszen Milyenek ezek a jó példák? hátralékuk sincs, lelkiismereti ve'vek azon, hogy teljesíte- pg|da eb{)ez községükben cenge- tozás a vállukat. Nemcsak hártalékosok vannak furdalásuk sincs. ni kell az elmaradást, vizsgál- teg van —, hogy azoknak, akik (Szabó)
