Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-23 / 95. szám

t {/ikaitauik Hé{\t 1955. április 23., szombat Az országgyűlés pénteki ülése (Folytatás a* 1. olűatrát) Nemzetek Szervezetében és ott hallassa szavát a világ béké­jének és biztonságának megőr­zése érdekében. (Nagy taps.) madó nyugati tömbbe nem terv többé, hanem történelmi való­ság. Ezzel új helyzet állt elő Európában. Üj európai háború veszélye fenyeget. A feltámadó Kormányunk nagy jelentősé- német miiitarizmus valamennyi get tulajdonít a különbŐzB nem­zetközi szervezetekben való ak­tív részvételünknek. A Magyar Népköztársaság kormánya cselekvőén kivette részét a béketábornak a világ valamennyi békeszerető népe érdekeit szolgáló közös akció­ból. Kormányunk nyilatkozat­ban foglalt állást a Szov­jetunió által, a berlini értekez­leten előterjesztett, az európai kollektív biztonság rendszeré­nek megteremtését célzó javas­lat mellett és támogatta az eu­rópai kollektív biztonság kér­désének összeurópai értekezle­ten való megtárgyalására vo­népi demokratikus országot, köz­tük hazánkat is fenyegeti. Nemzeti érdekeink, az európai béi»e megőrzésének érdekei azt követelik, hogy a szövetséges országokkal együtt felkészül­jünk a békénk és biztonságunk mánya, amely aláírta a moszk­vai értekezlet deklarációját, és a magyar nép érdekében vállalta az abból fakadó kötelezettsége­ket, mindent megtett és meg­tesz, hogy a maga részéről mi­nél hatékonyabban járuljon hoz­zá az európai népek békéjének és biztonságának megőrzéséhez. Készen ál! arra, hogy aláírja a moszkvai értekezleten részt- vett nyolc ország barátsági, együttműködési és kölcsönös se pártélet Felvilágosító szavakkal sok félreértést szétoszlattak A párt márciusi határozata ahonnan gépftet vehetnek köl- után a gerendási népnevelők : csőn. Ezt a kérést a népneve- szinte egy emberként vállalták, lök eljuttatták a pártszervezet- hogy a területükön megismer- i hez s nyomban intézkedtek is, tetik e nagyjelentőségű határo- a földművesszövetkezetnél léte- zatot. A népnevelőértekezleten ' sítettek géplerakatot. Lehet nem az egész határozatról volt kölcsönvenni vetőgépet, toló­szó, csak annak egy-egy fejeze- kapát, lókapát és egyéb mező­ellen irányuló tervek megaka-j gélynyújtási szerződését és a kö- tó) dl. Beszélgetlek a jobboldali gazdasági szerszámot. Ez nagy dályozására. A magyar népet nem félemIíti meg a revansra vágyó hitleris­ták új fegyverkezése. Nagy sze­retettel és gondoskodással fej­leszti hadseregét, hogy mind ha­sonlóbbá váljék nagy felszabadí­tójához, dicső példaképéhez és fegyverbarátjához, a hős szovjet hadsereghez. (Lelkes, nagy taps.) natkozó szovjet kezdeménye- Néphadseregünk harcosait az zést. A Magyar Népköztársa­ság kormánya úgy határo­zott, hogy kész résztvenni egy ilyen egyezményben és a töb­bi európai állammal együtt, kö­zösen lépéseket tenni ennek az egyezménynek mielőbbi lét­rehozása érdekében. Ez a ma­gyar kormány álláspontja je­lenleg is. A Szovjetunió hé ke politikájá­nak újabb megnyilatkozása volt a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak a vüág népeihez és parla­mentjeihez intézett legutóbbi fel­hívása. Népköztársaságunk Elnö­ki Tanácsa és az országgyűlés elnöksége nyilatkozatban üdvö­zölte ezt a felhívást. Helyesnek tartanánk, ha az országgyűlés elnöksége és külügyi bizottsága a közeljövőben meghívná ha­zánkba a Szovjetunió Legfelső Tanácsa, a Csehszlovák Köztár­saság, a Komán Népköztársaság, a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság, az Osztrák Köztársaság és az Olasz Köztársasága parla­menti küldöttségeit. (Nagy taps.) Ezután a miniszter arról be­szélt, hogy az amerikai imperia­lizmus az elmúlt évtizedben a hitleri Németország nyomdokaiba lépett Majd így folytatta: A magyar nép, a Magyar Nép- köztársaság kormánya nem hagyhatja figyelmen kívül azt a veszélyt, amelyet a párizsi egyezmények megvalósítása je­lent. A párizsi egyezmények ratifi­kálása befejezett tény. A német miiitarizmus feltámasztása, a fel- fegyverzett, revansra éhes Nyu- gat-Németország bevonása a tá­igaz magyar bazafiság érzése hat­ja át. Honvédetek a magyar nép évszázados szabadságharcokban kialakult katonai erényeinek mél­tó örökösei. A magyar kormány népe iránti kötelességének tart­ja, hogy a fenyegető új agressziói­val szemben fokozza néphadse­regünk harckészségét és ütőké­pességét, erősítse az ország vé­delmi képességét, hogy hazánk szent határait minden agressziói­val szemben meg tudjuk védeni. A Magyar Népköztársaság kor­zös katonai parancsnokság fel- j elhajlásról, a termelékenység segítséget jelentett a dolgozó állítására vonatkozó megállapo- : emeléséről, az ellenség elleni parasztoknak, dást. (Taps.) i harcról. A népnevelőértekezle­A béketábor ereje napról-nap- j tek után pedig a területen is- ra növekszik és már most is ha-: mertették meg a határozat t a [inasabb a háború és az agresz- j egyes szakaszait. A legutóbbi szió erőinél. A világ minden né- ! értekezleten a nehézipar szere- pe, . mag,™ »«P, “ | péröl, fon,osságáról tárgyaltak. A népnevelőértekezlet utáni Nem kell már kölcsönözni Kanász István kuláktól ve- tőgépet, hiszen ezzel is ki- uzsorázta a dolgozó parasz­tokat, egy-egy napra 20— abban, hogy te lehet fogni a háborús gyújtogatok kezét. A . magyar nép büszke arra, hogy j naP°kban a nehézipar fontos­abba a táborba tartozik, amely i súgóról győzték meg a falu la- kezébe vette a népek biztonságú- j kosait. Felvilágosító szavukkal rótl és békéjéről való gondosko- ; sok félreértést szétoszlattak, dás ügyét. ! Sokan arról beszéltek, hogy Több felszólalás után Keleti j nálunk mindig a könnyűipar Ferenc elvtárs, a külügyi bi- i és az élelmiszeripar volt a fej- zottság elnöke ismertette az j tettebb, miért nem azt fejlesz- országgyűlés külügyi bizottsá- ! tik most is A nehézipar termé­I “ Ktott el bennim­szággyülés egyhangúlag elfoga- ; Ez “7 “ l'oIt. de “ mám lejük a népnevelők elmonda- étett. i reSer>— azóta megváltozott a vi- , ni: ahhoz, hogy a gerendási dol­Rónar Sándor ezután bezárta láS, függetlenek vagyunk, a mi gozó parasztok nyugadtan vet­24 forintot is elkért a vető­gépért, a földművesszövet­kezet pedig 5 forintért adja egy napra. A népnevelők nenjj restek s megmagyarázzák, hogy a ne­hézipar több, jobb gépek gyár­tásával közvetlenül segíti a dol­gozó parasztokat. Azt sem fe­az országgyűlés ülésszakát. Lenin ünnepségek a megyében Megyeszerte csütörtökön Le­nin elvtárs születése 85. évfor­dulója alkalmából ünnepi es­tek voltak. A párttagok ünnepi pártnapokon emlékeztek meg Leninről, a munkásosztály hal­hatatlan vezéréről. A kommu­nisták nagy szeretettel idézték emlékükbe azokat a napokat, amikor a Lenin teremtette szovjet állam hős harcosai le­verték a mi népünk kezéről is a bilincset. Almáskamaráson, Reformátuskovácsházán, Béké­sen és másutt az esti órák min­denütt Lenin nagyságáról be­széltek. Békéscsabán, a megye szék­helyén, a Jókai Színházban volt az ünnepi est. Az elnökség­ben helyet foglaltak a párt, a tanács, a tömegszervezetek ve­zetői és képviselői. A meghí­vott vendégek soraiban ott vol­tak az üzemek, a földek kiváló dolgozói. A magyar és szovjet himnusz elhangzása után Majakovszkij „Beszélgetés Lenin elvtárssal' című versét Bálint Zsuzsa mondta el. Az ünnepséget Le- hóczki elvtárs, az MSZT me­gyei szerveztének titkára nyi­totta meg. Ünnepi beszédet Bartos József elvtárs, belügy- miniszterhelyettes mondott. Beszédében Lenin halhatatlan érdemeiről emlékezett meg. Majd a továbbiakban azt fej­tette ki, hogy nekünk, magya­roknak, milyen nagy segítséget nyújt Lenin életművének ta­nulmányozása. Lenin tanítása alapján alkotta meg most pár­tunk Központi Vezetősége már­ciusi határozatát. Beszéde vé­gén e határozatból eredő kö­telességeinkre tért ki. Az ünnepi beszédet értékes műsor követte. Különösen nagy sikerrel szerepelt az orosházi tánccsoport egy orosz tánccal, a textiles együttes pedig Csabai fonó című tánckompoziciójával. országunkat magunk irányít- hessenek, arathassanak, tartós juk — így beszéltek erről Bar- ' béke szükséges. A békénk meg- tyik P/1, Molnár Mihály né és védéséhez pedig a nehézipar a többi népnevelők. járul hozzá legtöbbel. A már­... , , , ciusi határozat értelmében még Azt is elmondtak, hogy ak- nagyobb ütemben fe]lesztjük kor egyetlen traktor sem nehéziparunkat, hogy több hasította a földet a geren- traktor, több vetőgép álljon dási határban. A vetőgép rendelkezésére a termelőszövet­helyett kézzel szórták a ma- ! kezelőnknek, Ságunknak. dolgozó paraszt­got a földbe. Nem volt eke- | ~r ... .. —7---------7- i Meg is értették a népneve­____agya es mező- jbk a nehézipar, gépipar fej­k apa, gazdasági gép, ami a nehéz- | lesztésének a fontosságát, ez- ipar terméke. j ért van az, hogy naponta több A beszélgetés közben az is I *-°kb dolgozó paraszt tesz fel­kiderült, hogy a gerendási pa- ! aÍánlást a beadás teljesítésére, rasztok bizony nagyon megsze­rették a gépet, a fejlettebb ag­rotechnikát. Most is arra kér­ték a népnevelőket, hogy léte­sítsenek kisebb géplerakatot, tavaszi munkák végzésére, hogy még több legyen a gép a köz­ségben, hogy a nehéz testi mun­kától megkíméljék erejüket. (Cs.) Húszezer hold heterózis kukorica Békés megyéből az idén több termelőszövetkezet és igen sok dolgozó paraszt termel heteró­^ / AZ ELSŐ PRÓBA (68) irta: DÉR ENDRE XIII. NE F ELEDD A TIÉ1DET 1. Az első hó beszitálta a háztető­bonyolult számvetés ahhoz, hogy s jószándéka kudarcát is. Bár megállapítsam, Janiból a szerel- nem akartam, szavamból mégis mes ember határtalan optimizmu- kicsengett, hogy ez a legna- sa beszél. gyobb bánatom még ma is. Úgy Más alkalommal, amikor megpi- rágott bennem ez a gond, mint kentünk kissé az Erzsébet-kerti a szú, észrevétlenül, lassan, s ját, majd fatönköket termelt ki az fatönkök kicsákányozása közben, megéreztem, hogy anyámban Erzsébst-kertben, füstölőt csinált bátratolta verejtéktől csapzott ha- is. a jegyzőéknél, megfoltozta a vi- ján micijét, s így szólt: karban megsérült községháza-te- — Idehallgass, komé! Ha me­!. zis kukoricát. A termelők ré­szére mintegy húszezer hold bevetésére elegendő, háromezer mázsa heterózis kukorica-vető­magot biztosítottak. A nagy terméshozamú kukorica ter­mesztése iránt igen nagy az ér­deklődés. A rendelkezésre álló készlet túlnyomó részére beje­lentették igényüket a termelők, sőt némely helyen — például Békéscsabán — az igények meghaladják a rendelkezésre álló vetőmag mennyiséget. A sarkadi, mezőkovácsházi két, az út megkeményedett rö- tői és kibővítette a disznóólát Ba- gint lesz ácsmunka és rendesen Elérkezett a lakodalmat meg- gi-it, s a tócsák becserjedezett szí- jomi Lőrincéknél. keresek, oda építek takaros házat, előző nap reggele. Minden kis,., , , , nét.' Bepettyezte az ütött-kopott Amikor aztán semmi munka ni! A daráló mellé, kertlábbal részlet kitervezésén, ezer apró larast)an mar gazdara talalt az kucsmákat, megült a fatetökön s nem akadt házon kívül, nálunk, apámékhoz. A belvilága kisebb és nagyobb gondon s rengeteg lassan fehér sapkát húzott a kajla meg Bazsáéknál barkácsolt egész lesz, mint Tar Bertiéli házáé, de a tennivalón keresztül vezetett az szárkúpokra és szalmakazlakra. napokon át sötétedésig. Lócát fa- beosztása jobb lesz, én mondom! út idáig. A nincstelenség sara A falu megesendesedett. Fülledt rágott ügyes kézzel, s egy szőr- S felhúzom egyedül. lefogta lábainkat, de a barátok, és szomorú téli életét csak a nyen ütött-kopott sublótból kony- Majd sóhajtott egyet: komák támogatása egy-egy kocsmazaj és a lakodalmak zene- hai polcot fabrikált. — Látod, evvel az erővel, ami- arasszal közelebb lendített ben­bonája vidámította meg kicsit. Én sokat segítettem neki, s jól Vel itt a földet döngetjük, emeie- minket a célhoz. Báli tiszteletes immár az ad- láttám, hogy széles jókedvébe tes házat is felrántanánk... ' Nem akartuk, hogy csalá­venti igéket harsogta. Kamondi nagy adag hetykeség is beleve- Bazsáról nem beszélt, de dunknak akár csak egyetlen jó igényeltek, próbacsendőr kemény lépéseinek gyűlt: minden alkonyaikor náluk volt embere is kimaradjon a meg- 1 zajét nem nyelte el sem a nyári — Öccse — mondta egy alka- s csak az éjfél vetette haza. hívásból. Szép leveleket körmöt por, sem az ősz sara. tálára fa- lommal — olyan lagzit csapunk, Ilyenkor, kivált azokon a na- tem még a hét elején. Meghív- gyott képpel, feltűzött szuronnyal, hogy a fél Újtelepet meghívjuk pokon, mikor apám távol volt, tam nagyapámékat, Sándor bá- zsanyit vittek ki a raktarakool. változatlanul rótta az utakat és rá! a langyos kemence mellé ül- csit, aki az orosházi téglagyár- I Átlagos számítások szerint, a óvta a rendet. — Miből, Janikám? — kérdez- tünk anyámmal, a koraesti sö- ban dolgozott, és özvegyasz­Az én Jani bátyám dolgozott tem kétkedéssel. tétségben s hosszasan beszél- szony Bözsi nénémet. Vele igen talán legtöbbet ezekben a napok- — Ne búsulj, hékám, van itt gettünk. Egyedül neki mond- ritkán találkoztunk, mert Pes­ban az egész faluban. Még az utol- pénz — ütögetett büszkén kifolto- tam el Udvardi József tanárom ten élt, elhunyt férje kis kép­só enyhe napokon befejezte min- zott bekecsére. nagylelkű próbálkozását továb- keretező műhelyét vette át. den felvállalt szobafestő-munká- Persze, nem kellett különösebb bi iskoláztatásom biztosítására. I1'»’itatjuk, összes kiutalt vetőmag. A kon- dorosi Dolgozók TSZ-ben 200 holdon, a tótkomlósi Viharsa­rokban mintegy 180 holdon vetnek heterózis kukoricát. Az orosházi járásban a kiutalt 460 mázsa vetőmagból 268 mázsát az egyénileg dolgozó parasztok Már megkezdődött a vetőmag kiosztása is. Eddig 900 má­heterózis kukorica termesztése a fajtiszta kukoricával szemben az idei ' vetésterületen mint­egy negyven-ötvenezer mázsa tengerivel több termést hoz majd a megyében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom