Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-21 / 93. szám

4 1955. április 21., csütörtök 1/iUaisawk Vlipt VisszavágYom ... Fürge mozgású ember Bajusz László!, a mozokovácsházi járási pártbizottság munkatársa, fiatal ember, alig harmincéves, de haja az élet különös játéká­ból már ősznek mondható. Leg­utóbb Végegyházán találkoztam vele, haját néha arcára fújta a makrancos áprilisi szél, s amint egymás mellett lépegettünk az Utcán hazafelé, Bajusz elvtárs falujáról beszélt. Végegyházáról — nagy szeretettel. — Nem itt születtem, negyven­hatban jöttem a községbe, de az enyémnek vallom. Megismertem minden zegét-zugát, s különö­sen az embereket. Ha munkám erre szólít, jóleső érzés fog el. Megelevenednek előttem azok az idők, amikor párttitkár voltam ebben a községben, a rögös út. amelyen a munkát kezdtem. Előt­tem vannak a szárnyaikat bonto­gató termelőszövetkezetek. A párt formálta, az élet iskolázta őket, j s ma már országos hírű a Sza­badság TSZ. Majd így folytatja: — Igen, a párt formálta, az élet iskolázta őket. Epgem is. Nemcsak ők változtak meg. ha­nem én is. Kérdőn nézek rá, ° pe­dig kibontja e pár mondatot. — fiatalon kerültem a községi pártbizottság élére, alig voltam 26 éves. Szinte égtem a munka hevében. Ott akartam lenni min­denütt, ahol a párt munkájá­ról, feladatairól beszéltek. Sze­i mély esen akartam meggyőződni mindenről, azt hittem, hogy csak I úgy lehet jó, ha magam inté­zek mindent. Az idősebb párt- ! tagok lassan úgy érezték, hogy : nincs szükség munkájukra, mert véleményük, javaslatuk, a párt­ós élettapasztalatuk — ami mód­felett gazdag — nem talált meg­hallgatásra. Úgy könyveltem él magamban, hogy »maradiak«, ne­hezen lehet velük szocializmust építeni, nem szeretik az újat. Szemmel látható, hogy B íjusz elvtársnak jól esik. ez az emléke­zés. Kikívánkozott belőle. Most pár év távlatából másképp lát mindent. Lassan lépdegélünk a téglajárdán, s Bajusz elvtárs to­vább fűzi a szóit: — Most már másként látom az életet. Először a pártiskolán tanultak nyitották ki jobban a szemem. Még most is vissza­emlékezem — amikor a koilek- tív vezetésről tanultunk — a tanár elvtárs azt kérdezte tőlem, hogyan jutott kifejezésre a kol­lektív vezetés a végegyházi párt- bizottság munkájában. Elgondol - kodva a tanultakon és ahogy ná­lunk a valóságban volt, munkám miatt csak önbírálatot gyakorol­hattam. A pártiskola «tán a já­rási pártbizottság munkatárt «’et­tem, sok községben jártam, sok ember munkamóds e ét -megis­merhettem, a tanultak s az élet tapasztalatai még jobban megerősítették bennem a:oka', amiket a pártiskolán tanultam. Sok elvtárs helyes munkamód­szere gazdagította a tapasztal­taimat és hibájukból sokszor az én helytelen munkámra is rá­ismerhettem. Rájöttem arra is, hogy az idősebb elvtársaknak a munkában jobban kell segíteni a fiatal kádereket, nem félreállni, hanem elkövet ett hibáik bá or bí­rálatával helyes útra kell vezetni őket:. Az idős és fiatal párttagnak csak eg)' lehet a célja: jobban küzdeni a páré, a község dolgozó­inak ügyéért, a párthatározatok végrehajtásáért. Világossá vált bennem az is, bogy a helyi veze­tést, a helyes községpolitikát az idő. ebiek bőié e sége, a fia'.a ok lendületes munkája, a tömegek véleménye és támogatása nélkül helves úton vezetni lehetetlen. Lassan házuk elé érünk s Ba­jusz elvtárs beszédét így fejezi b'e: — Szép hiv atás amit most el­látok, de visszavágyom. Szeretnék újra itt dolgozni, a végegyházi pártbizottságon. S tapasztaltok­kal gazdagodva újra egiütt mű­ködni a párt tagjaival, a község né é eb hogy a párt márc’usi 1 a- tá ozata Yégegyhá á t is r ej a süljön. Bajusz elvtárs élete, hely­zete, amiben volt és van, sok elv társ at figyelne tét. Tani' ára, hogy jobban és kitartóbban kell nevelni, óvni a hibáktól a fiatal kádereket. Int arra; hogy jobban építsünk az idősek véleményé­re. Bajusz elvtársat valóban for­málta a párt. iskolázta az élet. A pártiskola elvégzése után szi­lárdult elméleti tudása, ez meg­látszott a járási bizottságnál végzett munkájában. A gyakor­lati tapasztalatok sokaságával is­merkedett meg az utóbbi évek­ben, s megtanulta saját tapasztalatából, mások bel es munkamódszeréből, hogyan kell a párt tanílásait helyesen alkal­mazni a gyakorlatban. Példája tanulság arra is, hogy nem sza­bad régi szemmel ítélni a káde­reket, hanem figyelembe kell venni fejlődésüket s e szerint értékelni őket. Beszélgettünk Lestyán elv- társsal, a járási pártbizottság tit­kárával, közöltük Bajusz elvtárs óhaját. Mini mondotta, ennek nincs akadálya. A JB figye'em- beveszi e kívánságot, mert tud­ják, hogy Bajusz elvtárs a község kommunistáival, a becsű1« les pártonkívüli dolgozok segítségé­vel nem hoz szégyent a pártra. —Deák—» DISZ-clet A Sarkadi Cukorgyár fiataljai tovább fokozzák a felszabadulási műszakban elért eredményeket. A fiatalok május 1-re és a DISZ II. kongresszusára külön vállalást tettek. A kendergyári fiatalok is csatlakoztak a május l.-i és a kongresszusi versenyhez. * A Békéscsabai Erőmű javító Ön­töde 30 taggal új DISZ-szerv ezetet alakít. Békéscsabán több helyen, mint a MÉSZÖV, KISZÖV és több vállalatnál DISZ-csoportok alakulnak. * A végegyházi Szabadság TSZ fiataljai egész nap kint dolgoznak a határban. A fiatalok lelkes mun­kája átragadt az idősebb elvtár­sakra is. A DISZ-tagok között ott dolgozik Bajusz Anna, a DISZ II. kongresszusának küldötte. Nap­barnított arca csak úgy ragyog, amikor érdeklődünk, hogyan ké­szül a kongresszusra. — A kongresszusra • jobb mun­kával készülök. Még egyszer sem hiányoztam a munkából. De nem­csak én, családunk négy tagja tsz-tag, a húgom tegnap lépett be, valamennyien kivesszük ré­szünket mindennap a munkából. A fiataloknak is arról beszélek, hogy idejében végezzünk el min­den munkát, mert ezzel több lesz a termés, nagyobb lesz a jövedel­münk. A kongresszuson arról sze­retnék beszélni, hogy mi, fiatalok harcolunk azért, hogy továbbra is országos elsők legyünk, de azt is elmondom, hogy szervezeti éle­tünkben még sok a hiba, javítani kell a munkánkban. * A sarkadi járás területén rövid idő óta 127 új tagot vettek fel a DISZ-be. Két új alapszervezet alakult. Úgy dolgoznak a DISZ- szervezetek, hogy a kongresszusig a vállalt 300 tagot felvegyék. Jó munkát végeznek Okány, Kote» gyán és Méhkerék területi DISZ- szervezetei. Terjedelemben és árumennyiségben sokszorosa less az idei Budapesti Helyiipari Vásár a tavalyinak Ez évben lényegesen na­gyobb felkészültséggel tartják meg a Budapesti Helyiipari Vá­sárt, mint tavaly. Ez is bizo­nyítja, hogy a helyi iparoknak egyre nagyobb jelentősége van a dolgozók közszükségleti igé­nyeinek kielégítésében. A má­sodik Budapesti Helyiipari Vá­sár április 29-én nyílik és 11 napig tart. Az idei vásár már megfelelően visszatükrözi a vi­dék helyiiparának fejlődését is. Moszkva és Peking városi ta- J nácsa, továbbá a többi baráti j állam fővárosainak tanácsai örömmel fogadták a meghívást. Á vásáron, amely ezúttal első ízben sorakoztatja fel egész or­szágunk helyiiparát, résztvesz- nek majd a baráti államok fő­városainak helyiiparai is. Pe- kink városi tanácsának küldöt­tei már megérkeztek és a kí­nai anyag számára eredetileg kijelölt egy pavilon helyett, két terjedelmes épület felállítására kerül sor. A kínai kiállítás gaz­dagsága és sokoldalúsága bizo­nyára egyik legvonzóbb látvá­nyossága lesz a vásárnak. A vásár külön érdekessége egyébként, hogy a bemutatott árukat kivétel nélkül megvásá­rolhatják a látogatók, s megfe­lelő mennyiségű áruk állnak majd mindenütt a vevők ren­delkezésére. A közfogyasztású cikkek között száz új áru és több mint, 10 pv.ee áruváltozata közül válogathatni „JgpM vásárlátogatók. Az ország va­lamennyi dolgozój áriák''”lehetÖ- séget nyújtanak erre az alka­lomra, amikor a vasúti díjsza­bást 50 százalékkal mérsékelik a vásár vidéki látogatói számá­ra, a MÁVAUT-nál pedig a visszautazáskor az igénybevett útra 50 százalékos díjkedvez­ményt kapnak. A Vlagyimir Irta: J. ß^ moszkvai Vlagyimir Iljics gyár -fiverni bízó t-ágának helyiségébe í, live s ekrény eklen be’yezték el a gyár történetére vo­natkozó dokumeníumokat. Meg­találjuk itt Leninnek a Nagy Októberi Forradalom ötödik év­fordulóján írt levele fotókópiá­ját is. „Kedves E Ivtársakl Nagyon sajnálom, hogy gyengélkedésem éppen ma otthonülésre kénysze­rít. Legforróbb üdvözletemet és iókívánságaimat küldöm az ötödik évforduló alkalmából. Sikeres munkát kívánok a közetkező öt évre. V. Uljanovjuk (Lenin). 1922. XI. 7.“ A levél alatt ott látható a munkásg» ülésen hozott határozat, amelyben kérik, hogy a gyár V. [. Lenin nevét viselhesse. ß^ gyár dolgozói drága kincs­ként őrzik Leninnek, a dolgozók lángeszű vezérének és tanítójának emlékezetét. Nem egyszer látogatott el ide Vlagyi­mir Iljics. Azóta évtizedek múl­tak el, de egyik nemzedék a másiknak adja tovább Vlagyimir Iljiccsel történt találkozásaik em­lékét. A régi gárda képviselői, a cmnka veteránjai, mint például Iljics gyárban Alfimov Georgij Georgijevies Budanov művezető és Jakov Mihajlovics Vészelőv, a gyár egykori munká­sa — aki jelenleg nyugdíjas —, abban a szerencsében részesültek, hogy láthatták és hallhatták Vla­gyimir Iljicset, s gyakran be­szélnek az ipariskolai tanulók­nak, az ifjúmunkásoknak emlé­keikről. — Gyárunk a szovjethatalom első éveiben kis vállalat volt — idézi fel a múltat Budanov mű­vezető. —■ Mindössze 300-an dolgoztak benne. Nehéz idők jár­tak akkor: polgárháború, éhség, romok. Egy nyol adfont (k’>. 5 dkg.) kenyeret kaptunk akkor naponta. 1918. június 28-án vil­lámként járta be a műhelyeket az örömhír: »Lenin ellátogatott hozzánk«. Esztergályosként dol­goztam akkor, a többi munkással együtt igyekeztem a tágas grá­nátműhelybe. Viharos tapssal fogadtuk Vla­gyimir Iljicset, amikor fellépett a szónoki emelvényre. Lenin arra buzdított bennünket, hogy szer­vezzük meg a hadianyaggyári ást a Vörös Hadsereg számára. Egy­szerűen és világosan beszélt, sza­vai lángra gyújtottak bennünket. Nem telt bele két hét és már gyártottuk is a lövedékeket. — Meglátogatott bennünket II- jies 1918. augusztus 30-án is — folytatja elbeszélését Budanov. — E napon azokról a nehézségekről beszélt, amelyeket a fiatal szov­jet köztársaság átélt. A munká­sok lélegzetvisszafojtva hall­gatták vezérük beszédét és min­den egyes szava ulán egyre bizto­sabbak voltunk a győze'embent egyre szilárdabb lett harci eltö­kéltségünk. , Mikor Lenin a beszéd után odament a gépkocsihoz és meg­állt, hogy beszélgessen az egyik munkásnővel, eldördült az esz- szemő, Kaplan revolvere. Ezeji a helyen ömlött ki a forradalom vezérének vére — mutatja meg Budanov. A munkások aggódva olvaslak azokban a napokban az Iljics egészségi állapotáról kiadott je­lentéseket. Örömünk végtelen volt, amikor megtudtuk, hogy jobban van és lábadozik. ]>nin felgyógyulása után nemsokára újból e’jött a gyárba. Emlékszem: 1918 no.em- berében történt. A munkások egy csoportja megtisztította a bejá­rat előtti térséget. Egyszerre csak odagördült egy személyautó és Vlagyimir Iljics szállt ki belőle. Karján még kötést viselt. A mun­kások körülvették Iljicset és egészsége iránt érdeklődtek. Le­nin megköszönt« érdeklődésüket és jókívánságaid fejezte (ki a Anu Il­kátoknak az Októberi Forrada­lom első évfordulója alkalmá­ból. A kollektíva úgy döntött, hogy megajándékozza Lenint. bokáig gondolkoztunk rajta, hogv mivel. Valaki azt javasolta, hogy ké­szítsünk egy öngyújtót. A mun­kások elhatározták, hogy tüzér­ségi lövedékből fogják kieszter- gálni. Az öngyújtó nemsokára készen volt, s a munkásküldött­ség átnyújtotta az ajándékot Vla­gyimir Iljicsnek. ^ki a gyár elé lép, nem tud felindultság nélkül elmen­ni a kommunista párt és a szovje'állam nagy alapító já ak emlékműve mellett. Ezüstfenyők veszik körül a vörösgránit ta­lapzatot. A szónoki emelvényre emlékeztető talapzaton ott áll megörökítve Vlagyimir Iljics amint beszédet mond. Egész a'ak- ja előrelendül, a jövő felé. így került be a nép emlékezetébe. A bejárat mellett emléktábla hirdeti: „1918 augusztus 30-án ebben az épületben (a volt gránátműhely­ben) mondott beszédet a gyári nagygyűlésen (a volt Michelson- gyárban) Vlagyimir Iljics Lenin", A szovjet emberek számára a Vlagyimir Iljics gyárban is vég­telenül drágák ezek az emléke­zetes helyek. Itt minden a prole­tariátus hősi harcát, a fiatal szovjetállam első éveit és az örökké élő Iljicset juttatja az ember eszébe. A gyár kol’ekti- vája szíve mélyén őrzi a do’go- zók nagy vezérének és tanító iá­nak emlékét, a gyár forradalmi hagyományait. Lenin útmutatásait hősi mun­ka közben valósítják meg. A Vla­gyimir Iljics gyár védjegyét megtalálhatjuk a sokezer villa­mosmotoron, amelyek ott mű­ködnek a gyárakban, bányák­ban, olajtelepeken, fakiterrrc'ő telepeken és a mezőgazdaságban« A gyúr munkásai és műszaki dol­gozói a főváros 30 élenjáró vál­lalata között muokaversenyt kez­deményeztek az ötéves terv ba­táridő előtti befejezéséért. ß^ Vlagyimir Iljics gvár jktollek- tivája március1 ,31-én befe­jezte ötéves tervét. Az ország több-’ millió rubel értékű terméket ka­pott a gyártól előirányzáson fe­lül. A munkások jól emlékezne!! Lenin szavaira, amelyekben taka­rékosságra int. A gr ár négy év és három hónap alatt 35 napon át dolgozott megtakarított föld­anyaggal és 80 napon át megta­karított árammal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom