Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-20 / 92. szám
VLUaisaiaU Hépt 1955. április 20., sxerda (Foly tatás az I. oldalról) igazolt népek szabadságáért vívott. Népünk élt a Szovjetunió nyújtotta szabadsággal, s állandó segítségével. A magyar dolgozó tiép, a párt és a munkásosztály vezetésével megdöntötte a ki- z .ákmányo'ók uralmán s n e: e remtette a népi. demokratikus rendszert. A szocializmusért vívott báréban népünk, munkásosztályunk győzelmeinek, sikereinek alapja, pártunk helye* politikája volt és marad. Pártunk a szocializmusért vívott harcában a munkásoszt á'ytf a dolgozó népet állandóan mozgósítja iő irányvonalának: az ország szocialista ipa 'Okításának, a mezőgazdaság szoc’alisla áls egyezésének, a dolgozók anyagi’ kulturális jóléte szakadatlan növelésének megvalósítására. A dolgozó nép, minderseke'őtt a munkásosziály áldozatos, hősi küzdelmével, 1933-hoz képest háromszorosára növelte az egész ipar termelését; a nehézipar 1954-ben c akiie n 5ís őr annyit termeit, mint 1938-ban. Tíz év alatt alapvetően megváltozott iparunk szerkezete. A szoc'alista ipar hatalmas növekedése az alapja egész népgazdaságunk fejlődésének. A szocialista ipar nagyarányú fejlődésével párhuzamosan növe- ke 'élt a munkásosztály súlya, száma, kultúrája is. A munkás- ősz á'y, szövetségben a dolgozó s/erén\ parasztsággal, k’vívta a ha álmát, megsemmisítette a városban a kizsákmányolok lé alapját, s szövetség':e:i a dolgozó parasztsággal, a többi dolgozó réteggel . hozzá'átott a . szoeializ-, Bius a’ap'a'nak leiaká-ához. A munkásosztály e kiizc’e enilea uralkodó osztállyá, az egész nép elismert vezérévé, a nemzet vezető osztályává vált. A mezőgazdasági termelés ma némileg meghaladja az 1938. évi termelési színvonalat, mind a Aa «rszííj»«;víiIés keddi (aiiaesko/itmi növénytermelésben, mind az állattenyésztésben. A munkásosztály, a párt irányító, szervező, segítő munkája nyomán, a dolgozó parasztság rgyrésze rálépett a szocialista fejlődés útjára. Az elmúlt másfél-két évben pártunk politikájának, a pártós kormányhatározatoknak megfelelően emelkedett a dolgozók életszínvonala. A munkások re- [ álbére 1949-ben már 40 százalékkal haladta meg az 1938. évi béreket s 1954-ben 15 százalékkal tovább növekedett a munkások és alkalmazottak reálbére. A dolgozó parasztok jövedelme is tekintélyesen emelkedett. Az élelmiszerellátás a múlt évben — a sertéshús kivételével — általában kielégítő volt. Növekedett az iparcikkek mennyisége és választéka. Javultak a dolgozók munkakörülményei. Mindez igen örvendetes! A népgazdaság további fellendülése mutatkozott meg 1955, tehát ez év elején. A szocialista ipar első negyedévi tervét 104.6 százalékra teljesítette. Biztató, hogy az előző negyedévhez képest némileg nőtt a termelékenység, s az ipar számos területén a múlt évinél valamelyest kedvezőbben alakult az önköltség. De az önjtuitséjg csökkentésében j megmutatkozó javulás még nem | kielégítő. A mezőgazdaságban a I múlt évhez viszonyítva általá- I ban növekedett az állatállomány. \ A mezőgazdaság 1955 első negyedévében is nagyszámú gépet kapott, köztük 1100 traktort (ebből több, mint 500 Univerzál traktor) 1200 traktorekét, 300 kultivátort, 150 fűkaszálói. Némileg megjavították munkájukat a gépállomások is. Az első negyedév bíztató eredményéi*úftőiftiian tovább kell fejlesztenünk, küzdve az 1955. évi terv dekádröl-dekádra, bónapról- hónapra, minden részletében való teljesítéséért. Ez a legfőbb feladat ma a szocializmus építéséért, a dolgozók jólétének állandó növeléséért vívott harcban. Az 1955. évi költségvetés előirányzatai mindenben, elősegítik e feladatok eredményes megoldását, végrehajtását. A nehézipari termelésnek a fo-. gyasztási iparéhoz képest viszony- ( lag lassúbb ütemű fejlődése nem j lehet tartós jelenség népgazdaságunkban. A második ötéves terv első éveiben már érvényt kell szerezni — a népgazdaság helyes | arányai kialakításával — annak j az elvnek, hogy a nehéziparnak a ! népgazdaság többi ága előtt kell járnia, hogy a nehéziparnak kell lehetőségeinkhez és erőforrásainkhoz mérten a leggyorsabban fejlődnie. Csakis így biztosítható népgazdaságunk egészséges fejlődése, a mezőgazdaság, a könnyű- 1 és élelmiszeripar fejlesztése, védelmi erőnk fokozása, a nép jólétének, műveltségének, kultúrájának állandó emelése. Pártunk Központi Vezetősége és népköztársaságunk kormánya az utóbbi másfél—két évben nagyjelentőségű határozatokat hozott a mezőgazdasági termelés fellendítésére. Ezévi tervünk a mezőgazdasági termelés 7,3 százalékos emelését írja elő, amelynek teljesítésére minden lehetőség megvan. Az 1955. évi beruházásoknak 26,2 százalékát fordítjuk a mezőgazdaságra, amely csaknem kétszer több, mint a mezőgazdaság fejlesztésére biztosított összegek aránya az 1953. évi költségvetésben, s több, mint a múltévi költségvetés előírása, amely 25,3 százalék volt. A párt és az állam változatlanul biztosítja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságnak mindazokat a kedvezményeket és előnyöket, amelyek megkönnyítik munkáját, növelik termelési kedvét és jövedelmét. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy a parasztság becsületesen eleget tegyen a beadásnak, amely egyik legfontosabb! állampolgári kötelezettsége. To- : vábbra is lehetővé teszi azonban azt államunk, hogy a becsületesen teljesítők termékfeleslegeiket a szabadpiacon eladhassák. Pártunk — végrehajtva a pártkongresszus útmutatásait — újból előtérbe helyezte a termelőszövetkezetek népszerűsítését a falun. 'A nagyüzemi mezőgazdaság megteremtéséért vívott harc érdekében ma pártunk mindenekelőtt a termelő- szövetkezetek termelési színvonalának emelését tartja a döntő kérdésnek. Az 1955. évi költségvetés dolgozó népünk anyagi, kulturális életének további felemelkedését irányozza elő. A dolgozók életszínvonala 1954-hez képest, tovább növekszik 1955-ben. Tovább javul a kiskereskedelem áruellátása, csökken a hiánycikkek száma. Megfelelően növekszik 1955-ben a lakosság igényeinek jobb kielégítésére az iparcikkek forgalma. A költségvetést hatalmas tétel — csaknem félmilliárd forint — új kiadás terheli, amely a felemelt nyugdíjak fedezésére szolgál. Az általános iskoláknál nemcsak a megnövekedett létszámú tanulók ellátását, hanem az oktatási színvonal emelésének feltételeit is biztosítja a költség- vetés. A színházi előadások száma 19551ben, az előző évhez képest, tíz százalékkal növekszik. Nagy gondot fordít a költségvetés, a népgazdasági terv új lakások építésére. Ebben az évben több mint harmincezer lakás építését kell befejezni a népgazdasági terv szerint. Állami erőből újabb, körülbelül nyolcezer lakás építését kell megkezdeni. Az állami lakások karbantartására és felújítására szintén jelentékeny összegeket fordít a költségvetés. Az élesedő nemzetközi helyzetre való tekintettel hazánk honvédelmi erejének fokozására a költségvetés a honvédelmi kiadásokat az elmúlt évi 11 százalékról 12,5 százalékra emeli. A tanácsok költségvetésének emelkedése szintén a lakosság érdekét szolgálja. A tanácsok költségvetésének növekedéséből * legnagyobb rész a szociális és kul- | turális feladatokra esik. Ebben \ az évben csaknem 90 millió fo- | rinttal fordítanak többet a város ; és a falu lakosságának kulturális és szociális igényei jobb kielégítésére, mint az elmúlt évben. Tisztelt országgyűlés! A Magyar Dolgozók Pártjának politikája a szocializmus felépítésére, a dolgozó nép anyagi, kulturális, szociális jólétének állandó fokozására irányul. Pártunknak e célkitűzése ölt testet az 1955. évi tervben, az 1955. évi állami költségvetésben is. Pártunk vezető, irányító szerepének, a párt helyes politikájának érvényesítése a legfontosabb a szocializmus építéséért vívott harcban. A munkásosztály forradalmi pártja nélkül, a dolgozó nép pártja nélkül nincs és nem is lehet népi demokrácia! Csak a párt helyes politikájával építhető fel a szocializmus! Ennek tudatában pártunk minden tagjának szent kötelessége, hogy fegyelemben, munkában példát ! mutasson, szakadatlanul erősítse kapcsolatait a dolgozóik nagy tömegeivel. Pártunk Központi Vezetősége megbízásából az elüterjesztettj költségvetést elfogadom. (Nagy taps.) Az automatagyár Csehszlovákiában Pia ho ic< város szélén épül az ország első nagy automata cementgyára. A j bonyolult hazai gyártmányú g pék módott nyújtanak arra, hogy a kemencék berakásától kezd' e, egészen a kész cement papírz-á « ba való csomagolásáig, minden műveletet önműködően végezz « nek el. Különleges szállítószal» - rendszer viszi a künkért, més. -i követ és egyéb termékeket egyik munkahelyről a másik a. A gyártási folyamat minden « Ion á án ellenőrző mérlegek m - rik meg a feldolgozott .«.in « keket, egészen addig, míg k -z cement lesz belőlük. A gyár 1. - kiválóbb minőségű cementfajt »• kát. meszet és karbidot állít ele mi* V» V4» H Párizsban, Vlagyimir JlJegyvenhét évvel eze'őtt, 1908-ban, mint fiatal szabósegéd, elindultam Békéscsabáról, hogy megkeressem szerencsémet. Párizsba mentem. Dolgoztam kis műhelyben har- madmagammal és nagy, többszáz munkást foglalkoztató konfekció üzemben is. Tizenhétévé* voltam akkor, sokat akartam látni és tanulni. Beléptem ugyan a baladó szakszervezetbe, a CGT- be, de ez nem elégített ki. Elmentem munká-gvűlé ebre is, hallottam Jaurés gyújtó beszédeit, esti előadásokat hallgattam a Sorbonne-on (egyetem), amelyeken történelmi, politikai, gazdaságiam kérdésekről folyt a tzó. Minderre már csak nagyon homályosan emlékszem, de egy dolog akkor nagyon megfogott. Egyszer a Sorbonne-on valaki megkérdezte az előadót, ki lesz a jövő embere. A válasz az volt, hogy az orosz szociáldemokráciából fog kinőni, — mert Oroszországban várhatók most a legnagyobb, leg'orraónlrnibb események. Talán ez a kijelentés — a- me.ly inkább jóslat volt, mint tudományos magyaré-a* — őszlilies szemináriumán tönzött, hogy közelebbről megismerkedjek az orosz emigránsok életével. Ebben az is közrejátszott, hogy még az első párizsi munkahelyemen egy ütt dolgoztam cgv fiatal orosz munkással, Makszimovics Misával, akí- liez attól kezdve őszinte barátság fűzött. Jj ísa és a többi orosz munkás, vidám volt és barátságos, többször hívtak, tarbak velük. Akkor még fogalmam sem volt arról — és ők sem elülhették —, hogy társaságuk voltaképpen politikai szervezet. Hívtak és én szívesen mentem. Voltam náluk, de nem emlékszem pontosan, melyik napon. Lehettek vagy harmincán, többnyire munkások. A klubszerű helyiségben, két sorban ülték körül az asztalt, s nagy f'gvelem- mel hallgattak egy egyszerűen öltözött. vöröses szakáid embert. Ez Vlagvimir Ilj'cs — mondták nekem. Akkor láttam IT c e először. Első pillantásra se...mi feltűnő nem volt rajta, öltözéke, sőt még kis hegyes szakála is olyan volt, mint amilyet akkoriban sok francia munká vi- seü. G i'rhaiJ. vagy utc'r nem hívta volna magára figyelmemet. Itt azonban, az orosz emigránsok közt, rögtön észrevettem, hogy Vlagyimir lljics vezető ember. Az összejöve e'eken tőle kérdezték a legtöbbet, tőle várták a viták eldöntését, ő magvarázta meg, ha valami nem volt elég világos. Vezető volt, erre főleg abból a szereltből és tiszteletből következtettem, amellyel a kör tagjai körülvették. J^n, a tanulatlan, fiatal munkás, először esak annyit értettem az egészből, hogy va’a- milyen politikai körön vagyok. De V lagyimir lljics m'g s rendkívüli benyomást telt rám határozottságával, azzal a csodála'.os logikával, amelly el egy-egy kérdést megmagvarázott. Amikor az összejőve el végén orosz barátaim megkérdezték, mi a véleményem róla, azt fe'e'tem, hogv ezekhez a kérdésekhez keveset konyátok, de annyi bizonyos, llj'csrek igaza van. olvan erő volt szavaiban. Nemcsak szavainak igazsága, hanem egész lénye, maga aríá- sa megnyerő és meggyőző volt. Roppant élénk mozgású, m'n 'ig derűs, sőt kedélyes is, cme’lett hallatlanul nyugodt — ilyem.ek látom őt most is magam előtt. lljics a log:ka fegy verével győzött csodálatosan világos érvelésével, amelyhez foghatót, azóta sem tapasztaltam. Egy gyűlésen, amelyen Vlagyimir lljics a Place Des Victoires-on többszáz francia munkáshoz és orosz emigránshoz beszélt, ezt mondta valaki: —• Még az is érzi, hogy ennek az embernek igaza van, aki nem tud oroszul. Annyira árad belőle a bizonyosság, a maga igazába vetett hit. De más is megragadott Iljics- ben: egyszerűsége, közvetlensége. *Vz összejőve e'ekre vidáman, mosolyogva érkezett, beszélgetett az emberekkel, mindenkit jól ismert. Amikor először mentem a gyűlésükre, azonr al észrevett, megszólított, megkérdezte, hogy hívnak, honnan jöttem. Azt mondtam, magyar vagyok és Petrovszkynak hívt ak, lljics erre mosolyogva jegyezte meg: — A neve után akár orosz is lehetne. Majd megkérdezte: Maga munkás? Érdekük ezek a dolgok? íklyan közvetlenül beszélt ve- lem, mintha régi jó ismerősök lettünk volna. Ez az egyszerűség áradt belőle a Vigneux melletti kiránduláson is, ahol arról beszélt, kik a munkás- osztály árulói, s ahol mégis inkább egyszerű turistának hitte az ember, mint tekintélyes előadónak. Még egy jellemző tulajdonságát ismertem meg Iljicsnek: a pontosságát. Egyetlenegyszer késett csak el. Ezen az összejövetelen nem voltam ott, csak később mesélték el nekem az esetet. lljics biciklin ment a megbeszélt helyre, amikor hátulról egy autó nekiszaladt a kerékpárjának. Alig volt annyi ideje, hogy leugorjék. Mielőtt a rendőr jegyzőkönyvet vehetett volna fel az esetről, Vlagyimir lljics gyorsan otthagyta kerékpárja roncsait és gyalog folytatta útját. lljics, így mesélték — jókedvűen csak annyit mondott erről: — így találkoztam a dialektikával. Biciklire ültem és ócskavasról ugrottam le. , Vem tudom, hogy igazán így hangzottak-e el lljics szavai, de az biztos, hogy Vlagyimir lljics minden körülmények között megőrizte jókedvét és humorát. • Hosszú idő telt el a Párizsban töltött évek óta. Sok emlék elhomályosult már, sok mindenre nem emlékszem, amit tizenhétéves fejjel inkább csak éreztem, mint értettem. Azt is csak évek múlva tudtam meg, hogy az a Vlagyimir lljics, aki a párizsi politikai kört vezette — Lenin volt. Petrovszky Pál
