Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-16 / 89. szám

r Világ proletárjai egyesüljetek • Ntfe Eqy taggyűlés előkészülete1 Szorgalmazzák a szerződéskötéseket J A Z M D P B É K É S t A E G Y El PÁR T B 1 Z O TTS Á GÁNA K LAP)A 1 1955 APK1L1S ló., SZOMBAT Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 89. SZÁM A tsz-asszonyok munkájáról Amelyik termelőszövetkezetben az asszonyokat, a nőket megbecsülik, bevonják a feladatok elvégzésébe, ott jobban megy a munka, mert az egész közösség együttesen küzd a jobb eredményért. Ahol nem ezt teszik, ott félkézzel halad a munka. Pártunk, népi demokratikus államrendünk min­den erkölcsi és anyagi támogatást megad, hogy felszaba­dult asszonyaink jogaikkal élhessenek. Védi, mint család­anyákat is, a gyermekek, a jövő nemzedék nevelőjét. En­nek egyik kifejezői a napköziotthonok, a bölcsődék. Igen sok asszony munkája elismeréséül kormánykitüntetést, ju­talmat kapott. Az asszonyok, a nők segítsége nélkülözhetetlen a me­zőgazdaságban, igen nagy szükség van minden asszony, le­ány szorgos kezére. A parasztasszony ezelőtt is dolgozott fér­jével egy sorban, ki feles-harmados kukoricát kapált, ki pe­dig a saját földjén. Most a szövetkezetekben, sokkal jobb kö­rülmények között, magának dolgozik. Ha a területet egyé­nekre a tsz-ben úgy osztják fel, hogy az asszonyok a házi­munka mellett még a területüket is meg tudják kapálni, '—k segítséget jelent ez a többtermésért folyó harcban. Az asSí >nynak munkájában tud segíteni a nagyobb leány, vagy £iu. Ahol a vezetők megértik az asszonyok munkájának fon­tosságát, mint a sarkadi Dózsa TSZ-ben, vagy a dobozi Petőfi TSZ-ben, ott erősödik a szövetkezet, nő a tagok jö­vedelme. De az olyan tsz-ekben, mint a Gyulai Petőfi, ahol az asszonyok otthon ülnek azzal a jelszóval: „tartson el a férjem“, nemcsak a közös vagyon csökken, hanem keve­sebb lesz a tagok részesedése is. Ha az asszonyok megfog­ják a kapanyelet, annak eredménye a kamrában mutatko­zik meg; ha a cukorrépát, kukoricát idejében többször mg kapál­ják. nagyobb lesz a termés, több jut a munkaegységekre. De nemcsak az asszonyokon múlik, hogy a szövetkezet­ben dolgoznak-e, vagy sem. Sok múlik a tsz vezetőin is. Ha felismerik az asszonyok munkájának óriási jelentőségét, ha látják, hogy az asszonyok bevonása a munkába azt je­lentig hogy két kézzel dolgoznak és ennek eredménye: erősödik a szövetkezet, jobban él a tagság. A szövetkezetek vezetői­nek nagy gondot kell fordítanok a munkaszervezéseknél az asszonyokra. Figyelembe kell venni azok körülményeit, hol tudnak legjobb munkát kifejteni a háztartás, a gyermekne­velés mellett. Ebben is kifejezésre kell juttatni a megbecsü­lést az asszonyok iránt. Minden nő dolgozzon a szövetkezetben! Erre kell moz- gósítaniok a szövetkezetek vezetőinek. Ehhez elsősorban az kell, hogy a vezetők asszonyai vegyék ki részüket a közös munkából. Elsőnek a vezetőségi tagok, a brigádvezetők vi­gyék ki feleségeiket a munkába. Az orosházi Haladás TSZ- ben az elnök, a vezetőségi tagok, brigádvezetők, a munka­csapatvezetők feleségei minden munkából kiveszik részüket s így a szövetkezet többi asszonyai is résztvesznek a kö­zös munkában. A pártszervezetek, az MNDSZ, a DISZ és a népneve­lők felvilágosító munkájára is szükség van az asszonyok be­vonásánál. Nagy feladat vár azokra a kummunistákra és pártonkívüli termelőszövetkezeti asszonyokra, akik már évek óta rendesen kiveszik részüket a közös munkából. Az olyan nagyszerű asszonyokra, mint Alberti Sándorné, a gyulavári Viharsarok TSZ tagja, aki négy családot nevel és min­den nap kint van a munkában, mint Pál Istvánné, a kö- rösladányi Zalka Máté TSZ tagja, aki idős kora ellenére is, tavaly 300 munkaegységnél többet teljesített, a szarvasi Haladás TSZ tagjára, Trabah Jánosnéra, akinek 316 mun­kaegysége volt tavaly. Az ilyen asszonyokat már nem le­hetne távoltartani a közös munkától. Az ilyen asszonyok, zárszámadáskor, büszkén veszik át' munkájuk jutal­mát, mind öntudatosabbá neveli őket a közös munka és egyre megértőbb társaivá válnak férjeiknek, jobb nevelőivé gyer­mekeiknek. Ezeket az asszonyokat a pártszervezeteknek és az MNDSZ-nek sagíteniök kell, hogy a nők bevonásánál leg­jobb agitátorok legyenek. Minden vezetőnek látnia kell, hogy a szövetkezetek meg­szilárdításánál igen nagy szerepe van az asszonyok tevékeny­ségének. Az ő részvételükkel erősödik, gyarapodik a szövet­kezet, nő a tagok jövedelme. Becsüljék meg és támogassák tehát az asszonyokat minden munkájukban. fl munkásosztály nagy ünnepe előtt Mi, a békéscsabai Vörös Október TSZ tagjai május 1 tiszteletére vállaljuk: Az őszi kalászosok fejtrágyázását, ápolását 20-ig elvégezzük. Összes tavaszi mag vain kát, — a gyapot kivételével — április 28-ig elvetjük. Kukorica területünk 40 százalékát négyzetesen vet­jük. A mák, takarmányrépa, cukorrépa sarabolását április 28-ra befejezzük. A hízóttsertéseknél a súlygyarapodást 18 százalékkal emeljük, a teheneknél bevezetjük a napi háromszori fejőst és ezzel a jelenlegi 8,5 literes fejési átlagot 9 literre emeljük május 1-ig. Május elsejéig egészévi beadási tervünket szarvasmarhából 100, hízottsertésből 90, so- ványbaromfibiól 100, hízottbaromfiból 98, tojásból 100 százalékra teljesítjük. A kötelező tejbe­adást pontosan teljesítjük, ezenkívül pedig az állammal kötött tejszállítási szerződésünket 230 százalékra teljesítjük május 1-ig. Ezeken kívül még vállaljuk, hogy a könyvelési naprakész állapotban tartjuk, a termelőszö­vetkezet összes tanyáját kimeszeljük, rendbeliozzuk. I rankó János Szilágyi Mihály Kerekes Pál elnök. párttitkár. kihelyezett agr. Másfél hónap alatt 736 család lépett be a Békés megyei Jsz-ekbe Az utóbbi időben igen sok egyénileg dolgozó paraszt válasz­totta a közös gazdálkodás útját, s lépet be a tsz-be. Az elmúlt másfél hónapban 736 család 974 taggal erősítette a Bé­kés megyei termelőszövetkezete­ket. Az új tagok közel ezer hold­dal gyarapították a termelőszö­vetkezetek földterületét. Az új belépők mindenütt nagy szorga­lommal láttak munkához, hogy ter­melőszövetkezetük minél előbb befejezze a tavaszi munkákat. A tsz-ek versenyében jelenleg első helyen álló füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet­be huszonhármán léptek be már­cius 1-től április 15-ig. Tótkomló­son a Haladás TSZ 12 tagot vett fel soraiba, az orosházi Béke TSZ pedig 11 tagot. A sarkadi Dózsa TSZ tíz új belépővel gyarapodott az elmúlt hetekben. A megyében 33 községben tör­téntek kezdeményezések új tsz- ek és tszcs-k megalakítására. Szá­mos helyen megalakították már az előkészítő bizottságokat is, a- mely eknek tagjai megkezdték munkájukat. Kétegyházán két új termelőszövetkezet megalak ít ását tervezik. Hatezer holdon vetnek négyzetes kukoricát megyénkben Békés megyében a gépállomá­sok hatvan négyzetes vetőgéppel várják a talaj megfelelő felmele­gedését, hogy megkezdhessék a kukorica négyzetes vetését ts. A gépállomások gyakorlati bemuta­tókat tartanak, s a körzetükhöz tartozó agronómusokat kioktatják a négyzetes vetésről. Az agronó- musok kioktatása április 15-én, pénteken már be is fejeződött. A kukorica négyzetes vetése iránti érdeklődést mutatja, hogy a termelőszövetkezetek 40 vető­gépet alakítottak át négyzetes ve­tésre, köztUk a békéscsabai Má­jus 1. is, A négyzetes vetésre alkalmas gépekkel 6 ezer hold kukoricát tudnak elvetni négy­zetesen Békés megyében, az álla­mi gazdaságok kivételével. A kukoricatermesztés iránti ér­deklődést mutatja az is, hogy so­kan helerózis kukoricát is akar­nak vetni. Eddig már 2 ezer má­zsa heterózls kukoricavetőmag cserére nyújtották be igényüket termelőszövetkezetek és egyéni parasztok. A sarkadi járás pa­rasztjai 280 mázsát kértek, ame­lyet már ki is szállítottak a köz­ségekbe. A 280 mázsa vetőmag 1850 holdra elegendő, melynek a 11—12 százalékos többterméséből 10 darab 140—150 kg-os sertést lehet meghizlalni. Különösen nagy az érdeklődés a szövetkeze­tekben. A kondorosi Dolgozók TSZ 200 holdon vet helerózis ku- I koricát. A szeghalmi és a gyomai já­rásban, különösen az egyéni pa­rasztok, kevésbé fordítanak gon­dot a helerózis vetőmag-cserére, úgy vélik, hogy van jó vetőmag­juk. Jóllehet, hogy e két járás­ban még kevésbé volt vetőmag- ! felújítás, mint máshol a megyé­ben, pedig a fajtiszta vetőmag egyik feltétele a jó termésnek. Ez­ért e két járásban is nagyobb gondot fordítsanak a vetőmag- i cserére. Rend a lelke mindennek Mindenki látott már épít­kezést és leginkább az a vé­lemény alakult ki benne, hogy ott szanaszét hever anyag, szerszám, habarcs és téglatörmelék. Nagy értékek mennek így tönkre. Nem mindenütt van ez így és nem is szabad, hogy így le­gyen. Az Orosházi Gépállo­más építkezésén bárki meg­győződhet, lehet úgy dolgoz­ni, hogy példás rend és tisz­taság legyen az építkezésen, A dolgozók olvasták az építőipari tanácskozáson el­hangzott beszédeket, hozzá­szólásokat és a márciusi párthatározatnak is eleget akarnak tenni. Szerszám és anyag helyesen van tárol­va, ami lehetővé teszi a nyugodt munkát. Nem köny- nyö feladat ez, hiszen egy nagy hangárszínt kell épí­teni a cséplőgépek részére és egy 45 méter hosszú kom­bájnszínt, ahol 9—10 kom- bánjt helyeznek majd el. Ezenkívül egy víztornyot is építenek. A munkahely dolgozói vál­lalták, hogy a felszabadulási verseny befejezésével nem történik náluk megtorpanás, hanem épp olyan lendülettel dolgoznak ezután is. 135 szá­zalékos átlagteljesítményt ígértek és ezzel április 20-ra befejezik e havi tervüket. Csupán az zavarja tevé­kenységüket, hogy az épít­kezéshez szükséges tégla­mennyiséget „dekázva“, „ki­mérve“ kapják, nem dolgoz­hatnak mindenkor olyan lendülettel, mint ahogy sze­retnének. A tégla minőségé­vel sincsenek megelégedve, mert az .1. osztályú tégla he­lyett II. osztályút kaptuk, ami nem gazdaságos, hiszen a munkásoknak a törede­zett darab téglák beépítésé­nél többletbért kell fizetni — amit jogosan követelnek. Viszont a vállalat nem kap­ja meg ezt a különbözetet az építtetőíől. Az anyagki- utalás-késlekedésért felelős az Építésügyi Minisztérium is, hiszen az április havi tég­lamennyiséget a vállalat ré­szére csak május 30-ra iga­zolta vissza! Ha ennyi ké­séssel küldik az anyagot, va­jon hogyan lesz abból han­gár és hogyan teljesíthetik a dolgozók az e havi tervü­ket?

Next

/
Oldalképek
Tartalom